Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-24 / 70. szám
1963. március 24. 2 Vasárnap Ha a művezető legyint... Feljegyzés Egy tanfolyamra látogattam el a napokban azzal a céllal, hogy elbeszélgessék a résztvevőkkel, lejegyezzem észrevételeiket. Mindössze egy óráig tartott beszélgetésünk. Ám ez az egy óra is nagyon tanulságos és elegendő volt ahhoz, hogy képet adjon néhány békéscsabai üzem egyáltalán nem megnyugtató munkavédelmi helyzetéről. A tanfolyamra összegyűlt 40 munkavédelmi felügyelő látogatást tett a Békéscsabai Téglagyárban, a kenyérgyárban, a Tatarozó Vállalatnál, a felvonógyárban, a Forgácsoló Szerszámgyárban és megtekintette a Felsőnyomási Állami Gazdaságot is. Nyitott szemmel, mondhatni: árgus szemmel járták a munkahelyeket, feltárták a balesetforrások egy részét és tanácsokait adtaik a hiányosságok ele a munka na. A turbinatelep kapcsolóházában a gumiszönyeget nem használják rendszeresen, úgyszintén a gumikesztyűt sem. A Tatarozó Vállalatnál azoknak is megengedik a hegesztést, akiknek nincs vizsgája. A köszörűsöknél hiányosak a védőberendezések. A felvonógyár fürdője (ha lehet annak nevezni) siralmas állapotban van. A menyezetről potyog a vakolat. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban lépten-nyomon bosszantó hiányosságokat fedezhettek fel a látogatók. Pótkocsin embereket szállítottak anélkül, hogy a kocsi biztosító láncát beakasztották volna. A műhelyekben sehol sem találtak mcntőládát. Az épületek belső megvilágítása védelemről hiányosságokat meghallgatják ugyan, de előszeretettél legyintenek: a terv teljesítés fontosabb, nem érünk rá ilyen „piszlicsári” ügyekkel foglalkozni. Nem csoda, ha a legyintések arra a következtetésre juttatják a dolgozókat, hogy nem érdemes szólni, úgy sincs foganatja. A szakszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek az eddiginél sokkal többet szükséges foglalkozni a munkavédelemmel, a dolgozók kéréseinek, észrevételeinek istápolásával. A munkavédelem — munkásvédelem, életvédelem. Nálunk a legfőbb érték az ember. S ezt soha sem szabad szem élöl téveszteni. P. R. NAPTAR 1983. március 24., vasárnap. Cézár Kjui — 45 évvel ezelőtt, 1918. március 24-én halt meg Cézár Kjui orosz zeneszerző és zene kritikus, a nemzeti irányú Ötök csoportjának a tagja (Ba- lakirjev, Rimszkij-Korszakov, Borogyin, Muszorgszkij), akik a népi forrásokra támaszkodó stílus fejlesztését tűzték ki célul. Operái közül a Kaukázusi fogoly cimű emelkedik, ki. — 75 évvel ezelőtt, 1888-ban e napon született Viktor Kin- giszepp, aki 1917-től kezdve Észtországban, a szovjet hatalom szervezője, az itteni kommunista párt egyik vezetője volt. — 45 évvel ezélőtt, 1918. március 24-én, a moszkvai Drezden- szállóban alakult meg az első magyar kommunista szervezet. FÉRFI AKN megszüntetésére. Amit az üzemekben elmondtak, elmondták nekem is. Megdöbbentő volt hallani, hogy egyik-másik üzemben milyen keveset törődnek a dolgozók egészségével, milyen tizedrangú kérdésként kezelik a munkavédelmet. A Békéscsabai Téglagyárban kiáltó ellentétre figyelhettek fel a felügyelők. Olyan korszerű fürdő áll a dolgozók rendelkezésére, hogy csodálni lehet. Am amilyen szép és jó a fürdő, olyan rosz- szak a munkhelyek lépcsői. Lógnak a korlátok. A transzmisszióknál nem megfelelő magasak a védőburkolatok. A konnektoroknál nincs feltüntetve a feszültség, az áramvezetékek csupaszon lógnak. A motoros műhelyben állandó vendég a huzat, az aknák fedetlenek. Egy vigyázatlan lépés súlyos sérülést okozTérítés nélküli váradó-napot tartott március 21-én Nagyszénáson a Vöröskereszt helyi szervezete és a megyei Vérkon zervál ó Állomás. Az elsők között jelentkezett a községi tanács vb-elnöke és -titkára, valamint a község mindkét orvosa. A véradáson megjelent az iskolaigazgató, az OTP vezetője, a termelőszövetkezetek elnökei és tagjai, pedagógu. sok, postások, a községi evamgéSzantetomyán széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki a községben és környékén élő cigányság egészségügyi és kulturális felvilágosítása, felemelése érdekében. A példamutató megmozdulásba bekapcsolódott a TIT is és az 1962/63. ismeretterjesztő évadban Cigámyakadémia címmel 10 témát felölelő előadássorozatot indított a szeratetomyai általános iskolában. Az anyagban szerepel hiányos, a fürdőben nem megfelelő a víztartály stb., stb. Sok hiba van a munkavédelmi adminisztrációval is. A békéscsabai Tatarozó Vállalatnál például nem elég körültekintő a balesetek okának kivizsgálása. A baleseti jegyzőkönyveket már azelőtt aláíratták néhányszor a dolgozóval, mielőtt a főmérnök véleményt mondott volna. Az állami gazda-) Ságból kevesebb balesetet jelentettek a valóságosnál. Hosszan lehetne sorolni a rossz példákat. Valamennyiből az derül ki, hogy az említett helyeken a gazdasági és szakszervezeti vezetők holmi mellékes dolognak tekintik a munkavédelmet, a dől. gőzök egészsége, élete feletti Őrködést. A munkavédelmi őrségek észrevételeit csak elvétve veszik figyelembe. Különösen vonatkozik ez a művezetőkre. A felderített likus és katolikus pap, a földművesszövetkezetben, a gépállomáson és más munkaterületen dolgozók. A termelőszövetkezetek közül példát mutatott az Űj Élet Tsz, ahonnan 23-an jelentkeztek. A községében összesen 118-an adtak vért. Legközelebb Orosházán április 17-én tartanaik térítés nélküli véradó-napot többek között: orvosegészségügyi, biológiai, földrajzi és irodalmi előadás is. A hírre felkereste Szenitetor- nyáit a televízió falujáró kamerája. Március 22-én, pénteken felvételt készített a TIT által a cigányt iaitalok és felnőttek részére rendezett Érdekes, szép könyvek című előadásáról. A felvétel a tv műsorában április 2-án szerepel. Asszonyok... Évszázadokon át álltak a hátsó sorokban, messze a férfiak mögött. Törvényeink, körülményeink ma nemcsak kimondják egyenjogúságukat, hanem helyüket is megteremtik a társadalomban. Régen is tudták a férfiak, hogy az asszonyok ügyessége, ke- zemunkája nélkül kietlen az otthon, rendetlen a határ, ízetlen az étel. De mégsem tette, nem is tehette ezt szóvá senki sem. Vallás és szokás, törvény és hamisan értelmezett tiszteletadás —, mind összefogott, hogy a legnagyobb távolságra tartsák az asszonyokat a világosságtól. Semmi sem történhetett sohase nékülük, s mégiscsak akkor vették őket észre, ha hiányoztak. Az asszonyi munka belehullt a földcsíkokba, és soha nem derült ki, mennyit ér az asz- szonyi kapavágás... És ebben a világban, ebben a légkörben válogatás nélküli, 6értő és tiszteletlen közmondások szolgáltak a gyakorlat igazolásául: „Kenyeret a férfi, sóra és paprikára valót az asz- szony keresi..„Hosszú haj. rövid ész...” „Az asszonynak annyi ész is elegendő, hogy az eső elől az eresz alá álljon ...” Messzire haladtunk ettől a világtól. . Társadalmi, s gazdasági rendünk kitakarítja falvaink közéletéből e hazug eszméket, nézeteket. Elemi igazságnak szerzünk érvényt: nincsenek a mi társadalmunknak első és másodrangú polgárai. Egy mérce van: a végzett munka, s ez sehol se tesz különb, séget nő és férfi között. Miután a munkánál tartunk: nem éppen az asszonyok azok, akiknek örökké munkával telve a kezük, akik nemegyszer a férfiakénál is nehezebb munka mellett gondoskodnak a családról, s egyre több munkát végeznek a közéletben is? A munkához való jog már nagyon régóta adott, de párosulnia kell ennek a férfimunkával azonos szintű megbecsüléssel, elismeréssel, bizalommal. Bár igaz, hogy a történelem lomtárába kerültek az ízetlen közmondások, de sokfelé léteznek még a régi szokások, előítéletek, az asz- szonyi kezdeményezéssel szembeni kicsinyességek, bizalmatlankodások. Semmivel olyan gyorsan és eredményesen nem lehet felszámolni ezeket, mint a falusi asszonyok életének, gondolkodásának megértésével, bizalommal és biztatással. Nincs másról szó, mint, hogy a munkában teljes jogú asszonyok, teljes joggal rendelkezzenek a szövetkezetek vezetőségében, a brigádokban, a tanácsokban. Nem könnyű munka ezt megteremteni, s sokat kell tanítani rá még az asszonyokat is. Ennek pedig legjobb alkalma a munka. Nem egy példa bizonyítja, hogy kötelességtudást, előrelátást, beosztást, s következetességet sok férfi tanulhatna az asszonyoktól. Elgondolkoztató példázatot hallottam erről egy mezőgazdász ismerősömtől: Kétszáz tehenünket két üzemegységben tartjuk. Az egyik tehenészetben asz- szonyok, míg a másikban férfiak dolgoznak. Nem így akartuk, de a helyi adottságoknak, körülményeknek ez az elosztás felelt meg a legjobban. A felmérések alapján láttuk, hogy az „asszonyi”- üzemegység fele takarmánykészlettel indul a télbe, mint a férfiak. S ekkor leszakadt a méteres hó. Nyilvánvalóvá vált, hogy a négy kilométerre lévő majorba tavasz előtt nem tudunk takarmányt kiszállítani. Kimentem az asszonyokhoz, megkértem őket, bánjanak nagyon gondosan, s lelkiismeretes beosztással a takarmánnyal. Megígérték! S az eredmény az volt, hogy az asszonyoknál még mindig van széna, miközben a kétszer több mennyiség a férfiaknál már az utolsó szálig elfogyott. Ide tartozik még az is, hogy jó az állatok kondíciója s egyetlen decivel sem csökkent a tej hozam. A néhány példa is sejtetni engedi, milyen nagy erő, mennyi tartalék szunnyad még az asszonyokban. örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre szélesebb körben ismerik fel ezt a falvak vezetői mellett a férfiak is. Jellemző, hogy országosan a megválasztott tanácstagok sorában a korábbi 12,7 százalékról 17,5 százalékra növekedett a nők aránya. A tisztség, a funkció azonban önmagában még kevés. Élni is kell azzal. Ez a munka is kölcsönös. Amellett, hogy szóvá teheti« az asszonyok véleményüket, hogy felkereshetik észrevételeikkel a vezetőket, a vezetők is találják meg a mindennapi munkák közepette őket, kérjék ki tanácsaikat, beszéljenek velük nyíltan és őszintén a falu, a szövetkezet legAK! I bonyolultabb kérdéseiről Is. Az asszonyok aktivitását, érdeklődését hibás nézet csupán a közgyűléseken elhangzott hozzászólásokban mérni. Meg kell becsülni, s érvényre kell juttatni jó javasla- lataikat akkor is, ha a munka közben mondják el azokat. Iz élet igazolja, hogy időbeosztásuk mellett, munkájuk és környezetük megszervezésében is kimagasló, különös tökélyre tettek szert az asszonyok. Egyedülálló tapasztalatokkal rendelkeznek a legösszebonyolódottabb munkákban való kiigazodásban is, az időszerű és helyes munkasorrend meghatározásában, az árnyalt, s aprólékos munkák precíz, türelmes végrehajtásában. Ha valamikor szükség volt íalvaink- ban ilyen tapasztalatokra, akkor most sokszorosan szükség van! A szokásosnál másfél hónappal ko_ rábban köszöntött be a tél, s ugyancsak másfél hónappal tovább tartott. Egyszerre szakad a falusi ember nyakába a tavasz minden gondja. Most kell az elmaradt őszi mélyszántásokat pótolni, a kintmaradt kukoricaszárat letakarítani, a zöldségféléket kipalántálni, a burgonyavetőmagot megválogatni, a mákot elvetni, a belvizeket eltávolítani, a kupacokban maradt trágyát szétteríteni, s a baromfinevelésn nk a múlt évinél is magasabb szintjét megalapozni. Rengeteg tennivaló, s máris többhetes késedelem. Egyetlen olyan szövetkezet sincs, ahol az asszonyi munka maximális igény- bevétele nélkül rendet tudnának teremteni Mindenekelőtt olyan közhangulat kialakítására, s az anyagi ösztönzés olyan módjára van szükség, amely az utolsó főig a mindennapi közös munka mellé állítja az asszonyokat. A hogyanra ettől részletesebb receptet nem lehet adni, de nincs is rá szükség, mindenesetre itt kell megemlíteni azt a tanácsot, amit az ország egyik nagy szövetkezetének elnöke mondott el egy megbeszélésen: Ha az asszonyoknak megmagyarázzuk, mit, miért szeretnénk, úgy jobban számíthatunk rájuk, mint a férfiakra ... Türelmesnek kell lenni, s sohase szabad kétségbevonni, hogy amit vállaltak, teljesitik is... Sok 9 gond a falvakban, de sok a kínálkozó lehetőség is. Ezek sorából kiemelkedik a közvetlen fizikai erőn túl az asszonyi találékonyság, szervezőkészség. Az asz- szomyi kar eddig se hiányzott onnan, ahol megjelent a munka. De csak nő ereje, ha igazi értékének megfelelően számítunk rá, s becsüljük. Ágoston László Kiegészíti ruházatát a sertésbőr kesztyű 54—109 Ft-ig 2172 118-an adtak vért Nagyszénáson Összefogtak a szenJe!ornyaiak a helybeli cigányság kuilurálódása érdekében
