Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-22 / 68. szám
1943. március 22. 2 Péntek •• Össze fi It az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) daadásához, az ő emlékezetükhöz. A felelősségérzet történelmi parancsa sokszorosan érvényes az országgyűlés tagjaira, a hazánkban most már véglegesen győzelemre jutott népi hatalom hordozóira és választott képviselőire. Megtisztelő feladata ennek az országgyűlésnek, hogy a magyar nép 1919-es álmait megvalósítsa, az elkövetkező években a párt vezetésével, a lerakott alapokra felépítse a szocializmust Magyar- országon, hazánkat a felszabadító Szovjetunióval és a többi szocialista országgal testvéri szövetségben elindítsa a kommunizmus megvalósításának útján. A szocializmus felépítésének nagy céljai világosan állnak mindannyiunk előtt — mondotta —, de a részletfeladatok helyes felismerése, jó munkálása érdekében, a legszigorúbban értelmezett közérdek szolgálatában újra meg újra a népből kell erőt merítenünk. Akiktől a mandátumunkat kaptuk, onnan kapunk állandó segítséget, hogy feladatainkat jól elvégezhessük, országgyűlési munkánkban méltók legyünk a nemzet bizalmához. Ehhez kívánok sok sikert valamennyi képviselőtársamnak és összességében az egész ország- gyűlésnek. Dobi István végül bejelentette, hogy az ügyrend értelmében az alakuló ülést a tisztségviselők megválasztásáig a korelnök vezeti. A képviselők nagy tapsa közepette foglalta el az elnöki széket dr. Harrer Ferenc, az ország- gyűlés legidősebb képviselője, aki ezúttal negyedízben töltötte be a korelnöki tisztet. Dr. Harrer Ferenc javaslatára az országgyűlés kijelölte a legfiatalabb képviselők közül a két körjegyzőt: dr. H. Nagy Annát és Ollári Istvánt, akik ezután elfoglalták helyüket. Ezután dr. Dallos Ferenc, az Országos Választási Elnökség elnöke terjesztette elő az Országos Választási Elnökség jelentését. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Ollári István körjegyző felolvasta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát a mandátumvizsgálóbizottság elnökére és tagjaira'* A mandátumvizsgáló bizottság nevében dr. Dabrónaki Gyula tett jelentést az országgyűlésnek. Ezután Ollári István ismertette az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát az országgyűlés tisztikarára. A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az országgyűlés elnökévé Vass Istvánrvét, alelnökeivé dr. Beresz- tóczy Miklóst és Pólyák Jánost, jegyzőivé Gállá Ernőt, Huber Lajost, Papp Lajost, Pala Károlynét, dr. Pesta Lászlót és Varga Gábor- nét választottak. Dr. Harrer Ferenc ezután javasolta: — Rónai Sándor elvtársnak tízéves elnöki tisztsége alatt végzett eredényes munkája elismeréséül mondjunk köszönetét és a személye iránti szeretetünk és megbecsülésünk jeléül ezt az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítsük meg. A képviselők a javaslatot hosz- szan tartó nagy taps közben elfogadták. Ezután a korelnök átadta helyét az országgyűlés újonnan megválasztott elnökének. Vass Istvánná székfoglalójában köszönetét mondott a bizalomért. Az országgyűlés tagjai ezután jóváhagyólag tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről és. határozatokról, majd dr. Pesta László jegyző ismertette az MSZMP Központi Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének együttes javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére, helyettes elnökeire, titkárára és tagjaira. Az'országgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta, s a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökévé Dobi Istvánt, helyettes elnökeivé Gáspár Sándort és Kisházi Ödönt, titkárává Kiss .Károlyt, tagjaivá pedig Barcs Sándort, dr. Bar- tha Tibort, dr. Dési Frigyest, dr. Horváth Richárdot, dr. Maros Józsefnét, dr. Mihályfi Ernőt, Nánási Lászlót, Nagy Dánielt, Nógrádi Sándort, dr. Ortutay Gyulát, dr. Pongrácz Kálmánt, Rónai Sándort, dr. Sályi Istvánt, Szakosíts Árpádot, Szobek Andrást, dr. Törő Imrét és Úszta Gyulát választotta meg. Ezután került sor az országgyűlés állandó bizottságainak megválasztására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára az országgyűlés tíz állandó bizottságot választott. Az országgyűlés délutáni tanácskozását Vass Istvánné nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülését és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek tisztségében való megerősítése tárgyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az átiratokat dr. Pesta László jegyző ismertette. Az országgyűlés Kádár Jánost kormányelnöki tisztében, Apró Antalt, Fehér Lajost, Fock Jenőt, Kállai Gyulát I kormány-elnökhelyettesi, dr. Münnich Ferencet államminiszteri tisztében; dr. Ajtad Miklóst az Országos Tervhivatal elnöki tisztében, Czi- nege Lajost honvédelmi miniszteri, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi miniszteri, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszteri, Ilku Pált művelődésügyi miniszteri, Incze Jenőt külkereskedelmi miniszteri, Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszteri, Kovács Imrét élelmezésügyi miniszteri, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszteri, Losonczi Pált földművelésügyi miniszteri, Nagy Józsefnét könnyűipari miniszteri, dr. Nezvál Ferencet igazságügyminiszteri, Pap Jánost belügyminiszteri, Péter Jánost külügyminiszteri, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszteri, dr. Tintát Mátyást jtónzügyirühíszte- rí, dr. Trautmanm Rezsőt épités- 1 ügyi rhiriiszterí’ éá' Vé'res Józáéfét munkaügyi miniszteri tisztében egyhangúlag megerősítette. Az országgyűlés egyhangúlag megerősítette dr. Szalai Józsefet a Lelgfelsőbb Bíróság elnöki tisztében és dr. Szénási Gézát legfőbb ügyészi tisztében. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét — teljesítenünk és gazdasági céljainkkal összhangban túl kell teljesítenünk második 5 éves tervünket, amely a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százalékos, a mező- gazdasági termelés 22—23 százalékos! a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy főre jutó reál- jövedelem 16—17 százalékos növelését tűzi ki célul. Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvonalának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően. Most a szocialista megszilárdítása A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista törvényesség megőrzésére és további megszilárdítására törekszik. Az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva, a kormány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyformán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és mindenkivel betartassa. A Magyar Népköztársaságban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztályellentétek megoldódnak, nemzetiségi, faji, felekezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már ismeretlen. Az állam és a Magyarországon működő egyházak viszonya normális, szerződésekben szabályozott és évről évre javuló. A tudományos és a vallásos világnézet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallás- gyakorlatot, az egyházak tudomásul veszik az állam törvényeit és ezért nem kell, hogy közöttünk Folitifcai harc follyék. A hívők és nem hívők egyaránt a Magyar Népköztársaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy eltüntessük a kizsákmányoló, kapitalista tár* Belpolitikai helyzetünket meghatározza, fejlődésünket megkönnyíti, hogy hazánkban már nincsenek kibékíthetetlenül ellentétes érdekű osztályok, hogy a közösség és az egyes ember érdeke egybeesik, és hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének célkitűzésében a munkásosztály eszméje, a dolgozók forradalmi öntudata, hazaíisága és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége találkozik. Politikánk fő támasza a szocializmus zászlaját hordozó munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szocialista társadalom felépítésére létesült szövetsége, és célunk a párttagok és pártonkívüliek ösz- szefogása, a szocialista nemzeti egység megteremtése. termelési viszonyok van napirenden sadalom utolsó maradványait is, és felépítsük a dolgozók szabad, szocialista társadalmát. Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szocializmus teljes győzelmet arasson a termelési és társadalmi viszonyokban. Hazánkban a szocialista termelési viszonyok már a népgazdaság valamennyi ágazatában győztek. Most a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása és a termelőerők nagyarányú fejlesztése van napirenden. Jelenleg verseny folyik világméretekben a kapitalista és a szocialista rendszer között. Tennivalóinkra világos eligazítást adott Lenin, sünikor rámutatott, hogy az új, a szocialista társadalom véglegesen akkor győzte le a régit, a kapitalizmust, amikor megteremtette, a munka magasabb termelékenységét, mint amilyen a régi rendszerben volt. Ezt a célt, az országra és a múltra értve, már elértük. De ez kevés. Arra kell törekednünk, hogy a termelés mind több területén, mielőbb eléjük és túlhaladjuk a munka magasabb termelékenységének megvalósításában a legfejlettebb kapitalista országok szintjét is. Az ideológiai hare fő fegyvere a ssoeialista eszme hirdetése Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! 1 Kedves Elvtársak! Mindenekelőtt őszinte köszönetét mondok az országgyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyáséért — kezdte beszédét Kádár János. A kormány összetételében bekövetkezett változásokról kijelenthetem, hogy a most felmentett elvtársakkai politikailag mindvégig a legjobb egyetértésben dolgoztunk és felmentésüket kizárólag a munka gyakorlati követelményei indokolják. Újonnan kinevezett tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással tekintünk. Mégegyszer megköszönve a kormány iránt kifejezett bizalmat, a Minisztertanács valamennyi tagja nevében biztosítani szeretném a tisztelt országgyűlést, hogy a munkával igyekszünk a bizalomra rászolgálni. A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szólt néhány időszerű kérdésben. További munkánk megítélésében nagy jelentőségű az a tény — mondotta, hogy a február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások népünk szilárd politikai egységét mutatták, a Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyöntetűen támogatták. Kádár János a továbbiakban az országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatáról szólott. Mint mondotta, az országgyűlés, a kormány feladata, hogy a szocialista . társadalom építésének céljait jól szolgáló terveket dolgozzanak ki. A törvényhozás, illetve a kormányzás vezesse és irányítsa a szocialista építő munkát, biztosítson minden szükséges feltételt ahhoz, hogy a nagy, országópítő terveink az életben népünk javára sorra-rendre megvalósuljanak. A fővárosi, a megyei, a városi, a kerületi, a járási és a községi tanácsok feladata először: az országos tervek megvalósítását szolgálA Minisztertanács elnöke ezután hangsúlyozta: A .Magyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irányvonalát a Magyar Saocialísni a maguk területén; másodszor: a helyi kérdéseket felső támogatással és helyi erőkkel megoldani; harmadszor: az emberek mindennapi személyes ügyes-bajos dolgaival lelkiismeretesen és híven foglalkozni és azokat megoldani. Magának az országgyűlésnek a törvényalkotás terén nyilvánvalóan új feladatai is vannak a fejlődésnek egy olyan új időszakában, amikor népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik és államunk jellegében a proletariátus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik. Törekedni kell a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Társadalmunk erőit, a dolgozó tömegeket mindjobban be kell vonni a hatalom gyakorlásába, az igazgatás és az ellenőrzés munkájába. ta Munkáspárt nyolcadik kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront program-nyilatkozatai adják meg. A szocializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, Tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét Senki se higgye azonban azit, hogy a munka magasabb termelékenységéért küzdve, társadalmunknak csak a gazdasági, aZ anyagi területen, a műszaki fejlesztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győzelméért folytatott harcban elsőrendű és különleges fontossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjaira. Állhatatosan kell dolgoznunk azért, hogy a szocialista eszme, a marxista-leninista tudományos világnézet még jobban érvényesüljön és teljes mélységig hatoljon a közoktatásban, a művészetek terén, a kultúrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irányítja. Megvan azonban e harcban az államnak is, közintézményeinknek is, a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteinknek is a maguk feladata. Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista—leninista nevelés eredményezheti, hogy a szocializmus építésében velünk már politikailag egyenlő és velünk együtt dolgozó emberek gondolkodásában meglévő téveszméket is leküzdhessük úgy, hogy a fennálló politikai egyetértés és szövetség közben ne lazuljon, ellenkezőleg, erősödjék. Még áz ideológiai harcban is, abban, hogy a szocializmus győzedelmeskedjék az emberek gondolkodásában, erkölcsében, magatartásában, az ember legfontosabb társadalmi tevékenységében, a munkában — óriási szerepe van a példamutatásnak. Hatalmas segítséget nyújtanak e téren a pártnak, társadalmunknak az egészségesen növekvő szocialista brigádmozgalomba bekapcsolódott százezrek, a „szocialista módon élni, tanulni, dolgozni” jelszót követő és megvalósító öntudatos és példát mutató felnőtt és faltai dolgozók. Változatlan az a gazdaságpolitikai elvünk — mondotta, hogy a szocialista társadalom építésének (Folytatás a 3. oldalon.)
