Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

196T március S.

5

Vasárnap

Bútorra igényelnek legtöbben kölcsönt Endrődön

(Tudósítónktól)

Minden szék foglalt az endrődi takarékszövetkezet irodahelyiségében, amikor belépünk. A felek türelmesen várnak, amíg sor kerül rájuk. A pénztár ablakánál idős bácsi áll feleségével.

— Pénzt szeretnék betenni — mondja Dávid István —, de úgy, hogy azt csak én vagy a feleségem vehesse ki. — Majd Uhrin Máriának, a takarékszövetkezet vezetőkönyvelőjének egyenként az asztalra olvassa a piros százasokat, kereken négyezer forintot. — Ha lesz még, akkor teszünk hozzá, de ki nem veszünk belőle — fejezi be, amikor átveszi az új betétkönyvet.

Lassan csökken a forgalom, s így alkalom nyűik egy kis bőszéi, getésre, a takarékszövetkezet könyvelőjével.

— Az elmúlt évben az endrődi takarékszövetkezetnél is tapasztalható volt bizonyos fejlődés. Állományaink jelentősen megnőtték, ami azt bizonyítja, hogy az emberek napról napra felismerik a takarékosság jelentőségét — mondja Uhrin Mária. — Kamatozó betétállományunk 680 ezer forinttal nőtt a betervezett 594 700 forinttal szemben. Növekedés tapasztalható a kölcsön-ki vételnél is. Az 1961. évi átlagos 600 ezer forinttal szemben az elmúlt évben 920 ezer forintot adtunik ki. A lakosság főleg építkezés, tatarozás céljára vesz fel kölcsönt, de igen sokan vásárolnak bútort Is az igényelt összegből. Sokan vesznek egyéb lakberendezési tárgyat is, s az elmúlt évben csupán televízió- | vásárlásra 48 alkalommal adtunk I ki kölcsön t. Sz. K.

Q vállalati jogászok feladatai a társadalmi bíróságokról szóló 1S62. évi 24. sz.tirvényereiíí rendelet végrehajtásában

Bz Elnöki Tanács törvényere-' jű rendeletével új alapokra fektette a társadalmi bíráskodás in-1 tézményét. A törvényerejű rendé- | let szerint a társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei- J

ként működnek és feladatuk,: hogy neveljék a dolgozókat a munka öntudatos, fegyelmezett végzésére, a társadalmi tulajdon védelmére. Feladatuk az is, hogy elősegítsék a dolgozók emberi méltóságának, továbbá tulajdonának és egyéb jogainak kölcsönös tiszteletben tartását. Ezzel a társadalmi bíróságok — a közösség véleményét közvetlenül kiféjezés- re juttatva — hozzájárulnak a

Balesetveszély

Nem fejezi ki teljes egészében a

a cím azt, amit láttunk... A Békéscsabát átszelő élőcsatorna vizét még mindig vastagon fedi a jég, de a délelőtti napsütésben már megcsillan tetején a víz. Mégis az iskolából hazafelé tartó gyerekek nemcsak a 6—7 évesek, hanem náluknál sokkal nagyobbak is próbálgatják a jég tartósságát. És különösen megdöbbentő ez az Árpád fürdő előtt, ahol a kifolyó termálvíz alulról vékonyítja a jégpáncélt.

A napokban 4—5 gyerek csúszkált a

jégen. Egy idősebb férfi rájuk kiáltott. A gyerekek nem törődtek ezzel, sőt megjegyzéseket tettek.

Nem állíthatunk minden tíz méterre egÜ^-égy embert „furkós bottal”, hogy elzavarja a gyerekeket, de jó lenne, ha , a szülők odahaza figyelmeztetnék „korcsolyázni” szándékozó gyermekeiket a veszélyre.

Baleset? Még nem történt, de a márciusi napfény, ha tartós lesz és gyengülnek az éjszakai fagyok, meg- tóredezik a jég és a felelőtlenül jégre- merészkedők könnyen póruljárnak 1

Hogyan készül a hétvezér-tokány?

Pénteken este a vendéglátóipari technikum levelező tagozatának IL évfolyamosai szóbeli és gyakorlati beszámolót tartottak a Békéscsabai Kossuth Étteremben. A gyakorlati foglalkozáson részt vevők a konyhában vesevelőt és palócpecsenyét sütöttek. A többiek pedig: Nyári Mihály Magyar- bánhegyesről, Szegedi János a MESZÖV-tŐl, Somogyi Ferenc Vésztőről, Tóth József és Serfőző Béla Békéscsabáról, Habodas Antal Muronyból körbeülték az asztalt és úgy válaszoltak a kérdésekre. A másodévfolyamos hallgatóknak már 120 féle étel el^ készítésének módját kell ismerni. Ki kell számítaniuk egy-egy étel kalóriaértékét. És mikor végeznek, kezükben tartják a technikusi bizonyítványt, akkorra már 980 étel elkészítésének módjával kell tisztában lenniük.

A gyakorlati foglalkozás sikeres volt, mert a szóbeli vizsgát tett hallgatók és vizsgáztatók jó étvággyal fogyasztották el a vesevelőt és palócpecsenyét.

Fürdőszoba és emelet

Az elmúlt években elég sűrűn írtunk arról, hogy milyen gondot okoz Békéscsabán a szállodai vendégszoba- hiány. Ma is előfordul még az, hogy a Békéscsabára érkezőnek — akinek itt van több napig dolga — át kell járnia Békésre vagy Gyulára aludnia. A csabai szálloda jelenleg 43 szobás és 120 személynek biztosít a számtalan tatarozás és korszerűsítés után egyre kényelmesebb otthont. Nemrégiben fejeződött be nyolc új fürdőszoba építése, amellyel tovább emelték a szolgáltatások színvonalát.

Mégis érdemes lenne arra gondolni, hogy a meglévő lehetőségeket figyelembe véve, hogyan lehetne növelni a szobák számát. Többen szóvá tették, hogy más városokban szinte „divat” az emeletráépítés.

Nem tudjuk, milyen anyagi lehetőségekkel rendelkezik a vendéglátóipar és ehhez milyen támogatást tudnának adni az egyéb szervek, de feltételezhető a Csaba Szálló masszív épülettömbjéről, hogy az elbírna még 1—2 emeletet.

Lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk, de jó lenne, ha már a megvalósulásról adhatnánk hírt. (—czi.)

öregre. Meglepettségéből magá- hoztérve, harciasán tartotta föl az orrát.

— Más a maga baja, Kincses elvtárs. Nem tetszik, hogy kutaknak tilos a szövetkezet! Hát akár te szik, akár nem, a párt álláspontját én képviselem!

Sietve fordította meg a motort, egyetlen rúgással beindította és futtában pattant a nyeregbe. Elrobogott, s az út felett még sokáig lengedezett az égszínkék benzinfüst.

Pásztor Anti dermedten bámult utána. Elhűlve motyogta:

— Nagy baj lesz ebből, Józsi bácsi...

De még kicsi baj se lett, legalább egyelőre. Fontosabb munka akadt országszerte. Megválasztották a tanácsokat: a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetét, a népi államhatalom helyi szerveit — ahogy a plakátokon és újságokban olvashatták ez időben. Karcagi úr nem ment nyugdíjba, jegyzőből tanácstitkárrá vedlett, tanácselnöknek pedig Tímár Szilveszter szövetkezeti parasztot választót* a meg a falu.

Ez is elmúlt, folyhatott a munka tovább, zöldellhettek a vetések, lassacskán a kukorica első kapálására is készülődhettek. Ekkor kapla a hírt Pásztor Anti, hogy menjen be a járási pár bizottságra.

itt állt hát megint, a teremnyi szobában, melynek halo- ványzöld falain jégvirágokra emlékeztettek az ezüstmintáik. Ugyanaz a bordóposztós tanácskozóasztal, s Szekeres, az elsőtitkár sem válozott. Vasból öntött alkatára megint a bőrgalléros, bőrujjú lemberdzsek feszült.

— Mi újság mamik felé? — kérdezte közvetlenül, társalkodó hangon.

— Semmi említésre méltó, Szekeres elvtárs — válaszolta Anti illedelmesen. Tud*a. hogy nem csevegni hívták, ezért a csevegő hangot afféle szándékos csillapítónak vélte, amilyennel az orvosok szokták elaltatni a betegek gyanúját.

A titkár kedélves latolgatással ejte'te a szavakat:

— Mit szólna hozzá, ha bele- esveznék, hogy a fiatal Kustán belépjen a szövetkezetbe?

— Jóllárnánk vele — mondta Anti gyanútlanul.

