Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

jMMtar It. 3 Csütörtök Megkezdődtek a zárszámadó közgyűlések megyénkben Időszerű tennivalók a búzatermés növelésére Megkezdődtek: a zárszámadó közgyűlések megyénkben. Elsőnek a békéssámsomi Hunyadi Tsz tag­sága ült össze szerdán délelőtt, hogy értékelje az elmúlt év ered­ményeit, hiányosságait, A beszá­molóból kiderült többek között, hogy a rendkívüli szárazság elle­nére harmincegy forintot oszta­nak munkaegységenként, a három éve működő fiatal szövetkezetben. A tiszta vagyonuk holdanként 505 forinttal gyarapodott. Az áruérté­kesítési tervüket 1962-ben 120 szá­zalékra teljesítették. Az alig 1100 holdas kis szövet­kezetben a rendszeres előlegfizetés éllenére a zárszámadás napján 557 ezer forintot fizettek ki a ta­goknak. Dényi Ferenc állatte­nyésztő például — akinek a csa­YálláLat elkészítette az 1962. évi állatfielvásáriási statisztikáját. Eb­ből megállapítható, hogy megyénk termelőszövetkezeteiből 152 275, a háztájiból 78 242, az egyéni gaz­daságikból pedig 4747 sertést vá­sároltak fel. A vállalat sertésfel- vásárlási tervét — éves szinten — 106,9 százalékra teljesítette. A múlt évi sertésfelvásárlásra már jeMemaő volt, hogy a termelőszö­vetkezetek jó része a szerződésben vállalt határidő előtt tudta szál­lítani a hízott sertést. Ennek elle­A Gyulai Állami Gazdaság szentbenedeki üzemegységében az elmúló év tapasztalatait és az el­következő feladatokat vitatták meg a Szocialista brigád cím tu­lajdonosai, Kovács Károly és Var­ga Károly brigádjába tartozó te­henészek A jelenlévőket Szilágyi .Tános igazgató köszöntötte. El­mondotta többek között, hogy na­gyon büszkék az élen járó tehené­szekre. A gazdaság tizenhárom éves fennállása óta 1962-ben elő­ször sikerült az állattenyésztés minden területén teljesíteni, sőt túlteljesíteni a tervet s ehhez a tehenészek versenymozgalma nagy segítséget adott. Az állattenyésztőknek komoly tészük van abban, hogy a Gyulai Állami Gazdaság 1962-ben — a szárazság ellenére — a tervezett hárommillió 800 ezer forint nye­reség helyett ötmilliónál többet adott a népgazdaságnak. A tanácskozáson kiderült az is, hogy Kovács Károly tehenész 72 nappal korábban teljesítette éves tervét s a gondjaira bízott tizen­négy tehéntől terven felül 9824 li­1965-ben 16 mázsa búzát várnak Milánként a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben A meaőkovácsházi Üj Alkotmány hsa-ben az ötéves tervük harmadik évében 15 százalékos emelkedést irá­nyoztad eűö állattenyésztésben és nö­vénytermesztésben. Ezt veszik alapúi az 1083. gazdasági év tervkészítésénél is. A búaa termesztésénél lassúbb a fej­lődés, ezért 19G3-bam 14,5 mázsát ter­veznék elérni holdamként, s az ötéves terv végéig az intenzív búzafajták ter­mesztésével holdanként . 16 mázsát vár­forintot kapott egy összegben. Tö­més Imre és mások, akik szintén sok munkaegységet szereztek 8— 10 ezer forintot vettek fel. A Hunyadi Tsz zárszámadó köz­gyűlésén sok dicséretet kaptak az asszonyok. Különösen azok dol­goztak sokat, akiknek a férjük vasútnál vagy az iparban dolgo­zik. Nagy Jánosné példáid 484 munkaegységet szerzett egy év alatt, a 3 gyermekes Oláh Gá- bomé pedig 352-őt. Az asszonyok rendkívüli szorgalma sokat segített abban, hogy a Hunyadi Tsz vö­röshagymája holdanként 101 má­zsa termést adott. A zárszámadó közgyűlés az anyagiakon kívül erkölcsi elismeréssel adózott az asszonyoknak és minden jól dol­gozó termelőszövetkeaeiti tagnak, családtagnak. nére tízezer hízott sertés felvá­sárlása elmaradt, húzódott át az 1963-as évre. Az idei évre jól halad a szerzö- iéskötés. Január 10-ig a szövetke­zeti gazdaságok 69 300, a háztáji- és egyéb gazdaságok pedig 26 300 sertés első félévi értékesítésére kö­töttek eddig szerződést. A vállalat vezetősége most azon fáradozik, hogy a megye sertéshizlalási elő­irányzatának legalább félét, de ennél inkább többet vásároljon fel az első félévben. tér tejet adott a népgazdaságnak. Nem sokkal maradt le mögötte Varga Károly sem. A két tehe­nész-brigád 180 tehenet gondoz s egy liter tejet a tervezett 2,22 fo­rint helyett 2,08 forinitéat állítot­tak élő. A szentbenedeki tehenészek el­határozták, hogy ez évben a tava­lyi szép eredményeket akarják túlszárnyalni s újból beneveznék a Szocialista brigád cím elnyeré­séért indult mozgalomba. Ver­senymozgalmunkhoz csatlakoztak a Galbács-kerti tanműhely tehe­nészei is, —Aru~ Megyénkben az ötéves terv vé­gére búzából 15 mázsa holdan- kénti termést kell elérni. Az 1962. évi termés eredménye a tervtel­jesítés érdekében arra kötelez bennünket, hogy feltárjuk az el­követett hibákat és okszerűen meghatározzuk a tennivalókat. A búza átlagtermés-növelése három fontos alapvető tényező együttes hatásától függ: a területegységen termett ka­lászok számától, az egy ka­lászban termett szem számától és a termett szem nagyságá­tól. E három tényező elsősorban függ a fajta tulajdonságától. Emellett nagy eredményt érhe­tünk el a megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásával. A utób­bi tőlünk függ, a búzatermelést végző emberektől. A mi termelési viszonyaink kö­zött négyzetméterenként optimáli­san 6—700 kalászt is tudnánk termelni. Ezzel szemben négyzet- méterenként 200—300 kalászt ter­melünk. Mi az oka a kevés ka­lásznak? Az elvetett vetőmag-mennyi­ség hiánya, a rossz talajelő­készítés (gyomos, üreges, be- éretlen magágy), a késői vetés, a rovar- és gombakártétel (futrinka), a vegyszeres gyom­irtás elhanyagolása, az alap- trágyázás sematikus végre­hajtása, a vetőmag használati értéke nem megfelelő, a veté­si munka felületes, hanyag végrehajtása, sekély vetés, rossz vetőgép-beállítás. A felsorolt hibák közül a kö­vetkezőkre szeretnék rámutatni: A futrinka ellen generálisan védekezzünk! Az őszi vetéseket kitavaszodástól kezdve rendsze­resen ellenőrizzük. E munka ellá­tására felelősöket kell megbízni. Nagy gonddal kell eljárni annál a táblánál, ahol az elővetemény szintén kalászos volt. A futrinka megjelenésekor idejében véde­kezzünk HCH hatóanyag tartal­mú porozószerrel. A vegyszeres gyomirtást időben hajtsuk végre. Különösen gondo­san kell az idei esztendőben elvé­gezni ezt a munkát. Az őszi kalá­szosak a száraz ősz következtében alighogy kicsíráztak és máris a télbe mentek. Emiatt számolha­tunk arra, hogy a növényállo­mány a vártnál ritkább lesz. A gyom emiatt gyorsabban tud nö­vekedni és ha nem védekezünk ellene, akkor jelentős kárt okoz a kultúrnövényben. A mi viszo­nyaink között a Dikonirttal törté­nő vegyszeres gyomirtás jól be­vált. A szakember, ha helyesen al­kalmazza az agrotechnikai eljárá­sokat, akkor a kalászonkénti sze­mek számát növelni tudja. Kalá­szonként átlagosan 20—28 szem szokott teremni. Kedvező esetben, hazai búzánál, 35—42 is elérhető, míg a külföldieknél 40—50 szem is lehetséges. A fajtatulajdonság mellett a szemszámot nagymér­tékben befolyásolja a nagy adágú nitrogén jelenléte. A foszfor és a káli hatóanyag mellett elsősorban a nitrogén dönti el a szemnagy­ságot. Egy mázsa szemterméshez szükséges hatóanyag nitrogén­ből 2,05 kiló, foszforból 1,05 kilő, káliumból 0,5 kiló. Egy mázsa szalmaterméshez szük­séges 0.48 kiló nitrogén, 0,20 kiló foszfor, 0,9 kiló kálium. Ezekből az adatokból kiszámít­hatja bárki a szükséges hatóanyag mennyiségét a megkívánt termés- szint eléréséhez. A felsoroltak közül különös fontossága van a nitrogén-fej trá­gyázás szakszerű elvégzésének. Alapvető a korai fejtrágyázás! Erre a legalkalmasabb idő január második, illetve február első fele. A korai fej trágyázást, fagyott, pár centis hótakaróval borított földön legjobb végrehajtani. Ahogy az idő és a talajállapot a fenti módon alkalmas a fejtrá­gyázásra, azonnal el kell kezdeni és a nitrogén tartalmú műtrágyát egyenletesen kiszórni. Gyengén fejlett búzavetéseink az idei tava­szon különösen igénylik a gondo­san és időben végzett fejtrágyá­zást. Külön ki kell emeljem az intenzív búzák nagy nitrogén igé­nyét ebben az időszakban. A búza élettana alapján febru­ár végén, március elején, ahogy az idő melegedni kezd a jarovizá- lás időszaka befejeződik. Ebben az időszakban a napok hosszab­bak lesznek, több a napsütés, így a búza átjut a fotóstádiumon. A felmelegedéstől függően március közepétől a két fejlődési szakasz után bekövetkezik a búza diffe­renciálódási szakasz. Tulajdon­képpen itt dől el, hogy a kalász­ban hány szem fog kialakulni. Nagy nitrogéntápanyag-mennyi- séggel ekkor kell serkenteni a bú­zát, a minél több szemképzésre. Tanácsos holdanként legalább egy mázsa pétisóval fejtrá­gyázni az intenzív és hazai búzákat. A műtrágya korai Anikó pamutvászon. 80 cm 24,80 Ft lepedővászon, 140 cm széles 50,90 Ft Pannónia zefír. 80 cm széles 37,— Ft * len lepedővászon, 140 cm széles 55,------- 62,— Ft I nlet 80—180 cm széles 32,------- 78,— Ft 3 565 viszafr-is kész ágynemű a régi helyett! lédtagoík is segítettek — 11 ezer 235 264 kiásott sertést vásároltak fel 1962-ben A tsz-ek többsége határidő előtt teljesítette vállalt kötelezettségét A Békéi megyei Ällatforgalmd Újabb versenyvállalásról tanácskoztak a Gyulai Állami Gazdaság szocialista tehenészbrigádjai kiszórása a fenti élettani tu­lajdonságok miatt döntő, mert jól oldódik a hó elolvadásakor és a fagy kiengedésekor. (A búza plusz két Celsius fok hő­mérséklet mellett már tud nitro­gént felvenni a talajból. A ma­gyar búzafajták és őszi árpa veté­seink termésfokozása érdekében is célszerűbb a fejtrágyázásnál az előbbiek szerint eljárni.) Május, június hónapban megy végbe a gabona virágzása, meg- termékenyülése és a szem kifej­lesztése. Ebben a fejlődési sza­kaszban is igen fontos feladat, hogy nagy adagú vízben oldott hatóanyaggal serkentsük a búzát a szemnagyság növelésére. (Feltét­lenül tudnunk kell, ha a növény által felszívott tápoldat nitrogén, foszfor, káli és egyéb hatóanyag­ban gazdag, akkor a termés kiala­kításához szükséges tápanyagot gyorsabb ütemben, kevesebb víz- mennyiség kíséretében tudja fel­venni. A tápanyagbőség tehát víz­gazdálkodási szempontból is igen jelentős.) A mi vidékünkön sok esetben a száraz júniusban, ha a tápanyag-bőség biztosított, akkor a búza kevesebb víz jelenlétében is fel tudja venni a szükséges tápsókat, ki tudja fejleszteni a szemeket, a megszorulásnak ilyen körülmények között is kisebb a veszélye. Az intenzív búzáknál ismételten szeretnék rámutatni, ebben a fej­lődési stádiumban a nagy adagú nitrogén jelenléte a legfontosabb. Célszerű ezért április második fe­lében holdanként további 50 kiló pétisót kiszórni. A felsoroltak mellett igen fontosnak tartom az őszi ga­bonavetések sima hcngerezé- sét. A száraz ősz miatt a búza alig­hogy kicsírázott, be gyökeresed ése nem következett be. így a fel­fagyásra minden bizonnyal szá­molnunk kell. Éppen ezért, ahogy a talaj felső szintje megszikkadt, azonnal hengerezzük meg búzave­téseinket. Az őszi gabonák fogasolását ne végezzük el. Nem tartom indo­koltnak, mert a fogas rengeteg sebet ejt, aa amúgy is elkésett fejlődésben lévő gabona gyökérállományá­ban, s emiatt a fejlődésben visszaesik a vetés. Fogasolással különben is igen sok kultúrnövényt elpusztí­tunk, ami végeredményben a négyzetméterenkénti tőszám csök­kenésével jár. Fogasolás helyett a talaj légcseréjének biztosítására szikkadás után a rotációs (küllős- kapa) használatát javasolom a fel­talaj lazítására. Timkó Béla a Szabadikígyósa Mezőgaad. Technikum igazgatója Szakemberek találkozója a Felsönyomási állami Gazdaságban A MEDOSZ Bökés megyei Bizott­sága mellett működő mezőgazdasági szakemberek csoportja január 19-étn* szombaton, a Felsönyomási Állaim Gazdaságban nagyszabású továbbkép­zést tart, amelyet este műsoros tánc­mulatság követ. A szakember-találko­zón részt vesz dr. Soós Gábor, a MEDOSZ országos alelnöke, a Föld­művelésügyi Minisztérium főigazgató­ja, aid a mezőgazdasagi szakemberek feladatáról vitaindító előadást mond. A MEDOSZ szakembereinek talál­kozóiéra háromszáznál több mezőgaz­dasági mérnököt, technikust hívtak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents