Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

IMS. március 20. 5 Szerda SPORTSPORTSPORT Széles társadalmi alapok nélkül Gyomán is megfeneklik a sport szekere Nyote sportkör, 1500 sportoló, 31 szakosztály, öt községben. Ez a vázla­tom statisztikája a Gyomai Járási Sport Tanácsnak. Sok ez vagy kevés? Jó vagy rossz munkát takarnak ezek a számok? Nehéz lenne eldönteni anélkül, hogy a mögöttük lévő adatokat, tényeket nem vennénk alaposabban bonc­központtal, az irányító szervvel, a já­Csökkent a tbc-megbetegedések száma Vöröskereszt-aktívák segítik a szűrővizsgálatokat — Többet törődjünk a csökkent munkaképességűekkel részt vevők egy évre szóSó iga­kés alá. Hol is kezdjük? Talán a nisi TST-veL A Járási Testnevelési és Sport Ta­nács Húsz tagja alkalmas arra, hogy megfelelően vezesse, irányítsa a já­rás sportéletét, a sportköröket. S hogy es mégsem így van, annak oka a társadalmi aktívák sokszor alapta­lan mellőzése, a rendszeres megbízatá­sok hiánya. Pedig ezek az aktívák, felelősségük tudatában vállaltaik részt a sportmozgalom feladatainak végre­hajtásában. A rendszertelen megbí­zatás, a mellőzés miatt azonban va­lahogy elmaradtak, senki sem kér, kö­vetel tőlük munkát, eredményt. A tár­té« semmittevésnek eredménye, hogy lelkesedésük tüze lassan elalszik. Nem azért kezdtük a járás sportjának ecsetelését ezzel, mert ez általában jellemző. Tettük ezt azért, mert nem mindenkor értik meg a sportvezetők, hogy ezek a társadalmi munkaerők jóban, rosszban a sport gondozói. De •tettük ezt azért is, mert az elért eredmények ma hatványozódva jelent­keznének, ha az irányító, vezető szerv­ben is kialakulna az egészséges kol­lektív vezetés, az új sporttömegszer- vezetnek megfelelő munkastílus. Nem a tornyosuló hibák jellemzik a járás sportéletet, de a TST-nek ez a mun- kastifliuiaa áibsugáro* a sportkörökre, a községekre. Ezt bizonyítja egyes sportköri veze- tc0r gondolkodása, amikor csak azzal törődnek; a csapat kiesik-e vagy sem a bajnoka osztályból. Azzal viszont. Labdarúgás: Sarkáéi Kinizsi — Mezőtúri Honvéd 1:0 (1:0) Sarkad, 30# néző, vezette: Puskás. Sarkad: Erdélyi — Szabó I., Juhász, Nemes — Mózes, Nagy — Szoboszlai, Szabó H. Kiss, Fábián, Kótai. Edző: Mézes Ferenc. Mezőtúr: Fenyvesi — Veres, Ifi, Wagner — Farkas, Kovács __ Puskás, Kocsis, Juhász, Kotász, F enyvesi­Alacsony színvonalú, csapkodó játék .iatniTr kj a mérkőzésen. Mindkét csa­patból «-»air a védelmek játéka volt meggyőző, a vendégek csatársora a kapura egyáltalán nem volt veszélyes. A hazai csatárok szétesően kombinál­tak és helyzeteiket sorra kihagyták. Az egyetlen gólt Fábián lőtte a 1. perc­ben. Könnyűipari Szerelő és Épfilet- karbantartó Vállalat, VII. Nefelejts u. 6. sz. azonnali belépésre lelvesz lemezlakatos, géplakatos, épü­letlakatos, szerkezeti lakatos, villanyszerelő, fűtésszerelő, lánghegesztő, villanyhegesztő, asztalos, ács szakmunkásokat, kubikosokat, valamint segéd­munkásokat. Jelentkezés a Munkerőgazdál- kodáson. 1672 FIGYELEM! Az É. M. 42. számú Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz ácsokat, vasbeton-szerelőket, kubikosokat és térti segédmunkásokat. Jelentkezés: hétfő, szerda, péntek. Bpest X.. Gergely u. 8. 