Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

1963. március 16. 4 Szombat Cukrász, fűszeres, hentes, textiles, kirakatrendező, műszaki és más eladó lehet néhány év alatt, aki kereskedelmi mari tanúiénak szerződik Nagy as érdeklődés a fiatalság körében! Beszélgetés Szabó Károllyal, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadójával A Nap szerelmese Hagy feladatot vállalt az amerikai rendező, amikor elhatározta, hogy filmet készít a XIX. századi posztimpresszionizmus halhatat­lan képviselőjének, Vincent Van Gogh-nak bonyolult és mégis olyan különösen érdekes életéről. A film mindenütt nagy sikert arat, kitűnő alkotás. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság Film­színház március 14-től 17-ig.) Már nincs messze a tanév vége, amikor százával és százával indul­nak az általános iskola nyolc osz­tályát végzettek és az érettségizet­tek az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem különböző tájai fe­lé, hogy valamilyen szakmában szakemberré képezzék magukat, s néhány esztendő múltán a dolgozó és kereső felnőttek közé kerülhes­senek. A kereskedelmi pálya egyi­ke azoknak a szakterületeknek, melyeknek munkaerőigénye egyre nő, nemcsak számszerűleg, de mi­nőségi értelemben is. Vajon milyen módok és lehe­tőségek állnak a magukat eb­ben a feladatkörben teljes értékű emberré fejleszteni aka­ró fiatalok előtt? Ennék megtudakolásáért keres­tük fel a megyei tanács kereske­delmi osztályán Szabó Károly elv-társait. Szabó elvtárs tájékoztatása sze­rint a tanulók igen kedvező kö­rülmények között folytathatják tanulmányaikat. Az a kereskedel­mi vállalat, mely szerződteti őket, nemcsak a végzett félévek számá­val növekvő órabért fizet, hanem fillérekért biztosít étkezést és díj­talanul ad munkaruhát. A lányok és fiúk havi fizetése a szakmában eltöltött tanulmányi idő és ered­mény szerint 90-tőd 410 forintig terjed. Mindezeken felül évi 30 munkanapi szabadság is jár. A legjobb tanulókat üdülni viszik. Az előző évben húszán nyaraltak a Balaton partján. A tankönyv­ellátás természetesen ingyenes. Még arra is kíváncsiak voltunk, hogy azok a fiatalok, akik most, az idén kereskedelmi ipari tanulók kívánnak lenni, hol, mikor és mi módon tehetik? A dolog igen egyszerű. Annál a közelükben lévő kiskereskedelmi vállalatnál vagy vendéglátóipari vállalatnál jelentkeznek, amely­nek körébe tartozó valamelyik szakmában akarnak tanulni. Szer­ződést kötnek vele, s kihelyezi őket a hatáskörébe eső valame­lyik üzletbe, amelyik a tanuló ré­széről a legjobban megközelíthe­tő. De jelentkezhetnek iskolájuk igazgatójánál is eligazítás céljá­ból. A jelentkezők felvételi bizott­ság elé kerülnek, mely előtt bi­zonyítaniuk kell általános művelt­ségüket, kifejezőkészségüket, szá­molóképességüket és a kereskedel­mi munkára való rátermettségü­Fürdő építését tervezik Köröst arcsán Fontos napirendet tárgyalt a napokban a köröstarcsai tanács vb. Régi vágya a község lakóinak egy fürdő létesítése. Eddig még minden évben más, fontosabb be­ruházásra fordították a községfej­lesztési összeget. A vízellátás, a járdaépítés és a közvilágítás na­gyobbrészt már megoldódott, s az idei községfejlesztési alapból 300 ezer forintot tartalékolnak a jövő év őszén kezdődő fürdő építésére. A fürdő teljes felépítését 1986-ra tervezik, amelynek költsége 1 mil­lió 800 ezer forint. Kijelölték a fürdő területét is, ahol egy nagy­medence és több kád is lesz. A község vezetői bíznak abban, hogy a lakosság társadalmi mun­kával is hozzájárul az építkezés­hez, s ez előrébb hozhatja a für­dő elkészítését. két. A most következő 1963/64. tanévre a következő kereskedelmi vállalatok szerződtetnek kereske­delmi ipari tanulókat (lányokat, fiúkat vegyesen): Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Válla­lat, Békéscsabára, Békésre, Szarvasra, Gyulára és Orosházára, összesen 20 tanulót, ebből tíz lányt és öt fiút a fűszer-csemege szakmába, öt fiút a hús. és hen­tesáru eladó szakmába. A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — Békéscsaba központ­tal — összesen 19 fiatalt szerződ­tet vegyesen: rádió-villamossági műszakira, vas-edény szakmára, üveg-porcelán, továbbá háztartás- vegyi-illatszer, valamint méter­áru-, divat-, rövid-, kötöttáru szakmában. A Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat (Békéscsaba) hat fiút és négy lányt szerződtet szakácstanulónak, ugyancsak hat fiút és négy lányt cukrásznak és 10 fiatalt pedig felszolgálónak. Érdemes megjegyezni, hogy az or­szágban Békés megyében kísérle­teztek először női felszolgálók képzésével. A jelentkezők szorgal­masak voltak, jól tanultak a 3 év alatt. Így lett a békéscsabai Boócz Judit, jeles eredménye alapján és a megyei válogatóversenyen elért kiváló helyezése következtében a fővárosban március 18—20 között megrendezésre kerülő országos tanulóverseny résztvevője. Ebben osztozik vele az ugyancsak Csabá­ra való Kocsor László cukrászta­nuló és az Elektromossági Kiske­reskedelmi Vállalat (Gyula) ipáin tanulója, Kovács Éva. Megtudtuk még Szabó elvtárs­tól, hogy a kereskedelmi iparita- nuló-iskolában nemcsak az állami kereskedelmi hálózatba kerülők tanulnak, hanem azok a fiatalok is, akik a földművesszövetkezeti kereskedelemmel kötöttek szerző­dést. Ugyancsak ide járnak a nagyke­reskedelmi vállalatok lerakatainál szerződöttek is. Ily módon éven­te összesen 100 növendék tanul, ami a három évfolyamban három­száz főt jelent. Az idén a MÉSZÖV 40 kereskedelmi tanulót kíván be­iskoláztatni a megyében, a SZÖVOSZ pedig 20-at. Ezenkívül a MÉSZÖV 20 érettségizett tanulót szándékozik kereskedelmi gyakor. nőkként a kereskedelmi vállalati központokban foglalkoztatni, ket­tőt pedig az 1963/64. tanévre a bu­dapesti kirakatrendező iskolába küldeni. Továbbá a Békéscsabai Üzemélelmezési Vállalat 2 fiút, az Alföldi Üzemólelmezési Válla­lat 2 cukrászt, 1 felszolgálót, a Dél-Magyarországi Papír- és Iro- daszerértókesítő Vállalat 2 fiút, míg a Vasműszaki Nagykereske­delmi Vállalat, rádió és villamos- sági tanulónak két érettségizett fiatalt szerződtet. Ez tehát megyénkben a keres­kedelmi tanulóképzés helyzete. Mind általánosabb követelmény itt is a középiskolai végzettség. Érettségizett ipari tanuló, ha vég­zett, már néhány évi példamutató, szorgalmas tevékenység után. boltvezető-helyettes, sőt boltvezető is lehet. Jobb tanulmányi felké­szültsége ugyanis — párosulva az igyekezettel — nyilván gyorsabb előmenetelt biztosíthat részére. A pálya érdekes, szép, s a vál­lalatok várják a velük szerződni kívánó fiatalokat! ‘TCabncv-ál Az Országos Rendező Iroda ál­tal patronált legújabb vidám esz- trád-műsor címe: Karnevál. Ma­gasba szálló léggömbök, harsogó dzsessz, dal, tánc, móka, mindez a Karnevál! Március 18-án délután fél hat­kor és este 9 órakor pereg le a műsor Békéscsabán a Jókai Szín­házban. A humoristák, énekesek és táncosok sorában fellépnek — többek közt —: Kabos László, Tol- dy Mária, Koós János, Kardos Magda, Csorba István, Laboch Gerard. Szerepel a Mádai-ifjú Nagy együttes is. MÁRCIUS 16. Békési Bástya: Az aranyember. Bé­késcsabai Brigád: A hét dada. Békés­csabai Szabadság: A Nap szerelmese. Békéscsabai Terv: Rangon alul. Gyo­mai Szabadság: Keserű szerelem. Gyu­lai Erkel: Egyiptomi történet. Gyulai Petőfi: A harmadik fiú. Mezökovács- házi vörös Ottóber: Münchhausen bá­ró. Orosházi Béke: A második vágány. Orosházi Partizán: Isten őszi csil­laga. Sarkadi Petőfi: Kertes házak utcája. Szarvasi Táncsics; Elveszett paradicsom. Szeghalmi Ady: Csak ket­ten jí'.aszhatják. Arzénos kávé Egy hónappal ezelőtt írta az Unita: ...Az olasz emberek egy idő óta mind nagyobb gyanakvással ülnek az asz­talhoz étkezni. A lelkiismeretlen élelmiszerhamisítók keserítik meg az étkezés örömét. Mikor lép fel a kor­mány erélyesebben ellenük? Négy hét sem telt azóta és most újabb, súlyos élelmiszerbotrány tart­ja izgalomban a rómaiakat. Ezúttal nem csak a „festett, megszépített” vágott majorságról van szó, hanem az olaszok nemzeti italáról, a kávé­ról is. A római ügyészség utasítására a múlt hét végén hét kávénagykcres- kedönél tartottak villámrazziát. A szakértők nyers, pörkölt, yalamint őrölt kávét vittek magukkal elemezni a laboratóriumba. Noha a végleges eredményt nem tették közzé, az azonban már kiderült, hogy egy újabb súlyos bűncselekményről van szó. A Messaggcro című lap úgy tud­ja, hogy míg a múltban csupán ká- vézaccal, szénporral, illetve fűrész­porral toldották meg a kávé pörkö­lésekor és őrlésekor fellépő súlyvesz­teséget, most egy „új módszerrel” próbálták a hamisítók ugyanezt „megoldani”. A hatóságok első je­lentése szerint a pörköléskor fellépő súlyveszteségek ellensúlyozására víz­zel és arzénszármazékos vegyszerrel kezelték a kávét. A vegyszerrel „tartósított” hús, a festett majorság, az igen gyanús töl­teléket tartalmazó kolbász mellé most felzárkózott az „arzénszárma­zékos kávé” is. Az étkezés örömét elrontó gyanakvás mellé most odaült a mérgezéstől való félelem érzése is az olasz asztalokhoz. Mert valóban nem lehet jó érzés úgy kortyolni az üdítő fekete italt, hogy vele együtt arzént is nyelünk... De ez a rossz érzés kevésbé érdekli a nagykapUalista élelmiszer trösztö­ket, mint a hatalmas profit, amit zsebrevágnak. D. M. H. R. Egy embert megragadott a szép A Békés megyei kép- ” zőművészek cso­portjának egyik tagja, az ismert csabai festő. Ezüst György hívta fel rá a figyelmet. Él itt egy ember, akit vagy másfél esztendővel ezelőtt egy napon megragadott a szép megmintázásának a vágya. Bicskát vett elő, és egy bot fejéből em­berfejet faragott ki. Ér­demes lenne meglátogat­ni őt, és elbeszélgetni vele... így kerültem ismeret­ségbe a Munkácsy Mú­zeum 7-es számú termé­ben fából munkált port­rékkal. Különösen egy svájcisapkás fiatalem­bert ábrázoló fej keltet­te fel figyelmemet. Érez­tem, hogy ennek az ere­detijét ezer közül is fel­ismerném, annyira be­szédes, élethű faragás. Egyszerre' igen kíváncsi lettem alkotójára; Hon­véd Györgyre, akit Bé­késcsabán a vasútnál, a TÜZÉP-telep portásfül­kéjében leltem meg. Ép­pen egy gépkocsi veze­tőjétől vette át a fuvar­levelet, belepillantott, aztán a szállított szénre, fára is, és a hivatalos ténykedés után útjára engedte a járművet. Mi­kor a bemutatkozás után megtudta látogatásom okát, szinte védekezésül, nehogy művészakamok- nak nézzem, magyaráz­kodni kezdett: — Ragadtam egy bo­tot és farigcsálni kezd­tem, ennyi az egész... Beszélgetésünk során azonban kiderült, hogy kicsit több is történt, sőt a dolognak humoros ol­dala is van. — Van nekem egy vicces főnököm, a Hor­tobágyi kartárs. Mivel a bélyegzők, amiket hasz­nálnom kell, sorra eltör­tek a -kezem alatt, adott egy vastag, kemény bo­tot, s mondta, hogy az ta­lán épségben marad. Gazdátlan időmben arra gondoltam, hogy én is megtréfálom őt és a bot végéből kifarago-m a fe­jét. Hát így kezdődött az én farigcsálásom. Ké­sőbb nagyobb ’fába vág­tam a bicskám, amiből egyik munkástársam képmása kerekedett ki. Tetszett neki. A többiek is felismerték őt benne. Attól kezdve aztán csak néztem, figyeltem az ar­cokat, és amikor időm engedte, fába rovásoz- tam. Nem könnyű ám! Nem elég látni valakit, hanem ki kell keresni rajta azokat a vonáso­kat, amik csak az övéi. Például önnek az a két mély hosszanti ránc az arcán... Engem egyéb­ként csalk a kedvem hajt a faragásban, sem­mi egyéb. Ha futja az időmből, faragok. Járőr­re elég hozzávaló sze­mély. A múltkor is elha­ladt itt a porta előtt egy nő. Megteíszett a szeme. A másiknak meg a szá­ja. A harmadiknak a frizurája. Emlékezetből egyetlen fejjé faragtam össze. Mondta is a fele­ségem, hogy „fene a jó dolgodat, de megcsinál­tad”. Az asszony a ruha­gyárban dolgozik. Van két kislányunk, már olyan nagyocskák per­sze, hogy táncolni jár­nak. Mi is velük. Szeret­jük nézni, ha szépen járják. Kedvelem a twistet. Majd megsza­kadok a nevetéstől, mi­kor a párok egymás orra előtt kalimpálnak. Honvéd György édes­apja korán maghalt, hát­rahagyva az özvegyet három gyerekkel. A kis Gyurka nyolcéves korá­ban már kenyérkereső volt, és 18 esztendős ko­rától a felszabadulásig kubikoskodott. Utána gazdaságban, majd épít­kezésen dolgozott. Sze­rencsétlenül járt, meg­rokkant. Azóta portás- kodik. Mit tartanak fafaragá­sáról a szakemberek? Azt, hogy ehhez az ősi művészetihez kapcsolódó jegyek Honvéd György portréin világosan felis­merhetők. Még ' karak­tert is tud ábrázolni, amihez már egyéni mű­vészi meglátás szüksé­ges. Művei ugyan nem mérhetők még magas mércével, de ilyen irá­nyú igyekezete figyelmet érdemel. Elképzelései és alkotó lelkesedése arra mutat, hogy nem csupán fellángolásról van szó... És én, aki szakértőként nem jöhetek számításba, a magam egyszerűbb megfogalmazásában eze­ket mondhatom Honvéd Györggyel és faragvá­nyaival történt ismerke­désem után: — Találkoztam egy emberrel, aki becsülete­sen végzett napi munká- ia után a fafaragásban ’éli örömét. Huszár Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents