Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-24 / 70. szám
MSS. március 34. 5 Vasárnap Bodzási tanulság Kéta*f!®ő 417 ezer forint mérleghiányt mutatnak a medgyes- bodzási Egyetértés Termelőszövet- keaet könyvelési papírjai. Bár ennek egy részét hitellel és más ügyeskedéssel próbálták pótolni, a deficit mégiscsak deficit. Emiatt a zárszámadáson a tervezett 35,89 forintos munkaegységérték helyett mindössze 17,54 forintot tudtak osztani a tagoknak. Mi történt Bodzásan? Mire fizetitek rá ilyen hatalmas összeget? Most, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el, mert alapos oka volt rá, tologatja a felelősséget a tsz néhány volt vezetője, mossák kezeiket és hangoztatják: „nem én vagyok a felelős...” Még nem tudhatjuk, hogy milyen bűnös mulasztásokat fed majd fel a vizsgálat. Nem is a mi dolgunk, hogy ezeket most latolgassuk. De egykét gondolatról máris beszélni kell, akár bűncselekményt fed majd fel a nyomozás, akár „csak” súlyos mulasztásokat Tudták a termelőszövetkezet tagjai is, vezetői is, ellenőrző bizottságának tagjai is, hogy bajok vannak a gazdálkodásban. Látták jóval előbb, hogy igen nagy bevételi kiesés lesz az év végén. Miért nem volt egy ember, aki ki tudta volna harcolni a közgyűlés összehívását? Hiszen olyan világos a működési szabályzat; „Ha az ellenőrző bizottság... a termelőszövetkezet érdekeit sértő magatartást tapasztal, köteles a vezetőséget, illetőleg az elnököt figyelmeztetni, ennek eredménytelensége esetén pedig a közgyűlés összehívását kezdeményezni.” Sok ilyen érdeket sértő dolog zülleszftett® a gazdálkodást. Itt van például a szántásokért a túlfizetés. Nem fillérek, hanem százezrek. A két gazdasági évben a tervezettnél mintegy 870 ezer forinttal többet fizettek szántásért a gépállomásnak.. Hogyne lett volna nagyon is nagy szükség a közgyűlés összehívására! Lehet, hogy a betervezett szántási költségek eleve irreálisak voltak és ezért van a nagy túlfizetés. De már ez is ok lett volna arra, hogy leüljenek a tagok, s kiokoskodjanak valamilyen megoldást. Ha a szántásról van szó: összesen 101 ka- tasztrális hold kenderföldjük volt, á gépállomás viszont 114 kataszt- rális holdat számolt el... Mintegy 715 kata&ztrális holdba vetettek tengerit. Átlag 17 mázsa májusi morzsoltat tervezték. A termés azonban ennél jobb volt, mintegy 20—21 mázsa. És a betakarítás: 14 q! A többit részben leették a varjúk, részben valakik „eltűntették...” Négyszázötvenezer forintot akarták terveik szerint fökü-mo- gyoróbói „szerezni”. A terv azonban terv maradt — s hogy valahol „megfogják” a közel félmillió forintot, paprikával próbálkoztak. Talán helyes is volt... csakhogy akkor nem kellett volna befagyasztani! Ugyanis ez történt, és nem lett meg a bevéteL Naigyon is nyomós ok volt tehát, hogy a közgyűlésen kérjenek magyarázatot a vezetőségtől. Azt beszélik, meg akarták alakítani a fegyelmi bizottságot. A volt elnök, Baukó János azonban tiltakozott ez ellen, mondván, ezt a feladatot jól el tudja látni a vezetőség is. De hát nem látta el sem jól, sem rosszul. Elfogadható, hogy elsősorban a volt elnök felelős mindazokért, amik ilyen helyzetbe hozták a Megyénk termelőszövetkezetei az idén 2700 holdon termelnek étkezési hagymát. A hagymatermesztés előkészületei ötven szövetkezetben elkezdődtek. A hőkezeletlen hagymát, mintegy 13 vagonnal, a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja a tsz-ek rendelkezésére bocsátotta. A jövő héten a Mezőkovácsházán hőkezelt 45 vagon dughagyma jó részét szintén átvehetik a tsz-ek. A Pécsett hőkezelt 40 és a Székesfehérvárott tárolt öt vagon dughagyma elszállítására a MÉK szakemberei a jövő héten intézkednek. A MÉK kötelezettséget vállalt arra, hogy a termelőszövetkezetekhez legközelebb lévő vasútállotermelőszövetkezetet. A deficitért, a túlfizetésekért, a paprika megfagyásáért, és mindazokért a károkért, amelyeket még ezután derít fel a nyomozás. De másoknak is érezniük kell a felelősséget. A vezetőségnek, az ellenőrző bizottságnak, a mezőgazdásznak, a brigádvezetőknek és — a tagságnak is! Ha közös a vagyon, legyen közös a gazdálkodás gondja is. A tagok — még egyenként is — követelhették volna a nyilvánvalóan látott rossz, felelőtlen gazdálkodás megszüntetését. Miért nem csaptak hát az asztalra? A járási tanács is előbb nyújthatta volna a segítséget, ha a tagok élnek jogukkal, figyelmeztetnek a problémákra. Most már folyik a vizsgálat, éppen azért, hogy megvédjék a bodzási tsz-tagok vagyonát, pénzét. Megtörténtek a leváltások is, és új elnök vette kezébe a termelőszövetkezet vezetését. Reménykednek a bodzásiak, hogy helyre tudják billenteni a gazdaságukat. A tanulságot azonban — függetlenül a nyomozás eredményétől — le keli vonniuk: soha nem szabad tétlenül nézni — bárkiről legyen is sző —, hogy felelőtlenségek miatt ebek harmtneadjára jusson a közvagyon. Varga Tibor másra eljuttatja a dughagyma - szállítmányt Több tsz ezt nem várja meg. Már bejelentették, hogy tehergépkocsikkal és vontatókkal — Mezőkovácsházáról — közvetlen a szántóföldre viszik a hagymát. Néhány szövetkezetben már vetik a fekete hagymamagot. A jövő évi hagymatermés megalapozására a MÉK 340 holdba biztosított vetőmagot. Az itt termelt dug- hagymát 1964-ben 2700—2800 holdba ültetik ki. A hagymatarmesztő szövetkezetek közül — a területnagyságot alapul véve — Tótkomlós három tsz-e 600 hold étkezési hagyma termesztésére vállalkozott. Megkezdődött a dughagyma-szállítás 2700 holdon termelnek hagymát a tsz-ek hette, hogy az első haragosabb szellő nem sodorta magával. Hanti jól látta, hogy a tiszt arcán fölényes mosoly suhant át, amint a kapu fölötti táblára nézett: CHEMISCHE WERKE Deutsch — Ungiardsch A. G. Melengette, méregette a szavakat, aztán jobbjával együtt bedugta a köpenye mögé, oda, ahol az embereknél a szív dobog... Napóleoni póziban — botjával végigbökdöste az út kicsi kö- vecseit — belépett az iroda ajtaján. A két géppisztolyé« őr tovább sétált a kapu előtt, két másik meg hallgatagon, bosszúsan kerülgette az udvar tócsáit. Egyikük — alacsony, pocakosságra született káplár — sokáig simogatta borostás állát egy pocsolya zavaros vizénél; végig-végigtapogatott összeráncosodott tokáján. Majd felkapta a fejét és hallgatózott... Ágyúztak ... Néha kis szél indult keletről és magával cipelte a dörejeket. A katona legyintett és káromkodva beleköpött a tócsába. Hanti is a dörgésekre figyelt. A háború csak most sompolygott el bátortalanul őhozzá — a kémiával, gyárral és mindenféle könyveikkel padlótól mennyezetig telezsúfolt kis szobába. ... Amikor márciusban az első fűszálakkal együtt kinőttek a gyár körül a zöld egyenruhák, a mérnök nem érezte, hogy ez háború. — öt dolgozni hagyták; a gyár vele maradt. Kilométereket gyalogolt naponta a szúrós ammóniak-szagú csarnokban, örült, hogy szeme és tüdeje könnyezhetett. Kezében jegyzet- füzetével, figyelőn követte a gáz kemencékkel, tornyokkal, csövekkel szegélyezett útját — ahogy azt egy német előírta, az előző háborúban. Csak ez a másik német sértette: Siegfried Kühl ezredes, aki többnyire a sarkában volt. Néha a mérnök vállára tette a kezét, és reccsenő kappanhangján megdicsérte: „Richtig, Herr Honti — sehr gut!.. A mérnöknek ez fájt a legfőbben: hogy robbanóanyag lesz a salétromsavból, nem az ő hasznos vegyületei... De hallgatott, és néha önmagát próbálta nyugtatni: — Hiába, háború van... De a háború csak most ért ide hozzá. Ágyúztak. 1-------Aztán hirtelen, mint valami óriás kígyó; ágyúzajt és esőcseppek egyenletes lármáját elnyelve — tekergőzött elő a gyár tetejéről a szirénaszó. Utána a bekebelezett zajok helyén hatalmas csend támadt... M ost, mintha az egész gyár széttárult volna; mintha szétszaladtak volna a falak — ajtók szakadtak ki a téglafalakból és munkaruhás százak özönlöttek az udvarra. A német őrök sietősen terelgették őket az óvóhely felé. A mérnök majdnem mindüket ismerte... Ahogy végigsiettek az udvaron, felnéztek Hontira, és röpködtek a köszöntések, föld és emelet között, mint vidám, piros madarak. — Jó reggelt, mérnök úr!... — Siessen az óvóhelyre, Hanti bácsi... — Később, Ilonka. Majd később ... Egyre fogytak az emberek; elnyelte őket a pince ásító torka. Mikor az utolsó Is eltűnt, az őrök bezárták a gyárkaput és behúzódtak az óvóhelyre. — — Ekkor Botyánszki bácsi kilépett a kapusfülkéből, felbaktatott az első emeletre és bekopogtatott Honti ajtaján. (Folytatjuk) TUDOMÁNY — TECHNIKA Tizenhat év után ismét tud beszélni A modem sebészet egyik csodálatos teljesítményét valósította meg a kievi sebész, Ivan Kurilin. Egy olyan embernek adta vissza a beszélőképességét, aki 16 éve néma volt. Az ukrajnai Szuganovka faluból származó Ivan Lugovski gyermekkorában olyan szerencsétlenül esett el, hogy a gégefője megsérült. A szétzúzódott gégefőporcot ki kellett operáim. A rendkívül tehetséges és szorgalmas fiú továbbra is járt az iskolába és sikeresen elvégezte a 10 osztályt, majd könyvelői tanfolyamra iratkozott be. Doktor Kurilinnek sikerült lyukacsos, képlékeny anyagból új gégefőt kiképezni, amelyet a páciens torkába növesztett be. Lugovski a szenvedésekkel tele 16 éves némaság után végre ismét megszólalt. (Sz L.) ooooooooooooooocooocoooooooooooooooocooooooooooc Hőszigetelők — agyagból A kő. a tégla, a vasbeton nem elég aihhoz, hogy a házban lakni is lehessen, még hőszigetelőkre is szükség van, mert azok tartják télidőben melegen a lakást. A hőszigetelő réteg többféle anyagból készülhet: ásványi gyapotból, fatőt adtak volna hozzá, „megkel”, felduzzad. A kapott anyag porózus és könnyű, egyszersmind azon_ ban rendkívül kemény is. Ha például a keramzit kavicsot vízbe tesszük, lebegni fog rajta, akárcsak a hábkő. A* új építőanyagok egyike: a keramzit. forgácsból, műanyagból, sőt még — agyagból is. Igen. igen, agyagból, pontosabban keramzitból és keraJithabből, ebből a két olcsó és porózus anyagból, amely rossz hővezető. Keramzit kétféle formában készül: megadott méretű kavics vagy pedig por alakjában, míg a keralithabot kis téglákban, lemezekben állítják elő. Egyiknek is, A keralithabot falnak szánt pa_ nelekben, padlásokon, megosztott lakásokban használják. A keramzit kavicsot betongyártásnál, valamint keramzitbeton-pahelefc készítésére használják. A Szovjetunióban az egyik épületelemgyár keramzitból készült hang. és hőszigetelő lemezeket is gyárt, mégpedig keramzitcement és keramzitfenoi lapokat, attól Ilyen a keralithab tégla. másiknak is egyszerű a gyártási módja: bizonyos agyagfajtákat külön erre a célra szolgáló kemencékben kiégetnek. Az 1180— 1200 Celsius foknyi hőségben az említett agyagféleségekben előforduló éghető anyagok elégnek, s a fennmaradó massza, mintha óleszfüggően, hogy a kötőanyag cement-e vagy pedig fenol. Folynak olyan kísérletek is, amelyek célja az, hogy közönséges agyagféleségekből gázolaj hozzáadásával nyerjenek keramzitot. N. Dubrovszkaja (A. Morozov felvételed)
