Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-19 / 65. szám

március F9. 3 Kedd Milyen, kedvezményeket kapnak a termelőszövetkezetek a tavaszi gyümölesápolási munkákhoz? Miben látja egy pártvezetőségi tag a tsz-pártszervezetek megerősítését Az Országot. növényvédelmi Szolgálat szakemberei felhívják a lemielőszö vetkezetek vezetőinek ügyeimét, hogy ahol lehet, a közös gazdaságok maguk szervezzék meg a háztáji és szórvány-gyü­mölcsösök növényvédelmét, első­sorban pedig a tavaszi gyümölcs­fatisztogatást és a permetezési munkákat. Mérjék fél a gazdaság munkaerő-helyzetét, állítsanak munkába megfelelő, jól képzett növényvédelmi szakembert, jelöl­jék Isi a növényvédelmi brigádo­kat. Az öntevékeny termelőszö­vetkezetek a vegyszereket nagy­kereskedelmi áron vásárolhatják A fcörösladányi Dózsa Termelő­szövetkezetben — a kevésbé jó területi adottságok miatt — az év első felében a baromfitenyész­tés kivételével nem sok bevétel akad. Amióta áttértek több tíz­ezer csirke, kacsa, pulyka neve­lésére, azóta a tagságnak minden hónapban rendszeresen juttatnak munkaegysége i őleget. Az idén 40 ezer csirkét, 10 ezer pecsenye- kacsát, hatezer pulykát és há­romezer gyöngyöst nevelnek. A csibék egy része már 3 és 5 hetes Az idén 5500 törzskocát helyez­nek el megyénk háztáji gazdasá­gaiban. Eddig 2500-at vettek át a tenyésztők. Ezeket az állatokat a termelőszövetkezetek vemhes ál­lapotban szállítják, s az állam kocánként még négy mázsa ab­raktakarmányt is ad maximális áron. A tenyészkoca-akcióba kap­csolódó háztáji gazdaságoknak minden egyes kocáért 3 darab 30—60 kilogrammos süldőt kell törlesztés címén leadni az állat­meg, ezenkívül — a 3004/5/1962. számú kormányhatározat alapján — 30 százalékos árkedvezményt kapnak. Ezenkívül az X. csoport­ba tartozó, gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek további 20 százalékos kedvez­ményben részesülnek. Ahol a he­lyi földművesszövetkezetekkel megállapodást kötnek a védeke­zési munkák elvégzésére, ott a termelőszövetkezetek tegyenek eleget a megállapodásban vállalt kötelezettségeknek, mindenben tá­mogassák a földművesszövetkeze­ti brigádok munkáját. OMTIj korú és mindössze 2—3 százalé­kos elhullás volt. A baromfitartás jövedelmezősé­gére a szövetkezet premizálási módszert dolgozott ki, mert az egységes 10 százalékos premizálás nem vált be. A gondozóknak ki­adott naposcsibéből 10 hetes kor­ra az állomány 90 százalékával kell elszámolni. Kacsából 94, pulykából pedig 86 százalékos fel­nevelési eredményességet követel a termelőszövetkezet. Amennyi­vel ennél többet nevelnek fel, ezt a dolgozók — prémium címén megkapják. forgalminak. Miután a tenyésztők a három süldőre szerződést köt­nek, darabonként 50 kiló abrak- takarmányt vásárolhatnak- szin­tén szabott áron. A múlt esztendőben 1600 koca került ezzel az akcióval a háztáji gazdaságokba, s az idén már ed­dig 2500-at vettek át. Igen nagy az érdeklődés a tenyészkoca-ak- ció iránt a mezőkovácsházi járás­ban. Azzal a kérdéssel fordultunk P risk in György elv társhoz, a bél- megyeri községi pártvezetőség egyik tagjához — ki egyben ta­nácselnök is —, hogy mondja el: egy községi pártvezetőségi tag mi­ben látja a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek megerősítését. Priskin elvtárs helyi példára hi­vatkozva felelt a kérdésekre. Vá­laszait azért tesszük közzé, mert véleményünk szerint meglátásai, a bélmegyeri községi pártvezető­ség gyakorlata másutt is követ­hető, s alkalmas általában a gyen­gébb tsz-pártszervezetek fejlesz­tésére. — Milyennek képzeli a jó pártszervezetet? Tettük fél az első kérdést. — Menjünk sorjában. Ahogy én elgondolom, mindenekelőtt kép­zett, jó titkárnak kell az élen áll­nia, aki képes arra, hogy össze­fogja és irányítsa a vezetőség munkáját. De ez nem élég. Olyan beosztásban is szükséges dolgoz­nia, amely nem akadályözea, el­lenkezőleg segíti őt abban, hogy el tudja látni titkári feladatút: részt vehessen az igazgatósági üléseken, brigád-értekezleteken, az elnökkel együtt dolgozhasson, közvetlenül is belefollyon a gazdasági munka pártellenőrzésébe, s nap mint nap érintkezésben legyen nemcsak a párttagokkal, hanem a szövetke­zet pártonkívüli gazdáival is. A Keleti Fény Termelőszövetkezetet szeretném példának említeni, ahol mindez eddig nem valósult meg. Nem a titkár képzetlensége mi­att, hanem azért, mert Pásztor elv­társ a raktári teendőkkel van megbízva, s mint ilyen állandóan egy helyhez kötött. Éppen ezért nem tudott részt venni rendszere­sen a közös megbeszéléseken, s a lehetőségek miatt saját hibáján kívül nem tudta összefogni és irá­nyítani a vezetőség munkáját sem. Ezért azt javasolta a községi csúcsvezetőség, hogy olyarí elvtárs kerüljön az alapszervezet élére, A baromfinevelés bevételéből fedezik a munkaegység-előleget Törzskoca- és takarmányjuttatás a háztáji gazdaságoknak akit nem akadályoz beosztása sem a titkári teendők ellátásában, így lett itt titkár Szojka Pál agro- nómus. Szojka elvtárs pártiskolát végizett, s korábban Vizesfáson is pártti t.k ároskodott Agilis fiatal­ember és szakképzettsége is alkal­massá teszi erre a fontos posztra. — Eiső követelmény tehát a ká­derkiválasztás, amelyet körülte­kintően szükséges szerintem meg­oldani, mert a „mindenütt” jelen­levő titkártól sok függ egy párt- szervezet irányításában. — Sok, de úgy véljük nem minden. Egymaga nem képes megbirkózni a feladatokkal, ha mégoly rátermett is. Egyet­ért ezzel Priskin eivtárs? — Aláírom. A második dolog, ahogy én látom, hogy ne akarjon mindent egymaga csinálni a tit­kai’, mert erre egyedül úgy sem képes. A vezetőség ossza el maga között a munkát. A Keleti Fény­ben ebben is segített a községi esúesvezetőség. Csak akkor, ha valaki egy-egy reszortért felelős és abban aktívan tevékenykedik, lehet jó vezetőségről beszélni. Ez most megvalósult ebben a terme­lőszövetkezetben. Rocskár elvtárs — aki egyúttal a Keleti Fény el­nöke — a pártépítési feladatokkal lett rrfegbízva, Pásztor élvtárs ma­radt a szervező, Kovács Sándor veterán, az agi+ációs és propagan­damunka irányítását végzi, ami eddig éppen a szétfolyó vezetés miatt nem volt hatékony. Lovas Mihály bognár, Ki ugyancsak két­éves párttag, de agilis fiatalem­ber, a tsz ellenőrző bizottságéban tevékenykedik. A titkár mellett ő látja el a termelés pártellenőrzé­sének feladatát, természetesen a többi taggal együtt. Elmondhat­juk, hogy most olyan a vezetőség a tsz pártszervezetében, hogy ké­pes irányítani az elvtársak politi­kai munkáját és megvalósítani a kollektív vezetés elvét. A reszort­feladatok végrehajtásáról az alap­szervi vezetőségi üléseken be is számolnak időnként az elvtársak. nisták elé, amely mozgósító. Ezt tette most a Keleti Fény pártve­zetősége. Programjában az szere­pel, hogy segíteni kell a szövet­kezeti gazdák szakmai kultúrájá­nak fejlődését, mert csak így ér­hető el mind magasabb termés- eredmény. Érvelni szükséges a gazdák és főleg a fiatalok között a szakmai továbbképzés fontossá­gával, hogy minél többen iratkoz­zanak be szakmunkásképző-tanfo­lyamokra. Általában. javítani szükséges az agropropagandát, hogy senki se idegenkedjen az új módszerek bevezetésétől, sőt ma­guk a gazdák követeljék a vegy­szeres gyomirtást, az öntözés ki- terjesztését, a mélyszántást, a tőszám szaporítását stb. A kidol­gozott munkaterv azt is célul tűz­te itt, hogy mindehhez fiatalítani szükséges a pártszervezetet. Ti­zenhat kommunista van a tsz-ben, közülük öt nyugdíjas, nagyon idős ember, akiknek már nehezére esik a jái'kálás is. Ahhoz viszont, hogy fokozódjon a politikai mun­ka, aktív fiatal párttagok is szük­ségesek. A programban szerepel a téves nézetek eloszlatása, ami a földjáradék-osztással és egyéb­bel kapcsolatban volt és ma is fellelhető. Ezt is csak türelmes politikai munkával lehet elérni. De mindenekelőtt az követeli meg a Keleti Fényben az apró munka fokozását, hogy a földterülethez képest kislétszámú a szövetkezeti tagság. Annyira kiesd, hogy 32 kataszteri hold megművelése jut egy tagra. Ezt teljesíteni — a családtagok bevonása nélkül — elképzelhetetlen. Ahhoz viszont, hogy minden családtag érezze ebben a felelősséget és tudomásá­ra jusson milyen kedvező prémi­umfeltételeket alakítottak ki itt a kommunisták javaslatára (hol­danként három kilogramm kuko­ricát adnak munkaegység-értéken felül), ahhoz szintén politikai munka kell. A pártvezetőség va­lamennyi kommunistát megbízott, hogy saját munkacsapatában, s a lakókörzetében is ilyen vagy olyan formában, de mindennap beszéljen mindezekről az embe­— Eddig csak a vezetők mun­rekkéL.. kei, sőt részt vesznek építésében. A kommunistákat nem választják el egymástól ideológiai különbsé­gek, mégis, közöttük is élnek és hatnak emberi gyengeségek. Ha mi föllépünk az anyagiasság, az eivtelenség, a revizionizmus, a dogmatizmus vagy bármely más, a szocializmustól idegen ideoló­gia vagy emberi magatartás el­len — nem az emberek ellen lépünk feli Az embereket meg akarjuk szabadítani ezeknek visszavető nyűgétől elvekben, er­kölcsben egységessé akarjuk ten­ni társadalmunkat. A kitaszítás, az embereknek hibáival vagy té­vedéseivel és tévelygéseivel való kirekesztése nem lehet módszer. Mindég teremtő kézre, elmére és szívre szükségünk van, s az em­bereknek is szükségük van a tár­sadalmi, politikai és erkölcsi igaz­ságokra, s e kölcsönösségi vi­szonyban végtelen nagy a jóindu­latú segítés, a felvilágosítás, a hibás nézetek elleni harc szere­pe — éppen az ember javára. C kitérő után talán újra visz­“ szakanyarodhatunk az ere­deti témához: a kritika szándé­kához és fogadtatásához. Koránt­sem ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy minden bírá­ló szó feltétlenül emberi jóindu­latból, segítőkészségből fakad. De a mi mai közéletünk légköre semlegesíti az egyéb indítékokat. Senkinek sem esik bántódása, ha jóindulatú igyekezetével hibát követ el, de rendelkezik azzal a szándékkal és készséggel, hogy levonja a szükséges következteté­seket, s nem azt latolgatja, hogy miként vághatna vissza, hanem azt, hogy miként teheti jóvá té­vedéséit, hibáját. Közhely, de ve­lős igazság, hogy a munkás, dol­gos élet magában hordozza a hi­bák elkövetésének lehetőségét. Senkinek sem szabhatjuk azt a követelményt,' hogy minden ilyen lehetőséget messze elkerüljön, mert e • lehetőségek rendszerint rejtve maradnak az ember elől. Azt sem várhatjuk meg. hogy magától jöjjön rá bizonyos téve­désekre, mert akkor esetleg az első hibából már kész halmazat lesz. S ha ezt' a gondolatsort vé­gig játsszuk, eljutunk odáig, hogy a kritika tulajdonképpen nem­csak emberi jog, hanem emberi kötelesség is, a szocializmus tár­sadalmi viszonyai között, mert látni a hibát, és szó nélkül hagyni, a mi erkölcseink szerint súlyosabb emberi gyöngeség, mint önszántunkon kívül elkövetni. A kommunista pártok életé- ” ben ezernyi példa bizonyít­ja ennek az elvnek a helyessé­gét, Sokan feltették annak idején a kérdést, amikor a párt oly őszintén és leplezetlenül feltárta a személyi kultusz éveinek min­den fonákságát, hogy kinek hasz­nál ez a nagy őszinteség és nyílt­ság? Mire ió ez a hibákkal való szembenézés? A párt szigorú bí­rálata és önbírálata volt ez — a saját érdekében és az egész tár­sadalom érdekében. A hibákat sajnáljuk is, röstelljük is, de nem hordozhatjuk magunkkal, ha felismertük, mert az vak követ­kezetesség volna, nekünk pedig éber, reális, s nem látszat követ­kezetességre van szükségünk. S mindig idejében! Valamikor gya­korlat volt az, hogy megvárták, míg valaki hibát hibára halmoz, akkor bírálták még — nagy do­ronggal. Az ilyenfajta „gyűjtö­getés’’ összevárás ideje lejárt, nem méltó ügyünkhöz, társadal­munkhoz és tisztességtelen. Ne­künk menetközben kell mindig igazítani lépéseinken s egymás lépésein! Igaz, közben ki kell irtani 1 magunkból a gyanakvás spóráit, s helyüket át kell adni a munkatársi, elvtársi bizalomnak, annak a hitnek! és meggyőződés­nek, hogy az idejében alkalma­zott igaz bírálatot nem hátsó in­dítékok, hanem a személyünk iránti törődés és megbecsülés diktálja. A bírálat közéleti be­csületének, tisztességének helyre- állításával nem késlekedett a párt, az egyes ember se késleked­jék hát, ha van még ilyesféle tartozása! Üz. Simon István kajáról volt szó. Am a párt­tagság aktív tevékenysége nél­kül mit sem ér a jó vezetés. Erről mi a véleménye Priskin elvtárs? — Az, hogy a kettő nem választ­ható el egymástól. Ahol jó a vet zetőség, ott azért jó, mert mozgó­sítani tudja a párttagságot és se­gítségével az egész szövetkezetét a feladatok megoldására. Ahol pedig aktív a tagság, ott szükségszerűen ki kell alakulnia a jó irányítás­nak. Éppen ez jelenti a kollektív vezetés elvének megvalósulásét, azt, amikor a pártvezetőség te­vékenységében az egész párttag­ság együttes és aktív akarata nyilvánul meg. De, hogy így le­gyen, ahhoz mi kell Ha jól értet­tem, ide alkart kilyukadni az elv­társ... Hát szerintem elsősorban az, hogy a pártvezetőség olyan programot terjesszen a kommu­— Mozgósító feladatok ezek — mondja végezetül Priskin elvtárs —, mert céljuk az egész szövetke­zet gazdasági felemelése, a mun­kaegység-érték növelése. Ez pedig nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek ügye is a Keleti Fényben. v. d. Premizálják a nem dohányzó ipari tanulókat Angliában egy hajóépítő üzemben kitűnően bevált rendszer, hogy maga­sabb fizetést kapnak azok az ipari ta­nulók, akik felhagynak a dohányzás­sal. Harry Wheaton, a Torquay-i hajó­gyár vezetője megrögzött nemdohá­nyos és elhatározta, hogy a fiatalokat is leszoktatja az ártalmas szenvedély­ről. Heti 10 shilling külön juttatásban részesíti mindazokat, akik nem nyúl­nak többé cigarettához. (Reuter) A* É. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V.. Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 74 / J

Next

/
Thumbnails
Contents