Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

1983. február 17. 2 Vasárnap — 75 évvel ezelőtt, 1888-ban e napon született Otto Stem amerikai fizikus, aki 1943-ban a protonok mágneses jellegű tu­lajdonságai felfedezéséért Nobel-díjat kapott. Skorzeny Spanyolországban Madrid: Egy nemrégen készült felvétel Otto Skorzenyrőt a náci hadsereg ezredeséről, Mussolini megmentöjéről. Hírek szerint az osztrák kormány kiadatását kéri Spanyolországtól. (MTI Külföldi Képszolgálat) — 290 évvel ezelőtt, 1673. február 17-én halt meg Molibre (Jean-Baptis- te Poquelin — ejtsd: Pohlen), a leg­nagyobb francia vígjátékíró, szín- igazgató, színész. Darabjai az emberi gyengeségeknek, a szociális visszásé- goknak a gúny fegyverével való os­torozásával tűnnek ki. Ezek a dara­bok ma is állandóan műsoron van­nak. Velük a világról Molibre álta­lában keserű képet fest s az erköl­csileg elítélendő figuráin a kigúnyo­lás fegyverével áll bosszút. Néhány felejthetetlen vígjátékára emlékezte­tünk: első darabja a Nevetséges ké- nyeskedők — 1659, a Tartuffe — 1663, A fösvény — 1668, a Danáin György, a Botcsinálta doktor — 1666. A kép­zelt beteg c. darabja előadásán esett össze és szinte ott halt meg a szín­padon. • 1963. február 17., vasárnap. Tüntetés Hollandiában a bonni militarizmus ellen Kasszem tábornok külpolitikai körülmények szere­pelnek. A katonai puccs vezetőinek si­került a hadsereg legfontosabb egységeit a maguk oldalára állíta­ni és a hatalmat megszerezni. Kasszemet és több hívét elfogták és rövid úton kivégezték. Az új elnök Aref ezredes, Kasszem volt barátja, majd bebörtönzött politi­kai ellenfato a szocialista Bath pán egyik vezetője lett. Az ese­mények menete azt mutatja, hogy az új iraki kormány élesen kom­Budelben. ahol a nyugatnémet NATO-haderők támaszpontot fognak felállítani, a helybeli lakosság tüntetést rendezett a bonni militarizmus ellen, „Ne legyen Bundeswehr Bűdéiben” jelszóval. A tüntetésen egyben megemlékeztek arról a hat el­lenállóról, akiket a nácik 1944-ben Bűdéiben meggyilkoltak. A képen: Megkoszorúzzák az egyik áldozat sírját. Jobbról Allard báró, a belga Bundeswehr-támaszpontok elleni moz­galom titkára. (MTI Külföldi Képszolgálat) Moliére Az új iraki kormány élesen kommunistaellenes Anglia a műit évhez viszonyítva 130 millió fonttal növeli POOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Február 3-án véres katonai puccs sodorta el az iraki kor­mányt. Az államcsíny háttere még élég homályos, okai közt bel. és függetlensége ellen irányul, s az a célja, hogy megsemmisítse a jú­liusi forradalom vívmányait — hangoztatja a nyilatkozat. — A kommunisták százait tartóztatják le és hitlerista módszerekkel haj- tóvadászat folyik minden hazafi ellen. Elítélte az antidemokratikus és véres hajszát a Francia Kom­munista Párt is. Rendkívül érde­kes az An Nida libanoni kommu­nista lap vezércikke, amely sze­rint az államcsínyt az Egyesült Államok szőtte Irakban és angol —amerikai ügynökök hajtották végre. katonai kiadásait London (MTI) A most közzétett angol költség- vetési tervezet adatai szerint ka­tonai kiadásokra az 1963—64-es pénzügyi évben 1904 millió fontot irányoztak elő. Az elmúlt évben az erre a célra a költségvetésbe beállított összeg 1774 millió font volt, tehát a katonai költségvetés idén a múlt évivel szemben 130 millió fonttal, azaz 7,3 százalék­kal emelkedik. Ez az óriási ösz- szeg azonban nem foglalja magába az összes fegyverkezési kiadásokat. munistaellenes. Vad hajsza folyik a kommunisták és haladó elemek ellen, a legutóbbi hírek szerint letartóztatták például Aziz Serif Lenin-díjas békeharcost Anver Musztafa, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a Daily Workerben nyilatkozatot tett közzé. A nacionalista jelsza­vakkal álcázott államcsíny Irak Amerikai repülőgép megtalálta a venezuelai szabadságliajót Washington. (Reuter, AP, AFP) A venezuelai flotta és a segít­ségére sietett amerikai hajók szombaton folytatták a hajtóva­dászatot az Anzoategui nevű utas- és teherszállító hajó ellen. A hajót a venezuelai hazafiak kedden a Betancourt-diktatúra elleni tiltakozás jegyében foglal­ták el. Hírügynökségi jelentések sze­rint az amerikai hadiflotta egyik felderítő repülőgépe szombaton észlelte az Anzoateguit. A hajó Suriname-tói mintegy 300 kilo­méternyire északra tartózkodott és délkeleti irányban, feltehetően Brazília felé haladt. Az amerikai repülőgép körözött az Anzoate­gui felett és megpróbált vele rá- dióösszeköttetést teremteni. A hajó azonban nem felelt a jelzé­sekre. Brazíliában szombaton hivata­los közleményt adtak ki azzal a hírrel kapcsolatban, hogy a vene­zuelai szabadsághajó Brazília fe­lé halad. (MTI) Konzultáció A tudat és A tudományos szocializmus " elmélete a nemzetközi munkásmozgalom gyakorlatának általánosításaként keletkezett, a munkásosztálynak a burzsoázia ellen folyó harci szükségletei hívták életre. Lenin az Állam és forradalom című könyvében bemutatta, hogyan alakult ki a forradalmi gyakorlat alapján a proletárdiktatúra marxista ta­na, amelynek továbbfejlesztését az 1905-ös és az 1917-es orosz forradalom tapasztalatai tették szükségessé. Lenin e munkájá­ban megfogalmazta azt a rend­kívül fontos tételt, mely szerint a kapitalizmusból a szocaliz- musba való átmenet változatos formákban megy végbe. Azóta a népi demokratikus országok lét­rejötte és fejlődése bebizonyí­tották ennek a lenini meglátás­nak a helyességét, új adatokkal gyarapították a gyakorlatot és az elméletet. Pártunk VIII. kong­resszusa e lenini szemlélet alap­ján értékelte a hazánkban vég­bemenő változásokat, amikor megállapította: a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. ki it jelent ez a mélyreható * 1 megállapítás, milyen szakaszon kellett átmenni, amíg idáig értünk? A végső célig, a kommuniz­mus felépítéséig három szakasz vezet: 1, a szocializmus alapjai­a gyakorsat nafc lerakása, 2. a szocializmus teljes felépítése, ami egyben a kommunizmus alapjainak lera­kását jelenti, és végül 3. a kom­munizmus felépítése. Hazánk — és ezt a történelmi fejlődési sza­kaszt zárta le a VIII. kongresz- szus — sikeresen végighaladt a kommunizmushoz vezető út egy- harmadán, lerakta a szocializ­mus alapjait. E rendkívül bonyolult törté­nelmi feladat végrehajtásához pártunknak a marxista-leni­nista elmélet adta az iránytűt. A párt politikája nem szubjektív vágyakon alapult, hanem a min­denkori objektív feltételeiknek, kiváltképpen az osztályok köl­csönös erőviszonyainak szigorú materialista számbavételén úgy, hogy az elérendő végső célt so­ha nem tévesztette szem elől. Sokan úgy vélik, hogy a szoci­alista alapok lerakása „csupán” a mezőgazdaság átszervezését jelenti. Pedig ez nem így van. E forradalmi feladat megvalósítá­sa o munkásosztály hatalomra jutásával, azokkal a nagy csa­tákkal kezdődött, amelyek kü- lön-külön egy-egy fontos állo­másai voltak a szocializmus alapjainak lerakásának. A mun­kásosztály, szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal, követ­kezetesen, lépésről lépésre ve­rekedett a natalom birtoklásá­ért. E harcok egy-egy győzelme volt a bankok, a bányák, majd a nagyüzemek, aztán a közép- és kisüzemek, majd a kereske­delem államosítása, amelyek mind a szocializmus pozícióit erős!'.ették. Ennek a győzelmi sorozatnak betetőzése volt a leg­nagyobb vívmány, a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, amely után kijelenthette a VIII. kongresszus: hazánkban befejez­tük a szocializmus alapjainak lerakását. Uiba lenne azonban, ha e 11 megállapítás alatt csak a gazdasági alapok lerakását ér­tenénk. Az ilyen felfogás vul­gáris, mert figyelmen kívül hagyja a szocialista forradalom sajátosságait. Miben állnak ezek a sajátosságok? Ennek megálla­pítására vessük össze a mi for­radalmunkat a polgári forrada­lom történetével. A polgári forradalom, amikor 1789-ben Franciaországban el­söpörte a feudalizmust, betető­ző je volt annak a fejlődésnek, amely a régi társadalom keretei között előzőleg már végbement a gazdasági életben és az osz­tályszerkezetben. A hűbéri tár­sadalom méhében értek meg és fejlődték ki a kapitalizmus ter­melési viszonyai, amelyek hatal­masan meglombosodva aztán szétvetették a régi társadalom kereteit. A kapitalizmusban vi­szont csak a jövő, szocialista társadalom feltételei és nem termelési viszonyai fejlődnek ki. Éppen ezért: míg a burzsoá for­radalom betetőzése volt a ko­rábbi fejlődésnek, a szocialista forradalom csak a kezdete. A szocializmust a régi társadalom törmelékén kell felépíteni és ebben rendkívül nagy szerepe van a szubjektív tényezőknek. A tudat, a forradalmi elmélet hat itt vissza a gyakorlatra, s változtatja meg a régi gazdasá­gi alapokat. Az új és a régi har­ca halja át az egész életet, min­den területen ez ütközik össze, s ahogyan tért hódít az új, úgy növekszik állandóan a szocializ­mus ereje. Ebben a harcban pe­dig nemcsak a gazdasági alapok változnak, hanem az emberek is, hiszen olyanok idézik elő ezt a gazdasági változást, akik a párt vezetésével tudatosan a jobbra, az újra törekednek. S e forradalmi gyakorlat közben egyre többen állnak csatasorba, jönnek rá, hogy saját érdekük­ről van szó. És minél többen jönnek erre rá, annál gyorsabb a társadalmi előrehaladás. Tény az, hogy a szocializ­must zömében olyan em­berek építik, akik tegnap még a kapitalizmusban éltek és ez kü­lönösen megnöveli a párt tuda­tosító, nevelő, új erkölcsformáló és irányító szerepét. Nemkü­lönben ezért hosszú átmeneti korszakot jelent a szocializmus teljes felépítése. Mindezeket a körülményeket együttesen, ösz- szefüggéseikben elemezte a VIII. kongresszus, mert hiszen mindezek az összefüggések a való életben is együttesen je­lentkeznek. A mélyreható elem­zés megállapította, bogy a tulaj­donviszonyok változásában a bankok, bányák, gyárak álla-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents