Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-26 / 47. szám

»6S. február 36. 5 Hogyan készülnek a békési járásban a kulturális szemlére? Márciusban megyénk minden ] járásában megkezdődnek a Ku- lieh Gyula kulturális szemle ese­ményei. Az előkészületek már mindenütt a részletes tervek jóvá­hagyásának stádiumába léptek, és az eddigi jelentések azt tükrösük, hogy az idei tavaszi kulturális szemle gazdagabb, színvonalasabb lesz, mint a tavalyi volt A békési járás előkészületeiről, és a szemle terveiről Szönyi Ernő­vel, a járási tanács népművelési felügyelőjével folytattunk rövid telefonbeszélgetést — A járási KISZ-bizottsággal egyetértésben dolgoztuk ki a kul­turális szemle programját — mon­dotta Szőnyi etvtárs —, mely sze­rint nálunk is március elsején kezdődnek meg a különböző ren­dezvények, és szellemi vetélke­dők. A szellemi vetélkedőket min­déin községben megrendezzük, a döntő pedig március 15-e körül lesz — ez a dátum még nincs pon­tosan meghatározva — Békésen. A művészeti csoportok vetélke­dőjére érkeztek-e már nevezések? — Igen! Már biztos, hogy négy népitánc-csoport részt vesz a Megjelent a „ A vezércikk a kommunista mozga­lom egységének megszilárdításával kapcsolatos elvi kérdésekkel foglalko­zik, elemzi a felmerült nézeteltérések jellegét és rámutat arra, hogy az egy­ség megerősítése elengedhetetlen a közös ■ ellenség elleni harcban. Henry WUlnston, Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának politikája — igazi nemzeti politika című cikkében leleplezi a párt elleni hajszát és meg­világítja a párt stratégiáját és takti­káját a jelen időszakban. Luigi Longo „A strukturális refor­mok forradalmi jelentőségé"-ről szóló tanulmányában Ismerteti azt a har­szemlén; a mezőberényi, a kétsop ronyi, a mezőmegyeri és a béké­si. Ezenkívül hat színjátszócso- port szerepel még, és a mezőme­gyeri, valamint a mezőberényi énekkar. A művészeti csoportok bemutatója is Békésen lesz, a mű­velődési házban. Mi hír az olvasómozgalomról ? — Soha nem volt annyi beirat­kozott könyvtári olvasó a járá­sunkban, mint most. Sajnos, azon­ban a beszámolók megszervezése nem sikerül a legjobban. Egyszó­val: nem mutatja azokat az ered­ményeket, amelyeket tulajdon­képpen elérnek a fiatalok, hiszen nemcsak a beiratkozott olvasók száma a magas, hanem az a szám is, amely azt mutatja, hogy hány könyvet olvasnak el. Valami érdekes hír? — Akad az is. örülnénk, ha megírnák, hogy új együttes bon­togatja szárnyait Békésen, még­pedig egy cigány tánc- és ének- együttes. Ök is bemutatkoznak a kulturális szemlén. Sok sikert kívánunk nékik, Sző­nyi elvtársitok pedig köszönet a tájékoztatásért. (8—n) cot, melyet az olasz kommunisták a legfontosabb üzemek államosításáért és a gazdasági tervezés bevezetéséért, a monopóliumok hatalmának korláto­zásáért Indítottak. A kommunista és munkáspártok éle­téből című rovat vezető helyen közli Gáspár Sándornak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának ,,A pártépítés időszerű kérdéseidről szóló cikkét. Ugyanebben a számban jelent meg négy magyar szerző — Sándor Pál, Szigeti József, Vészi Béla és Wirth Adám — recenciója P. N, Fedoszejev: Kommunyizm i filoszofija című könyvéről. Béke és szocializmus” februári száma a hóhért a hivatalában, mert muszáj. Ne tagadjuk le az iga­zat, ha nem kell szégyenleni. Ha félsz büntetni, akkor nem vagy kommunista. És akkor sem vagy, ha ok nélkül büntetsz. A párt arra való, hogy nálunknál oko­sabb legyen. Ne kételkedj az ítéletében. Üjra mondom: nem vagyunk gyilkosok. Mint ahogy én, Kincses József senkit nem bántanék ártatlanul, úgy a párt­ról is tudom, hogy nincs a véré­ben kegyetlenség. Hogy miért kelíett elvinni a kulákokat, ar­ról a vezetők tudnának beszél­ni. Magam csak annyit mondha­tok, hogy a dolog fejbe kólintott. De mivé jutnánk, ha kételkedés­be merülnénk? Szétfoszlana a hitünk, mint a rongy. Azt pedig nem adom. Térj magadhoz fiam. Hiszen már felnőttél. Rádszab­ták a ruhát, amit holtodig visel­ned kell. Ki nem bújhatsz belő­le, ha csak át nem változik a lelked. Akár csalódás ér, akár utálat acsarkodik rád, viselned kell ezt a ruhát. Látod, ón azt hittem, hogy csak addig volt ne­héz kommunistának lenni, amíg gyaláztak, gyilkoltak bennünket. Balga voltam, fiam. Most is ne­héz. Nagyon nehéz... Szavai kiapadtak, de gondola- ‘ai tovább áramlottak, szakadat­lanul. Körülpuhatolták a saját sorsát, a jövőben sorakozó ten­nivalókat, lánya életét, veje sze­rencsétlenségét. A gondok ren­detlen halmaza láttán lemondott a reményről, hogy valaha is el­érkezik számára az idő, amikor a nyugalom lombjai alól gyö­nyörködhet a szelíd rendben, amikor majd lecsatolja fegyve­rét az erőszak, amely dolgát be­végezve, ajándékba adja az osz­tatlan békességet * Arcfrissitó, ta vas zi as szellőn érkezett az alkony. Hamvas kö­döt sodort a völgyekbe, hogy pu­ha párnákra leljen a közelgő éjszaka. Klári ünneplőbe öltöz­ve várakozott a kolomp mellett. Itt adtak találkát egymásnak, moziba készülődtek. Ha férfi ha­ladt el az oszlopra függesztett kolomp közelében, szívesen raj­tafelejtette a szemét a fiatalasz szonyon. Klári türelmetlenke­dett, de nem haraggal, hanem a hétköznapokat megédesítő szó­rakozás vágyától. Végre kilépett Dani az alacsony barakkból. Pasz szos csizmát húzott, fölvette új. nyúlszőrgalléros bekecsét, kac- kiás kalapja fólrecsapottan, kis­sé a szemére hajlítva legényke- dett a fején. Nekilódult ruganyos szökelléssel, Klári elgyönyörkö- dött jókötésú alakjában, alig várta, hogy hozzá érjen. — Siess! — sürgette, mintha valami útját állhatta volna a közeledésnek. Ismerős kiáltás hallatszott a virágos ablakú iroda felől: — Klári! Hív a Faragó elv­társ! Zsóka, a minden lében ka­nál kifutólány volt és Klári ér­U pályaválasztási tanácsadás, az oktató- nevelómuika nélkülözhetetlen része Beszélgetés Urbaniczki István elvtárssal, a pályaválasztási tanács munkájáról Megyénkben néhány ezer fiatal lép minden évben magasabb lép­csőfokra, fejezi be az általános, illetve a középiskolát. Ezeknek a fiataloknak legfőbb gondja: mi le­gyék, merre induljak el, hogy az életben megtaláljam azt a helyet, ahol képességeim szerint legtöbbet adhatok a társadalomnak. Ezekre a kérdésekre kértünk választ Urbaniczki Istvántól, a megyei pályaválasztási tanács el­nökétől. — Hogyan segíthetjük a fiatat lók helyes pályaválasztását? — Először is iskolarendszerünk állandó fejlesztésével, másodszor pedig az ifjúság tervszerű felvilá­gosításával A fiatalok az általá­nos és középiskola után sok eset­ben kétszer is pályaválasztás előtt állnak. A pályaválasztásban a pe­dagógusok és a szülők együttmű­ködése nélkülözhetetlen. Egyetlen­egy szülőnek sem közömbös, hogy gyermeke hol tanul, dolgozik, mi­lyen szakmába kíván elhelyezked­ni, milyen továbbképző iskolára kíván jelentkezni. Már a középiskola elvégzése után vannak bizonyos fokú kö­töttségek és így a fiatalok inkább olyan szakmáikra jelentkeznék, ahol nagyobb lehetőség, úgyneve­zett férőhely mutatkozik. Bonyo­lultabb a helyzet az általános is­kolát befejező fiataloknál. Ezek a fiatalok középiskolába, szakkö­zépiskolákba vagy iparitanuló-is- kölákba jelentkezhetnek. A 14. életévüket betöltött gyermekek még kevésbé tudnak helyesen dönteni jövőjüket illetően, roman­tikus hajlamuk miatt űrhajósok, tengerészek, repülők, autószere­lők, motorszerelők kívánnak len­ni. Tetszik nekik minden, amely az életfelfogásának leginkább megfelelő. A fiatalok nem látják, de még koruknál fogva nem is lát­hatják a társadalom igényét. Ezért kevés a mezőgazdasági, a vegy­ipari és néhány más szakma felé irányútok száma. Az általános iskolát végzett fia. tatok nem egy esetben csalódot­tan járják életük útját. Ha nem sikerül a pályaválasztás, akkor legtöbb esetben a szakmai vagy a középiskolai tanulmányok befeje­zése nélkül segédmunkásokká lesznek. Társadalmunk pedig igényli, sőt követeli a magasabb szakképzettségű munkásokat. Ép­pen ezért szükséges, hogy a fia­talok pályaválasztásával a jövő­ben konkrétabban, tervszerűbben foglalkozzunk. — Hogyan tudjuk tervszerűb­bé termi, helyes irányba befo­lyásolni az ifjúság pályavá­lasztását? — Tervszerű pedagógiai mun­kával eredményesebbé lehet tenni a szakemberképzés színvo­nalát, mivel a felvilágosítás során a fiatalok hivatásszeiretettel vég­zik munkájukat. Szakmájukat sze­retik és annak elsajátításáért mindent megtesznek. Egy kormányrendelet a pedagó. Eredményesen zárult a mezőgazdasági könyvhónap Sarkadon Sarkadon a járási művelődési ház termelőszövetkezetek és a könyves- vezetősége és a TIT járási elnöksé- bolt képviselői is, hat nagyobb ren- ge dolgozta ki a februári mezőgazda- dezvény megszervezését határozta el. sági könyvhónap programját. Az elő- . Ezeket a kijelölt időpontokban meg készítő bizottság, melynek tagjai kő- j is tartották és általában jől slkerül- zött ott voltak a párt, a tanács, a tek. A könyvhónap első napjaiban ! először járási aktívaértekezlet volt a gusokra bízta a fiafalok pályavá­lasztási tanácsadását. Ez m® már a pedagógus alapvető feladata, egyben az eredményes oktató-ne­velőmunka nélkülözhetetlen része. Az ifjúság életének alakulása, egyéni boldogulása attól lüggj ho­gyan találja meg helyét az élet­ben, a munkában, a társadalom­ban. Egyre inkább előtérbe kerül az, hogy az ember értékét a vég­zett munkája és tudása alapján határozzuk meg. Ezért kell megis­merni és egyben bemutatni a ta­nulók előtt minél több olyan fog­lalkozást, amely a későbbiek folya­mán számukra, mint életpálya je­lentkezik. Ezt a törekvést segíti elő a pályaválasztási tanácsadás. — Hol működik jelenleg pá­lyaválasztási tanács? — A pályaválasztási tanács Bé­kés megye tanácsa mellett műkö­dik. A pályaválasztási tanácsban részt vevő dolgozók felkeresik az iskolákat, az osztályfőnököket, se­gítik őket e nemek feladat ellá­tásában. Az osztályfőnökök már kézhez kapták a pályaválasztási tanácsadás időszerű feladataival foglalkozó füzetet. Ebben rögzítve vannak azok a főbb feladatok, amelyek az osztályfőnököknek út­mutatóul szolgálnak. Az iskolai, oktató-nevelőmunka bő lehetősé­get ad az egyes szakmák megis­mertetésére, figyelembe véve az Ipar és a mezőgazdaság igényeit. Az országos igényeken túlmenően feltétlenül figyelembe kell venni a helyi, a járási, és a megyei igé­nyeket is. A helyi adottságok fi­gyelembevételével jelentősen le­het csökkenteni a későbbi idők folyamán adódó munkaerőván­dorlást. A szakmát végzett fiata­lok szívesen és örömmel dolgoz­nak szülővárosukban, községük­ben. — Hogyan segít a társadalom ebben a munkában? — Időszerűvé és lehetővé vált, hogy az utolsó éves fiatalok a he­tett a szóból, hogy a párttitkár hivatta. — Várj, mindjárt jövök — mondta Daninak hirtelen elked­vetlenedve és helyet cseréltek a kolomp oszlopa mellett. Faragó, a párttitkár elgondol­kodva lógatta fekete, kócos üstö­két, amikor Klári belépett. Las­san emelte fel a fejét. — Jó estét, Kustánné. Klári bizonytalanul, önkénte­len gyanakvással viszonozta: — Jó estét. Amikor kimondta a szót, ak­kor értette meg, hogy miért rezzentette meg az ijedtség. Ed­dig minden alkalommal így szó­lították a pártirodán: „Kustán olvtársnő”. Vagy egyszerűen: .Elvtársnő”. Azonban bajt gya­nított. A párttitkár borús tétova­ága nem sok jót ígért. Faragó rákönyökölt a csoma­golópapírral borított, tintafoi- tos asztalra, sokáig turkált a hajában tömpe ujjaival. Szeret­te a fiatal párt, aranyat ért a munkájuk, nem válogattak a tennivalóban, Klári emellett talpraesett a politikában is. Félt megmondani a hírt, hogy az az öreg Kustánt kitelepítették. Még jobban félt közölni a járás kí­vánságát, hogy Klárit zárják ki a pártból. Ez utóbbit nem is volt hajlandó komolyan venni, úgy döntött hát — egyetértésben a pártvezetőség többi tagjával hogy hallgat róla. (Folytatjuk) művelődési házban, ahol Káplár Ká­roly, a járási tanács elnöke beszélt a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről, majd megnyitották a Szocialista me­zőgazdaság című kiállítást, melynek anyagát a Békés megyei múzeumok központja bocsátotta a sarkadiak ren­delkezésére. Az aktívaértekezletet kö­vető mezőgazdasági könyvvásár is eredményesen zárult. A továbbiakban három alkalommal rendeztek különböző termelőszövetke­zeti klubokban könyvvásárt és rövid könyvismertetőt. Ezeken a klubesté­ken Argyelán János agrármérnök be­szélgetett el az érdeklődőkkel. A hónap végén volt a helyi méhészeti kör összejövetele, melyen Nagy Ist- i'án, a megyei méhészeti szakbizott­ság elnöke tartott előadást, majd a művelődési ház klubjában a sarkadi méhészek tapasztalatcserét rendeztek. A Szocialista mezőgazdaság című kiállítást több mint félezren látogat­ták meg és a könyvesbolt eddigi je­lentéseiből az tűnik ki, hogy a könyv- vásárlás is nagyobb arányú volt, mint a tavalyi hónapokban. lyi üzemeket, vállalatokat meglá­togassák. Az osztályfőnökök a he­lyi vezetőktől a legmesszebbmenő segítséget igényelhetik e tekintet­ben. A Munkaügyi Minisztérium folyamatosan ad közre pályavá­lasztási témájú könyveket, füzete­ket. A rádió, televízió, színház és mozi időnként műsort sugároz a tanulók pályaválasztásáról. A pályaválasztási tanácsadás bár most kapott szervezett formát, mégis régen oktató-nevelőmun­kánk egyik sarkall a tos kérdése. Azért, hogy a fiatalok a jövőben is még inkább megtalálják helyükét társadalmunkban, nekünk, peda­gógusoknak és természetesen a szülőknek elsőrendű kötelessé­günk, hogy ez irányú törekvésünk­ben teljességgel segítsük őket. Ezen törekvéseink azonban csak akkor valósulnak meg, ha az ál­talunk nevelt fiatalokat a munka­szeretetre, a hivatásszeretetre ne­veljük, hogy felismerjék a ma már megbecsült munka igazi értékét. —K— Paál Gyula Sarkad Hideg-me!egburko!ó, tetőfedő-szigetelő, festő-mczoló, bádogos szakmunkásokat vesz fel az É. M. BÉKÉS MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba Kazinczy u. 4., löldszint 2. alatt. 08349

Next

/
Thumbnails
Contents