Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

1983. február 13. 4 Szerda Párttitkárral a tanácsapparátusról munkát. Apróságokon múlik sok­..........."‘"»wwiviMWOTanflOi Az énekesnő hazatér A román filmgyártás kiemelkedő alkotását játssza február 12-től 13-ig a pusztaföldvári Szabadság mozi. A film történetében meg­elevenedik a román opera kialakulásának hőskora és egy énekesnő nagyszerű pályafutása. Máskor is szívesen jövök... Azt mondja, inkább kérdezzek, úgy jobban tud válaszolni: mire vagyok kíváncsi, mit akarok tud­ni az apparátusról? Mert munka van bőven, csak győzzék a me- zőberényi tanácsiak. Így is jó, mert kérdezni sem nehéz, külö­nösen, ha abból az igazságból in­dulunk ki, hogy nem sokait ér az aktív tanácsülés vagy a jó vb- ülés, ha a tanácsi apparátus „sán- tlkál”. És miért éppen az alapszervezet párttiitkára, Ignácz elvtárs a kér­dezett? Mert a tanács pártszer­vezetének és párttitkáránák is az a legfőbb gondja, hogy jól mű­ködjön a gépezet, az államhatal­mi munka. — Ügy gondoljuk, hogy megy. Hiba is akad, de a járásban azért nem vallunk szégyent — mondja Ignácz István, aki különben az igazgatási csoport vezetője a me- zőberényi tanácsnál. Szedjük talán csokorba, miiről mit mond. — Hivatal vagy igazi állam­hatalmi szerv? — Semmi esetre sem mondhat­ja ránk valaki rossz értelemben a hivatal” jelzőt. Nem mondom azt, hogy nálunk öt óra után nem sietnek haza az emberek. De hát nem is ez határozza meg szerin­tem, hogy egy tanácsi apparátus bürokratikusán vagy embersége­sen irányítja-e az államhatalmi Annak idején Kossuth Lajos hirdette fennen, hogy hazánknak sok-sok kiművelt emberfőre van szüksége a felemelkedéshez. Ami akkor ábránd volt, ma, a nép ál­lamában tervszerűen, szervezetten folyó feladat. A szocialista építő- munka előrehaladásával szakadat­lanul nő a tanulás, a művelődés szerepe. Most, a választások kü­szöbén különösen időszerű szám­szerűen is áttekinteni a helyzetet és néhány adattal bizonyítani, hogy hol tartottunk a felszabadu­lás előtt, és hol tartunk jelenleg. Egy imponáló számmal kezdjük. 1962-ben 7 milliárd forintot fordí­tottunk oktatási, népművelési cé­lokra. A Horthy-rendszerben nemhogy egyetlen esztendő, de még évtizedek alatt sem volt ilyen értelemben milliárdokról, még csak milliókról sem igen szó a költségvetésben. És most nézzük részletesebben. Ma négyszer any- nyd könyv jelenik meg, mint 1938 ban. Hétszer annyi mozi van az országban, mint akkor. A színház­látogatók száma megkétszerező­dött. Rádiónak a múlt év végé­ig 2 380 OOO, a televíziónak 419 000 előfizetője volt, ami családokban, klubokban és egyebütt ténylege­sen rádiót hallgatók és tévét né­zők számát figyelembe véve, en­nek sokszorosa. Hasonló a helyzet az olvasásnál is. Ma négyszer annyi könyv jele­nik meg évente, mint 1938-ban. A közkönyvtárak könyvállománya közel 12 millió kötet. Míg 1935- ben a múzeumokat és kiállításo­kat 792 ezren, addig ma évente 4 millióan látogatják. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat 1961- ben 69 ezer előadást tartott, sok millió hallgató előtt. A népoktatásban is derűs a kép. 1962- ben az általános, közép, és szór minden: figyelmesek-e, elő­zékenyek-e az „ügyfelekhez”, és a legfontosabb, hogy mennyire emberségesen intézik a dolgokat. Hozzáteszem, hogy a törvényeket ennek ellenére be kell tartani. És, hogy e tekintetben a mi taná­csunk hogyan dolgozik, azt talán jelzi az, hogy sem a lakosság ré­széről, sem a felsőbb tanácsi szer­vektől nem hallottunk panaszt. Nem is kellett még felelősségre vonni egy elvtársát sem azért, mert, mondjuk, goromba volt az emberekhez. — Az államhatalmi munka társadalmasítása? — Érdekes dolog ez az appará­tus munkáján belül. Én itt most nem akarok beszélni a különböző állandó bizottságokról. Ugyanis a különböző csoportok, osztályok feladata az lenne, hogy minél több embert bevonjanak egy-egy feladat megoldásába. Az állandó bizottságokat lényegében irányít­ja a végrehajtó bizottságósmaga a tanácsülés. Nos, azt hiszem, va­lamennyi tanácson belüli csoport­nak akár az igazgatási, pénzügyi vagy gazdálkodása csoportról van is szó, többet kellene tenni ezért. Ügy vagyunk valahogy, hogy megértik a mi embereink is az ál­lamhatalmi munka társadalmasí­tásának fontosságát, csak egyelő­re valahogy még kevés ehhez az felsőfokú oktatásban több mint kétszer annyi szakiképzett peda­gógus dolgozott, mint a felszaba­dulás előtt. Egy gyermek 8 évi ál­talános iskolai oktatása körülbe­lül 12 000 forintba, 4 évi középis­kolai oktatása 14 000 forintba és 5 évi egyetemi oktatása 90 000 fo­rintba kerül az államnak. Ha ezt beszoroznánk például az 1961/62. tanévben tanult 1 445 000 általános iskolás, a 284 000 középiskolás és az 53 OOO felső fokon tanuló szá­mával, láthatnánk, hogy a népmű­velésire a nép állama nem sajnálja a pénzt. Ehhez a szellemi beruhá­záshoz járul még a felnőttek ok­tatására; a dolgozók iskolájában, az esti és levelező tagozatokon ta­nulóikra fordított összeg is. 1962- ben 86 000 általános iskolás, 113 ezer középiskolás és 19 000 egye­temista felnőtt „diák” tanult. Ugyanakkor a természettudomá­nyok, az orvostudományok, agrár­tudományok, műszaki tudomá­nyok és társadalomtudományok területén is óriási a fejlődés. Tu­dományos kutatáson 125 kutatóin­tézetben és 665 egyetemi és főis­kolai tanszéken együttesen 25 OOO tudományos kutató és oktató dol­gozik. Ezekhez az adatokhoz a múlt alig nyújthat összehasonlí­tási alapot, akkora a különbség. Ma, amikor nálunk az analfa­bétizmus rég a feledés homályá­ba tűnt, az általános iskola nyolc osztályának elvégzése kötelező, és a középiskola elvégzésének köte­lezővé tételére is nemsokára sor kerül — mégsem vagyunk elége­dettek az eredményekkel. Még szélesebbé, még általánosabbá tenni a tanulást, a művelődést, ez a célunk és ezért munkálkodik mindenki, aki a legkevesebbet is teszi a népművelésért. H. R. ötlet. Vagyis nem gondolkodik még mindenki azon, hogy egy-egy feladat elvégzéséhez milyen for­mában kaphatnának segítséget a lakosságtól. Pedig biztos vagyok benne, hogy a herényiek nem zár­kóznának el ettől. Hogy ponto­san kifejezzem magam: nem elég, ha csak a fentről jövő, hivatalos társadalmasítást látjuk — mint mondjuk az állandó bizottságok, önkéntes rendőrök létét —, ha­nem magunk is törjük a fejünket azon, hogy minél több emberrel együtt irányítsuk a tanácsi mun­kát. — Az apparátus munkája sokban függ attól, hogy an­nak tagjai mennyire képezik magukat? — Igen. A mi tanácsunknál harmincán dolgoznak. Egyetemre sajnos nem jár jelenleg senki. Sőt, egyetemi végzettségű elvtárs sincs nálunk. Nyolc előadónak van érettségije és jelenleg négyen járnak közgazdasági technikum­ba, ketten pedig mezőgazdasági technikumba. Lehetne jobb is a statisztikáink. De azért, azt is megmondom, hogy körülbelül tí­zen vannak nálunk negyven éven felüliek, akiket nem akarunk kö­telezni különböző iskolák elvég­zésére. Viszont ők is és majdnem valamennyien államigazgatási to­vábbképzésen vesznek részt, nem is rossz eredménnyel. — Hogyan ügyeskedik az apparátus a választási mun­kák előkészítésében? — Az apparátusnak szinte min­den dolgozója ott volt a jelölő­gyűléséken. Ugyanis ők vezették a jegyzőkönyveket. Most pedig körülbelül tizenöt elvtárs részt vesz a választók kiértesítésében, ahol természetesen nemcsak a cédulát adják majd oda, hanem beszélgetnek a lakossággal a je­löltekről is. Egyébként községünk­ben 250—300 aktíva vállalta ezt a munkát. Végül, ha már a tanácsi appa­rátusról van szó, legyenek itt azok is, akiket tanácstagnak jelölt a lakosság: Boldis György hivatal­segéd, Somogyi Marianne pénz­ügyi előadó, Púikéi Pál vb-titkár, Kuiyik Mátyás elnökhelyettes és I Schmidt György vb-elnök. Varga Tibor * Békéscsabán, az ötödik kerületi pártházban, február 7-én este ke­rült sor a Hazafias Népfront ot­tani szervezete által indított nép­front akadémia hetedik előadá­sának megtartására. A hetven fő­nyi hallgatóság előtt dr Péterffi Gábor főorvos tartott mindenki által érthető, világos előadást a Általános mezőgazdasági művek: Angyal Béla—Kreitzetr Mihály—Mah­ler Sándor: Mezőgazdasági termelő­szövetkeze tek kettős könyvvitele (45 forint). Augusztinovics Győző—Csá­kány István—Kovács Csaba: A terme­lőszövetkezeti jövedelemirészesedés módjai (IS forint). Beremd Iván—Kap- péter Iván: Termelőszövetkezetek be­ruházásai (8 forint). Gonda Béla—Vi- moO^ Károly: A termelés szervezésé­nek főbb kérdései a termelőszövetke­zetekben (5 forint). Hajas József: Gazdaságos méretezés a mezőgazda- ságiban (36 forint). Kovács Mihály: A közös és a háztáji gazdaság (3,50 Ft), Miagyar Mezőgazdaság zsebkönyve (18 Ft), Magyarváry László—Vereckei lm­szív. és érrendszer bonyolult be­tegségeiről, filmvetítés kíséreté­ben. Sokan tettek fel kérdéseket, s érdeklődtek behatóbban a szív­ás érrendszeri betegségek és azok gyógyítás módjai iránt. Az előadó távozásakor kijelentette, hogy máskor is szívesein jön ilyen hálás hallgatóság közé. re: A termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásának gyakorlati kézi* könyve (50 Ft), A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekre vonatkozó jogsza­bályok (66 Ft), Termelőszövetkezeti ABC (8 forint). Általános növénytermesztési művelt: Bergmann, Werner: A növények táp- anyaghiányának felismerése és meg­előzése (6 Ft), A csőkiutas öntözés Bács megyei tapasztalatai (12 Ft), Do- naszi Ernő: Helyszíni vízvizsgálat (15,50 Ft). Az esőztető öntözőberende­zések és üzemük (18 forint). Jócsák Lajos: Komposztálás (8 Ft), Magyaror­szág kultúirflórája (350 Ft), Nizsalovsz- ky József: Trágyázás, talajerőgazdál- kodás (17 Ft). Részletes növénytermesztési művek: Gruber Ferenc: A korszerű legelő- és rétgazdálkodás gyakorlata (16.50 Fi). Horn Miklós: A bíborhere és termesz­tése (16 Ft). A kukorica termesztése (42 Ft), A rizs és termesztése (30 Ft). Sómon Gábor: Lucerna termesztés (10.50 Ft). Tóth Lajos—Bojtos Zoltán— Bánlaki Sándor: A pillangós virágú szálas-takarmánynövények magter­mesztése (24 Ft). Gonda Béla: A kuko­rica termesztése a termelőszövetkeze­teikben (7 Ft), Gonda Béla—Kovács István: A hiboxiikukorica-vetőmag nagyüzemi termesztése, előkészítése és felhasználása (11 Ft). FEBRUAR 13. Békéscsabai Brigád: Katomazeme. Békéscsabai Szabadság: Halászlegény frakkban. Békéscsabai Terv: Kísértet- kastély Spessartban. Gyulai Erkel: Hl. Richáird. Orosházi Béke: Dandin György. Szarvasi Táncsics: Mindenért fizetek* Hirdetmény Mezőgazdasági foglalkozású adózók 1963. évi !. negyedévi, de január 1-én már esedékessé vált adójukat február hó 15-ig kamatmentesen fizethetik meg. Saját érdekében tegyen eleget adófizetési kötelezettségiének. Hegyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya Komoly játék a számokkal Kis tükör az elmúlt évek kulturális fejlődéséről Mezőgazdasági kőnyvújdonságok Milyen könyvek vásárolhatók a mezőgazdasági könyvhónapon?

Next

/
Thumbnails
Contents