Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-13 / 36. szám
1983. február 13. 4 Szerda Párttitkárral a tanácsapparátusról munkát. Apróságokon múlik sok..........."‘"»wwiviMWOTanflOi Az énekesnő hazatér A román filmgyártás kiemelkedő alkotását játssza február 12-től 13-ig a pusztaföldvári Szabadság mozi. A film történetében megelevenedik a román opera kialakulásának hőskora és egy énekesnő nagyszerű pályafutása. Máskor is szívesen jövök... Azt mondja, inkább kérdezzek, úgy jobban tud válaszolni: mire vagyok kíváncsi, mit akarok tudni az apparátusról? Mert munka van bőven, csak győzzék a me- zőberényi tanácsiak. Így is jó, mert kérdezni sem nehéz, különösen, ha abból az igazságból indulunk ki, hogy nem sokait ér az aktív tanácsülés vagy a jó vb- ülés, ha a tanácsi apparátus „sán- tlkál”. És miért éppen az alapszervezet párttiitkára, Ignácz elvtárs a kérdezett? Mert a tanács pártszervezetének és párttitkáránák is az a legfőbb gondja, hogy jól működjön a gépezet, az államhatalmi munka. — Ügy gondoljuk, hogy megy. Hiba is akad, de a járásban azért nem vallunk szégyent — mondja Ignácz István, aki különben az igazgatási csoport vezetője a me- zőberényi tanácsnál. Szedjük talán csokorba, miiről mit mond. — Hivatal vagy igazi államhatalmi szerv? — Semmi esetre sem mondhatja ránk valaki rossz értelemben a hivatal” jelzőt. Nem mondom azt, hogy nálunk öt óra után nem sietnek haza az emberek. De hát nem is ez határozza meg szerintem, hogy egy tanácsi apparátus bürokratikusán vagy emberségesen irányítja-e az államhatalmi Annak idején Kossuth Lajos hirdette fennen, hogy hazánknak sok-sok kiművelt emberfőre van szüksége a felemelkedéshez. Ami akkor ábránd volt, ma, a nép államában tervszerűen, szervezetten folyó feladat. A szocialista építő- munka előrehaladásával szakadatlanul nő a tanulás, a művelődés szerepe. Most, a választások küszöbén különösen időszerű számszerűen is áttekinteni a helyzetet és néhány adattal bizonyítani, hogy hol tartottunk a felszabadulás előtt, és hol tartunk jelenleg. Egy imponáló számmal kezdjük. 1962-ben 7 milliárd forintot fordítottunk oktatási, népművelési célokra. A Horthy-rendszerben nemhogy egyetlen esztendő, de még évtizedek alatt sem volt ilyen értelemben milliárdokról, még csak milliókról sem igen szó a költségvetésben. És most nézzük részletesebben. Ma négyszer any- nyd könyv jelenik meg, mint 1938 ban. Hétszer annyi mozi van az országban, mint akkor. A színházlátogatók száma megkétszereződött. Rádiónak a múlt év végéig 2 380 OOO, a televíziónak 419 000 előfizetője volt, ami családokban, klubokban és egyebütt ténylegesen rádiót hallgatók és tévét nézők számát figyelembe véve, ennek sokszorosa. Hasonló a helyzet az olvasásnál is. Ma négyszer annyi könyv jelenik meg évente, mint 1938-ban. A közkönyvtárak könyvállománya közel 12 millió kötet. Míg 1935- ben a múzeumokat és kiállításokat 792 ezren, addig ma évente 4 millióan látogatják. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1961- ben 69 ezer előadást tartott, sok millió hallgató előtt. A népoktatásban is derűs a kép. 1962- ben az általános, közép, és szór minden: figyelmesek-e, előzékenyek-e az „ügyfelekhez”, és a legfontosabb, hogy mennyire emberségesen intézik a dolgokat. Hozzáteszem, hogy a törvényeket ennek ellenére be kell tartani. És, hogy e tekintetben a mi tanácsunk hogyan dolgozik, azt talán jelzi az, hogy sem a lakosság részéről, sem a felsőbb tanácsi szervektől nem hallottunk panaszt. Nem is kellett még felelősségre vonni egy elvtársát sem azért, mert, mondjuk, goromba volt az emberekhez. — Az államhatalmi munka társadalmasítása? — Érdekes dolog ez az apparátus munkáján belül. Én itt most nem akarok beszélni a különböző állandó bizottságokról. Ugyanis a különböző csoportok, osztályok feladata az lenne, hogy minél több embert bevonjanak egy-egy feladat megoldásába. Az állandó bizottságokat lényegében irányítja a végrehajtó bizottságósmaga a tanácsülés. Nos, azt hiszem, valamennyi tanácson belüli csoportnak akár az igazgatási, pénzügyi vagy gazdálkodása csoportról van is szó, többet kellene tenni ezért. Ügy vagyunk valahogy, hogy megértik a mi embereink is az államhatalmi munka társadalmasításának fontosságát, csak egyelőre valahogy még kevés ehhez az felsőfokú oktatásban több mint kétszer annyi szakiképzett pedagógus dolgozott, mint a felszabadulás előtt. Egy gyermek 8 évi általános iskolai oktatása körülbelül 12 000 forintba, 4 évi középiskolai oktatása 14 000 forintba és 5 évi egyetemi oktatása 90 000 forintba kerül az államnak. Ha ezt beszoroznánk például az 1961/62. tanévben tanult 1 445 000 általános iskolás, a 284 000 középiskolás és az 53 OOO felső fokon tanuló számával, láthatnánk, hogy a népművelésire a nép állama nem sajnálja a pénzt. Ehhez a szellemi beruházáshoz járul még a felnőttek oktatására; a dolgozók iskolájában, az esti és levelező tagozatokon tanulóikra fordított összeg is. 1962- ben 86 000 általános iskolás, 113 ezer középiskolás és 19 000 egyetemista felnőtt „diák” tanult. Ugyanakkor a természettudományok, az orvostudományok, agrártudományok, műszaki tudományok és társadalomtudományok területén is óriási a fejlődés. Tudományos kutatáson 125 kutatóintézetben és 665 egyetemi és főiskolai tanszéken együttesen 25 OOO tudományos kutató és oktató dolgozik. Ezekhez az adatokhoz a múlt alig nyújthat összehasonlítási alapot, akkora a különbség. Ma, amikor nálunk az analfabétizmus rég a feledés homályába tűnt, az általános iskola nyolc osztályának elvégzése kötelező, és a középiskola elvégzésének kötelezővé tételére is nemsokára sor kerül — mégsem vagyunk elégedettek az eredményekkel. Még szélesebbé, még általánosabbá tenni a tanulást, a művelődést, ez a célunk és ezért munkálkodik mindenki, aki a legkevesebbet is teszi a népművelésért. H. R. ötlet. Vagyis nem gondolkodik még mindenki azon, hogy egy-egy feladat elvégzéséhez milyen formában kaphatnának segítséget a lakosságtól. Pedig biztos vagyok benne, hogy a herényiek nem zárkóznának el ettől. Hogy pontosan kifejezzem magam: nem elég, ha csak a fentről jövő, hivatalos társadalmasítást látjuk — mint mondjuk az állandó bizottságok, önkéntes rendőrök létét —, hanem magunk is törjük a fejünket azon, hogy minél több emberrel együtt irányítsuk a tanácsi munkát. — Az apparátus munkája sokban függ attól, hogy annak tagjai mennyire képezik magukat? — Igen. A mi tanácsunknál harmincán dolgoznak. Egyetemre sajnos nem jár jelenleg senki. Sőt, egyetemi végzettségű elvtárs sincs nálunk. Nyolc előadónak van érettségije és jelenleg négyen járnak közgazdasági technikumba, ketten pedig mezőgazdasági technikumba. Lehetne jobb is a statisztikáink. De azért, azt is megmondom, hogy körülbelül tízen vannak nálunk negyven éven felüliek, akiket nem akarunk kötelezni különböző iskolák elvégzésére. Viszont ők is és majdnem valamennyien államigazgatási továbbképzésen vesznek részt, nem is rossz eredménnyel. — Hogyan ügyeskedik az apparátus a választási munkák előkészítésében? — Az apparátusnak szinte minden dolgozója ott volt a jelölőgyűléséken. Ugyanis ők vezették a jegyzőkönyveket. Most pedig körülbelül tizenöt elvtárs részt vesz a választók kiértesítésében, ahol természetesen nemcsak a cédulát adják majd oda, hanem beszélgetnek a lakossággal a jelöltekről is. Egyébként községünkben 250—300 aktíva vállalta ezt a munkát. Végül, ha már a tanácsi apparátusról van szó, legyenek itt azok is, akiket tanácstagnak jelölt a lakosság: Boldis György hivatalsegéd, Somogyi Marianne pénzügyi előadó, Púikéi Pál vb-titkár, Kuiyik Mátyás elnökhelyettes és I Schmidt György vb-elnök. Varga Tibor * Békéscsabán, az ötödik kerületi pártházban, február 7-én este került sor a Hazafias Népfront ottani szervezete által indított népfront akadémia hetedik előadásának megtartására. A hetven főnyi hallgatóság előtt dr Péterffi Gábor főorvos tartott mindenki által érthető, világos előadást a Általános mezőgazdasági művek: Angyal Béla—Kreitzetr Mihály—Mahler Sándor: Mezőgazdasági termelőszövetkeze tek kettős könyvvitele (45 forint). Augusztinovics Győző—Csákány István—Kovács Csaba: A termelőszövetkezeti jövedelemirészesedés módjai (IS forint). Beremd Iván—Kap- péter Iván: Termelőszövetkezetek beruházásai (8 forint). Gonda Béla—Vi- moO^ Károly: A termelés szervezésének főbb kérdései a termelőszövetkezetekben (5 forint). Hajas József: Gazdaságos méretezés a mezőgazda- ságiban (36 forint). Kovács Mihály: A közös és a háztáji gazdaság (3,50 Ft), Miagyar Mezőgazdaság zsebkönyve (18 Ft), Magyarváry László—Vereckei lmszív. és érrendszer bonyolult betegségeiről, filmvetítés kíséretében. Sokan tettek fel kérdéseket, s érdeklődtek behatóbban a szívás érrendszeri betegségek és azok gyógyítás módjai iránt. Az előadó távozásakor kijelentette, hogy máskor is szívesein jön ilyen hálás hallgatóság közé. re: A termelőszövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodásának gyakorlati kézi* könyve (50 Ft), A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok (66 Ft), Termelőszövetkezeti ABC (8 forint). Általános növénytermesztési művelt: Bergmann, Werner: A növények táp- anyaghiányának felismerése és megelőzése (6 Ft), A csőkiutas öntözés Bács megyei tapasztalatai (12 Ft), Do- naszi Ernő: Helyszíni vízvizsgálat (15,50 Ft). Az esőztető öntözőberendezések és üzemük (18 forint). Jócsák Lajos: Komposztálás (8 Ft), Magyarország kultúirflórája (350 Ft), Nizsalovsz- ky József: Trágyázás, talajerőgazdál- kodás (17 Ft). Részletes növénytermesztési művek: Gruber Ferenc: A korszerű legelő- és rétgazdálkodás gyakorlata (16.50 Fi). Horn Miklós: A bíborhere és termesztése (16 Ft). A kukorica termesztése (42 Ft), A rizs és termesztése (30 Ft). Sómon Gábor: Lucerna termesztés (10.50 Ft). Tóth Lajos—Bojtos Zoltán— Bánlaki Sándor: A pillangós virágú szálas-takarmánynövények magtermesztése (24 Ft). Gonda Béla: A kukorica termesztése a termelőszövetkezeteikben (7 Ft), Gonda Béla—Kovács István: A hiboxiikukorica-vetőmag nagyüzemi termesztése, előkészítése és felhasználása (11 Ft). FEBRUAR 13. Békéscsabai Brigád: Katomazeme. Békéscsabai Szabadság: Halászlegény frakkban. Békéscsabai Terv: Kísértet- kastély Spessartban. Gyulai Erkel: Hl. Richáird. Orosházi Béke: Dandin György. Szarvasi Táncsics: Mindenért fizetek* Hirdetmény Mezőgazdasági foglalkozású adózók 1963. évi !. negyedévi, de január 1-én már esedékessé vált adójukat február hó 15-ig kamatmentesen fizethetik meg. Saját érdekében tegyen eleget adófizetési kötelezettségiének. Hegyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya Komoly játék a számokkal Kis tükör az elmúlt évek kulturális fejlődéséről Mezőgazdasági kőnyvújdonságok Milyen könyvek vásárolhatók a mezőgazdasági könyvhónapon?
