Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

m február 5. fi Kedd Baráti találkozások, kiállítások, élménybeszámolók rendezése az MSZBT idei tervében Az elmúlt éveikben jelentős poli­tikai, tömegrnozgalmi munkát vég­zett megyénkben a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság. A társadalmi szervezeteik segítségére támasz­kodva fejtette ki hasznos tevé­kenységét, ismertette városaink­ban, falvainkban a szovjet embe­rek életét, munkáját Számos ta­lálkozó és élménybeszámoló szer­vezéséhez adott segítséget Az idén tovább szélesedik e mozgalmi munka. Mint azt Pan- kotai István elvtárs, az MSZBT megyei titkára a napokban elmon­dotta, növekszik azoknak a száma, akik látogatást tesznek a Szovjet­unióban és azoknak a száma, akik megyénkbe látogatnak el. Az idei szervezett utazásokra eddig 470-en jelentkeztek. Először fordul edő (s reméljük, gyakorlattá válik), hogy úgynevezett rendezvény-csoportok utaznak a Szovjetunióba. Az or­vosegészségügyi csoport az ogyesszai kórház, a vóröskeresz- tes aktívák csoportja a moszkvai kerületi vöröskeresztes szerveze­tek munkájával ismerkedik meg. A harminctagú pedagógus-cso­port a Liipedki (Kijev mellett) Pe­dagógiai Főiskolán a Moszkalen- kó-£é4e nevelési módszert tanul­mányozza. A vasutasküldöttség a moszkvai és munkácsi vasutasok szocialista brigádjait keresi fel, a termelőszövetkezeti parasztok Uk­rajnában tesznek körutat, kötik össze a kellemeset a hasznossal. A társasutazásokról, tanulmány­utakról visszatérőket élménybe­számolók tartására kérik majd fed. A jövő vasárnap, február 10-én elkezdődik a különféle kiállítások sorozata. Ezen a napon a Békés­csabai Munkácsy Mihály Mú­zeumban a szovjet köztársa­ságok fejlődéséről rendeznek tablókiállítást, abból az alka­lomból, hogy 15 éve írták alá a magyar—szovjet kölcsönös se­gélynyújtási egyezményt Emellett megemlékeznék megyénkben a szovjet hadsereg megalakításának évfordulójáról is. Kiállítást ren­deznek Sarkadon, Gyulán és Oros­házán. A tervek között szerepel irodal­mi műsorok szervezése a mai szov­jet író- és költőnemzedék mun­kásságának bemutatására. Az idén szovjet orvosok, peda­gógusok, munkások, katonák ke­resik fel megyénket és látogatnak el termelőszövetkezeteinkbe, álla­mi gazdaságainkba, üzemeinkbe. I takarékszövetkezet $e$í: a kifizetésben a termelőszövetkezetnek A termelőszövetfceBetefc ezekben a napokban tartják a zárszámadó közgyűléseket A tagok részesedé­sének gyors kifizetése pontos, kö­rültekintő munkát igényel. A ta­karékszövetkezetek a kirendeltsé­gekkel együtt 460 községben kere­sik fel a termelőszövetkezetet hogy részt vegyen de a kifizetés le­bonyolításában. A segítségnyújtásnak leggyako­ribb formája, hogy a kifizetést a takarékszövetkezet helyiségeiben bonyolítják le Ha pedig a tsz köz­pontja alkalmasabb erre a célra és közelebb is van a tagok lakóhe­lyéhez, akkor a takarékszövetke­zet hozzáértő alkalmazottai men­nek el oda segíteni a kifizetés gyors lebonyolításában. A segítségnyújtásnak más vál­tozata is előfordult már. Tavaly például Lánycsók és Nagyréde községben a termelőszövetkezet zárszámadás után a pénzt átutalta a takarékszövetkezetbe. A taka­rékszövetkezet alkalmazottai a ki­fizetéssel járó összes adminisztrá­ciót társadalmi munkában végez­ték ed, a tagokat készpénzzel fi­zették ki. Abasáron viszont a jö­vedelem egyik részét készpénzben, másik részét pedig betétkönyvben adták ki, természetesen a tagokkal való előzetes megbeszélés alapján, az önkéntesség elvének szigorú betartásával. Az elmúlt évben se­gítettek a kifizetés lebonyolítá­sában Solt, Harta és még nagyon sok községben. A takarékszövetkezetek zár­számadáskor nemcsak segítenek a kifizetésben, hanem betétet is gyűjtenek. A betétgyűjtés ugyan­csak a termelőszövetkezeti tagok érdekét szolgálja. Mivel ritkán jut­nak pénzhez, nagyon helyesen te­szik, ha a szűkebb napokra gon­dolva a takarékszövetkezetben he­lyezik ed jövedelmük egy részét Szükség esetén a takarékszövetke­zetek a betétbe helyezett össze­gekből kisebb-nagyobb kölcsönök­kel segítik a tagokat. Kölcsön ve­hető fed például házbővítésre, bú­tor, motorkerékpár, különböző háztartási, valamint a háztáji gaz­daságban használatos gépek vá­sárlására. Ha valamilyen elemi csapás éri a tagot, a takarékszö­vetkezet segíti ki a bajból. A ta­karékszövetkezetek valójában a falusi lakosság, elsősorban pedig a termelőszövetkezeti tagok önsegé­lyezési szerva. Gazdag község Füzesgyarmat Nemrég tartották meg a zárszámadási közgyűlést a füzes- gyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Ez az év végi számadás tükre volt a szövetkezetnek, melyben megláthattuk, hogy milyen gazdag. S ahol jól gazdálkodnak a közösség tagjai ás vezetői, ott maga a község is gazdagabb. Füzesgyarmat va­lóban az. Ha csupán néhány évre tekintünk vissza, akkor is láthat­juk, hogy a közössel való jó gazdálkodás mennyire függ össze a község fejlődésével. Füzesgyarmat az elmúlt négy év alatt kü­lönösen sokat fejlődött. Megváltozott az élet a községi művelő­dési otthonban, amióta a termelőszövetkezetek átvették. Meg js szépült, kívül-belül tatarozták, s csupán a parkettázásra 60 ezer forintot fordítottak. A község lakói így szép, kényelmes műve­lődési otthonban szórakozhatnak, tanulhatnak. A legifjabbak új óvodát, az általános iskolások pedig új politechnikai műhelyt kaptak. Szélesvásznúvá alakították át és bővítették a mozit. A községfejlesztési alapból teUet új járdák építésére is és m vil­lanyhálózat bővítésére. A füzes gyarmatiaknak, ha autóbusszal utaznak valahova, nem kell már az utcán várakozni hidegben, szélben, esőben, fagyban, mert elkészült az új autóbuszváró is. Mindez azt bizonyítja, hogy szebb, gazdagabb lett a község az elmúlt évek alatt. Kényelmesebb, egészségesebb körülmé­nyek között élhetnek az emberek s nagyobb lehetőségek nyit­tok a tanulásra, művelődésre és a szórakozásra is. Képeinken most néhány mozzanatot mutatunk be Füxee- gyarmat fejlődéséből. Az elmúlt években a községben hét transzformátor-állomás épült 260 ezer forintos költséggel. Ezek segítségével jutott el a villanyvi­lágítás Sársziget lakóihoz, akik most már rádiót, televíziót, vil­lany háztartási gépeket vásárol­hatnak és működtethetnek. A la­kók nagy részié ugyanis már be­vezettette a villanyt a lakásokba 0 A József Attila filmszínházba igen szívesen jár a község lakos­sága. Különösen amióta átalakí­tották szélesvásznúvá és bővítet­ték is. Az átalakításra egymillió forintot fordítottak, s a nézőtér 365 személy befogadására alkalmas. A korszerűen berendezett, megszé­pült filmszínház egyik ékessége a községnek. © © A képen még az épülő új autóbusz- várót láthatjuk, de a valóságban már át is adták rendeltetésének. Régi kívánsága volt ez a község lakóinak, s a tanács a községfej­lesztési alapból 40 ezer forintot adott az építésére. Most a téli hi­degben jó a meleg váróterem az autóbusz érkezésére váró utasok­nak. jj t © A harminckétleveles bib­liából ismerjük őket. Slüszi vadászokI Lejárt a napotokt Tegnap még szólt a puska a befagyott tenger felett és az erdők szélein. Vadász­ebek c8aholása hangzott vissza a Cserszád sűrűjéből. Ma csend tógád a határ­ban. Szinte süketnek érzi magát az ember. A hajtők és vadászok nyomában itt-ott piros vér­nyomok a kékesen világí­tó hó hátán. A harc áruló jelei. Mert nagy harc folyt itt hetek, hónapok óta. Halál­harc. De kik osztogatták erre­felé a halált? A mi vadászaink is meg az idegenek is. A vadász­vendégek. Az állam vendé­gei, akik jól megfizettek minden elejtett vadért. Az egyik egy francia nő Vókonypénzü, mint a Stüszi vadászok sovány nyúl, de izmos lábai •joltak, s bírta a sáros szántásokat. Néhány percig beszéltem csak vele, s elmondta élete szomorú történetét. A há­zasságban nincs és nem is volt szerencséje. (Bizonyára vékonysága miatt.) ö nem tehet róla — mint rebeg- te hogy van odahaza egy szén- és egy márvány­bányája... Így éldegél... Tő­lünk Törökországba rán- dul ki zerge-vadászatra, a cselimürzüki havasok közé. A másik Stüszi vadász, aki­vel összehozott a sors, egy belga gyáros volt. Gyárai Kongóban vannak, s virul­nak tovább. Mit. neki a pausálé, amit egy-egy lelőtt vad után fizet. (A szarvas áru 2O0# forint, az őzé ezer forint.) A kislajbija zsebé­ből is kidobja, ha kell! Jó szívű ember. A vegyes­boltban voltam tolmácsa. Ott egyszeriben ósszecso- magoltatott mindent, amit talált, s másnap — búcsú­záskor — megajándékozta a vadásíház személyzetét és az összes hajtókát. Magam láttam: a kislaj­bija zsebéből szórta a pult­ra a százasokat. Eszembe jut a tavaszi őz- vadászatról az öreg Stüszi vadász meg a két fia. Ezek Adenauer-németek, nyugatról. Szintén kapitalis­ták. Az öregnek két acélöntö­déje működik. Hadianyagot gyárt a megszálló amerikai­ak számlájára. Idősebb fia most van alkuban egy flo- konzervgyárossol * lánya érdekében. A fiata­labbiknak. repülőgépgyára i'an. Hogy jutottak ide? — kér­deztem ezt a mosolygós fia­talembert. — Saját óriás-kocsinkon jöt­tünk. Ez nappal szék, éjjel ágy. (Meg is mutatta, ho­gyan alakul át a kocsi bel­seje egy-két gombnyomás­ra.) Indulás előtt leszólt apa a büróba: Kérem, holnap indulnak Magyarországra. Utaljon ki a pénztár 10 ezer dollárt. (Ebből még visz- Í sza is hozunk, mert egy olcsó országba utazunk! — ^ nyugtatta meg a pénztárost apa...) Most, ebben a ránk szakadt Zagy csendben rájuk em­lékeztem, amint a havas erdőszélét járom és látom a fehér hó hátán a piros vérnyomokat. A piros vérnyomokat... Kiss József Az általános iskolások nagy örö­mére 350 ezer forintos költséggel elkészült az új politechnikai mű­hely. A községi tanács a műhely építéséhez 200 ezer forintot adott a községfej'lesztési alapból Az épület berendezése ie teljesen új, s a tanulóik igen szívesen járnak el az itt tartott foglalkozásokra. Ké­pünkön az általános iskola nyol­cadikos lányainak egy kis csoport­ját láthatjuk, akik éppen a sütő- föző szakkörön készült ételt kóo- í oldatják.

Next

/
Thumbnails
Contents