Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-09 / 33. szám
1963. febrnár 9. 4 Szombat A fehér ház tulajdonosai Békéscsabán, a vásártéren a piros téglarakásokat vastagon fedi a hó és a három daru úgy áll ott az épülő házak fölött, mint gólya a tóban. A már elkészült és lakott fehér szövetkezeti ház egy-egy ablaka nyitva. Délelőtt vám. Míg a rozzant drótkerítés mellett ballagok az új házhoz, megszámolom a tetőn a tv-antennákat: tíz. Távolról gépbúgást hoz a szél, de néha közé ékelődik a szőnyegporolás zaja is. Aki meg van elégedve A földszint egyes ajtó nyitva. De azért illik csöngetni, s a tessékelő hangra belépek a kis kony. bába.. Berta István, a Kötöttáru- gyár dolgozója, feleségével együtt a konyhában üldögélt. A kérdésre elmondják, hogy nagyon örülnek a lakásnak. Korszerű és meg vannak vele elégedve. Kilencéves házasok, két gyerekük van. Eddig az anyóséknál laktak, s bizony öröm az önálló lakás. — Semmi baj? — Hát van. Izzadnak a falak. A mennyezet gerendája alatt a va. kodat megrepedt, s az átkozott „mészkuikacok” is dúrjáik a festéket kozott: takarít Mint mindenki, ők is örülnek a lakásnak, hiszen hatéves házasság után jutottak el eddig. Jó a lakás és kényelmes. A méretekre sincs különösebb panasz. — Hát azért van — mondja Miklósmé — nálunk is pattog a festék, s néhány helyen a parkett vizes. — Ezt még nem mondták el senkinek? — A múltkor hallottam, hogy össze kellett volnp írni a panaszokat, s azt oda kellett volna adni a házfelügyelőnek. Arról ,s hallottam, hogy lesz majd egy gyűlés, de még eddig erre sem került sor. A harmadik emelet 33-as ajtón csöngetek. Oláh Imréné éppen a tűzhelyet takarítja. Ö is, mint eddig mindenki, nagyon meg van elégedve a lakással. Igaz, csak kétéves házasok, de eddig ’albérletben laktak egy akkora szobában, amelyben csak egy ágy fért el. Annyit fizettek azért a szobáért, mint most a kétszobás lakásért. Náluk is néhány helyen lehullt a festék. — Állítólag tavasszal újra festenek — mondja bizakodóan. Miért vizesek hőmérsékletet lehet biztosítani. Most mind a három szárítókamrába ideiglenes megoldásként, ahova éppen szöget tudtak verni, szöget vertek a falba, madzagot húztak ki és így szárítanak. Nem tudni, mennyibe került volna egy-egy, majd minden háztartásban használatos fregoli elkészítése és felszerelése, de az biztos, hogy a lakók a nyolcvan vagy 120 ezer forintra fizettek volna még 20 forinttal többet, ha ez is bent lenne. Átbukdácsolok a havon, tégla- halmokon az építésvezetőség földszintes irodájába. Uhrin Pál elv- társ védi saját munkájukat — mondván, ők azt építettek, ami a tervekben szerepelt. És a panaszok minden jogosságuk mellett is lehet, hogy a lakók hibájából származnak. — Hogy lehet ez? — Ügy — válaszolja —, hogy sokan nem a mosókonyhát használják, hanem bent a konyhájukban mosnak. És így könnyen penészed! k a lakás. — Az esetleges építési hibákat kijavítják? — Az egyéves garanciális időszakban ezekre sor kerül. ■» »m n> ijyifijüionriniiinorw Emberek a hídon Az utóbbi időben több filmművészt ihletett meg a szovjet embereknek az a hatalmas erőfeszítése, amellyel szinte hónapok alatt varázsolnak új városokat, erőműveket a végeláthatatlan sztyeppékre vagy a vad tajgára. E témakörből meríti mondanivalóját a Szergej Antonov forgatókönyvéből készült Emberek a hídon című magyarul beszélő, színes szovjet film is, melyet a köröstarcsai Nemzeti mozi mutat be 1963. február 9—10-ig. I RÁDIÓ- ÉS TV-FIGYELÖ § — Mennyit fizetnek a lakásért? — A részlet 178 forint, plusz házmestert és a felújítási díj havonta 39 forint. Majd csak kifizetjük. — Az a lényeg, hogy a mienk — szól közbe a hallgatag fiatal- asszony is. — Nem kicsi a konyha? — Nem. Talán a spájz lehetne nagyobb. A két AKÖV-lakás Az első emeleten két lakásba is becsöngettem, míg végül a harmadikban nyílt az ajtó és Miklós Jánosné tessékelt befele. Szabadtály és a Kulich Gyula kulturális szemlét rendező megyei KISZ operatív bizottság hazánk felszabadulásának 18. évfordulója tiszteletére, a kulturális szemle keretében irodalmi, képzőművészeti, néprajzi, helytörténeti, fotó- és ama- tórfilm-pályázatot hirdetett, melynek feltótledt lapunk január 20. számában részletesen ismertettünk. Most felkerestük Gácsér József elvtársat, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjét és megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre: — Milyen tartalmi követelményt állítottak a pályázók elé? — Olyan művek, alkotások beküldését várjuk, melyek a művészet nyelvén mondják ki igazságainkat, támogatják építő munkánkat Például az írók, költők megyénk fejlődésének a tükrét mutassák meg, bátran szóljanak a problémákról, nem feledkezve meg a fiatalság kérdéseiről, tőreik, veséiről, eredményeiről sem. A képzőművészek a dolgozó- tömegek képzőművészeti kultúrájának, szocialista szemléletének, látásmódjának a kialakításáért szorgoskodjanak, alkossanak. Hasonló céllal tevékenykedjenek helytörténeti kutatóink, városaink, községeink munkásmozgalmi hagyományait, egy-egy üzem, vállalat, termelőszövetkezet kula lakások? Igaz, csak három lakásban voltam, de minden lakó tudott egy- egy példát mondani, hogy a szomszéd vagy a fölöttük lévő lakásban még talán rosszabb a helyzet, nedvesebb a fal, vagy éppen megrepedt az ajtó. De az egész ház közös panasza a szárítókamrák ügye. Minden lépcsőházhoz, nagyon helyesen, terveztek egy-egy szárítókamrát. De arra már sem a tervező, sem a kivitelező nem gondolt, hogy a szárítókamra csak akkor ér valamit^ ha azt használni is lehet. Igaz, cserépkályha van a szárítókban, tehát egy bizonyos turálds intézmény történetét dolgozzák fel. A fotó- és az amatőrfilm-pályázattai célunk felszínre hozni mindazokat a tehetségeket^ akik a lencsén keresztül, művészi módon képesek feltárni a fejlődést mindennapi életünkben, ünnep, és hétköznapjainkban. — Kikből toborződik majd a zsűri? ^ — A meghirdetett kulturális ágak, szakterületek legkiválóbb képviselőiből. — Végül: milyen az eddigi érdeklődés? — Nincs nap, hogy valamelyik pályázati ágban ne érkezne be jó néhány mű, kézirat. Örvendetes, hogy nemcsak egyéni, hanem kollektív munkákkal is jelentkeznek. Különösen a helytörténeti és a néprajzi pályázat keretében. Kutatócsoportok, szakkörök, úttörőcsapatok és egyéb különféle közösségek, munkacsoportok küldenek anyagot. Egyébként a mostanival egyidőben hirdettük meg a VI. Alföldi Képzőművészeti Kiállítás alkalmával döntésre kerülő Békés megyei Munkácsy Emlékérempályázatot. A művészi bronzplakett és a velejáró 4000 forintos díj elnyeréséért megyénk mellett Bács, Csongrád, Hajdú, Szabolcs, Szolnok megyék, valamint Debrecen és Szeged városok képzőművészeti munkacsoportj a í r kk tagjai is vetélkednek, H, R. A fehér szövetkezeti ház tulajdonosai örülnek a lakásoknak. A hibákat azért nem szívesen nézik él. S ebben nekik van igazuk. Az új ház mögött épülő lakásoknál, reméljük, már kevesebb panaszra lesz ok. De talán a jövendőbeli tulajdonosok már vállalnák is a panaszkodást? (Dóczi) Jól „startolt“ a Mezöberenyi Pamutszövő A Mezőberényi Pamutszövő december 28-án fejezte be múlt évi tervét és az új év első hónapját is jól zárta. Hárommillió 300 ezerrel több vetést értek el, tervükért 100,4 százalékra teljesítették. A múlt évi eredményeikhez hozzájárult a vállalat dolgozóinak kongresszusi munkaversenye. Az idén sem hagyott alább a verseny- szellem. A munkások vállalásokat tettek és ennek összegezéseként az üzem éves felajánlásában vállalta, hogy a tervet 100,6 százalékra, a minőségi tervet 0,1 százalékkal, az önköltségi tervet pedig 0,2 százalékkal túlteljesíti. Lakóházépítést kölcsön szakembereknek, tsz-gazdáknak Megyénkben a tavalyi 120 helyett az idén 150 lakóház építését engedélyezték kölcsönakcióibóíl tsz-gazdáík és szakemberek részére. A járápi és a városi mezőgazdasági osztályok javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága azzal erősítette meg az elosztás tervét, hogy a fiatal szakembereknek, amennyiben véglegesen letelepednek, úgy ebben az évben hét család részére az építési költség 90 százalékáig hitelt nyújthatnak. Szerdán este vetítette a vízió a fiatal filmművészek lázs Béla stúdiójában készült Já- '.ók című kisfáimét. A film forgatókönyvét Lovas Gábor novellájából Tóth János, a rendező írta. Láttunk már néhány izgalmasan szép, a mai életünkről szóló vállalkozást a Balázs Béla stúdió fiataljaitól, ez a kisfilmjük azonban kiemelkedő a jók között is. Az átlagnál jóval magasabbra helyezett érték-ítélet nemcsak a történet maisága láttán születhetett meg Okót fiatal úgy köt házasságot, hogy voltaképpen nem ismerik egymást és amikor két hét múlva ismeretségkötést játszanak, kiderül, hogy az esküvő előtt kellett volna ezt játszani, akkor kellett volna elmondani egymásnak önmagukról mindent), hanem a képi megjelenítés, a rendező módszere, művészetének formába öntése, színvonala is mind ] amellett szól, hogy ez a kisíilm feltétlenül jobb a régebbi, első próbálkozásoknál. A televíziós nézők legtöbbje nagyon megszerette a kisfilmeket. Igazi televíziós „műfaj” ez, akár játékfilmről — mint ez is — akár ismeretterjesztő, vagy csupán revü-jeleneteket bemutató filmről legyen is szó, mindenképpen szívesen látott műsorszám. Keveselltük is, lehetne sokkal több, és nem egy ismétlésre kerülő adás helyett a kisfilmek gyakoribb ismétlése sem lenne éppen rossz ötlet. Visszatérve a „Játék”-ra, a két szereplőről is szólnunk kell. Győ- ry Franciska és Végvári Tamás jól simultak a rendező elképzeléseihez, de egyéniségüket nem adták fel, hiszen nem is kellett feL adniuk: mai fiatalokról szólt a történet. Talán egy árnyalattal Győry Franciska volt a jobb, több belső erőt szabadított fel szerepéből, mint a fiatal férjet alakító Végvári Tamás a sajátjából. Jó lenne, ha a tv egyszer hosz- szabb műsorszámként csokorba kötné a Balázs Béla stúdióban készült kisfilmeket és úgy mutatná be azokat. Elsősorban a fiatalok fogadnák nagy örömmel. ■ _____ Sass Ervin I smeretterjesztés békéscsabai hírei „Országok, városok, melyekről mindennap hallunk” összefoglaló cím alatt a Szabadság Moziban 10-én, délelőtt 10 órakor, Az Antillák országai iXuba). és 24-én, 16 órakor, Az ABC államok című fiit* kerül bemutatásra. a A zenetörténeti akadémia Hl. évfolyamán 11-én, 19.30 órakor: A jelenkori magyar zenéről, 25-én 19.30 órakor: A középkori dalköltészetről szól majd az előadás, a TIT megyei klubjában. műsora Február 9-én este 7 órakor: SZERESS BELEM Petőfi- és szelvénybérlet. Február 9-én 19.30-kor Sarkadon: ÉDES FIAIM Békési Bástya: Münchhausen báró. Békéscsabai Brigád: Csigalépcső. Békéscsabai Szabadság: A szív labirintusa. Békéscsabai Terv: Kísértetkas- tély Spessartban. Gyomai Szabadság; Esős vasárnap. Gyulai Erkel: Július Caesar. Gyulai Petőfi: Csak ketten játszhatták. Mezőkovácsházi Vörös Október: Csak ketten játszhatták. Orosházi Béke: Egyiptomi történet. Orosházi Partizán: Az édes élet. Sarkadi Petőfi: Monte Christo grófja I., n. rész. Szarvasi Táncsics: Senki nem tud semmit. Szeghalmi Ady: Kertes házak utcája. Bútort OTP-hitelre is vásárolhat a Bizományi Áruházban Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 6. alatt. Telefon: 22—37. 08310 :l_. ___: 4 = 20—35 g kérdezi -------M i hír a felszabadulás 18. évfordulója tiszteletére hirdetett megyei kulturális pályázatról? A megyei művelődésügyi őszJáték tele- Ba-
