Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

IMS. február 12. 5 Kedd A földműyesszöyetkezeti boltokban 330 millió forint értékű bútor és lakberendezési eikk talált yeyőre Két év alatt megduplázódott a külföldre utazók száma Érdekes képet mutat a falvakat ellátó földművesszövetkezeti ke­reskedelem árustatisztikája a fa­lusi lakosság igényeinek, s ezzel szoros összefüggésben életmódjá­nak a változáséról. Legközvetle­nebbül érzékelhető a változás a ruházkodásnál. Szembetűnő, hogy a hagyományos falusi cikkek — mint például a berlinerkendőik vagy a kemény szárú csizmák — az utóbbi években szinte teljesen kimentek a divatból. Az ilyen cikífeek kereslete elenyészően ki­csi. A falusi üzletekben ott van­nak, s vevőre találnak ugyanazok a modem vonalú ruhák, cipők, amelyeket a városokban hoznak forgalomba. Hasonló mérvű igényváltozásról és forgalomnövekedésről tanús­kodik az árustatisztilka más vo­natkozásban is. 1958-ban a föM- művesszövetfcezetd boltok még csak 162 millió forint értékű bú­tort és lakberendezési cikket ad­tak el. 1962-ben csupán a falusi, földművesszövetikezeti boltokban — 330 millió forint értékű bútor és lakberendezési cikk talált ve­vőre. Nagy sikere van a falvakban a különböző háztartási gépeknek. Mosógépből 1958-ban 27 500-at, 1962-ben pedig már csaknem 50 ezret adtak el. Porszívóból három­szor annyit vásároltak. A motor­kerékpárok forgalma 10 százalék­kal nőtt, kerékpárból pedig 81 ezret adtak el a négy évvel koráb­bi 68 ezer helyett A falusi bol­tok azelőtt nem voltak elképzel­hetők petróleumlámpa nélkül. Ezt ma legfeljebb istállókba, a kocsik­ra vásárolják. A technika térhó­dításával egyidőben viszont erő­sen megnövekededett a barkácso­ló-szerszámok — a csípő- és vágó­fogók, a forrasztópákák, általában a villanyszereléshez szükséges ké­zi szerszámok — kereslete. Építőanyagokból — 1958—1962 között — 78 százalékkal emelke­dett a forgalom. Elbben a vonat­kozásban is szembetűnő a korsze­Anti nem állította meg a tinó­kat, haladtában, kelletlenül be­szélt a jövevényhez. — Jó napot. Pedig ehhez iga­zán nem kell egyetem. Balagott tovább, remélve, hogy hamarosan megszabadul Kul­csártól, akit nem szívlelhetett. De a nagygazda ráérősen ledöntötte biciklijét a bakhátra, a legény után tolta pocakját és barátko­zom társalgóit a dűlőútrói. — A pumpámat keresem. Kép­zeld, reggel nyúlok érte, mivel­hogy puha a hátsó, hűt sehol. Tegnap erre jártam, azt hiszem, itt pottyantottam el valahol. Nem találkoztál vele? — Nem — válaszolta Anti kö­zömbösen. Kulcsár Bertalan jó ideig sem­mit sem szólt, szuszogva taposta a dűlőút nedves agyagját. — Állj már meg végre, ne légy ilyen műfűre! — kiáltotta türel­mét vesztve. A legény szelíden, szinte csa­ládias közvetlenséggel szólt a tinókra: ,,hóóó”, s amikor a bar­mok megálltak, 6 lomhán az eke szarvai közé ült. Várta, mit akar­hat tőle Kulcsár. A nagygazda átíáboit a friss szántáson, trágya- és pálinka­szagot hozott magával. Először is a kezét nyújtotta. Bizonytalan mosolya annyi jóindulatot muta­tott, amennyi csak ráfért húsos, renyhe arcára. Legtöbben Csehszlovákiába utaztak — Több nyugati út — Növekedett a belföldi forgalom — Megalakul az idegenforgalmi hivatal rű cikkek — például a nagy, több szárnyas ablakok — térhódítá­sa. Mozai'klapokból, csempéből, füdőszoba-berendezésből, bár a készletek évről évre emelkedtek, még ma sem Igen tudják kielégí­teni az igényeket. A földművesszövetikezeti keres­kedelem igyekezett lépést tartani ezzel a gyors és nagymérvű fejlő­déssel. Nagy mértékben nőtt — az 1958. évi 2450 millió forint helyett 1962-ben már 3150 millió forint értékű volt — a falusi boltok áru­készlete. Sok tekintetben még a városokat is megelőzve korszerű­södtek a boltok: az ország terüle­tén jelenleg már több mint 2000 modern berendezésű önkiszolgáló és ömkiválasztó falusi üzlet műkö­dik. (MTI) Már egy hónappal elmúlt az új év kezdete, de a statisztika még csak most készült el. Éppen ezért felkerestük Szilágyi István elvtár­sat, a Békés megyei IBUSZ-ki- rendeltség vezetőjét, s megkértük, hogy az elmúlt évi utazásokról, az ez évi tervekről tájékoztassa la­punk olvasóit. Bevezetőben Szilágyi elvtárs el­mondotta, hogy a külföldi utazók száma évről évre fokozatosan emelkedett. 1960-ban még csak 7683-an, 1961-ben 10 647-en és 1962-ben már 16 758-am utaztak megyénkből, libben nemcsak a társas-, hanem az egyéni utazók száma is szerepel. — Hová utaztak legtöbben? — Az egyéni és a társasutazá­sokban is a Csehszlovák Népköz- társaság szerepéi az első helyen. Sokan utaztak Romániába, Elek és Mezőberény környékéről pedig az NSZK-ba is. A társasutazások élén Csehszlovákia mellett az NDK áll. Sokan üdültek Bulgáriá­ban, a lengyel tengerparton, több százan ismerkedtek meg Moszkvá­val és Leningráddal és megyénk turistái jártak Bécsben, Olaszor­szágban, Franciaországban, sőt többen Görögországban is. — Milyen lehetőségek vannak ebben az évben? kolc környékére, július 7-én Eger­be, július 21-én Esztergom és kör­nyékére, augusztus 4-én Balaton­ra, augusztus 18-án Pécsre, szep­tember elsején pedig Gyöngyösre és a Mátra környékére. Természe­tesen belföldi programjainkban szerepel még a hatnapos üdülőjél- legű utazások egész sora is. Az el. múlt évi eredményeinket annak köszönhetjük, hogy a helyi párt­szervektől, tanácsoktól és Haza­fias Népfront^bizottságoktól min­den támogatást megkaptunk, sőt kezdeményezőnek léptek fel egy- egy utazás megszervezésénél. Már hallottunk arról hogy n| helyiségbe költözik az IBUSZ. A Vöröskereszt híreiből WVVWVV>WVVVVVVVV\A/V>>AVVWV\AVWVVVVW Népszerűek a filmvetítéses tanfolyamok Az 1962—63-as oktatási évadra megyénk Vöröskereszt-szervezetei összesen 330 tanfolyamot tervez­tek. Ebből eddig 220-at tartottak meg, melyeken igen szép szám­mal jelentek meg a hallgatók. Különösen jó eredményt ért el a mezőkovácsházi járás, melyben 55 tanfolyamot szerveztek és ezt eddig 58-ra túlteljesítették. A köz­ségek közül kiemelkedik Tótkom­lós és ' Nagyszénás, Békéscsabán pedig a ruhagyári Vöröskereszt- alapszervezet, mely már eddig több tanfolyamot tartott. Az egészségügyi dolgozók az Idén kü­lönösen sokat segítettek a szerve­zeteknek és vállalták az előadá­sok megtartását. Csaknem min­den alkalommal filmet is vetíte­nek, melyek az előadások témájá­val függnek össze. Igen jó kezde­ményezés volt az orosházi és bé­kési járásban, ahol a kismamák j iskoláján a gyakorlati bemuta­tók mellett a csecsemők étkezte­tésével kapcsolatos tennivalókat, a tápszerek kezelését is bemutat­ták. Új alapszervezeteket hoznak létre Békésszentandráson Február 7-én tartotta taggyűlé­sét Békésszentandráson a Vörös­kereszt-szervezet. Az ülésen száz- húszan vettek részt. Dr. Olasz Imre, a Vöröskereszt helyi elnöke tartott tájékoztató előadást a szervezet munkájáról. A gyűlés résztvevői határozatot hoztak ar­ra, hogy a községben minden or­vos körzetében egy-egy alapszer­vezetet hoznak létre. A gyűlés után filmet is vetítettek, többek között a tbc-ről, valamint az al­koholizmus elleni küzdelemről. — Hát Anti, csuda rendes gye. rejc vagy te — kezdte, s nagy- komolyan bólintott hozzá. — Ez a szántás is milyen gyönyörű! Tudod, nem is lenne itt semmi baj, ha minden kommunista rád formázna. Na nem mondom, a sánta Kincsest is becsületből gyúrta a teremtő. Jól teszed, ha a szava szerint cselekszel.. Anti türelmetlenül szorongat­ta az eke szarvát, hol a csizmáját nézte, höl a közeli dombot, csak a nagygazda utálatos képére nem nézett. Tudta Kulcsárról, hogy a legszívesebben szecskavágón ap_ rítaná meg őt is, Kincsest is, igy hát különösen kellemetlen volt hallgatnia a hízelgést. Mogor­ván dörmögött: — Nézze Berci bácsi. Semmi értelme annak, hogy haszon nél­kül mondogassunk szépeket egy­másnak. Magának többet ér, ha megtalálja a pumpáját, nekem meg itt a szántás. Ha valami kell, szóljon egyenesen. Minek megkerülni az egész falut? A kulák heherészve, kedélye- ' sen-feddőn bökött Anti orra felé. — Ne hordd olyan magasan a galambházadat, mert beleesik az eső, aztán megtaknyosodsz tőle ebben a hűvös időben. — A fontosat mondja, hiszew dolgom van, láthatja —, türel­metlenkedett rosszkedvűen a le­gény. Kulcsár erre komolyan bólin­tott, szusszantott, majd nákezdte: — Hát jó. Arról ienne szó, hogy segíteni akarok. Véletlenül se hidd, hogy a dolgaidba akarok kotnyeleslkedni. Komoly ember vagy, nem kell mankó a hónod alá. Tudod te, hogy milyen so­kat ér a falu nyugalma. Ha nyit­va a szemed, magad is láthatod: senkinek se tetszik ez a furcsa állapot... — Furcsa állapot?... — ütöt­te följebb a fejét Anti. — Az öreg Kincses sok jót ér­demel az élettől! — eresztette neki a hangját Kulcsár. — Vi­gyázni kell rá, nehogy bánat érje vénségére! — Miféle bánat? — Hát amit a Dani gyerek vitt a házába. Abból semmi jó nem származik, hidd el nekem. Okos gyerek vagy, lásd át, miről van szó. Az emberek másról se beszélnek, mint hogy a Kustánék földjére vásik a kommunista Kincses foga. Tűröd, hogy hírbe hozzák az elvtársadat? .., Azt az embert, aiki apád helyett az apád?!... Anti most nézett először hosz. S2asabban Kulcsár Bertalan ar­cába. Sajnálkozással vegyes Utá­lat áradt a tekintetéből, szája furcsán megrándult a csömör­től. (Folytatjuk) — 1963-ban a hat szocialista or. szágba 40 társasutazást tervezünk megyénkből. Természetesen a köz. pont indít társasutazásokat nyu­gatra is, így Franciaországba, Ausztriába, Görögországba, Ang­liába és újdonság lesz a holland, svéd, a dán, a finn, s az egyiptomi társasutazás. — Hogy alakult és milyen ter­veik vannak a belföldi utazás sokkal? — Országjáró túráink kereté­ben, így az „Ismerd meg hazádat” mozgalomban, valamint az üze­mek és termelőszövetkezetek szakmai tapasztalatcsere útjain 47 autóbusszal vettek részt megyénk­ből, mintegy 1700-an. A különbö­ző kulturális rendezvényekre az ország minden tájára 382 autó­buszt indítottunk, amelyen 15 482- en utaztak. Nagy sikert aratott a Mikorra várható ez? — Az illetékes szervek feli*- merték, hogy a megnövekedett utasforgalom — így a külföldi is, a belföldi is — szükségessé teszi egy nagyobb iroda igénybevételét. A legutóbbi tárgyalások után ta­lán már ez év végére, de legké­sőbb a jövő év elejére megoldódik a helyiségproblémánk. Ehhez a megyei, a városi szervek megígér­ték támogatásukat. — Lesz-e idegenforgalmi hi­vatal? —• Igen. Eldőlt, hogy Békés me­gyében is megalakul az idegenfor­galmi hivatal, s ennek mi örü­lünk a legjobban, mert igy talán növelhetjük Békés megye idegen- forgalmát is. A hivatal székhelye az előzetes tervek szerint Gyula lesz. (d. L) tavasszal az a Budapest nevezetes, g ségeit ismertető különvonat, | amely ezer mezőgazdasági dolgo- £ zót vitt magával. Hat vonatot in- £ dítottunk a mezőgazdasági kiál- S lításra, külön vonatunk volt Eger- * be. s egyszer sportvonatot indí- g tettunk Szegedre Az IBUSZ által ! ■ nyújtott egyéb kedvezményeket, 5 amit különös szeretettel az iskolák * használtak ki — 9644 személy vet- £ te igénybe. Érdekes kezdeménye- £ zés volt a mezőkovácsházd járási ! népfrontbizottság részéről, mikor j kétnapos kirándulásra 307 terme- £ 1 őszövetkezeti dolgozót vittek a £ Szegedi Szabadtéri Játékokra. Kü. £ lönösen kedveltek voltak a Mátra, £ Bükk, valamint Pécs környékére £ indított külön-autóbuszaink. Eb. £ ben az évben ugyanezeket az uta- j kát szervezzük és már így néhány £ különvonat programja is kiala- £ kult. Elsőnek megemlítem, hogy a £ megyénkben működő IBUSZ-iro- £ dákkal közösen — Gyula, Szarvas, • Orosháza — a Budapesti Nemzet- £ közi Vásárra szeretnénk különvo- j natot indítani. Június 23-án Mis- £ FEBRUAR 12. Békési Bástya: A 30. születésnap. Bé- ; késcsabai Brigád: Állami Aruház. Bé- S késcsabai Szabadság: Halászlegény g frakkban. Békéscsabai Terv: Kísértet- g kastély Spessartban. Gyomai Szabad- j säg: Iván gyermekkora. Gyulai Erkel; g in. Richárd. Gyulai Petőfi: Kasmír l földjén. Mezőkovácsházl Vörös Októ- ! bér. Szerelmi levelezés. Orosházi Bé- I ke: Dandin György. Orosházi Partizán; j Az édes élet. — Sarkadi Petőfit Ki tud j Júliáról. Szarvasi Táncsics: Mindenén ■ fizetek. Szeghalmi Ady: Rose Bernd. S Célszerűség Lapunkban közöljük, hogy megala­kul Békés megyében is az Idegen- forgalmi Hivatal. Ezt a tényt öröm­mel kell üdvözölni, de annál kevésbé örülünk annak, hogy ennek székhe­lye Gyula lesz. Az igaz, hogy Gyula idegenforgalmi szempontból nagyobb szereppel bír, mint megyénk szék­helye, de a különböző szervek együttműködésénél a 20 kilométeres távolság nem összekötő kapocs. Az Igaz, mint már az előbb Is ir­tuk, hogy Gyula érdekes város még a külföldiek szemében is. De Békés megyében nemcsak Gyula van, ha­nem Szarvas, sőt Békés és ki tudná még felsorolni, hány olyan helyünk, ahová esetleg ellátogatnának ország­járó útjaik során a turisták. Éppen ezért a megalakuló Idegenforgalmi Hivatalnak nemcsak Gyula Ismerte­tése és Gyula propagálása lesz a fel­adata, hanem az egész megyéé. Nyil­ván a megalakuló Idegenforgalmi Hivatalnak nem egy dolgozója lest, hanem lehet, hogy kettő vagy há­rom. Es ha ez igy lesz, akkor kézen­fekvőnek látszana az a megoldás, hogy Gyulán hozzanak létre egy tel­jes joggal felruházott kirendeltséget. Biztosak vagyunk abban, hogy a gyulaiak közmondásos városszerete- tükkei találnának olyau embereket, akik tiszteletdijért is ellátják majd nemes feladatukat, mint ahogy meg­tették ezt eddig az Idegenforgalmi Hivatal nélkül is. Távol áll tölünk, hogy felélesszük a két város közötti ellentéteket. S nem a megyeszékhe­lyen lakó újságíró önérzete háborog, hanem egyszerűen arról van szó, hogy ne csak egy városunkat lássuk, hanem lássuk az egész megyét Is. Éppen ezért egy hivatal felállításá­nál gondoljunk erre és a célszerű­ségre! (DOCZIj

Next

/
Thumbnails
Contents