Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

BÉKÉS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1963. FEBRUAR 15., PÉNTEK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM fllág proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG Tudomány és termelés I Cikkünk nyomán | Levéllel szerzett barátság I Orvosok és « politika | A jövő heti rádió- és tv-műsor Zöld jelzési Esett már szó róla korábban lapunk hasábjain, hogy a ter­melőszövetkezetekben a mun­kacsapatok és brigádok össze- válogatását kor, nem és szorga­lom szerint rá kellene bízni azokra, akik együtt és eredmé­nyesen akarnak dolgozni egész évben az állattenyésztésben, a növénytermesztésben vagy a kertészetben. Ezt a feltevést többen különféleképpen elle­nezték. Leginkább azzal, hogy korai még, egyelőre hadd ke­veredjenek, hadd ismerkedje­nek még a légi és az új tagok, segítsék a fiatalok az idősebbe­ket, ösztönözzék a szorgalma­sak a hanyagokat egy-egy mun­kacsapatban, brigádban. Most már nem lehet új és ré­gi tagokról beszélni, s olyanok­ról sem igen beszélhetünk las­san, akik nem ismernék és nem szeretnék a közös munkát. Az emberek is megismerték egy­mást és bármennyire ellenzik is egyesek azt, hogy a szövet­kezeti gazdák maguk válasszák meg azt, hogy kinek a csapatá­ban, brigádjában és kikkel akarnak dolgozni, az ilyen tö­rekvés előbb-utóbb úgyis ér­vényre jut, mint ahogy érvé­nyesült ez a régi időkben a ku- bikolni, aratni vagy csépelni járó emberek körében is. A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben az idén már nem az igazgatóság határozza meg, hogy ki melyik csapatnak, brigádnak lesz a tagja, hanem a csapatok és bri­gádok vezetői, főleg pedig a csapatok és brigádok tagjai döntik el, hogy kikkel akarnak együtt dolgozni. S nemcsak azért, mert a sok fiatal húzó­dozik azoktól az idősebb embe­rektől, akik azt modják: én rá­érek később munkába menni, lassabban dolgozni, mert ne­kem elég már annyi, amennyit komótosan megkeresek. Nem­csak ezért, hanem azért is, mert a versengés, a többtermelésre való törekvés korszakába lé­pett a szövetkezeti gazdák többsége, s olyan szintre jutott az öntudatuk, amikor a munka már nem a szó szoros értelem­ben vett kenyérkérdés, hanem becsvágy is fűti őket, az is, hogy elnyerjék a szocialista cí­met, hogy jó helyezést érjenek el a szövetkezetek, a járás, a megye, az ország élenjáró bri­gádjainak versenyében. Er­re pedig csak egymás szo­kásait, gyengéit és hibáit jól is­merő, egymáshoz alkalmazkod­ni tudó, leginkább egyforma szorgalmú emberek képesek. Az ilyen összetételű munkacsa­patok és brigádok előbb-utóbb kialakulnak minden szövetke­zetben, ezért ne gátolják, ha­nem adjanak hozzá zöld jelzést. K. L fl lakbérek háromszorosát költi felújításra és tatarozásra az Ingatlankezelő Vállalat Jelöltjeink A békéscsabai városi tanács ma vb-ülésen tárgyalja az 1963. évi tatarozás! és felújítási terveket, amelyet a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat terjeszt az ülés elé. Kovács György elv- társ, a vállalat főkönyvelője elő­ször az 1962-ben végzett felújítási munkákról tájékoztatott bennün­ket. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt évben hétmillió 233 ezer forintot fordítottak erre a célra. Harminc házingatlant újí­tottak fel, s ebben 147 lakást hoz­tak rendbe. Tízezer forint alatti összegben végzett tartarozási mun­kát — amelybe a csőrepedés, va­kolatlehullás, kémény-, ajtó- és ablakjavítás, padozatjavítás tar­tozik —, min tegy 2025 esetben vé­geztek eL 1962-ben 115 cserépkályhát és 72 takaróktűzhelyet pótoltak. A vízmű fejlődésével a Bánszki ut­cától délre és északra épült új háztömböket, valamint még tizen­hat házat bekötötték a vízháló­zatba, erre 600 ezer forintot for­dítottak. A DÁV-vai végzett munkára, amely a villanyhálózat a 110-ről a 220 voltra történő átkötését je­lenti, 400—500 ezer forintot hasz­náltak fél. Egyelőre még csak a tervezés folyik és nem lehet hozzáfogni az építkezésekhez, de a költségvetés szerint ebben az évben nagyobb összegét, 8 millió 600 ezer forintot fordítanak tatarozásra. Megemlít­jük, hogy ez az összeg az Ingat­lankezelő Vállalat lakbérbevéte­lének több mint háromszorosát je­lenti! Az ez évi tervek szerint mint­egy 56 ingatlant, azaz 176 lakást kívánnak felújítani. A kisebb ja­vítások számát élőre nem lehet meghatározni, hiszen ez a beje­lentésektől függ. Az Ingatlankeze­lő Vállalat mintegy 400 millió fo­rint értékű ingatlant kezei, így hatalmas az az összeg, amelyet évenként a felújításokra költ. A munkák meggyorsítása végett a tervek szerint most szeretnének egy olyan átmeneti lakást létesí­teni, ahova a felújítás alá kerülő házból — addig, míg a tatarozás tart — a lakókat beköltöztethet­nék. Az Ingatlankezelő Vállalat ve­zetői elmondották, hogy a sok pa- i nasz ellenére is, ami a vállalat • • munkája ellen elhangzik, mindig • arra törekszenek, hogy a lakosság • körülményeit minél jobban javít­sák, de ehhez az is szükséges, hogy a lakók is törekedjenek a la­kások karbantartására, s rendelte­tésszerű használatára. Csatári Béla eivtárs, a békési járási pártbizottság titkára. Ere­deti foglalkozása mezőgazdasági munkás. 1954 óta pártfunkcio­nárius. Már az előző tanácsciklus alatt is pótképviselő volt. Jelenleg a békési dolgozók jelölték országgyűlési pótképviselő­nek. Ezen a héten befejeződnek a zárszámadási közgyűlések — Készítik az idei üzemterveket — Megyénk valamennyi termelő- szövetkezetében és szövetkezeti csoportjában ezen a héten befeje­zik a zárszámadási közgyűléseket. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai — úgyszintén a városo­ké is — már mindenhol befejez­ték a zárszámadások számszaki felülvizsgálását és megerősítését. Ékre a hétre 35—40 szövetkezeti közgyűlés húzódott át. A közgyűlések befejezése után a közös gazdaságokban folyima­Negyyenezer ember haláláért felelős Flensburg (ADN) A bel- és külföldi közvélemény nyomására a bonni hatóságok szerdán ismét letartóztatták Fel- lenz egykori SS-sturmbannfüh- rert, aki 40 000 zsidó haláláért fe­lelős. A flensburgi körzeti bíróság főügyésze a letartóztatást azzal indokolta, hogy Fellenz ellen új,abb terhelő bizonyítékok kerül­tek elő. (MTI) tosan hozzáláttak a múlt év őszén összeállított termelési tervek költ­ségvetési részének összeállításá­hoz. Több járásban már elkezdték a szövetkezetek üzemtervének fe­lülvizsgálását és a szerződések kötését a termesztett növények és a hizlalt állatok értékesítésére. Felújítják a galvanizáló üzemet a Szarvasi Vasipari K tsz-ben Még csak néhány hónappal ez­előtt készült el az új, modern ön­töde a Szarvasi Vasipari Ktsz-ben, máris hozzákezdtek a többi üzem­rész korszerűsítéséhez. A galvani­záló üzemrészen van a sor, ezt fogják rövidesen felújítani. Az új üzemben újfajta eljárásokat is vezetnek be. Galvanizálás előtt a fémeket eddig foltbenzinnel tisz­tították. Ez az eljárás drága és az egészségre ártalmas. Székely Lászlónak, a szövetkezet elnöké­nek újításaként a forró vizes, vegyszeres eljárással tisztítják ez­után a munkadarabokat Az ed­Versenyre kelnek az eleki és az újkigyósi termelőszövetkezetek Az újkigyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezet nemrégiben meg­tartott zárszámadó közgyűlésén jelen volt és felszólalt Borgye György elvtárs, az eleki Lenin Termelőszövetkezet elnöke. Nagy elismeréssel beszélt az újkígyóst Aranykalász Termelőszövetkezet gazdáinak arról a küzdelméről amellyel hozzáláttak a hatmillió forint értékű kárt okozó jégverés után a jövedelemkiesés megaka­dályozásához. Az eleki Lenin Tsz-t tavaly nem érte jégkár, csupán az aszály sújtotta, ezért lehetősége volt ar­ra, hogy búzából egy mázsával, cukorrépából pedig 33 mázsával termeljenek többet, mint Újkí­gyóson. Mindezek ismertetése után Borgye elvtárs, az eleki Le­nin Termelőszövetkezet nevében többtermelési versenyre szólította fel az újkigyósi Aranykalász Termelőszövetkezetet. A kihívást az Aranykalász Tsz közgyűlése elfogadta. digi napú 180 forint helyett napon­ta csupán 20 Ft lesz a fémek mo­sásának költsége. A ktsz új üzem­részében az eddigi hagyományos módszert is elhagyják és áttérnék a fényes nikkelezésre. Így nem kell a vasalkatrészeket fényesí­teni. Fagyban-hóban a zavartalan ellátásért Az állatforgalmi vállalatok fel­vásárlói a nagy tél legnehezebb időszakában, január hónapban sertésből 24 százalékkal, szarvas- marhából pjedig 18 százalékkal vásároltak fel többet a tervezett­nél. Ugyanakkor nem feledkeztek meg a későbbi hónapok húsfede­zetének megteremtéséről sem: több mint 100 ezer sertésre és 25 ezer marhára kötöttek új szerző­dést, csaknem 45 000 süldőt szál­lítottak a termelőszövetkezeti és állami hizlaldák részére. Nagyrészt az állatforgalmi appa­rátus 900 felvásárlójának és 500 szállítási dolgozójának köszönhe- ő, hogy az ország húsellátása a nehéz téli időszakban is folyama­tos és szinte végig zavartalan volt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents