Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

IMS. március 28. 3 Szerda Tavaly csaknem 50 millió forint értékű terméskiesést okoztak a növényi kártevők Nagyobb gondot kelt fordítani a házikertek gyümölcsöseire Hétf5n délután tartotta ülését a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága mellett működő nö­vényvédelmi akcióbázottság, ahol megbeszélték a legfontosabb fel­adatokai: tavaszi és nyári növény- védelemiben. A legfőbb tennivalók közé tartozik annak megismerte­tése, hogy hol, mikor szükséges a növényi kártevők elleni védekezés megkezdése, állapította meg az akcióbizottság. örvendetes, hogy ma már nincs szükség ennek bizonyí­tására, hogy a vegyszeres gyomir­tás 1—2 mázsa többlettermést eredményez, hanem arra van szükség, hogy a védekezési mun­kákat időben és szakszerűen vé­gezzék. A lucemamag növényvé­delme igen nagy szakértelmet kí­ván. S a legtöbb esetben a mag­fogás sikere a védekezés időbeni elvégzésén (ami legtöbb esetben néhány nap) múlik. Hiába szórnak ki egy-egy hold földre több mázsa növényvédőszert, ha azt nem idő­ben csinálják. 1962-ben a felmé­rések alapján a megyében a kár­tevők 47 412 ezer forintnál több terméskiesést okoztak. Ez főleg a nem időben végzett növényvédel­mi munkákból adódott Az akcióbizottság tagjai megál­lapították, hogy a házikertek nö­vényvédelme egyhelyben topog. Az 1959. évi felmérések szerint több mint négymillió különböző gyümölcsfajtát tartanak nyilván megyénkben. Ha a kártevők által okozott csak 20 kilogrammos ter­méskiesést számolunk gyümölcs­fánként, akkor is 909 400 mázsa gyümölccsel szüretelünk keveseb­bet évente. Ez a mennyiség a me­gye lakosságának gyümölcsellátá- sát nagyrészt biztosítani tudná. A házikertek gyümölcsöseinek elha­nyagolását abban látja a bizottság, hogy a védekezés végrehajtásához nincs megfelelő felszerelés, hiá­nyok voltak a növényvédőszerek ellátásában is. Az akcióbizottság a kertigyümólcsösök megvédését részben akkor látja biztosítottnak, ha minél több kerttársulás jön létre. A kártevők elleni védekezést így nagyobb sikerrel tudnák meg. oldani. A hozzászólók több hasz­nos dolgot javasoltak, amelynek megoldása az akcióbizottságra vár. Többek között a permetezőgépek beszerzése, a vegyszerek biztosítá­sa, a tudatosító és felvilágosító munka, valamint a szakelőadások tartása. Aktívaülésen vitatták meg az idei termelési feladatokat a mezőkovácsházi járásban A párt mezökovácsházi járási bizottsága a járás községi taná­csainak elnökeit, a termelőszövet­kezetek elnökeit, párttitkárait és főagronómusait aktívaülésre hív­ta össze, hogy közösen megvitas­sák a mezőgazdasági termelés ez évi feladatait, s főleg a tavaszi munkákra való felkészülést. Az aktívaülésen részt vett és felszó­lalt Supala elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője és Karácsonyi elv­társ, a budapesti XIX. kerület pártbizottságának titkára, aki har­madmagával az ez évi patronál ási feladatok megbeszélésére utazott Mezőkovácsházára. Az áktívaülós részvevői előtt Öz Ferenc elvtárs, a járási pártbizott­ság másodtitkára ismertette az ez évi feladatokat. Beszámolójában rövid áttekintést adott az elmúlt évi eredményekről. Elmondotta, hogy tavaly a szárazság ellenére a kukorica termésátlaga 9, a cukor­répa termésátlaga 41, a burgonya termésátlaga 81 százalékkal nőtt az azelőtti évhez viszonyítva, el­lenben a búza termése holdanként 50 kilóval csökkent. A termésered­mények növelésében és abban, hogy a járás tsz-ei állag 35 forint értéket osztottak munkaegységenként, nagyban hoz. zájárult az, hogy a termelőszövet­kezetek zöme megfelelő prémium- rendszerrel ösztönözte a szövetke­zeti gazdákat a termelésre. Prémi­um címén tavaly a járás 37 ter­melőszövetkezete összesen nyolc­millió 588 ezer forintot osztott ki. Rátérve az ez évi feladatokra, öz elvtárs elmondotta: terv sze­300000000000000000000000000000000000000000000000 Mi lehet ez? 450 ezer holdon alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást az állami gazdaságok földjein Az állami gazdaságokban az idén mintegy 450 ezer holdon irt­ják vegyszerrel a gyomokat. Száz­harmincezer holdon Hun gazint szórnak ki a kukoricaföldekre. Az őszi és tavaszi kalászosok a rét, a legelő és a rizsföldek Di- konirtos gyomirtása több mint háromszázezer holdra terjed ki. (MTI) A találóskérdésre egy mondatban válaszolunk: a körösladányl Üj Barázda Termelőszövetkezet „gépparkja”. Hó, sár, eke, traktorok, ócskavas és más egyéb. Itt azután valóban felkészül­tek a tavaszi munkákra. — Talán másfél óra még. Az­tán megtaláljuk őket. Nyomon van a fúrótorony. Addig legyen türelemmel... Anti zsibbadtan szédült iá a szobából. A hűvös folyósón, a homályban nekiesett a falnak. Utána jött az overallos fiatal­ember. Anti didergosen össze­húzta magát, . félig eszelősen mondta: — Elvtárs... Ha megtalálják, juttassák el hozzá ezt a levelet. A felesége írta. Én meg várok, amíg rátalálnak. — Átnyújtotta a gyűrött sarkú, fehér borítékot. Rogyadozva botorkált ki az épületből, a bányatelepről. Be­vette magát a nyírfák, fenyőfák közé, csapásra tévedt, vadmálna sűrűjében bolyongott. Méhek ka­varogták körbe ismerkedőn, mó­kus rezzen tette meg a fenyőt a feje fölött. Sugárküllők hasítot­tak utat maguknak a lomb ré­sein. öntudatlanul arra ment, »mer­ről zajt hallott Beszédfoszlányok ütődtek át a rengetegen. Látta, hogy az erdő szélében karcsú fú­rótorony magasodik. Valaki ész­revette, élesen rákiáltott: — Hé!... Mit keres ott?!... Nem felelt, lehajtotta a fejét, nézte a földet. Már-már térdre ereszkedett, hogy a tíz körmével vájjon a mélybe, mélyebbre, ahol a viz fakad, ahol véget érnék a gyökerek, a pokolnál is mélyebb­re, egészen addig, amíg nem lel lélegző emberekre a soha nem látott hallgatag feketeségben Sátáni varázslatba kezdett a föld méhe. Ügy tűnt, a foglyait is szénné akarja változtatni. A hat bányász már nem mozdult. Éberen aludtak. Testük mérhe­tetlenül megsúlyosodott az erőt­lenségtől. Hátukat a szénbarlang falának vetették, kezük-lábuk fittyedten hevert, mintha nem is lett volna gazdájuk. Egyetlen lámpa égett az üreg közepén, embermagasságban, a tartóducra akasztva. Lángja haldokiott, olyanformán pislákolt, mint a nedves gyufaszál. A bányászok arcát, kezefejét zsírosfekete pa­tina borította, szájuk lázasan pi- roelott, félig lehunyt szemük ho­málylón nézett a semmibe. Te­kintetükben nem maradt más, csak a türelem, amely minden­képpen jó, akár szabaduláshoz segíti, akár halaiba altatja őket. Daniban elfogyott a remény is, félelem is, napokig tajtékzó lel­két kiterítette a közöny bódító tenyere. Fejét a barlang szilán- kos falának támasztotta, göndör haja tele volt szénmorzsával. Amíg újdonság volt a veszede­lem, mindnyájan gőzgéppé erő­södtek, szilaj élni akarással ro­hamozták az omladókot, de oly hosszan roppantotta semmivé a vágatot a hegy, hogy tanácso­sabbnak tartották, ha maradék erejüket a várható hosszú böjtre kímélik. Így is fölemésztette az idő. Dani agyában fölbomlott az a rend, amit megszokott állapo­tában észre sem vesz az ember. Pontosan tudta, hogy nem {úszik, érzékszervei messziről sóvárog­tak friss levegő, hűvös víz után. Gyomrában akkora ürességet ér­zett, hogy az egész faluja bele­fért volna, de mindez a kívánság valószínűtlenül ködös volt már, nem is ő, hanem egy másik em­ber áhítozott aléltan a testébe zárt távolságok legvégéről. Gondolkodott is, egészen mese­szerűen. Ahogy elalvás előtt szo­kott. Klári diót adott neki, hogy törje meg helyette, a dióról ré­gi ősz jutott eszébe, amikor a nagyapja lepottyant a diófáról, s nem kelt fel soha többé. Aztán meg az apja halálát látta, úgy, mintha csakugyan látta volna, de az apja máris főzte a szüreten a birgepaprikást, vizslatta a put­tonyos lányokat, aztán őt biztat­ta, hogy válasszon. (Folytatjuk) rint a járásban ebben az évben 27 százalékkal kell növelni a mező- gazdasági össztermést, egyrészt a szükséges kenyérgabona, a hús- és tejellátás, másrészt a megfelelő ta­karmánybázis biztosítására. A já­rásban elvetett 26 900 hold búzá­ból 18 ezer holdon nagyhozamú fajták kerültek vetésre. A szövet­kezetek igyekezetét, hogy a hol­danként járási átlagban tervezett 13,5 q termést betakarítsák, el­szórták a fej trágyát az intenzív­búza 90, s a hazai fajták 60 szá­zalékára. Az aktívaülés résztvevőinek fel­hívta öz elvtárs a figyelmét a ta­vaszi munkák minél jobb minő­ségben való elvégzésére. Nagy fel­adat ez, mert mintegy 50 ezer hol­don kell megfelelő vetőágyat ké­szíteni, úgy. hogy előzőleg ötezer holdról le kell hordani a kukori­caszárat, 1335 holdról a cirokszá­rat, s közben fel kell szántani a tavaly ősszel szántatlanul maradt több mint 8000 hold földet. A vita során felszólaló Karácso­nyi élvtárs. a budapesti XIX. ke­rületi üzemek dolgozóinak helyt­állásáról. s arról beszélt, hogy együttesen a múlt évi tervet 107 százalékra teljesítették, úgy, hogy 4,7 százalékkal növelték a terme­lékenységet a korábbi évhez viszo­nyítva. Supala Pál elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője, a megye termelőszövetkezeteinek zárszámadásáról adott egy kis át­tekintést bevezetőként. Elmondot­ta, hogy a szövtekezeti gazdák a szeszélyes időjárás ellenére jól, csüggedés nélkül dolgoztak, ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy csaknem minden szövetkezetben előtérbe helyezték az anyagi ösztönzést. A premizálás azonban túlságo­san kevert és vegyes volt az el­múlt évben, éppen ezért most ide. je ezzel kapcsolatosan is rendet teremteni. Olyan premizálásra van szükség minden szövetkezetben, hogy az ne menjen a közös va­gyon, főleg a közös takarmánybá­zis rovására, de ne okozzon fe­szültséget sem azáltal, hogy egyes üzemág dolgozói nem részesülnek premizálásban. Hangsúlyozta: a premizáláshoz senki sem tud és nem is akar receptet adni, a ter­melőszövetkezet vezetői szabják meg a prémium mértékét, a gazda­sági adottságok, a talajviszonyok és a gépesítettség fokától függően. A továbbiakban a háztáji gazda­ságok árutermelésének fontossá­gáról beszélt Supala elvtárs. El­mondotta, hogy az elmúlt évek­ben, de különösen tavaly, sok sző. vetkezeti gazda igyekezett megsza­badulni a háztáji tehéntől, azért, mert a nem megfelelő takarmány- gazdálkodás miatt kilátástalannak tartották a szarvasmarha-tartást. A vitában felszólalók közül töb­ben foglalkoztak az anyagi ösztön­zés módszereinek helyes kialakí­tásával, az asszonyok munkájának fontosságával, az ez évi nagy ter­melési feladatokkal, a tavaszi munka idejében való elvégzésének jelentőségével. A hozzászólások­ból az csendült ki, hogy a mező­kovácsházi járásban minden adottság megvan a jó termésered­mények eléréséhez, ahhoz, hogy a lehető legtöbb kenyérgabonával, hússal, zsírral járuljanak hozzá megyénkből az ország lakosságá­nak ellátásához. K. I. Erő- és munkagépeket adnak át a termelőszövetkezeteknek A Mezőkovácsházi Gépállomás ebben az évben gépjavító vállalat­tá alakul át, ezért a gépállomás tulajdonát képező erő- és munka, gépeket a termelőszövetkezetek vásárolják meg Az első 20 erőgé­pet és mintegy 150 munkagépet március 20—21-én veszik át a termelőszövetkezetek. Az első tur­nusból nyolc tsz: a mezőkovács­házi Üj Alkotmány, a végegyházi Szabadság, a reformátuskovács­házi Dózsa, a magyarbánhegyesi Hunyadi, Béke és Dózsa, a nagy­bánhegyesi Zalka, valamint a ka­szaperi Lenin Tsz vásárol. Az el­ső turnusban átadandó gépek ér­téke mintegy egymillió forint. A termelőszövetkezetekbe kerü­lő gépek nem lesznek gazdátlanok. Jóllehet, a traktorosok többsége a gépállomáson marad szerelőnek, de a tegnap vizsgázott 56 tsz-tag a gépállomáson rendezett alapfokú traktorosképző tanfolyamon fő­leg azoknak a tsz-eknek tagjai, akik gépeket vásárolnak. A* E. M. 14 állami Építőipari Vállalat (Budapest V„ Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 74

Next

/
Thumbnails
Contents