9565 hogy a sportkör több! tagja és maga a község fiatalsága számára hogyan biztosítják a testnevelési lehetőséget, nem vagy keveset törődnek. Ezt egyébként a számok is bizonyítják. A Kilián Tesnevelési Mozgalomban 1300—1400-an vettek részt 1962-ben, de e mozgalom leszűkül az iskolákra. Mechanikusan szervezik, s figyelmen kívül hagyják tartalmi és politikai jelentőségét. Az igazsághoz tartozik: egyes sportköri vezetők nem értik és nem érzik a mozgalom fontosságát. Váltig hangoztatják, hogy jobb volt a VIT, az BŐIK jelvényszerző ver­seny. Blásodlagosként kezelik a Kili- án-mozgalmat, nem tesznek különb­séget a régi és a jelenlegi jelvény- szerző verseny között. Pedig a régeb­bi jelvényszerző versenyek csak né­hány napig biztosítottak sportolási le­hetőséget, a Kilián Testnevelési Moz­galom a folyamatos, az állandó test­edzésre hívja fel a figyelmet. Ügy néz ki, hogy csak hibákról tu­dunk beszámolni. Szó sincs róla. Igaz, a már említett és még ide so­rolható alacsony minőségű sport, sportlétesítmények állapota hibák ugyan, de megszüntethetők. Az előbb­re lépés azonban itt sem maradt el, mint ahogy jó úton haladnak a spor­tolók kutatásával, szemaélefcétnek neve­lésével. A sportköröknél KISZ és párt- csoportokat szerveznek, amelyeknek igen nehéz, de szép feladatuk a ne­velés, a helyes, az új típusú embernek megfelelő szemlélet kialakítása. Aki is­meri a járás sportéletét, az nyomban szót kér és helyesli az elgondolást. Miért? Ezt mi sem bizonyítja jobban a sportvezetők nevelőmunkájának hi­ánya. A minden áron való győzniaka- rás közben elfelejtik egyes sportve­zetők, hogy a sport nemes vetélkedő, jó nevelő és semmi szükség a sport­szerűtlenségek kezdeményezésére. Ha pedig ezektől az igazán nem sport­embereknek nevezhető egyénektől nem lehet megkövetelni magatartásuk vál­toztatását, vonják meg tőlük a bizal­mat, s olyan személyek kerüljenek a sportikiöfrök élére, akik amellett, hogy szeretik a sportot, betartják azokat a követelményeket is, amelyek nem üt­köznek sporterkölcsünkbe. Azzal kezdtük a gyomai járás sportéletének megrajzolását, hogy a számok nem tudni, mit bizonyítanak. A leírtak nem tükörképe az ott folyó munkának, hiszen ahhoz még meg kel­lene említeni az elnökségi ülések el­maradását, a társadalmi és gazdasági vezetők passzivitását, a községi ta­nács példamutató támogatását, né­hány sportoló áldozatkész munkáját, a fiatalok sportszeretetét és a bajnok­ságban elért eredményeket. A leírtak inkább csak a főbb problémákat hoz­ták felszínre. Azokat a gátló tényeket, amelyek megszüntetése nélkül a ha­ladás továbbra is vontatott lesz. Nincs arra kaptafa, hogy miként lehet az ütemet gyorsítani, de annyi biztos: széles társadalmi alapok nélkül a társadalmi és gazdasági vezetők tá­mogatása nélkül, a sportvezetőkben és a sportolókban esetenként ma még hiányzó helyes szemlélet nélkül, meg­feneklik a sport szekere. Ezek közül igen fontos: a sportköri vezetők he­lyes megválasztása. Olyan személyek kapják meg a község, a sportköri ta­gok bizalmát, akik tisztában vannak a testnevelésnek a tudatban, a szel­lemi és a testi nevelésben nélkülözhe­tetlen hatásával, akik képesek lesz­nek az emberek valóban szórakozta­tó mozgalmává tenni a sportot. Majnár József Főiskolai kosárlabda-bajnokság Szarvasi Óvónőképző Intézet—Szege­di Felsőfokú Élelrnezésipari Techni­kum 34:26, Szeged, vezette: Dr. Kovács és Szilágyi. ií A hazai csapat a második félidő kö­zepéig mindig 3—4 ponttal vezetett, ekkor azonban a szarvasi leányok nagy hajrát vágtak ki és végül bizto­san győztek. A következő forduló ismét Szegeden lesz, március 23-án és 24-én, amikoris a Szegedi Egyetem, a Szegedi Tanár­képző Főiskola és a Szegedi Tanító­képző csapataival játszanak. A Vörösikereszt megyei titkár­ságán ülést tartott a megyei tbc társadalmi bizottság. Az ülésen dr. Középessy László megyei tbc fő­orvos tartott tájékoztatót. Beszámolójában ismertette az 1962-es évi munkát, az elért ered­ményeket és a további feladato­kat is. Többek között elmondot­ta, hogy az elmúlt évben lényege­sen csökkent a nyilvántartásba vett új betegek száma, holott 1962-ben sokkal több ember tbc- szűrését végezték el, mint a ko­rábbi években. Ez azt bizonyítja, hogy lényegesen javult a lakosság egészségügyi helyzete, egészsége­sebb körülmények között ebiek az emberek. A tájékoztatóban szó volt az el­múlt évi tbc-szűrési munkáról is és az előadó elmondotta, hogy a Vöröskereszt-szervezetek aktívái, valamint a tanácsok igen sok se­gítséget nyújtottak a lakosság folyamatos szűréséhez. Tapasz­talható az is, hogy a városok és községek lakói egyre jobban meg­értik ennek jelentőségét és részt vesznek a szűréseken. Dr. Közé­pessy László elmondotta, hegy az idén az egész megye lakóinak nyilvántartását elvégzik, kartono­kon feltüntetik a vizsgálatok eredményét és a felvételéket. Ehhez a megyei tanács segítséget is ad, így lehetővé válik, hogy or­szágosan Békés megyében feje­zik be először ezt a munkát. Be­szélt arról is, hogy a jelenlegi szű­rések alkalmával a vizsgálaton Lapunk március 9-i számában jelent meg: Ami a 37,5 forintért jár című glossza. Ebben arról irtunk, hogy a termelőszövetkezeti tagok SZTK hoz­zájárulása, a nyugdíjalap fizetése és a balesetbiztosításra befizetett 4,9 fo­rint milyen előnyöket biztosít a szö­vetkezetieknek. Többen úgy értelmez­ték a havi 4,5 forint fizetését, hogy az illető szövetkezeti tag bármilyen be­tegség esetében 30 forint járulékot kap. A termelőszövetkezeti tagok jól tudják, hogy a 4,5 forintot a baleseti biztosításra és a foglalkozási betegség gek idejére kártalanításra fizetik. Egyesek mégis fából vaskarikát akar­nak csinálni, mondván, hogy az új­ságcikkben megjelent „betegség” szó kiterjed az élet minden területére. Pedig nem. Abban az írásban nem állt módunkban részletekbe bocsátkozni és megmagyarázni, hogy mi «miért van. Most azonban, mivel többen ér­tetlenséget tanúsítottak, elébe vágunk a dolognak. A termelőszövetkezeti jogszabály a kővetkezőket mondja: Az üzemi bal­eset vagy foglalkozási betegség miatt megbetegedett termelőszövetkezeti tag­nak, a betegségi, biztosítási szolgálta­tások — ingyen és időtartam-korláto­zás nélkül — mindaddig járnak, amíg A 3. sz. AKOV (Békéscsaba) rakodó­munkásokat keres felvételre. Bérezés teljesítmény alapján. Jelentkezés: Bé­késcsaba, Tanácsköztársaság útja 71. alatt a személyzeti osztályon. 18127 Békéscsaba, Berényl út 31. számú fél ház eladó. Érdeklődni: Lenin 10. Dél­után 3-tól. 97 Cj hálószobabútor eladó. Békéscsaba, m„ Lipták András 14. 94 Egy jó karban lévő 250-es Csepel mo­torkerékpár olcsón eladó. Gyoma, Sza­bó Mihály, Szabadság tér 2. 47942 Beteggondozót keresek feleségem mel­lé, aki jártas a háztartásban is. Fizetés megegyezés szerint. Békés, n. kér. Fiumei 12. Gőzöszug. 70113 zoiást kapnak, mely minden olyan hivatalos irat beszerzéséhez érvé­nyes, amelynél szükséges a tüdő­vizsgálatról szóló igazolás. Ezt a szűrési igazolványt tehát azok, akik már megkapták, gondosan őrizzék meg. Szó volt a csökkent munkaké­pességűek, illetve a tbc-betegek rehabilitációjáról, alkalmaztatá­sáról. Az előadó többek között el­mondotta, hogy a megyei népi el­lenőrzési bizottság a közeljövő­ben felülvizsgálja azokat a mun­kahelyeket, ahol csökkent mun­kaképességűeket lehet alkalmazni. A vita során a résztvevők elmon­dották véleményüket az eddigi munkával kapcsolatban és javas­lataikat a további feladatok vég­rehajtására. Különösen kihangsú­lyozták, hogy sakkal többet kell törődni a tbc felvilágosító mun­kával. Előadásokat, filmvetítése­ket keit tartani a tbc-ellem küz­delemről és ennek eredményeiről. Elmondották azt is, hogy ükén fon­tos a csökkent munkaképességű­ekkel való foglalkozás. A válla­latok, üzemek, termelőszövetkeze­tek, valamint a különböző mun­kahelyek vezetői gondoskodjanak olyan munkahelyek biztosításártSt, ahol a betegségből gyógyuttakat alkalmazni lehet Különösen vo­natkozik ez a termelőszövetkeze­tekre. Az ülésen megbeszélték az 1963-as évi munkaterv elkészíté­sét is. K. J. azokra a baleset (foglalkozása beteg­ség) miatt szükség van. Továbbá azt is kimondja, hogy a kártalanítási se­gély a baleset napjától a klinikai gyó­gyulásig, illetőleg a leszázalékolásig jár. (A gyógykezelés Tündén napjára, tehát vasárnapra és ünnepnapra isj A kártalanítási segély összege a havi SM forint átlagjövedelem 65 százaléka. Ha a kártalanítási segélyt nem teljes nap­tári hónapra kell fizetni, akkor az na­ponta 20 forint. (Kórházi ápolás idejé­re a kártalanítási segélynek csak 5* százaléka jár.) Tisztázásra vár még az üzemi bal­eset és a foglalkozási betegség fogal­ma. Üzemi balesetnek számit az olyan sérülés, amely a szövetkezet érdeké­ben kifejtett munkában következik be. Ez kiterjed a munkába menetre és az onnan hazamenetre is. A foglalko­zási betegség pedig nem más, mini olyan megbetegedés, amely a termelő­szövetkezeti tag szövetkezeti munkájá­ból ered, például vegyszerezésnél é9 így tovább. A termelőszövetkezeti tagok tehát minden hónapban 4,5 forintot fordíta­nak az üzemi baleset és a foglalkozási betegségek miatt keresőképtelenel'. kártalanítására, járulékára. Dupsi Károly Állattenyésztési szakmunkás, 25 éves gyakorlattal elhelyezkedne sertéste­nyésztőnek állami gazdaságba vagy termelőszövetkezetbe. „Szakmunkás 18134” jeligére. Magyar Hirdető, Bé­késcsaba. 1*134 Fekete Pannónia príma állapotban el­adó. Békéscsaba, Bánáth u. 17. 1*135 Beköltözhető tanya, új kövesút mel­lett 800 négyszögöl gyümölcsössel el­adó. Gerla, ölyved 98. 18137 Skoda 1102-es kitűnő állapotban eladó. Mezőberény, IV., Somogyi P 32. 119 Bolti új Pannónia, levizsgázatlan, el­adó. Békéscsaba, Vozárik u. 7. Érdek­lődni 5 óra után. m Termelőszövetkezetekkel kedvező feltételek mel’"tt kötünk sörárpa értékesítési szerződést. A szerződőssel lekötött és minőségileg megfelelő sörárpáért métei-mázsánként 200 forint alapárat, 50 forint minőségi felárat, 20 forint szerződéses felárat és legalább 150 méter- mázsa értékesítés esetén 28 forint nagyüzemi felárait, tehát összesen 298 forintot térítünk. Ezen felül az átadott sörárpa után métermázsánkénf 30 kg cél takarmány-juttatást biztosítunk hatósági áron. A megkötött szerződés alapján métermázsánként 80 forint előleget igiényelhetnek, rövidlej áraitú hitei formájában. Részletes felvilágosítást járási kirendeltségeink adnak, ahol a szerződés is megköthető. Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat Békéscsaba 18138 Mikor jár a 20 forint napi kártalanítás a szövetkezeti tagoknak?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents