Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-09 / 33. szám
1963. február 9. 2 Szombat OTT T ÉVVEL EZELŐTT Az űrt Magyarország belpoli- ** tikai életének egyik legiz- gatőbb, legtöbbet vitatott kérdése a választójog volt. A földesúri tőkés hatalom a szavazásba csak nagyon kevés embernek adott beleszólási lehetőséget. A haladó erők: a szocialistáik és a polgári demokratikus csoportok viszont általános, egyenlő, titkos választójogot követelték. Ötven évvel ezelőtt, 1913 elején, az ajkkor hatalmon lévő, szélsőségesen reakciós „munkáspárti” kormány törvényjavaslatot terjesztett elő ebben a kérdésben. Ez megszilárdította volna azt a hely. aetet, amelyben a lakosság döntő többsége a szavazati jogból ki volt aárva. Természetes, hogy ez a javaslat felháborodást keltett az egész országban. Hasonló volt a visszhang az akkori Békés megyében is. A „Viharsarok”-nak ez a megyéje akkor országos viszonylatban az ellenzéki erők egyik fellegvára volt. Már évtizedek óta működtek városaiban szociáldemokrata szervezetek és földmunkás- körök. A kisbirtokos parasztság és a kispolgárság jelentős része a Károlyi Mihály és Justh Gyula vezette függetlenségieket támogatta, így nem nehéz megérteni, máéit éppen ebben a megyében bontakozott ki azéles körű mozgalom a kormányzat jogtápnó választójogi törvénye ellen. • kylár 1913 januárjában a béké- ’ 1 sí gyűléseken édesen támadták a kormányt és itt is — akárcsak országszerte — felmerült egy általános sztrájk gondolata. Ezt emelte határozattá a január 26-i rendkívüli szociáldemokrata pártkongresszus. Kimondta, hogy március elején nagyszabású politikai sztrájk lesz a választójog érdekében. A határozathoz Békés megyében is nagy lelkesedéssel csatlakoztak a szocialisták. Ezt fejezte ki a január 28-i orosházi népgyűlés is. Ezt a szociáldemokraták közösen rendezték a függetlenségiekkel. Ez utóbbiak szintén támogatták az általános sztrájk ügyét. „Csakis közös érövei győzhetjük le a népeinyomó, lörvény- tipró, gyalázatos kormányzatot” — mondta a gyűlés szónoka, Biká- dy Andor függetlenségi képviselő. ■ Február elején nagy méretekben bontakoztak ki az általános sztrájk előkészületei. Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Orosházán és a megye más Városaiban a szociáldemokrata szervezetekben sok megbeszélés volt ebben a kérdésben. A Népszavát, valamint választójogi röpiratokat terjesztettek a munkások körében. A szociáldemokraták a kormányzat elleni harcban következetesen törekedtek a polgári demokratikus erőikkel (elsősorban a függetlenségi ellenzékkel) való együttműködésre. Ez az összefogás nyilvánult meg a február 2-i népgyűléseken is. Aznap Csorváson ismét Bikády Antal képviselő támadta a kormányzat reakciós politikáját. Ugyancsak közös szocialista—függetlenségi népgyűlés volt ekkor Orosházán is, ahol 800 főnyi tömeg követelte a választójogot. Február 2-án, Gyomán is volt földmunkásmegmozdulás, melynek 600 résztvevője lelkesedéssel mondta ki az általános sztrájkhoz való csatlakozást. Egy hét múlva, február 9-én két helyen zajlott le komoly megmozdulás. Békéscsabán a szociáldemokraták gyűlésén 1200 főnyi tömeg jelent meg. Igaz, a jelenlévő főszolgabíró — betiltással fenyegetőzve — nem engedte meg a szónoknak, hogy a nagy sztrájk ügyéről beszéljen. A megjeleni tömeg közbekiáltásai azonban kifejezték a megjelentek lelkesedését a készülő nagy küzdelem iránt. Az aznapi gyulai szocialista-ellenzéki közös népgyűléseii még harcosabb volt a hangulat. Majdnem ezer ember előtt Jancsó Károly radikális kiküldött bátor Huszonnegyedik kongresszusára készül a vasasszakszervezet tagsága A szakszervezeti mozgalom jelentős eseményének számítanak az egyes munkaterületek szervezett dolgozóinak kongresszusai. Január végén, február elején már megtartotta országos kongresszusát a bőrösök, vasutasok, pénzügyi Kihez tartozik? Nem tudjuk, ki ' a hibás, de hanyagságát több száz ember szenvedi Békéscsabán. Az egész úgynevezett Oncsa-tclep, amelynek lakói munkahelyeikre, boltokba vagy más hivatalos ügyeik intézésére naponta a Kórház utcán át jönnek a városba. Azaz, hogy bukdácsolnak. A kemény tél jóvoltából ugyanis bokáig süppednek a hóban. A ligettől a körgátig terjedő járdát, amely a régi CSAK-futballpálya kőkerítése mentén húzódik, hónapok óta nem takarítja senki. Se gondnok, se köztisztasági vállalat. Mintha nem is a városhoz tartozna a pálya, amikor nincs futball-idény. Sok száz oncsa-telepi lakos nevében tesszük szóvá: javítsanak ezen a helyzeten az illetékesek. Végtére is valakihez csak tartozik a volt CSAK-pálya meg a járda! (a hatóság szerint „nyers”) hangon támadta a kormányzatot. Néven Albert jelentette be a helyi függetlenségiek csatlakozását „az összmunkásság politikai mozgalmához”. A jelenlévőik hangulatát látva, a hatóság nem mert beavatkozni. A gyűlés végén nagy lelkesedéssel mondták ki: támogatják az általános sztrájkot. február folyamán még szá1 mos népgyűlésre került sor ezeken kívül a megyében. Ezek közül legjelentősebb a február 23-i békési megmozdulás volt. Ezen mintegy 800 földmunkás jelent meg „Abcug Tisza!” „Éljen a választójog!” és ehhez hasonló jelszavakat hangoztatva. Tasnády Antal a szövetkezett ellenzék kiküldötte beszédében élesen támadta a kormányzat jogfosztó intézkedéseit. Mialatt ezek a megmozdulások zajlottak le, a megyei reakció sem tétlenkedett. A Békés megyei hatóságok katonai erősítéseket kértek a kormánytól, hogy majd ezekkel fojtsák el az általános sztrájk napjaiban esedékes népi mozgalmakat. Érezték, hogy a ri)eglévő rendőri és csendőr! karhatalom nem lesz elegendő. Az általános sztrájk kitörésére 1913 tavaszán nem került sor. A szociáldemokrata párt országos vezetősége az utolsó pillanatban leszerelte a mozgalmat. A január —februári hetek nagy előkészületei mégsem voltak teljesen hiábavalóit. Ezek a megnyilvánulások tanúbizonyságát adták annak, milyen erős a népi összefogás Békés megyében is. Fél évszázad telt el azóta. Nagyot változott a világ. Ma már a dolgozó nép megbízottad irányítják az országot és benne Békés megyét. Ma már nem kell harcolni a választójogért. Népi demokratikus államunkban a tömegeket megilleti az általános, titkos szavazati jog. Ennek birtokában Békés me- gye népe is legjobbjait választja február 24-én az ország- gyűlésbe és a tanácsokba. Ezzel emlékezik lepméltóbb módon az ötven év előtti harcokra. Merényi László-------ft-»lUii»WiiUiH»C saknem ötven választási nagygyűlést tartanak megyénkben A választási nagygyűlések sorozata szerdán délután kezdődött meg megyénkben. A békéscsabai választópolgárok előtt Fehér Lajos ehrtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese mondott beszédet. Az első nagygyűlést csaknem ört.- ven követi még a jövő héten. A nagygyűléseket a Hazafias Népfront-bizottságok szervezik. Vasárnap, február 10-ón, délelőtt 10 órakor Békésein, Tóth Benedek, a Népszabadság mezőgazdasági rovatának vezetője, Med- gyesegyházán Klaukó Mátyás, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Gyomán Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára, Sarkadon Nógrádi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Méhkeréken Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke, Gyulán Tóth József, az MSZMP Központi Bizottsága agitáoiós- és propegandaosztályó- nak helyettes vezetője tart beszédet. Február 12-én, Eleken este 6 órakor Klaukó Mátyás elvtárssai, az MSZMP megyei bizottságának első titkárával találkoznak a község választópolgárai. 1*63. február 9.. szombat. — 315 évvel ezelőtt, 1648-ben indult el hajójával Kolimából Ázsia északi partjai mentén Szemjon Gyezsnyev. Két hajó viharban szétroncsolódott a jégtáblákon, később kettő a Csukvs- tengeren elsüllyedt, négy hajó megkerülte Ázsia észak-keleti végződését és ezt Nagy Kőfok néven ö leírta. Most Ázsia legkeletibb fokát Gyezsnyev- foknak nevezik. A felfedező így irt a naplójába: ..... ez a fok pedig nagyon messzire megy ki c tengerre, rajta pedig jó sok esukcs él. Ezzel a fokkal szemben a szigeteken (Diomida- szigetek) emberek élnek, akik magukat nagyfogúaknak (eszkimóknak) nevezik, mert az ajkukon két foguk között elég nagy csontokat húznak át — 275 evvel ezelőtt, 1688. februárjában született Piere Ma- ravaux (ejtsd: Márivó) francia költő és író, kiváló jellemábrázolásai révén vígjátékaival és regényeivel a realizmus egyik úttörője volt. 46 évvel ezelőtt, 1923-ban e napon nyűt meg a Szovjetunióban az első repülőútvonal Moszkva és Nizsmij—Novgorod (a mai Gorkij városa) között. Február 9*e az afrikai Gabon Köztársaság nemzeti ünnepe, arra emlékezésül, hogy 1960-ban e napon vált az ország függetlenné. és kereskedelmi dolgozók, város gazdálkodási dolgozók szakszervezete és rövidesen sor kerül a többi munkaterület dolgozóinak országos szintű tanácskozására is. Az egyik legjelentősebb kongresszus, a vas- és fémmunkások szakszervezetének kongresszusa március 2-án ül össze Budapesten. Az esemény jelentőségét növeli az a tény, hogy a XXIV. kongresszuson emlékeznek meg a szakszervezet megalakulásának hatvanéves évfordulójáról. Immár hatvan éve fogja össze és szervezi az üzemek munkásait ez a szakszervezet. Az elnyomatás éveiben számos munkásmegmozdulást, tüntetést, Sztrájkot szervezett, segítette az illegális kommunista párt munkáját, lendítője volt mindig a munkásmozgalomnak. Megyénkben a békéscsabai vasöntöde dolgozói egyszázalékos se- lejtósöktoentóst vállaltak a kong- ressftis tiszteletére. A Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár dolgozód javítják munkájuk minőségét. Megyénk szervezett vasmunkásait a XXIV. országos komgresz- s zu son hárman képviselik majd: Bálint Ferenc, a Dói magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szakszervezeti bizottságának vezetője, Re- gőczi Béla, a Forgácsoló Szerszám-! gyár szakszervezeti bizottságának titkára és Annua Vince, a gyár szakszervezeti bizottságának termelési felelőse. KltPLGIVY / WTÍ$, A bánkódás már lég nem kínozta, mert asszonyát lassacskán visszalopkodta a haláltól. Üjra élt a hitves, csak másképp, mint a köztünk járók. Most is rágondolt, közben bele-balesimí- tott türelmes tekio/te tévéi a horhos löszfalába kapaszkodó, lenge akácbökrokbe. Verebek verték föl a bozótok nyugalmát, hintázva fingtak a gallyak, ahova repültek. Mintha incselkedtek volna az öreggel, bevárták, s amikor utolérte őket, továbbrepültek. Kincses eközben a feleségével beszélgetett. Asszonyára gondolt, így újjongott a nagy újságtól, hogy Klári szerelmes lett. Volt rá ideje az öregnek, hogy megérlelődjön benne a bölcsesség, •tudta hát, hogy a szerelem az ember legnagyobb szerencséje. Elégedetten egyezett ki sorsával, amely, íme, fáradt életéért végül a lánya boldogságával jutalmazta meg. Nagyon, nagyon gazdagnak érezte magát ettől a jutalomtól. Kissé kifulladt az emelkedőn, megállt pihenni ott, ahol vége szakad a horhosnak és pici fennsíkra érkezik az út Mesés kilátás nyílott innen a völgyre, közepén a faluval. Pici volt a községük, összesen 37 porta szegélyezte az egyetlen utca két oldalát. Valamennyi tető pirosán virított, csak a templomot meg a tűzoltószertárat takarta fakó fazsindely, mintha úgy vélekedtek volna az elöljárók, hogy ezek az épületek úgy sem gyulladnak ki, hiszen nincsen kéményük. Űj kazlak sárgállottak a gyümölcsfák között, s néhány karcsú góléból messzire arany- lőtt az idei kukorica is. Kincses József hozzáértő szeme kiválogatta az ólak, csűrök, istállók sorából a kormos sisabú égetökemencéket. végül etpi- hent tekintete a maga házán, amely éppen az utca közelebbi végében lapult, semmit sem különbözve a többi kisebb hajléktól. De a szeme nem nyughaitott. Fürkészésre csalogatta a gondolat. Tűnődve méregette a völgyet óvó dombokat. A merede- kébb oldalakról szőlők, gyümölcsösök lejtettek alá, s fehér prés. házak kémleltek le a mélybe Ahd meg lankává szelídültek az oldalak, ott szántóföldek szőnyegei illeszkedtek egymáshoz, ahány darab, annyi szín, mintha a gazdák erről ismertek volna rá a birtokukra. Kincses József vágyai a tavaszt sürgették, amikor majd levedlenek ezek a foltok a halmokról és a határ új palástat ölt magára. Remélte, hogy az idei termés már a közös földeken fog újra csírázni. Ezért határozott úgy, hogy a krumpli nagy részét magnak vermeli el a szövetkeze! számára, sajátjának csak annyit hagy, amennyi eledelhez, moslékhoz szükséges. Már nem kívánt sokat az élettől. Csupán azt szerette volna megérni, hogy a fiatalokat kísérhesse még egy darabig az új házasságban, az új sorsban. Legalább odáig, ahonnan nyugodt lelkiismerettel, aggodalom nélkül nézhet bele a jövőbe.
