Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-05 / 29. szám
Mnar 5. 3 Kedd Svájcba utaznak a nyuszik "r 'JW* «MW*» 4pa«S» *»MM V V'í'-y- f V yVM*» Vffflljp A vadásztársaságok megkezdték az élő vad befogását. A hálóval zsákmányolt nyulakat vérfrissítésre külföldre szállítják. A magyar vadnyulaknak jó ára van a külföldi piacokon, így a puska nélküli vadászat jó jövedelmet biztosít a vadásztársaságoknak. Ecser határában ISO tapsifüles került hálóba, ezeket Svájcba szállították. A képen: a hálóba került zsákmány. (MTI—Fotó Mácsor László felvétele) Háromezeröt százliteres átlagos tefliozam a sarkadi Lenin Tsz-ben hogy a sikerekben msri Kis taeHarmati István brigádja A hazánkban elsőnek alakult zarkad-feketeéri Lenin Termelő- szövetkezetben — ahol már korábban az állatállomány minőségi fejlesztését tűzték célul — kimagasló eredményeket értek el a tehenészek. Az elmúlt évben a tervezett 3300 literes tej termelési átlagot tétlenenként 3500 literre növelték. Jelenleg a nagy hideg ellenére is tartják a 12 literes istállóátlagot naponta. A hófúvások ellenére pontos időben érkeznek helyükre a gondozók s az állatok sem takarmányban, sem ivóvízben nem szenvednek hiányt. A főállattenyésztő úgy véli, a szív dolgaihoz kevés köze van a bölcsességnek. Sok haragot szült már az öregek okoskodása, megfogadta hát, hogy soha, egyetlen, szóval sem avatkozik lánya dolgaiba. Megtehette nyugodt lelkiisnieretteä, hiszen Klári nem szorult gyámkodásra, tisztesség és értelem dolgában hibátlan embernek bizonyult. Büszke volt rá, sokra tartotta, s férfiember létére hogyan mert volna belekotnyeleskedni a nagy- m nőtt lány titkos vágyaiba? Pélt elengedni a hosszú útra, persze, tudott a fiatal Kustán szomjúságáról, de azt is tudta, hogy kocsikázás nélkül is ösz- .«serázódnak előbb-utóbb, ha nagyon kívánják egymást. S ha csakugyan csillapíthatatlan a kívánságuk, hadd legyenek boldogok kedvük szerint, hisz miért lenne ember az ember, ha nem a boldogságért? így nyugtatgatta magát, s hiába sajnálta Pásztor Antit, nem segíthetett rajta. Az edények nem maradhattak a nyakán eladatlanul, kellett a kenyér. Ő meg nem hagyhatta itt a falut, a maga munkája és a szövetkezet miatt. Sajnálta, hogy magára maradt. Szívesen beszélgetett volna a hosszú legénnyel. talán Antinak is jobb lett rep jut az idős fejőgulyásoknak, akik sok jó hasznos tapasztalatot adnak át a fiatalabbaknak. Mindenekelőtt a tisztaságra, az állatok szeretőiére, a pontos etetési, itatási idő betartására törekszenek. Serkenti őket erre az egy évvel korábban bevezetett prémiumrendszer is. A munkaegységen kívül minden kifejt liter tej után 10 fillér prémiumot kapnak és minden száz liter tejből egy litert természetből. Az elmúlt évben a tehenészek 4500—5500 forint prémiumot kerestek a Lenin Tsz- ben, volna, fia az öreggel tart. De a szomjúság olyan, mint a mezei állat. Menekül az emberek elől. Fekete diófák alatt, alvó bodzabokrok mellett csavargóit ki a faluvégre, ahol tücskök muzsikájától bizseregtek a száraz kaszálók. Nekiment az egyik sarjúboglyának. Fölrezzent a széna, a tücskök elhallgattak a közelében. Nem ment tovább, elnyúlt a boglyán. A keze a zsebében volt, fogta a bicskát, hogy el ne veszítse. Nézte a csillagokat. Békésen gondolta, milyen jó lenne most, ha a szomszédos szénaboglyán Dani ábrándozna Kláriról. Szépen megverekednének itt a csendes éjszakában, aztán csak az egyikük ballagna vissza a faluba. Undor fogta el önmaga iránt ettől az önkéntelen gondolattól. Elővette a bicskáit és fektéből a csillagos ég felé hajította. Belátita, hogy erőszakkal, gyűlölettel ngm segíthet a baján. Mert kit is gyűlöljön? Klárit, amiért nem szerelmes belé? A fiatal Kustánt, amiért ugyanazért a lányért áhítozik? Kláritól nem vitathatta él a választás jogát, s ha egy kicsit józanatokul gondolt a helyzetével, láthatta, hogy nem történt másként, mint ahogy az előre sejthető volt. Elismerően nyátotScoatafe a gyomai Győzelem Tsz vezetőd az egyik legrégibb növénytermesztési brigád vezetőről, Harmati Istvánról. Ez a „legrégibb” nem sok időt jelent, mert hiszen mindössze negyedik éve alakult a szövetkezet néhány száz holdon, de aztán hirtelen, akár az áradat, nyolcezerholdassá duzzadt Harmati István brigádjának olyan jókora területe volt tavaly — 1205 hold —, amilyen területű tsz 8—10 évvel ezelőtt még nagygazdaságnak számított. Mit termeltek ezen a féJterületen és hogyan sikerült időben végezni a munkákkal? — kérdeztem, amikar már belezökkentünk a be. szélgefcésbe. — Jórészt, 806 holdon kapásnövényeket termeltünk, 320 holdon kalászos, 79 holdon pedig lucernás volt. Azt, hogy kifogástalanul sikerült elvégezni mindent, nem merném mondani, mert nem sokan, hatvankettőn voltunk hoz. zá meg 12 fogatos. Azért tavaly már jobban men* a munka, mint azelőtt— Harmati István sóhajtott egyet a felelevenedő emlékek hatására. Kezdetben bizony házról-házra kellett hívni, unszolni a brigád jó néhány tagját a munkára. Még a feleségét is beosztotta erre a feladatta, hogy hamarabb tudjanak mozgósítaná mindenkit. Harmati István annyira hozzászokott a csaiánfiátogatásihoz, hogy amikor ideje vsai, most is be-beugrik pár percre ide is, oda is néhány érdeklődő szóra, hogy vannak, mint vannak. Jólesik az ilyesmi az embereknek. Tavaly már egy összetartozó családdá forrott a brigád, nem kellett senkit sem unszolna. Egyrészt azért, mert felismerték, hogy a szorgalmas munka jól gyümölcsözik a szövetkezeiben. Másrészt azért, mert a Mert Kláriitól soha a legkisebb jelét sem látta az olyasfajta közeledésnek, amely a férfinak szólt volna. Testvérnek, pajtásnak, segítőtársnak páratlan volt — de mint lány, aki szerelemmel is tud szeretni, mindvégig idegen maradt, Szénába süppedten figyelte belső lázongását. S érezte, hogy méltatlankodásába egy kis rös- tellkedés vegyül. Most gondolt rá először: akaratlanul is telhetetlenné vált, holott Kincseseket csak hála illeti mindazért ások gyámolításért, amit eddig kapott tőlük. Még négy esztendeje sem múlt, amikor azon a rothadtra ázott őszi napon megjelent a faluban két csendőr és elvitték Rosenberg „urat”, a göthös szatócsot, vörös kontyos feleségével meg három gumicsizmás kislányával együtt. Az ő apja kukoricaszárat fuvarozott hazafelé a falu egyetlen utcáján, s odakiáltotta a csendőröknek: „Ha megkapják a hóhérpénzt, legalább cukrot vegyenek annak * a három ártatlannak.” Pásztort a szuronnyal akasztották le a szekérről, azóta senki se látta. Egy idegen irta meg róla a hírt, hogy a nyilasok agyonlőtték a Bakonyban. (Folytatjuk tervezed, munkaegységen kívül prémiummal is érdekeltté tették őket a termelésben. Például a lucerna egy részét részibe adták ki, a kukoricából pedig a többlettermés 20 százalékát kapták azok, akik kapálták, betakarították. Az anyagi ösztönzés hatására például a már nem fiatal Bíró Gerzsom állatgondozó elvállalta a két hold kukorica kapálását és törésé*. A családonként jutó területen felül Papp Gáspár még 5 holdat vállalt, s meg is művelte gyermekei segítségévei. Azt, hogy a családtagok is milyen szorgalmasak voltak, Harmati István a fiatal Bíró Gyulával példázta, aki 400 munkaegységet gyűjtött össze tavaly. A szorgalomnak, az anyagi ösztönzésnek köszönhető, hogy, bár sok volt mindig a munka, a kukoricát kétezer, a cukorrépát pedig háromszor kapálták meg. Jól haladtak a betakarítással, a cukorrépa és a kukoricatöréssel is. Hanem a kukoncaszár-vágás döcögött egy ideig, ezért úgy döntöttek, hogy azok, akik decem ber 1-ig letakarftják területükről a szárat, a felét megkapják termé— Meglepődtem a 17-es választókerület jelölőgyűlésén, amikor a nevem szóba került: legyek ón a tanácstag — emlékezik Árpádhalmi Pál, az endixxfc Búzakalász Tsz főagronómusa. — Az emberék határoztak, a én elfogadtam a határozatukat. Értük dolgoztam eddig is, s úgy érzem bizalmuk arra köteles, hogy a választás után még nagyobb szorgalommal alapozzam jövőjüket. Három év alatt egy nagyon természetes folyamat ment végbe ebben a szövetkezetben is. Az embereknek nemcsak a jólétük növekedett, hanem gondolkodásukban is egyre több lett a szocialista vonás. így vált az ember igazi értékmérőjévé Bndrődön is a közösségért végzett munka. S mert az emberek így gondolkoznak, bizalmat kaphatott Árpádhalmi Pál. A főagronómus igen sokat tett már eddig is a szövetkezetért Amikor idekerült, kisöé viszolyog- taik tőle, de később mindjobban belátták: jót akar. mindenben a szövetkezetiek érdekét képviseli. Tavaly például az aszályos időjárás ellenéne a rendszeresen dolgozó gazdák átlagjövedelme 3100 forinttal volt több, mint 1961-ben. A szövetkezet vezetősége jól szervezi a munkát, így megteremtették az alapját a gazdálkodás továbbfejlesztéséhez. ArpádhaJmí Pál sokoldalúan képzett &&da. Mielőtt valamilyen intézkedés végrehajtására ki. adná az utasítást, előbb igen gonMegyénk termelőszövetkezetei közül 35-ben a lucerna kaszálásáig hideglevegős szénaszárítókat állítanak fel. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban két év óta igen eredményesen száritjáik a lucernát a Vámos-féle hideglevegős eljárással. A szövetkezetek egy-egy berendezést 37 500 fo- . rintért kapnak, s ebből a vállalt É ílezettségek teljesítése után százalékos árkedvezményt ír- a Közö6 gazdaság egyszámlászetben, ezenkívül 5 munkaegységet is kapnak jutalomként. — A brigád tagjai ■eg voltak elégedve a tavalyi premizálási módszerrel, ezért nemigen változtatunk rajta az idén sem — jelentette ki Harmati István. — Hát igen, most már az ez évi tennivalókról kell gondolkodni, bizonyára készülődik már a brigád a tavaszi munkákra. — Nem lehet tétlenkedni, meri; február hamar elszalad és ráadásod az idén 25 holddal növekszik a terület, ezenkívül az én brigádom kapja a konyhakertészetet is. Egyelőre a szerszámokat javítgatjuk, hordjuk kifelé az istállótrágyát, s aztán amint lehet, hozzálátunk a kalászosok fej trágyázásához meg az elmaradt, kevés szántanivalóhoz. A téli foglalkozásunkhoz egyébként hozzátartozik az is, hogy néhányan seprűt kötnek, többen, a brigádnak csaknem a fele ezüstkalászos tanfolyamon tanul, hogy az idén a tavalyinál szakszerűbben és jobban tudjunk gazdálkodni. Back Gyula Megszerette a falu dósán mérlegel: mit hoz az a köVentittátoros szénaszárítókai állítanak fel a tsz-ekben zösnek. A szövetkezet összbevételének több mint a felét már az állattenyésztés adja. Tavaly például 4,2 millió forintot jövedelmezett az állattenyésztés, a növénytermesztés pedig 3,5 millióval járult hozzá a 33,49 forintos munkaegységhez. A múlt évben többek között azt tervezték, hegy 18 ezer kacsát értékesítenek, s ezért 510 ezer forintot kapnak. Azonban ennyi bevételt az átlagsúly növelésével, 12 ezer kacsa eladásával értek el. Hízott sertésből 1200-a*, hízó marhából pedig 122-őt adtak át a felvásárlónak. Megszerveztek a mesterséges borjúnevelést is. A korábbi 26 forintos kilónkénti súlygyarapodás költségét 18 forintra csökkentették. Az idén rendbe hozzák a tehenészetet. De még mindig magas a tej literenkénti önköltsége. De itt is rendet teremtenek, hogy a ráfizetést megszüntessék. A főagronómus* a községben mindenki tiszteli, becsüli. De ő is megszerette a falut. Itt vett házat, letelepedett. Ez a falusiak szemében rendkívül sokat mond. Árpádhalmi Pálnak hosszú voü az útja, amíg Makótól, szülővárosától, Endrédig jutott. Szülei Szegeden élnek, ő pedi; falun. A család is megszokta a környezetet, beleilleszkedett az endrődi légkörbe és mert az emberekért: dolgoznak, becsülik őket. A közösségért végzett munka említett jutalma Endrődön is egyre természetesebb! Dupsi Karoly jára. Egy-egy ventillátor gazdaságos kihasználásához 80—100 hold lucernaterület szükséges. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a szénaszárítóhoz szükséges faanyag beszerzésére megtette az intézkedést. A szénaszárítás technikai ismeretének elsajátítására még ez év tavaszán a szövetkezeti gazdák részére tanfolyamot, rendeznek:
