Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

MS. február 3. 6 Vasárnap rSAlAD-OTTHQN wvvwvn^a/wwwmamwvwwWi/vwvvwww« r FARSANGI Az időkérék forog, mutatója is­idét farsangot jelez. Táncmulatsá­gok, bálák, estélyek, szóval a viga­lom időszaka következik. Ezzel egyszerre visszatér a kérdés: mit vegyünk fél? Hogyan gyarapítsuk ruhatárunkat, hogy változatos is legyen és mégse kerüljön nagyon sokba?, E gondok enyhítéséire ajánlunk egy-két megoldást. Az első csoport a n. délutáni vagy kisestelyi ruha, ötórai teára, vacsorára, koncertre alkalmas. Alapja fekete bársony szoknya, magas nyakú, háromnegyedes ujjú kabátkával. Divatgyönggyel élén­kíthetjük de színes muszlin sál­lal vagy nagy brossal is díszíthet­jük, Más ruhát nyerünk, ha kivá­gott brokát felsőrészt veszünk fél a meglévő aljhoz. A szoknya anya­gából készült stólával, színházba is viselhető. Virágcsokorral a vál­lon, s a hajban: táncruha. Még egy megoldás: fehér zsabós blúz­zal Az alsó figurák hosszú estélyi, ruhát mutatnak. Itt az alap; test­Virágminta Anyaga 20-as horgótócérna. 1. sor: *> láncszemből gyűrű. 2. sor: A gyűrű­ben 3 egyszerre befejezett báromrá- hajtásos pálca és 8 láncszem váltako­zik nyolcszor. (Az első pálcát C lánc­szem pótolja.) 3. sor: Mind a 8 lánc­szemes ívbe 4 rövidpálca, 1 ötláncsze- mes pikú és ,4 rövidpálca kerül. 4. sor: 1 kétráhajtásos pálca és 12 lánc­szem váltakozik körbe a második sor pálcacsoportjai fölé öltve. 5. sor: Min­den Ívbe 13, minden pálca fölé 1—% kétráhajtásos pálcát öltünk. 6. sor; 1 kétráhajtásos pálca kerül a 4. sor pál­cája fölé, C láncszem után a hetedik pálcába 1 kétráhajtásos pálcát, 4 lánc­szemet és 1 kétráhajtásos pálcát öl­tünk. e láncszem után körbe isméte­lünk. 7. sor: A «. sor kétráhajtásos pálcájából kiindulva 7 láncszem után 8 kétráhajtásos pálca, 5 láncszem és 3 kétráhajtásos pálca kerül a négy- lánc szemes ívbe, majd 8 láncszemet 1 rövidpálcával leöltünk az előző sor kő­vetkező párjára. Innen a minta is­métlődik. S. sor: 10 láncszem után az ötláncszemes Ívbe 10 kétráhajtásos pálcát horgolunk, 10 láncszemet 1 rö­vidpálcával leöltünk az előző sor rö­vidpálcájára, majd a mintát ismétel­jük. 9. sor: Azonos az előző sorral, de most egymástól 1—1 láncszemmel el­választott egyráhajtásos pálcák készül­nek. 10. sor: Azonos az előző sorral, csak a pálcák ismét kétráhajtásosák ' és közöttük most 2—2 láncszemet hor­golunk. 11. sor: A tír,láncszemes ívek­be 12 rövidpálcát hurkolunk, a két- láncszemes íveket pedig 4 láncszem és 1 rövidpálca váltakozásával horgoljuk be. Ezen a soron kapcsoljuk a csillago­kat. a kép szerint 1—1 rövidpálcával. POR Azonos a nagy csillag 1—3. sorával, azzal a különbséggel, hogy a 3. sorban i kétráhajtásos pálcák után 8 lánc- izemet 1 rövidpálcával a minta szerin­ti ralikba öltünk, 8 láncszemmel visz- natérünk a pókhoz. Ezt a kapcsolást ■yeicszor ismételjük. hez szabott^ világos színű brokát, | fémmel átszőtt blúzzal egész új mély kivágassa!. Ez azért prak- ruhánk van. Bő tül alá pedig alsó. tikus, mórt a szögletes kivágású, I ruháiként használhatjuk. Fánksütés fánk: 1 kg liszt, .6 dkg cu­kor, 4 díkg zsír vagy 5 dkg vaj, 4 dkg élesztő, 1 dkg só, 4 tojás, 6" dií tej. Az élesztőt 1 dl langyos tejben kevés cu­korral megfuttatjuk. A lisztet előme­legítjük. A tojást, cukrot jól elkever­jük, az élesztőt beleadjuk, hozzáadjuk még az 5 dl meleg tejet, a sót a me­legített liszthez és az egészet a tálba öntjük. Jól kiverjük kézzel. A vajat vagy zsírt háromszor, négyszer min­dig csak a tálhoz kenjük, így a tészta apránként leszedegeti. .Ha szép hólya­gos a tészta melegen letakarva, egy óra hosszat keleszijük. Ha mcgkelt, jól "ittfeglisztezett táblára öntjük, ujj-' .nyi, vastagira . nyójtjyk, , _WszaiggatjrAt; ’ letakarva a tábíám kelni hdgyjűk fél­órát. Nem ' kell bő zsiradékban sütni, mert akkor nem lesz szalagos, inkább mindig öntsünk utána. Olajban sütve finomabb, mint zsírban. Egyik oldalét fedő alatt sütjük. Cukorral, lekvárral tálaljuk: Rózsafánk: 35 dkg lisztből; 3 tojással, 15 dkg porcukorral, egy késhegynyi sütőporral, 3 evőkanál tej­föllel nyújtható tésztát gyúrunk. Pi­hentetjük, utána vékonyra kinyújt­juk, nagy fánkszaggatóval kiszaggat­juk, a széleit késsel bevagdossuk, kb. hüvelykujjnyi távolságra 3 cm mé­lyen. A fánkokból 4—5 lapocskát egy­másra teszünk, középen két ujjal ösz- .szefogva. • jó! összenyomjuk. Forró zsírban szép pirosra sütjük. A kinyílt 'rózsák tetejére égy-egy szem meggy­vagy cseresznyebefőttet teszünk, de előbb az egészet jól lecukxozzuk. GYERMEKEKNEK Mese a szófogadatlan hóvirágról Az erdő szélén, karcsú fák tövé­ben, ágas-bogas karjaikat nyújto­gató bokrok alatt élt egy hóvirág- család. Ott tanyáztak évek óta és amikor közeledett már a tavasz, ott dugták fel zöld hajtásaikat és ott bontották ki hófehér virág­fejecskéiket. Egyszer, még nagyon Zimankós, hideg tél volt, amikor az egyik hóvirág-gyerek már olyan türel- métienül várba a tavaszt, hogy azt mondta édesanyjának: — Szeretném már látni, merre jár? Kidugom a fejem, kíváncsi vagyok!... Édesanyja csitítgatta, korhol- gastta, egyre mondogatta: 1— Aludj még kicsikém, ne félj, felkeltelek, nem késsük el a ta­vasz jöttét, nem bizony! De a kis hóvirág csak nem tu­dott tovább szenderegni, és egy­szer, amikor senki sem figyelt rá, hipp-hoppí kidugta a hajtását, aztán a fejecskéjét is, és hófehér harangocskájával vidáman csilin­gelt. Aztán körülnézett, de a ta­vasz lábanyomát nem látta sehol, csak azt, hogy csupa hó minden, a’ fáik ágairól jégcsapak lógnak és olyan hideg van, hogy a lehelete is azonmód megfagy a levegőben. — Gyere vissza, gyere vissza! — hallotta édesanyja kétségbeesett kiáltozását, de visszabújni a me­leg földecskébe bizony, nem tudott már. Érezte, hogy csonttá fagynak szép fehér szirmai és sírni sem tud, mert a könnyed is jéggé fagy­tak. Így történt, hogy a szófogad at- lan hóvirág-gyerek soha többé nem láthatta anyukáját, .apukáját és testvéreit sem, mert ott fagyott meg a bokrok alján,, ahol a nagy- nagy hidegben még egy árva ve- rebeeske sem siratta meg. Sass Ervin OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOl Tasnádi Varga Éva: Ébresztő Duruzsol a cserépkályha, indulj már az iskolába! Nyújtózz egyet, hó-ha-hopp, s mondjuk együtt: Jó napot! Tolts vizet a' mosdótálba, szappan habját régen várja. Fut a viz a hátadon, kis köpenyed rádadom. Asztalkádon Jejesbögre, kint az út is elsöpörve. Indulj-induij szaporán, fél. nyolc múlt már kis komám1 Tízóraid csomagolva, vajaszsemlye — nézd csak — [sonka! Itt a tollad — itt a táska, Indulj már az iskolába! Az .úttesten ne nézz félre Palacsintát kapsz ebédre. húteszlapúk Jártam egy hivatal­ban. A folyosólabirin. tusban eltévedtem, s olvasgattam az ajtóra írt táblákról, hogy ki is dolgozhat a szo­bákban. A táblák mellett, szögek he­lyétől lyukas a fél aj. tó. Elmerengtem. Te­remtőm, ez a történe­lem! Tíz év fúrásai­nak története. * Hétfőn, hajnali fél egykor, üldögélve a ?saba-presszóban, La­jos a mellére ütött: „Ezen a héten még egy kortyot sem it­tam.’* * Kérdés: Ha inter­jút csinálnak például egy igazgatóval, ak­kor miért nem írják meg szó szerint, amit például az igazgató mond? Válasz: Mert amit például az igazgató mond, azt nem lehet megírni... például... A barátom nem akarta felváltani a • három darab százas egyikét sem, mert azokat cipőre kapta a feleségétől. Dehát az ördög... Először csak egy féldeci, „egye fe­ne, a faszögek ára”. Csakhogy a haverok vacsorájára elment a felsőrész, az öt liter bor pedig a talpakból tellett. A feketéket nem futotta a sarkak ára, rámentek hát a spiccvasak is. A ka. lauz az autóbuszban meg a mentőkért ki­áltott, amikor pityó- kás barátom kifizette a vonalat: ,,Ez a pertli ára”. Arról beszél, hogy a nionopóltőke felett gyűlnek a fellegek, majd átcsap a tőkés- áru piacjellegére és ugyancsak részletesen elemzi az angol és francia piacválságot. Idő híján már csak másfél órát szakít a nippon-import jövő­jére. A hozzászólók kö­zül valaki megkér­dezte: Miért nem le­het csabai kolbászt kapni? Ezért a válaszadást így kezdi: Óva in­tem Angliát... Kiss Máté A naiv — Mit vágsz ki a lapból? — Cikket egy emberről, akinek sikerült elválnia azon az alapon, hogy az asszony a zsebében kuta­tott. ■— S mi a szándékod a cikkel? — Beteszem a zsebembe Figyelmes férj A feleség: Hallottam, hogy ket­tőt ütött az óra, amikor hazajöt­tél. A férj: Tökéletesen igazad van, drágám. Éppen a tizet kezdte ütni, de megállítoltam, nehogy feléb­resszen téged. Úgy szokásból A fényképész az üzletembert diák fiával együtt készül megörö­kíteni. — Ön üljön ebbe a székbe, ma­ga pedig, fiatalember, álljon az édesapja mellé és tegye a vállára a kezét. — Nem lesz természetesebb a póz — szakította őt félbe az üzlet­ember —, ha inkább a zsebembe dugja? Kép szöveg nélkül Előrelátás — Asért hoztam, mert valahányszor panasszal jöttem, mindig süket fülekre találtam! (Endrődi István rajzaj \ li o Nem kaphatnék egy pohár vizet?

Next

/
Thumbnails
Contents