— Én nem vonom kétségbe — nézegette a titkár olyanformán, min*ha tetőt látott volna a gallérján. Elba!lea*ott, de fiirkészé- se egyre élénkült, úgv, hogy fór- róság csorcott végig Anti gerincén. — Nem vonok kétségbe mást, csak a maga ítélőképességét. Szóval: véget kell vetni ennek a nvugtalaní'o állarxVnak. Semmi jó nem származhat abból. ba egv kuláklva^ók oft lődörög a faluban. Mellőzni szeretnénk az adminisztratív módszert. Hiszen közvetve mégis csak egy régi forradalmárról van szó. Beláthatja, őt nem kérhetjük meg. hogy küldje el a faluból a saját vejét. De magának belátásra kell bírni. Nézze meg, merről fúj a szél, aztán induljon utána, csak a faluban nem maradhat. A Kincses-lánynak pedig azt magyarázza meg, hogy váljon el a saját érdekében. Ismerjük az életet, tudjuk, hogy a fiatalok sokszor hajlandók a he- behurgyaségra, de nekünk tovább kell látni. Nem tréfálhatunk a párt tisztaságával. Persze. a tapintatról sem szabad megfeledkeznie. Az ilyen lelki ügyekben nem árt egy kis pedagógiai érzék.

Pásztor Antit nem kínálták ugyan hellyel — a járási titkár Is állt — remegő keze mégis székért nyúlt. Leült a tanácskozóasztalhoz. amelynek hatalmas felülete végtelen síksággá nvúj- tózkodott káprázó szeme előtt. A titkár, az ablak, a páncé1 szekrény, a 'elefonok valahonnan a messze távolból figvePék őt. Ködös agva mélvén, valahol, egvet- len ponton váradan világossággal fogalmazódtak meg a gondolatok. Hónapokig tartó vergődése egy csapásra félbeszakadt, a vitázva kavargó érvek, érzések özönére egyik pillanatról a másikra kap*a meg a választ.

(Folytatjuk)

szocialista erkölcs további meg-'

erősítéséhez.

A törvényerejű rendelet 33. §. j (3) bekezdése a jogtanácsosok és j jogi munkakört ellátó dolgozók kötelességévé teszi, hogy a társa- I dalmi bíróságok munkáját mindebben segítsék elő.

A vállalati jogászok jogpropaganda tevékenysége eredményeként a vállalati dolgozók megismerik a társadalmi bíróságok kibővített hatáskörét és így módjukban lesz — minden bürokratikus út megszüntetésével — közvetlenül a társadalmi bíróság elé terjeszteni az új rendezés következtében a társadalmi bíróságok hatáskörébe tartozó vitás ügyeket.

Ha a vftHaiaM jogászok minél szélesebb körben és közérthető formában ismertetik a társadalmi bíráskodásra vonatkozó, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási és anyagi jogi szabályokat, akkor hozzájárulnak munkájukkal a szocialista tudat kialakulásához és a törvényesség megszilárdulásához.

A vállalati jogász már működő bíróságokat • is segítheti azzal, hogy a jogtanácsos a szakszervezeti bizottság valamennyi tagja, a társadalmi bíróság elnöke és tagjai előtt ismerteti az új rendelkezéseket. Gondoskodik arról, hogy az 1962. évi 24. tvr.-t és a SZOT. 56/1962. számú határozatát teljes szöveggel megkapják az szb. és a társadalmi bíróság tagjai és addig is. amíg a SZOT kiadja a társadalmi bíróságok tagjai kézikönyvét. A gyakorlatban a társadalmi bíráskodásban előforduló legfontosabb anyagi jogszabályok tanulmányozása így lehetővé válik.

A társadalmi bíróság elé terjesztett ügyek előkészítésében is vállalhat munkát a vállalati jogász. Különösképpen legyen figyelemmel arra, hogy a törvény- erejű rendelet 9. §-a alapján terjesztette-e az ügyet a szakszervezeti bizottság a társadalmi bíróság elé, ügyészi vagy bírósági áttétel esetén megvan-e a társadalmi bírósági eljárás feltétele. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a társadalmi bíróság eljárhat olyan vitás ügyekben, amelyeknek tárgya 1000 forintot meg nem haladó követelés vagy használatra átadott ingóság visszakövetelése, feltéve, hogy a tárgy értéke az 1000 forintot nem haladja meg.

