Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
W65. február IS, ■■■ni 3 Kedct 23 millió forint terven felüli áruértékesítés az orosházi járás termelőszövetkezeteiből Az orosházi járás termelőszövetkezeteiben befejeződtek a zárszámadások. A járási összesítőből többek között kiderült, hogy az aszályos év ellenére jól gazdálkodtak 1962-ben. Az államnak terven felül 23 000 000 forint értékű árut adtak át összesen: 164 millió forint értékű gabonát, húst, zsírt, tejterméket és egyéb élelmet adtak közfogyasztásra. A járás termelőszövetkezetei az áruértékesítés túlteljesítéséért összesen 3 240 000 forint kedvezményt kaptak az államtól. Az orosházi járás 33 termelőszövetkezetében a 73 623 hold földön az egy holdra jutó termelési érték átlaga meghaladja a 2300 forintot. Szépen emelkedett a szövetkezeti gazdák jövedelme is: az átlagos évi kereset 13 832 forint. A csanádapácai Űj Barázda Tsz- ben például 1961-ben 8 303 forint volt az átlagkereset, 1962-ben pedig 16 886 forint. A céorvási Kossuth Tsz-ben 12 799 forintról 17 781 forintra emelkedett a kereset, a tótkomlósi Viharsarok Tsz- ben pedig 13 661-ről 19 826-ra. Legszebb eredményt a korábbi évhez hasonlítva a gádorosi Dózsa Tsz ért el: 1961-ben mérleghiánnyal zárt, 1962-ben pedig a tagok átlagkeresete 12 216 forint s jelentősen nőtt a közös vagyon értéke is. így a jó termelőszövetkezetek sorába küzdötte fel magát egy év alatt. A járás vezető szakemberei úgy értékelték, hogy a jó eredményekhez a vezetés megszilárdításán kívül hozzájárult a premizálás is. Ezzel került élvonalba a gádorosi Dózsa Tsz s ezzel növelte az átlagkeresetet az orosházi Üj. Élet Tsz. Ez évben a járás több termelőszövetkezetében hasznosítják ezt a jó módszert. Gazdaságos zöldségtermesztést! Kamuion morzsolják a kukoricát, hordják az istállótrágyát A Béke Termelőszövetkezet tagságút a februári tél nemigen zavarja a gazdasági munkák folytatásában. Naponta 180—220 szövetkezeti gazda áfl rendszeresen munkába, hogy a tavaszi teendőket alaposan előkészí tsék;, öt géppel fejtrágyát szórnak a búzára, ós az őszi árpára. A szövetkezetiek jelentős része a kukorica morasolásánál serénykedik. Néhány napon belül 300 mázsa kukoricát kell, hogy beszállítsanak vetőmageserére Békésre, a Ter- ményforgalmi Vállalathoz. A fo- gatosok sem restek. A faluból már kihordták az összegyűlt téli I primőr zöldség mái- évek óta hiánycikk a megyében. A termelőszövetkezeteit kissé bátrabban foglalkozhatnának hónapos retek-, saláta-, korai paprika-, uborka-, káposzta-, karfiodhaj tatással és karán érő dinnyéik termesztésével. Több év gyakorlata tanúsítja, hogy a szövetkezetek szinte egy időpontban hozzák áruikat a piacra és adják át a felvásárló szerveknek. Ez azért van így, merít a termesztést nem ütemesen szervezik, kevésbé alkalmazzák a zöldséghaj tatás jól bevált mód- Sizereit. Főleg a többletkiadástól félnek, amely elsősorban munkaráfordításban jelentkezik, de rizikót is látnak az ám értékesítésében. Igazuk van-e a termelőszövetkezeteknek? Kétségtelen a korai termesztés nagyobb kockázattal jár, mint a hagyományos. De az is igaz, hogy a korai kertészkedés kéts?er-háromszor hoz nagyobb jövedelmet — egységnyi területről — mint a kései. Ráadástű. a korai áruk betakarítása után újabb növényt vethetnek, és így kettős termesztésit valósíthatnak meg. A termelési kockázatról nem szükséges szót váltani, Mszemetet, & ezekben a napokban már a tanyák nagytakarításán dolgoznak. »wwwvwwvwwvwwvwwaa»ia/iA>wviaa<vwwuwyw^vwwvwwwvwwvvvwwvw szén a korai és a késői kertészkedésnek is velejárója ez, mint ál- taláiban minden termelési vállalkozásnak. I termelés kockázatát azonban csökkenthetik közös gazdaságaink. Gondolunk a palánták nevelésére. Ha jól fejlett és egészséges, palántát ültetnek ki a jól előkészített talajba, akkor másfél—két héttel korábban válik piacéretté a termesztett áru. Lehetne a zöldségtermesztés gazdaságosságát elősegíteni a megyében feltárt termálvizek hasznosításával is. Megyénkben talán két tucatnál is több meleg vizű kút van. S ezek 75—95 fokos vizet adnak, de vizüket hajtatásra ez idő szerint a 203 termelőszövetkezetből még egyik sem hasznosítja. Tótkomlóson, a Viharsarok Tsz-ben készítik az első üveg- ház-blokkot, amelyet majd meleg vízzel fűtenek. De a gyulai, a békéscsabai, a nagysziénási, a pusztaföldvári, a battomyai, az orosházi kutak hasznosításáról még nem sokat tudunk. A zöldségtermesztés szezonális jellegének megszüntetésére helyes lenne, ha az említett helyeken gazdálkodó termelőszövetkezetek beruházását — amennyiben a térHat megye magtermeltető szakembereinek továbbképző tanfolyamáról Gyulára igyekeztünk Smdctt Jánossal, a Magtermeltető és Ellátó Vállalat Békés megyei Kirendeltségének vezetőjével, hogy meglátogassuk. Hajdú, Szabolcs, Heves, iniHnmmmm • Félreértés Mindenki örömmel üdvözli a tár- sada-lxm munkát, s mindenki tudja, kegy azzal szépül igazán a város meg a község. Sokan azonban fél- leértik ezt, mert akkor is ^»öntevékenyen5* dolgoznak, amikor arra semmi szükség nincs vagy éppen kárt okoznak azzal. Békéscsabán a vízműre eddig 80 millió forintot fordítottak, és teljes elkészüléséig még további 30 millió forintot használnak fel. A létesült közkifolyók a modém „kerekes kutak55 egyenként forintba kerültek. Mégis furcsa, hogy e nagy tél idején a kutakból különböző tárgyakat szednek ki, amivel az öntevékenyeik folyásra biztatták volna a kutat, vagy éppen a befagyás ellen akarták megóvni három kiló sóval, tamínában az egyik közkifolyó szivattyú részéből 36 darab 10 fillérest szedtek ki. s ugyancsak ott terjed a hír, egy idős nyugdíjas vasutas bácsiról, aki élethivatásának tartja az elromlott kutak javítását. Legtöbbször persze az történik, hogy szétszedi, de aztán összerakni már nem tudja, A szándék mindenesetre tiszteletre méltó, de a kár sokkal nagyobb. Eszembe jut egy régi tanítóm, aki áHandóem szidta a vekkeróráját, mert ae sietett, s egy unalmas vasárnap délután nagy garral látott egyetlen csípöfogójával és kis kalapácsával az óra javításához, amit a szétszedés után ügy ahogy össze is rakott egy kerék híján. Mikor úgy se ment, még az órással veszett ösz- see, kétségbe vonva az órás mester hozzáértését. töóczi) nyitják a szövetkezeteket, de azért a termelési felügyelőknek is van dolguk éppen elég, mert minden évben termesztőim kell néhány új növényfajtát. Az én körzetemben például a tótkomlóst Viharsarok Tsz az idén kezd először 30 holdon különböző fajta virágmag- vakat termelni, ráadásul két holdon heterózia paradi csommag tér. melésére is vállalkozott Azt akarjuk, hogy a szövetkezet is, a vállalat is jól járjon ezekkel a magvakkal, ezért igyekszünk a terme, lés minden csínját-bínját alaposan, szakszerűen megmagyarázni. Ä termesztés módszeredről való IlSiífi Benkovics János a mag osztályozásénak és minősír tésének módjait is. A Magterméltető és Ellátó Vállalat Békés megyei kirendeltsége már megkötötte a szerződést az ez évre tervezett magvak túlnyomó részére. A tanfolyamom jól felkémgm Tóth János Szolnok, Csomgrád és Békés megye magtermelitető szakembereinek hatnapos továbbképző tanfolyamát. A tanfolyam hallgatói régi gyakorlott szakemberek. Egy részük agráregyetemi diplomás és a vállalat megalakulása óta dolgoznak a magtermeltető szakmá- ban. Ennek ellenére minden évben megrendezik számukra az egyhetes továbbképző tanfolyamot, ahol országos hírű kutatók és szakemberek tartanak előadásokat az időközben kialakult új agrotechnikai módszereikről. Éppen cigarettaszünetben nyitottunk be az egy hétre tanterem, mé berendezett gyulai Otthon vendéglőbe. Kapóra jött a szünet, mert mindjárt szót válthattunk néhány hallgatóval is. Tóth János már régi ismerősünk: 14 éve termelési felügyelő. Azóta sok szaktanácsot adott már, különösen sokat a kezdeti időszakban, amikor a tanult szakemberrel, agro- nómussal rendelkező termelőszövetkezet olyan ritka volt, mint a fehér holló. — Most már szakemberek ináA tanfolyam szünetében. vitatkozás élénk a szövetkezetekben — kopcsolódik a beszélgetéshez Benkovics János, a szarvasi körzet termelési felelőse. Néhányszor bizony alaposan össze kell szólalkoznunk a vállalat és a termelőszövetkezet közös érdekedért. Ugyanis ritka az, hogy egy- egy növény termesztésének módjáról több embernek azonos legyen a véleménye. Márpedig mi nem egy, hanem tizentoféle nö- \ ésnyt termeltetünk a szarvasi körzet tizenhárom szövetkezetében. — Arról, hogy ad-e megfelelő segítséget ez a tanfolyam a munkájukhoz — így vélekednék: — Nagyon sokat ad, hiszen a 18 előadás más és más oldaliról, s alaposan megmagyarázza a termelte, tésúj agrotechnikai eljárását, de szültek a felügyelők is, most már csak az kell, hogy hasznosítsák a tanultakat, és kedvezőbb időjárás legyen, s alkkor nem 1532 vagon magvat vásárolnak fel, mint tavaly, hanem ennek csaknem a két. szerétét. K. I. melés lehetőségei megengedik — ebbe az irányba is segítenék. Nép- gazdasági szinten nem mindegy, hogy a magyar paprika, paradicsom, dinnye — de a primőr áru is — mikor érkezik meg a belföldi és a külföldi piacra. Ha a szomszédos államok zöldségszál- lítmányad hamrabb befutnak, úgy a haszon jelentős része az övéké lesz. Ha pedig a hazai zöldségek érkeznek be hamarabb, akkor nagyobb anyagi lehetőség nyílik majd zöldségtermesztésünk korszerűsítésére. fi gazdaságos zöldségtermesztésnek természetesen több összetevője van. Az értékesítés szervezése és a felvásárlási árak garantálása is nagy érdeklődésre tarthat számot. Nyilvánvaló, hogy a primőr áruk termesztését ugyanúgy kell megszervezni, min* a koraiakét, ezzel is segíteni kellene a termelőszövetkezeteket a melegágya ablakkeretek és üvegházak jó kihasználására. Ezen a téren bizony még sok a tennivaló. A múlt évben szinte általános gyakorlat volt, hogy a szövetkezetek kertészei január végén, február elején már elvetették a paprika, karalábé, káposzta, karfiol magját. Aztán a palánták levénülve, felnyurgulva kerültek a szántóföldre, s két-három héttel később érett piacképessé az áru. Ezen a helytelen gyakorlaton úgy lehetne változtatni, ha a tsz-ekben már decemberben elkezdenék a hónapos retek és a saláta hajtatását, a primőrök lekerülése után nyomban elvetnék a szabadtermesztéshez szükséges növények magvait palán tanevelésre, s ha ezt követően a telep melegét paprika, paradicsom és uborka hajtatására is felhasználnák. A zöldségtermesztés gazdaságossá tételének legfontosabb közreműködője maga az ember. Megbecsülése, munkájának megfelelő javadalmazása ós o többtermelésre serkentő anyagi ösztönzés leghatásosabb módszerének alkalmazása biztosíték a melegágyi ab. lakiéiüleiek jó kihasználására és a korai zöldségfélék termesztésére. Több termelőszövetkezetben mái; szakképzett kertészek is dói-' goznak. Mérnökök, technikusok, szakmunkások, és igen jól betanított, nagy gyakorlattal rendelkező szövetkezeti tagok közös erőfeszítése 'révén megoldható a zöldségtermesztés fellendítése, a kiváló minőségű áru termelése. De igen sok függ a felvásárló szervektől; a primőr és a korai áruk. nái elsősorban a MÉK, a tömeges áruérés időszakában pedig a konzervgyár szakembereinek segítő munkájától. A termeltető és felvásárló szerveink, a szakigazgatás szakembereivel együtt adjanak minél több gyakorlati tanácsot azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyekben a zöldségtermesztést felkarolták és a gazdaság egyik igén fontos üzemágává fejlesztették. Csakis megértéssel, a közös gondok, problémák megoldásával léphetünk az idén is előrébb a zöldségtermesztés gazdaságossá tételében. Oupsi Károly Hideg-melegburkoló, tetőfedő-szigetelő, festő-mázoló, bádogos szakmunkásokat vesz fel az É. M. BÉKÉS MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4., földszint i, alatt. 08349
