Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

Mnar 5. 3 Kedd Svájcba utaznak a nyuszik "r 'JW* «MW*» 4pa«S» *»MM V V'í'-y- f V yVM*» Vffflljp A vadásztársaságok megkezdték az élő vad befogását. A háló­val zsákmányolt nyulakat vérfrissítésre külföldre szállítják. A magyar vadnyulaknak jó ára van a külföldi piacokon, így a puska nélküli vadászat jó jövedelmet biztosít a vadásztársa­ságoknak. Ecser határában ISO tapsifüles került hálóba, eze­ket Svájcba szállították. A képen: a hálóba került zsákmány. (MTI—Fotó Mácsor László felvétele) Háromezeröt százliteres átlagos tefliozam a sarkadi Lenin Tsz-ben hogy a sikerekben msri Kis tae­Harmati István brigádja A hazánkban elsőnek alakult zarkad-feketeéri Lenin Termelő- szövetkezetben — ahol már ko­rábban az állatállomány minőségi fejlesztését tűzték célul — kima­gasló eredményeket értek el a te­henészek. Az elmúlt évben a ter­vezett 3300 literes tej termelési át­lagot tétlenenként 3500 literre nö­velték. Jelenleg a nagy hideg el­lenére is tartják a 12 literes istál­lóátlagot naponta. A hófúvások ellenére pontos időben érkeznek helyükre a gondozók s az állatok sem takarmányban, sem ivóvíz­ben nem szenvednek hiányt. A főállattenyésztő úgy véli, a szív dolgaihoz kevés köze van a bölcsességnek. Sok haragot szült már az öregek okoskodása, megfogadta hát, hogy soha, egyetlen, szóval sem avatkozik lánya dolgaiba. Megtehette nyu­godt lelkiisnieretteä, hiszen Klá­ri nem szorult gyámkodásra, tisztesség és értelem dolgában hibátlan embernek bizonyult. Büszke volt rá, sokra tartotta, s férfiember létére hogyan mert volna belekotnyeleskedni a nagy- m nőtt lány titkos vágyaiba? Pélt elengedni a hosszú útra, persze, tudott a fiatal Kustán szomjúságáról, de azt is tudta, hogy kocsikázás nélkül is ösz- .«serázódnak előbb-utóbb, ha nagyon kívánják egymást. S ha csakugyan csillapíthatatlan a kívánságuk, hadd legyenek boldogok kedvük szerint, hisz miért lenne ember az ember, ha nem a boldogságért? így nyugtatgatta magát, s hi­ába sajnálta Pásztor Antit, nem segíthetett rajta. Az edények nem maradhattak a nyakán el­adatlanul, kellett a kenyér. Ő meg nem hagyhatta itt a falut, a maga munkája és a szövetke­zet miatt. Sajnálta, hogy magára ma­radt. Szívesen beszélgetett vol­na a hosszú legénnyel. talán Antinak is jobb lett rep jut az idős fejőgulyásoknak, akik sok jó hasznos tapasztalatot adnak át a fiatalabbaknak. Min­denekelőtt a tisztaságra, az álla­tok szeretőiére, a pontos etetési, itatási idő betartására töreksze­nek. Serkenti őket erre az egy évvel korábban bevezetett prémi­umrendszer is. A munkaegységen kívül minden kifejt liter tej után 10 fillér prémiumot kapnak és minden száz liter tejből egy litert természetből. Az elmúlt évben a tehenészek 4500—5500 forint pré­miumot kerestek a Lenin Tsz- ben, volna, fia az öreggel tart. De a szomjúság olyan, mint a mezei állat. Menekül az emberek elől. Fekete diófák alatt, alvó bod­zabokrok mellett csavargóit ki a faluvégre, ahol tücskök mu­zsikájától bizseregtek a száraz kaszálók. Nekiment az egyik sarjúboglyának. Fölrezzent a széna, a tücskök elhallgattak a közelében. Nem ment tovább, elnyúlt a boglyán. A keze a zse­bében volt, fogta a bicskát, hogy el ne veszítse. Nézte a csillago­kat. Békésen gondolta, milyen jó lenne most, ha a szomszédos szénaboglyán Dani ábrándozna Kláriról. Szépen megverekedné­nek itt a csendes éjszakában, aztán csak az egyikük ballagna vissza a faluba. Undor fogta el önmaga iránt ettől az önkéntelen gondolattól. Elővette a bicskáit és fektéből a csillagos ég felé hajította. Belátita, hogy erőszakkal, gyű­lölettel ngm segíthet a baján. Mert kit is gyűlöljön? Klárit, amiért nem szerelmes belé? A fiatal Kustánt, amiért ugyan­azért a lányért áhítozik? Klári­tól nem vitathatta él a választás jogát, s ha egy kicsit józanatokul gondolt a helyzetével, láthatta, hogy nem történt másként, mint ahogy az előre sejthető volt. Elismerően nyátotScoatafe a gyo­mai Győzelem Tsz vezetőd az egyik legrégibb növénytermeszté­si brigád vezetőről, Harmati Ist­vánról. Ez a „legrégibb” nem sok időt jelent, mert hiszen mindössze negyedik éve alakult a szövetkezet néhány száz holdon, de aztán hir­telen, akár az áradat, nyolcezer­holdassá duzzadt Harmati István brigádjának olyan jókora területe volt tavaly — 1205 hold —, ami­lyen területű tsz 8—10 évvel ez­előtt még nagygazdaságnak számí­tott. Mit termeltek ezen a féJterületen és hogyan sikerült időben végez­ni a munkákkal? — kérdeztem, amikar már belezökkentünk a be. szélgefcésbe. — Jórészt, 806 holdon kapás­növényeket termeltünk, 320 hol­don kalászos, 79 holdon pedig lu­cernás volt. Azt, hogy kifogásta­lanul sikerült elvégezni mindent, nem merném mondani, mert nem sokan, hatvankettőn voltunk hoz. zá meg 12 fogatos. Azért tavaly már jobban men* a munka, mint azelőtt— Harmati István sóhajtott egyet a felelevenedő emlékek hatására. Kezdetben bizony házról-házra kellett hívni, unszolni a brigád jó néhány tagját a munkára. Még a feleségét is beosztotta erre a fel­adatta, hogy hamarabb tudjanak mozgósítaná mindenkit. Harmati István annyira hozzászokott a csaiánfiátogatásihoz, hogy amikor ideje vsai, most is be-beugrik pár percre ide is, oda is néhány ér­deklődő szóra, hogy vannak, mint vannak. Jólesik az ilyesmi az embereknek. Tavaly már egy összetartozó családdá forrott a brigád, nem kellett senkit sem unszolna. Egyrészt azért, mert fel­ismerték, hogy a szorgalmas munka jól gyümölcsözik a szövet­kezeiben. Másrészt azért, mert a Mert Kláriitól soha a legkisebb jelét sem látta az olyasfajta kö­zeledésnek, amely a férfinak szólt volna. Testvérnek, pajtás­nak, segítőtársnak páratlan volt — de mint lány, aki szerelemmel is tud szeretni, mindvégig ide­gen maradt, Szénába süppedten figyelte belső lázongását. S érezte, hogy méltatlankodásába egy kis rös- tellkedés vegyül. Most gondolt rá először: akaratlanul is telhe­tetlenné vált, holott Kincseseket csak hála illeti mindazért ások gyámolításért, amit eddig kapott tőlük. Még négy esztendeje sem múlt, amikor azon a rothadtra ázott őszi napon megjelent a fa­luban két csendőr és elvitték Rosenberg „urat”, a göthös sza­tócsot, vörös kontyos feleségé­vel meg három gumicsizmás kislányával együtt. Az ő apja kukoricaszárat fuvarozott haza­felé a falu egyetlen utcáján, s odakiáltotta a csendőröknek: „Ha megkapják a hóhérpénzt, legalább cukrot vegyenek annak * a három ártatlannak.” Pásztort a szuronnyal akasztották le a szekérről, azóta senki se látta. Egy idegen irta meg róla a hírt, hogy a nyilasok agyonlőtték a Bakonyban. (Folytatjuk tervezed, munkaegységen kívül prémiummal is érdekeltté tették őket a termelésben. Például a lu­cerna egy részét részibe adták ki, a kukoricából pedig a többletter­més 20 százalékát kapták azok, akik kapálták, betakarították. Az anyagi ösztönzés hatására például a már nem fiatal Bíró Gerzsom állatgondozó elvállalta a két hold kukorica kapálását és törésé*. A családonként jutó terü­leten felül Papp Gáspár még 5 holdat vállalt, s meg is művelte gyermekei segítségévei. Azt, hogy a családtagok is milyen szorgal­masak voltak, Harmati István a fiatal Bíró Gyulával példázta, aki 400 munkaegységet gyűjtött össze tavaly. A szorgalomnak, az anya­gi ösztönzésnek köszönhető, hogy, bár sok volt mindig a munka, a kukoricát kétezer, a cukorrépát pedig háromszor kapálták meg. Jól haladtak a betakarítással, a cukorrépa és a kukoricatöréssel is. Hanem a kukoncaszár-vágás döcögött egy ideig, ezért úgy dön­töttek, hogy azok, akik decem ber 1-ig letakarftják területükről a szárat, a felét megkapják termé­— Meglepődtem a 17-es válasz­tókerület jelölőgyűlésén, amikor a nevem szóba került: legyek ón a tanácstag — emlékezik Árpádhal­mi Pál, az endixxfc Búzakalász Tsz főagronómusa. — Az emberék határoztak, a én elfogadtam a ha­tározatukat. Értük dolgoztam ed­dig is, s úgy érzem bizalmuk arra köteles, hogy a választás után még nagyobb szorgalommal ala­pozzam jövőjüket. Három év alatt egy nagyon ter­mészetes folyamat ment végbe eb­ben a szövetkezetben is. Az em­bereknek nemcsak a jólétük növe­kedett, hanem gondolkodásukban is egyre több lett a szocialista vo­nás. így vált az ember igazi ér­tékmérőjévé Bndrődön is a közös­ségért végzett munka. S mert az emberek így gondolkoznak, bi­zalmat kaphatott Árpádhalmi Pál. A főagronómus igen sokat tett már eddig is a szövetkezetért Amikor idekerült, kisöé viszolyog- taik tőle, de később mindjobban belátták: jót akar. mindenben a szövetkezetiek érdekét képviseli. Tavaly például az aszályos időjá­rás ellenéne a rendszeresen dolgo­zó gazdák átlagjövedelme 3100 fo­rinttal volt több, mint 1961-ben. A szövetkezet vezetősége jól szerve­zi a munkát, így megteremtették az alapját a gazdálkodás tovább­fejlesztéséhez. ArpádhaJmí Pál sokoldalúan képzett &&da. Mielőtt valami­lyen intézkedés végrehajtására ki. adná az utasítást, előbb igen gon­Megyénk termelőszövetkezetei közül 35-ben a lucerna kaszálá­sáig hideglevegős szénaszárítókat állítanak fel. A Felsőnyomási Ál­lami Gazdaságban két év óta igen eredményesen száritjáik a lucernát a Vámos-féle hidegleve­gős eljárással. A szövetkezetek egy-egy berendezést 37 500 fo- . rintért kapnak, s ebből a vállalt É ílezettségek teljesítése után százalékos árkedvezményt ír- a Közö6 gazdaság egyszámlá­szetben, ezenkívül 5 munkaegysé­get is kapnak jutalomként. — A brigád tagjai ■eg voltak elégedve a tavalyi premizálási módszerrel, ezért nemigen változtatunk rajta az idén sem — jelentette ki Har­mati István. — Hát igen, most már az ez évi tennivalókról kell gondolkodni, bizonyára készülődik már a bri­gád a tavaszi munkákra. — Nem lehet tétlenkedni, meri; február hamar elszalad és ráadá­sod az idén 25 holddal növekszik a terület, ezenkívül az én brigá­dom kapja a konyhakertészetet is. Egyelőre a szerszámokat javít­gatjuk, hordjuk kifelé az istálló­trágyát, s aztán amint lehet, hoz­zálátunk a kalászosok fej trágyázá­sához meg az elmaradt, kevés szántanivalóhoz. A téli foglalko­zásunkhoz egyébként hozzátarto­zik az is, hogy néhányan seprűt kötnek, többen, a brigádnak csak­nem a fele ezüstkalászos tanfolya­mon tanul, hogy az idén a tavalyi­nál szakszerűbben és jobban tud­junk gazdálkodni. Back Gyula Megszerette a falu dósán mérlegel: mit hoz az a kö­Ventittátoros szénaszárítókai állítanak fel a tsz-ekben zösnek. A szövetkezet összbevéte­lének több mint a felét már az állattenyésztés adja. Tavaly példá­ul 4,2 millió forintot jövedelmezett az állattenyésztés, a növényter­mesztés pedig 3,5 millióval járult hozzá a 33,49 forintos munkaegy­séghez. A múlt évben többek kö­zött azt tervezték, hegy 18 ezer ka­csát értékesítenek, s ezért 510 ezer forintot kapnak. Azonban ennyi bevételt az átlagsúly növe­lésével, 12 ezer kacsa eladásával értek el. Hízott sertésből 1200-a*, hízó marhából pedig 122-őt adtak át a felvásárlónak. Megszervez­tek a mesterséges borjúnevelést is. A korábbi 26 forintos kilónkénti súlygyarapodás költségét 18 forint­ra csökkentették. Az idén rendbe hozzák a tehenészetet. De még mindig magas a tej literenkénti önköltsége. De itt is rendet terem­tenek, hogy a ráfizetést megszün­tessék. A főagronómus* a községben mindenki tiszteli, becsüli. De ő is megszerette a falut. Itt vett házat, letelepedett. Ez a falusiak szemé­ben rendkívül sokat mond. Árpádhalmi Pálnak hosszú voü az útja, amíg Makótól, szülőváro­sától, Endrédig jutott. Szülei Sze­geden élnek, ő pedi; falun. A csa­lád is megszokta a környezetet, beleilleszkedett az endrődi légkör­be és mert az emberekért: dolgoz­nak, becsülik őket. A közösségért végzett munka említett jutalma Endrődön is egy­re természetesebb! Dupsi Karoly jára. Egy-egy ventillátor gazda­ságos kihasználásához 80—100 hold lucernaterület szükséges. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a szénaszárítóhoz szük­séges faanyag beszerzésére meg­tette az intézkedést. A szénaszárítás technikai is­meretének elsajátítására még ez év tavaszán a szövetkezeti gaz­dák részére tanfolyamot, rendez­nek:

Next

/
Thumbnails
Contents