II társadalmi bírósági eljárással és a határozathozatallal kapcsolatos teendők: helyeselhető, ha a jogtanácsos a társadalmi bíróságnak az adott ügyben eljáró tanácsával előzetesen megbeszéli az eljárással és a határozathozatallal kapcsolatos jogi vonatkozású kérdéseket, amennyiben a társadalmi bíróság ezt igényli. E megbeszélés során azonban csak jogi tanácsot adhat, kerülnie kell, hogy a társadalmi bíróságot határozathozatalában befolyásolja, avagy például a pénzbírság kiszabásában összegszerűen tanácsot adjon a döntésre nézve.

Amennyiben a társadalmi bíróság vagy a szakszervezeti bizottság igényli, segíthet a jegyzőkönyvek és a határozatok megszövegezésében. Helyesebb azonban az a segítség, ami abban nyilvánul meg, hogy a jogtanácsos az ezek megszerkesztésével foglalkozó dolgozót rendszeresen oktatja, másrészt a jegyzőkönyvvezető által készített jegyzőkönyv-tervezeteket jogi szakszerűség szempontjából megvizsgálja.

A jogorvoslati eljárás során és az ügyészi észrevételek hasznosításában is sok támogatást adhatnák a vállalati jogászok.

Feladataiknak ellátásában

azonban csak akkor mutatkozik meg igazán az eredményesség, ha őket társadalmilag is megbecsülik, a vállalat igazgatója, a szak- szervezeti bizottság és a társadalmi bíróság igényli is segítségüket Dr, Nyíri Béla Gyula

A bütykös hányó megbízásából

(Taj^áról menekült bütykös hattyút lőttek a Fekete-Körösön. — Üisáehfr).

Mivel a hattyúk, a közhiedelem szerint némák, engem kért meg a Gyulán véget ért tajgai bütykös haty- tyú, hogy nevében az alábbiakat tolmácsoljam a nyilvánosságnak:

— Mi, hattyúk némák és egyben halhatatlanok vagyunk. Ezt mi sem bizonyítja ékesebben, mint a „Haty- tyúk tava”, Lohengrin hattyúfogata és az az édesbús magyar közmondás, hogy: elszálltak a hattyúk, saj- nálhattyuk... Nos, halhatatlanságom ködéből üzenem a következőket: Könnyekig meghatott a rólam nemrég napvilágot látott újsághír, melynek minden sora szó szerint igaz. Valóban a messzi tajgáról, az ott terpeszkedő kegyetlen fagy elől menekültem többedmagammal melegebb tájak felé. Bevallom, akkor még nem voltam olyan öntudatos, mint most. Azzal a szubjektív, vagyis elfogult céllal szárnyaltam a mínusz negyven fokos levegőégen az önök szép országa felé, hogy a bőrömet mentsem. Mellőlem sorra potyogtak alá holtra fagyott társaim, de én rettenthetetlenül szeltem a léget. Buta hattyúfejjel akkor még azt hittem, hogy bensőmet az élet- benmaradás tudata fűti.

így kerültem a Fekete-Körös azon partjára, ahol a gyulai szanatórium konyhaleve a Körösbe ömlik, s emiatt ott nem fagy be a víz. A zavaros lében bőven találtam magamnakvaló élelmet, s ráadásul az önök 5—10 fokos „fagya' nekem langyme- legnek számított. Na, gondoltam magamban, te jól megragadtad az Isten lábát, tajgai bütykös hattyúi Ha, tudtam volna, hogy ez csuk az egyik láb volt, a másik még hátra van!

Mikor a kiadós szanatóriumi koszttól jóllakotton, szárnyra kaptam és olyan 50—100 méternyi magasságba emelkedtem, hirtelen erős ütést éreztem az oldalamon. Nyomban fordult egyet a világ; az ég alám, a havas táj meg fölibem keveredett. Miközben csapkodva, kalimpálva zuhantam lefelé, öntudatom utolsó fellob- bánásával boldogan eszméltem arra, hogy vadászzsákmány lettem! Tudtam, hogy fázásnak és élelemszerzési gondoknak mindörökre vége.

Hátha még sejtettem volna, hogy micsoda gyönyörűségek várnak rám és mekkora megtiszteltetésben lesz részem!

Meleg helyre kerültem és egy köz- tiszteletben álló vadászbácsi — miközben azt hajtogatta, hogy milyen ícsodálatosan szép hattyú vagyok — gondosan kibelezett, Kitömött. A ■ gyulai erdőgazdaság pedig egy igen szép kivitelű üvegvitrint készíttetett részemre. Ebben feszítek majd a központjukban!

Hát nem csodálatos történet? Mennyivel meghatóbb, mintha élve fognak el és a csabai állatkertbe raknak közbámulat céljából.

■—húr—