Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

1963. március 2. 5 Szombat SPORT «SPORT "SPORT Hogyan és miként emelhetjük megyénk késilabdasportjának színvonalát? AZ elmúlt hetekben értékeltük Bér kés megye kézilabdasportjának 1962. évi tapasztalatait, a fejlődés, a lema- radás okait. Vajon a meglévő hibákat miként lehet megszüntetni? Ezt a kér­dést tettük fel tizenkét sportvezető­nek, edzőnek. Válaszuk alapján, hoz­zátéve saját véleményünket a követ­kezőkben látjuk megyénk kézilabda­sportja előtt álló legfontosabb felada­tokat, a felemelkedés feltételeit. A vezetés színvonalának eme’ése és a káderképzés Elölj árában Is szükség van olyan ak­tíváikra, akik minden Mubétrdeket fél­retéve, széles látókönrei, megfelelő szakrifiai képzettséggel rendelkezve, pártatlanul, következetesen képesek a sportág irányítására. A vezetést, az el­lenőrzést, a segítségnyújtást az idő­sebb aktívák mellett fiatalokra kell építeni. A sportág fejlődése szem­pontjából döntő jelentőségű az edző- és játékvezető-képzés is. Jelenleg egy oktató, hat segédoktató és £—8 test­nevelő tanár Jelenti megyénk mintegy 3400 ké zilabdásának okta tógárdáját. Sajnos, csak öt olyan játékvezetőt ta­lálunk, aki sportkörön kívüli. Nem kétséges tehát, a felemelkedés egyik alapkérdése a megfelelő számú edző és játékvezető biztosítása, továbbkép­zése, a mérkőzések és az edzések el­lenőrzése, valamint a szakosztályveze­tők értekezlete, ezek rendszeressé té­tele. A nevelés Itt elsősorban a szakosztályokban fo­lyó nevelésre gondolunk. A szakosz­tályi munka, a kollektív szellem fej­lesztése, a nagyobb fegyelem, az után­pótlás fokozott képzése, bátor szere­peltetése igen jelentős. Bár a közép- I.^kqdsák ma már nem zárkóznak el a versenyzőik kiadásától, mégis az a cél hevesebb, ha nemcsak a diákok al­kotják a szakosztályok alapjait, ha­nem felkutatják, bevonják az álta­lános iskolákból kikerült fiatalokat is. így a gyengébb formában lévő vagy fegyelmezetlen játékost bátran ki­hagyhatják az edzők, a „menőknek” sem kellene kénytelen-kelletlen meg­Kéz'labda-iá'éi'.vezetöi tanfolyam indul Békéscsabán A Békéscsabai Városi Kézilabda Szö­vetség ebben az évben is megrendezi a játékvezetői tanfolyamot. A tanfo­lyam március 4-én, hétfőn 17 órakor kezdődik a városi testnevelési és sport tanács helyiségében. Az új játékve­zetők csatasorba állítása, valamint a télen kéthetenként tartott továbbkép­zés minden bizonnyal javulást ered­ményez a tavaszi mérkőzések játék­vezetőinek teljesítményében. bocsátani. Az elhanyagolt szakosztá­lyi ülések megtartása is az előbbre lépést szolgálnák, s itt ismertetnék a mérkőzések taktikáját, nem pedig a mérkőzés előtti pillanatokban. Sokat jelentene a régi válogatottak élménye­inek, tapasztalatainak meghallgatása is. Az iskola, a munkahely és a sport­kör kapcsolata fontos nevelési ténye­ző, s az elmúlt években éppen itt mu­tatkozott jelentős lemaradás, pedig en­nek ápolása éreztetné hatását. Az edzések színvonalának emelése a felemelkedés egyik Igen fontos alapja! Ha az edző-bizottságok sok­szorosítva a sportkörök rendelkezésé­re bocsátanak a mtota-edzésfcerveket, edzésvázlatokat, megszűnnének azok a lényeges taktikai hiányosságok, ame­lyek ma még szakadékot képeznek egyes csapatok között. Az edzések tar­talmának változtatása, a sokkal több erőfejlesztő gyakorlat minden bdzony- nyal a színvonal emelését szolgálná. A közismert és legtöbb helyen meglévő haverszellem eltűnése sem lenne hi­ábavaló. A gyakorló edzőket pedig nagyszerűen lehetne felhasználni első­sorban tapasztalatszerzés céljából se- gédedzöknelfij A tárgyi feltételek Sportföl&zoreléöedrik megfelelőek, labdáinlk azonban kritikán aikuliak. Lé­tesítményeink száma igen kevés, hi­szen a 2400 játékosra mindössze 45 pá­lya jut, és ezek közül legfeljebb 20 fe­lel meg az előírásoknak. Termek dol­gában még ennél is rosszabb a hely­zet. Szakosztályaink 70 százaléka nem tud tornateremhez jutni. A terembaj­nokságot olyan kis teremben vagyunk kénytelenek lebonyolítani, ahol jófor­mám csak kosárlabdázásra van hely, és néző alig fér be. Égető szükség vol­na egy, legalább 30x15 méteres terem­re, hiszen ezt más sportág is kihasz­nálhatná. (Talán a most épülő új csa­bai gimnáziumban lesz ilyen.) A kö­zönség igényeivel is sokkal jobban kellene törődni. A jelenlegi műsorpo­litika nagyon rossz. Békéscsabán pél­dául egy időpontban szoktak rendezni 0—0 mérkőzést. Nem csoda, ha így a közönség, amely amúgy is alaposan megcsappant, nagyon megoszlik. A versenynaptár Versenyrendszerünket a sportág már kinőtte. A csapatok között óriási a tudásbeli különbség. Bebizonyosodott: az összevont megyei bajnokságon át, az NB Il-ig. Mindezen túlmenően az sem lenne haszontalan, ha a különböző villám- tomák keretén belül csapataink ta­lálkoznának egymással, és más me­gyék NB-s és listavezető egyesületei­vel is. Válogatott csapataink számára eddig megfelelő mérkőzéseket bizto­sítottak, de ezeken pont a rutin hiánya miatt nem mindig tudtak helytállni. Keresni kell tehát a kapcsolatot olyan ellenfeleikkel való találkozásokra, ame­lyek a fejlődést szolgálnák. Nagy len­dületet adna, sok tapasztalathoz se­gítene, ha létrejöhetne az alig ©0—80 kilométerre lévő aradi, nagyváradi csapatokkal való határmenti találkozás, annál is inkább, mivel román baráta­ink női, férfi válogatottja védi jelen­leg a világbajnoki címet. Röviden, az említettek azok a fel­adatok, amelyek jó szervezéssel, cél­tudatos munkával hamar megvalósít­hatók, és megyénk kézilabdasportjá­nak feflemélkedéséhez vezetnek. — CH. — Vasárnapi sportműsor Kézilabda A Békés megyei Népújság terem- kézilabda Kupájáért Orosházán: Bcs. Pamut—Bcs. Sportiskola, 9.00 ó. férfi, Bcs. Ruhagyár—Bcs. MÁV, 9.45 ó. női, Orosházi Kinizsi—Bcs. Pamut, 10.20 ó. férfi, Bcs. Pamut—Bcs. Sportiskola, 11.05 ó. női, Orosházi Kinizsi—Bcs. Sportiskola, 11.40, férfi, Gerendás— Bcs. Kötött, 12.25, női, BCS. MÁV I.— Bcs. MÁV n., 13.00, férfi, Hódmező- vásrhely—Bcs. Sportiskola, 13.45, női, Bcs. Honvád—Szarvas, 14.20, férfi, az A) csoport első helyezett— a B) cso­port első helyezett, 15.05 6. női, Szarvas—Bcs. MÁV n„ 15.40 ó. férfi, Bcs. MÁV I.—Bcs. Honvéd, 16.25, férfi. A Szarvasi—Mezőtúri—Gyomai TST-k által alapított teremkézilabda Béke Kupáért Mezőtúron: Csabacsüd— Szarvasi Mezőgazdasági Technikum, 8.20 6. férfi n. osztály, Szarvasi Gim­názium n.—Szarvasi SC II., 8.50, iérfi H. osztály, Szarvasi MEDOSZ—Mező- tűn Technikum, 925, férfi I. osztály, Béfcésiszemandirás—Dévaványa, 10.00, férfi n. osztály, Gyomai MEDOSZ— Szarvasi Gimnázium I., 10.35, női I. osztály, Csabacsüd—Gyomai MEDOSZ, 11.00, női I. o„ Gyomai MEDOSZ— Szarvasi MEDOSZ, 11.20, férfi I. o., Szarvasi Gimnázium n.—Mezőtúri Le­ánygimnázium ni., 11.35, női osztályo­zó, Mezőtúri Leánygimnázium I.— Gyomai MEDOSZ, 12.20, női osztályo­zó, Szarvasi Gimnázium II.—Turkevei AC, 12.40, női II. o., Csabacsüd—Déva­ványa, 13.10, férfi II. o., Szarvasi Mg. Techn.—Turkevei Gimn., 13.30, férfi L o., Csabacsüd—Szarvasi Gimn. IL< 14.00, férfi II. o., Szarvasi Gimn. II.— Gyomai MEDOSZ, 14.30, női osztályozó: Dévaványa—Szarvasi Mg. Techn., 14.55, férfi n. o.. Mezőtúri Leánygimn. I.— Szarvasi Gimn. XI., 15.25, női osztályo­zó, Mezőtúri F. Gépip. Techn.—Türke- ve, 15.46, férfi I. o., Mezőtúri Gimn. I.—• Turkevei Gimn., 16.15, férfi I. o., Gyo­mai MEDOSZ—Mezőtúri Leánygimn. 11., 16.35, női osztályozó, Mezőtúri Le­ánygimn. I.—Szarvasi SC, 17.00, női I. o., Mezőtúri F. Gépip. Techn.—Tün­kével Gimn., 17.25, férfi I. o., Mező­túri Leánygimn. I.—Mezőtúri Leány­gimn. IL, 18.00, női osztályozó. Labdarúgás: Békéscsabán, a VTSK-pályán dél­előtt 9 órakor, VTSK II.—Bcs. Forgá­csoló. 10.30 órakor, VTSK I.—Mezőtúri Honvéd barátságos. Délután a Ka­zinczy utcai sporttelepen 15.00 óra* kor Bcs. Előre—Mezőkovácsházi Pe­tőfi, barátságos mérkőzés, előtte 13.39 órakor előmérkőzés. ...és újra dolgozni és akarni VARGA GÉZA d r. sem tellett. Aztán jött a háború, leckét kapott az élettől, azt, hogy Sárgult, kitépett újságlapot tar­tok kezemben. Megjelent Szege­den 1933. február 26-án. S vezér­cikkének címe: Varga Géza dr. A 30 évvel ezelőtt megjelent lap egy fiatalemberről ír, akit az elő­ző nap avattak orvossá a Szegedi Tudományegyetem aulájában. S a vezércikk leírja azt is, hogy ez a fiatalember egy kis vasúti pá­lyaőri lakásból indult el, s egyet- len kincse a tehetsége volt. — Az egyetemi évek? Ahogy velem szemben ül az asz­talnál Varga Géza, visszaadja ne­kem a kérdést. Beszél róla, de csak úgy, mintha valami másról lenne szó. Nem szívesen emlék­szik rá. Felesége meséli el, hogy fenn a padláson hatalmas ládában még megvannak azok az egyetemi jegyzetek, amit férje gyorsírással jegyzett le. S így lett a 17 éves ko- égetöon szükség van a megyei má- rá-ban nyert országos gyorsíró baj­nokságnak haszna, mert nem kel­lett megvásárolni a tankönyvet, amire nem is tellett volna. Szinte sodilk osztály létrehozására. Vélemé­nyűink szerint nem keresztezné az or­szágosan érvényben lévő rendelkezé­seiket és az NB II. osztályozó^: rend­szerét sem, ha az 1957-es területi baj­nokság mintájára létrehoznák a Szol­nok—Békés—Csongrád megyéik leg­jobb 4—4 csapatából álló összevont megyei bajnokságot. Így biztosítva lenne a legjobbak egyenletes fejlődé­se, rutinszerzése a járási bajnokságtól Beszámol munkájáról a Bcs. Előre vezetősége, ismerteti a féléves tervet a vasárnapi szurkoló-gyűlésen Nem sok idő telt el attól a va­sárnaptól, amikor a békéscsabai sportszerető emberek egyhangúlag elfogadták a Békéscsabai Előre Sportkör megalakítására tett ja­vaslatot. Különösebb eredmények­ről még nem írhatunk, de a vég­zett munkáról egyébként is hol­nap, vasárnap délelőtt 10 óraikor a KlOSZ-székház nagytermében megrendezendő szurkoló-gyűlésen számolnak be a sportkör vezetői. Elmondják munkájuk eddigi ered. ményét és ismertetik az első fél­éves tervet. Az É. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 74 újabb gondok. A békéscsabai bombázás után nagyon kevés or­vos maradt. De a front alatt dol­gozni kellett, mert nemcsak a ci­vilek, hanem a szovjet sebesül­tek is ehhez a kórházhoz kerültek. Sőt volt olyan időszak, mikor egy- időben kellett ellátnom a Gyuláról áthozott betegeket is, mert az ot­tani kórháznál sem maradt senki. — Hogy lehetett ezt bírni? — Előfordult, hogy két operáció között, míg az egyik beteget elvit­ték az asztalról, s a másikat be­hozták volna, az ápolónő néhány falat ételt rakott a számba, s a műtét máris folyt tovább. így utólag visszagondolva magam is csodálkozom... — Körülbelül hány műtétet hajtott végre? — Nehéz volna megszámolni, de a szovjet sebesülteken körülbelül kétezret. — S azután? — 1950-ig az SZTK sebészfőor­vosa voltam, majd mikor meg­indult a tbc-elleni szervezett küz­hihotetlen ma már az, amit akár a <?elem, amelynek ott álltam - úgy erzem joggal mondhatom — a vezércikk leír vagy akár az, amit szavanként, nehezen, mégis el­mond Varga Géza: — Az inségkonyhán ebédeltem, s míg az egy tányér levest elfo­gyasztottuk, háromszor is közbe- harsant a „kedvesnővérek” imára buzdító szava. Sokszor a lépcső- fordulóba ért utol az „Imára!” ki­áltás, de azért eltelt ez az időszak is. Az egyetem után most már, mint Varga Géza doktor érkezett meg Békéscsabára. — Hogy-hogy éppen ide? — Egyik rokonom itt dolgozott a vasútnál és nekem kezdőnek az is sóikat jelentett, hogy meghúz­hat* a.m magam a konyhában, ezért nem is mentem haza, mert mit is kezdhettem volna a Bihar megyei Kisbárándon, kinek nyitottam volna ott rendelőt? — S itt, hogy fogadta a város? — Műszerem, s rendelőm nem volt. Az első év bizony úgy sza­ladt el, hogy akkor minden pénzt műszerekre kellett fordítani. Ak­kor még a magánprakszis volt a döntő. És bizony sok olyan bete­gem volt, akinek még kenyérre bölcsőjénél, ott vagyok. S ma már néha még büszke is vagyok arra, hogy nem volt hiábavaló a küzde­lem. Hiába próbálnék én most mo­zaikokat összerakni, egy ember életének 30 évét összezsúfolni nem lehet. Csak pillanatképeket lehet megmutatni történésből és csak annyit lehetne elmondani, hogy a 30 év alatt talán nincs is olyan ember ebben a városban, aki ne találkozott volna egyszer Varga Géza doktorral. Szenvedélye a munka. Nagy az egyszerű paraszt gyerekből, a kis vasúti pályaőri lakásból eljus­son a máig. Van-e valami különleges abban, hogy Varga Géza idáig eljutott? Nincs! Talán csak a harminc év. Mert, ha ma indulna, bizonyára egyszerűbb lenne az útja. Újra visszatérek a megsárgult 30 évvel ezelőtti újságcikkre, egy mondat így hangzik: „Dolgozni akarni és újra dol­gozni és akarni anélkül, hogy va­lakitől mástól, rajtunk kívülállók­nak a segítségét igénybe ven­nénk.” S Varga Géza ma is szen­vedélyesen vallja ezt. Nem akar többet soha sem. Lett volna alkalma 1945 után, hogy más városba költözzön, ö itt maradt. — És miért? — Mint önálló orvos itt tettem az első lépéseket, minden ide köt ehhez a városhoz. Ügy éreztem, munkám hozzájárul a város egész­ségügyi fejlődéséhez. Szenvedélyesen érdekli városá­nak sorsa. Fehér köpenyében, ami alatt ott a bőrzakó, s a bőr csizmanad­rág, nyugodtan áll az asztalnál. Mindenki látta már őt a városban reggelente, ebben a bőrruhában, régi kerékpárján munkahelye felé haladni. Haját megkoptatta az idő, s oldalt, ahol megmaradt, rövidre vágatja. S fekete szemöl­döke alatt fiatalosain csillog a szeme. Az elmúlt 30 évhez hozzátarto­zik Varga Géza dr. s ezen a jubi­leumon mit is lehetne mondani néki mást, mint csak ennyit: Köszönjük! Dóczi Imre H’deg-melegburkoló, tetőfedő-szigetelő, festő-mázoló, bádogos szakmunkásokat vesz fel az É. M. BÉKÉS MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4., földszint 2. alatt. 08349

Next

/
Thumbnails
Contents