Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-23 / 45. szám
IMS. fcftrn&r 28. 4 Szombat A szarvasi művelődési ház belső berendezését a Művelődésügyi Minisztérium vállalta Az építkezés első szakasza december 1-én befejeződik szarvasi kultúrpalota építése [ összeg biztosításáról folytatott tárgyalások eredményeként a berendezés teljes költségét a Művelődésügyi Minisztérium Köz- művelődési Főosztálya, és a Filmfőigazgatóság vállalta. A második építési szakaszban kerül sor — mintegy kétévi szünet után — a táncterem, a különböző szakköri szobák és klubhelyiségek, a múzeum és a könyvtár hozzáépítésére, utána pedig a me— mint azt már régebben közöltük — két szakaszra oszlik. Az első szakasz — melynek terv szerinti befejezése ez év december elsejére esedékes — két évvel ezelőtt kezdődött, és 10 millió forint felhasználásával készült el egy 600 személyes színházterem öltözőkkel, egy szolgálati lakás, előcsarnok és társalgó. A községi tanácsnál nyert tájékoztatás szerint az építkezés eddig zavartalanul, és a határidő-tervek pontos betartásával halad, és ebben az esztendőben másfél millió forintot fordítanak közséafejlesztésből az első éofhésl szakasz befejezésére. Az új, hatalmas művelődési ház decemberi megnyitásához azonban még arra van szükség, hogy a színháztermet, az öltözőket, az előcsarnokot és a társalgót berendezzék. A szükséges Bibarugraí színjáték Műkedvelő szerző, koreográfus és rendező egy személyben A Biharugrai Halgazdaság művelődési termében nagy sikerrel mutattak be nemrégiben egy balett-táncos, dalos gyermek mesejátékot. A szerepeket a gazdaság dolgozóinak gyerekei alakították a Békéscsabai Kölcsönző Vállalattól kapott, színes jelmezekben. A közkívánságra megismételt mesejáték szerzője, koreográfusa és rendezője, Árva istvánné, a gazdaság pénzügyi előadó kulturális felelőse, aki most a békés egymás mellett élést hirdető, új színjátékának bemutatását tervezi. A színjáték a nemzetek egy- egy táncával jelképezi majd a népek barátságát, s a gazdaság dolgozóinak öntevékeny kulturális csoportja adja elő május elsején vagy valamelyik állami ünnepen Biharugrán. gye egyik legszebb és legmodernebb szabadtéri színpadának kialakítására. A tervek szerint az új művelődési ház színháztermében játszik majd a szarvasi szélesvásznú mozi is, míg a mostani művelődési o*thon egészen a második szakasz befejezéséig továbbra is kulturális célokat szolgál; itt rendezik meg a bálákat, táncdélutánokat és más kisebb előadásokat. Megmérgez a családom Egy kései „Ki mit tud“? vetélkedőről Érdekes esemény színhelye volt szombat délután a sarkadi művelődési ház nagyterme. Ekkor tartotta meg a gimnázium első alkalommal „Ki mit tud?” vetélkedőjét. A diáksapkás lányok, fiúk ötösév él-hatosával érkeztek az esemény színhelyére. A kezdés előtt a színpadon kipirult arcú, izgatott versenyzők próbáltak. Majd Katona Ilona tanárnő bekonferálta az első műsorszámot. Kaffka Margit: Pétiké jár című versét Mázsári Mária IV/a osztályos tanuló szavalta el. Kifejező arckifejezéssel, szép hangszínezettel, jól adta elő. Bekerült a döntőbe. Később helyet cserélt Gulyás Gyöngyivel, aki nagyon szépen slszavalta József Attila: A Dunánál című költeményét. A vers eszmeileg is a legjobban megválasztott, de szavalás-technifcailag is a legmegfelelőbb volt. Méltán került a döntőbe. Nem került be ugyan Sarkadi Gizella, Szűcs Mari, Virág Erzsi, de a zsűri édességdíjjal, egy tábla csokoládéval kárpótlást nyújtott nekik. VILÁG NAPTÁR Fazekas Mihály 1963. február 23., szombat. — 135 évvel ezelőtt, 1828. február 23-án halt meg Fazekas Mihály, a felvilágosodás korának költője. Sok évi katonáskodás után Debrecenbe vonult vissza és itt írta főművét, a Ludas Matyi-t 1804-ben. Ebben a hexameterekben írt költői elbeszélésben azt mondja el, hogy szolgáltat magának igazságot egy parasztlegény, a földbirtokossal szemben. A korabeli nemesi és paraszti életet hűen ábrázoló költemény friss élet- szemlélete és közvetlen, népies nyelve miatt hamarosan rendkívül népszerűvé lett. — 20 évvel ezelőtt, 1943-ban e napon hajtotta végre Alek- szandr Matroszov szovjet gárdista hőstettét. Mint a 254. lövészezred katonája egyik támadás alkalmával a Velikije-Luki melletti Loknya községben, miután eljutott az ellenséges erődig, saját testével fedte be annak lőrését, hogy ezzel harcegysége támadását biztosítsa. Hideg-melegburkoló, tetőfedő-szigetelő, festő-rru.zoló, bádogos szakmunkásokat vesz fel az fi. M. BÉKÉS MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VATT AIÉT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba. Kazinczy u. 4., földszint 2. alatt. 08349 Szintén csokoládéval jutalmazták Papp Margit, Hevesi Ica zsadányi kislány és a sarkadi Hőnigesz Kati akrobatika mutatványát. A legjobb Elek Panni volt. Mozgásán a kidolgozottság, a gyakorlás harmóniája érvényesült. Bemutatkoztak a gimnázium ifjú költői is; a másodikos Juhos Sanyi Kuba elleni agresszió című versét a biharugrai Kovács Imre pedig három költeményét szaval ta el. A tánc- és népdalénekesek száma volt a legtöbb. Amikor a mosolygós, bájos másodikos Horváth Gyöngyi színpadra lépett és a zongora billentyűin felcsendültek a táncdal kezdő akkordjai, morajlás, mocorgás hullámzott végig a termen. Kellemes, szép hangjához a jő mozgás is párosult Nagyon tetszet* az első osztályosok cdtera-együttese. A népdalokat a magyar ruhába öltözött méhkeréki Czégény Juli énekelte. Bekerültek a döntőbe. Zongorán az első osztályos Szilágyi Erzsi és Jámbor Zsuzsa játszott. A zsűri Erzsinek ítélte az elsőséget A döntőbe bekerültek könyvjutalomban részesültek. Kár, hogy ilyen későn lett megrendezve ez a vetélkedő. A megyei versenyről egy-két díjat biztosan elhoztak volna a sarkadiak is. Marik Mária Kacagtató, vidám, francia filmet tűzött műsorára 1963_ február 25- töl 26-ig, a mezökovácsházi Vörös Október Filmszínház. Szereplői nálunk is jól ismert filmszínészek, akiknek sok-sok nagy alakítását néztük már elismeréssel. Bővül a gyulai járási könyvtár A gyulai járási könyvtár nagyon szép környezetben van, ugyanakkor szűk, korszerűtlen kölcsönzési és raktározási lehetőségek közepette kell helytállnia. A megyei könyvtár vezetősége már régóta arra törekszik, hogy minden járási könyvtár külsőben is méltó módon tölthesse be fontos kulturális szerepét. így történt Gyulán is. A légi épülethez rövidesen hatalmas, új szárny épül, mely egyetlen nagy „terem-kölcsönző” lesz, ahol az ifjú és felnőtt olvasok számára biztosítani tudják a szabadpolcos kölcsönzés előnyeit és amellett — a megyei könyvtárhoz hasonlóan — modem olvasótermet is berendeznek. Az új épületrésznek már állnak az oldalfalai, és amint felenged a fagy és folytatódhat az építkezés, nemsokára tető alá kerül az egész s még az idén át is adják rendeltetésének. FEBRUAR 33. Békési Bástya: Halál a cukorszigeten. Békéscsabai Brigád: Dandin György. Békéscsabai Szabadság: isten őszi csillaga. Békéscsabai Terv: Fagyosszentek. Gyomai szabadság: Az utolsó tél. Gyulai Erkel: A második vágány. Gyulai Petőfi: Az aranyember. Mezőkovácsházi Vörös Október: Fiatalok voltunk. Orosházi Béke: Micsoda éjszaka. Orosházi Partizán: A szórakozott professzor. Sarkadi Petőfi: Csudapest. Szarvasi Táncsics: Plnocchió. Szeghalmi Ady: Hófehérke és a 7 törpe. KHREGCNY ti. Egyszer, amikor éjszaka utazott haza Budapestről, gyárat látott tündökölni valahol KélenföL dön a robogó gyorsvonatból. Varázslatba ejtette az ablakok káprázatos verőfénye, petróleum- lámpához szokott pupillái szomjasan kitágultak és boldognak hitte azokat az embereket, akik ennyi ragyogásban dolgozhatnak. Nem tudta, miféle gyár volt az, amely reózúdította a kókesfehér fények tiszta özönét, de a felépült textilkombinátot csak ilyennek képzelte eJ. Miközben fázós kezpfejét a vékony kabát zsebében próbálta kiengesztelni, a lányokra gondolt, a friss és szapora beszédű lányokra, akik majd a meleg oltalma alatt, könnyű köpenyekben fogják cserélgetni az orsókat a fonodában és munka után szépen autóbusz röpíti őket randevúra. Ábránd- ttyJQB a* volt a boldog jövő, ha nem is olyan távoli beteljesülés, amikor ők ismét otthon lesznek már, itt pedig úgy élnek tovább az emberek, mintha a most épülő gyár a világ kezdete óta állna. De a jövő vigasztalása kevés volt ahhoz, hogy feledhesse a mostani árvaságot. Meglopottnak, haszontalannak érezte magát, nem sokkal többnek, mint az országút mentén sdlbakoló, kopárra tépázott eperfák. Asszo- nyisága, amely gyönyörű egészséggel született eszméletre, meg- szégyenülten menekült vissza az ösztönök mélyére, s csak az emlékezet szólongatta bátorítón a megsérült boldogságot. Daniban sokkal haragosabban háborgott a szégyen. Pedig az embereket látszólag oktalanul kárhoztatta, azok nem alázták meg, hiszen jó szándékkal fogadták őket maguk közé. Kaptak ruhát, kenyeret, tiszta ágyat a szálláson — csakhogy mindegyikük más-más barakkban, így, ha kettesben akartak maradni, csak a szabad égtől, az erdőtől és a dombok sáncai mögött rejtőző völgyektől remélhettek megértést. Szégyellték magukat egymás előtt, noha esil- lagkárpit alatt ismerték meg a szerelmet. De öntudatlanul is megtanulták azóta; büszkén vállalhatók az erdők őszinte törvénye, amíg az emberi rend nem veszi tudomásul a nászt, de ha már betű is hitelesítette, akkor kérhetik a bebocsátást az emberek közé. Kérték, szótalan esdek- léssel, mégsem akartak nekik helyet szorítani. A természet is fukar lett, teljesen elszégyene- dett, s mintha sajnálkozva mondta volna, hogy nem tudok szállást adni, magam is didergek, bízzatok az emberekben. Estéről estére ugyanaz a kálvária ismétlődött: alattomosan kiosontak a szállásról, az építkezés bejáratánál zavartan köszöntek az aggastyán portásnak, az országúton egymáshoz bújtak és siettek a távolba, a sötétség köpenyege alá. Volt úgy, hogy a város félé kószáltak el, de arra zaklatta őket a forgalom, így hát inkább az ellenkező iránnyal barátkoztak meg. Csalta, űzte, hitegette őket a vágyakozás, napról napra zsamokabb lett, de a