Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

jätiöäi 3 Kedd Terjed as Orosházi Gépállomás gépjavításának módszere A nagivilág: kapuja előtt Ezen a héten igen forgalmas lesz az Orosházi Gépállomás. A múlt he^i igazgatói és főmérnöki értekezlet után most a gépállo­mások főagronómusai, a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztályve- aetői látogatnak Orosházára, hogy a gépjavítás új módszerét tanul­mányozzák. A traktorok sorozat­Elkezdődött az öntözéses szakmunkás-képzés Hétfőn, január 14-én Békéscsa­bán az ifjúsági kombinátban el­kezdődött az öntözéses szakmun­kás-képzés. A három héten át tartó oktatáscm jelenleg a sarkadi járás szövetkezeteinek leendő ön­töző szakmunkásai vesznek részt, összesen kilencvenen. Az első há­romhetes tanfolyamot tavaszig még további három követi. Az öntözéses időszakban szünetel az oktatás, ősszel azonban ismét is­kolapadba ülnek a termelőszövet­kezeti öntözők. # t j utca épült A Sárrét legfiatalabb faluja, Kertészsziget a felszabadulás után fejlődött tanyavilágból önálló községgé. A lakosság a 3100 hol­das Győzelem Tsz-ben dolgozik, többsége urasági cseléd volt an­nak idején a Jakabffy és Okányi birtokon. Földi Lajos tsz-elnök el­mondta, hogy az idősebb testvér­től, a füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz-től igen sok segítséget kapnak, s szorgalomban, munka- fegyelemben is az ő példájukat akarják követni. Nagyon büszkék a kertészszige­tiek arra is, hogy patronálójukhoz méltóan ők is kifizették az ese­dékes tartozásukat és tiszta lap­pal kezdték az évet A nagy szá­razság ellenére áruértékesítési tervüket 132 százalékra teljesítet­ték, amiért 130 ezer forint ked­vezményt kaptak. Mire beköszön­tött a rossz idő, Kertészszigeten nemhogy töretlen kukorica, de hoz. Csend volt. Égett szag terjengett az egész környéken. Miután Kari Aupel szerepét játszotta, Aszíkemek kerülnie kellett a társaival való találko­zást, nem mutatkozhatott Stire- va házának környékén. Igaz, a logika, a józan ész azt diktálta: kizárt dolog, hogy figyelné va­laki. Seifert és Upitz már a sa­ját biztonságuk veszélyeztetése miatt sem vállalkoznak erre, Karlslustera bombák hullanak, ha csak nem szükséges, nem vi­szik vásárra a bőrüket. Ám Aszkemék a legkisebb kockázat­ra sem volt joga. Hiszen most minden azon múlik, hogy hiba nélkül tudja-e játszani Kari Au­pel szerepét. Az óvatosság egyáltalán nem volt felesleges. Upitz Gruppen­führer — Seifert tábornok tilal­ma ellenére — mégis megfigye­lőt állított a Berliner Platz 15 számú házhoz, mivel mindig szeretett egy kicsit többet tudni mindenről, mint a főnöke. A ház körüli szimatolást egy olyan be­osztottjára bízta, aíki tartani tudta a száját, úgyhogy ebből a szempontból Upitz nyugodt volt, nem kellett félnie semmiféle kellemetlenségtől. Egy gumi esőkabátot, fekete selyem keménykalapot viselő, a kezében esernyőt tartó férfi ki­vette Aszkert. De nemcsak ő figyelte Keri­mov őrnagyot. Kissé távolabb Aszikertől, Upitz embere mögött Percev őrnagy ment. Társának és futószalagszerű javítása a múlt hét óta újabb eredményeket ho­zott, amelyek kiváltották az ér­deklődést. Boros János, a gépállomás igaz­gatója azt is közölte szerkesztősé­günkkel, hogy még ezen a héten a körzet termelőszövetkezeteinek elnökeit is meghívják, lássák ők is az újfajta gépjavítást. biztosítása végett ő is Berlinbe utazott, tanúja volt Aszker és az Abwehr-főnökök találkozásának, s ugyanabban a vagonban uta­zott vissza Karlslusteba, amely­ben Kerimov. Természetesen mind a ketten úgy viselkedtek, mintha nem is­mernék egymást. Ezért aztán Percev nem tűnt fel az Aszker figyelésével megbízott nyomozó­nak. De hosszú ideig Percev sem vette észre, hogy az esernyős ember követi Kerimovot. Töké­letesen leplezte az illető a sze­repét. Csak amikor Karlsluste- ban leszálltak a vonatról, s lát­ta, hogy a férfi milyen vizsla- szemmel nézett Aszker után, akikor eszmélt fel, leivel van dol­ga. Cselekedni kellett. Percev át­ment az utca másik oldalára, s előre sietett. Nem messze egy telefonfülke látszott. Éppen arra volt szüksége Percevnek. Vissza­ment az utca páros oldalára, be­állt a telefonfülkébe, s leakasz­totta helyéről a kagylót. Amikor Aszker a telefonfülkéhez ért, Percev — változatlan pózban, beszélgetést mímelve — kiszólt a nyitvahagyott ajtón: — Vigyázz! Követnek! az eser­nyős! Néhány pillanat múlva a te­lefonfülkéhez ért a keményka­lapos is. Ügyet sem vetett a fül­kében álló, s élénken gesztikulá­ló, beszélő férfire. A következő sarkon Aszker is fi mezőgazdaság átszervezése népünk egyik legnagyobb szocia­lista alkotása. Az átszervezés idő­szakában, a célhoz közeledve szin­te az egész ország együtt, egyszer­re lélegzett, s bizakodással, biza­lommal tekintett a párt vezette jövőbe. A számszerű munka befe­jezése után eltelt egy-két eszten­dő. Tapasztalatok mutatják: ter­melőszövetkezeteinkben megte­remtődtek azok az alapok, ame­lyekre a nagyüzemi gazdálkodás felépülhet, továbbfejlődhet. Az építőmunka mostani szaka­sza bonyolultabb mint az előző volt, ezért sokrétűbb, nagyobb felkészültséget, több hozzáértést követel. Községeinkben, váro­sainkban a fejlődés jő irányban halad. A szövetkezetek gazdálko­dása — annak ellenére, hogy bizo­nyos átmeneti ellentmondások előfordulnak — töretlen. Az aszá­lyos időjárással ma már itt a Vi­harsarokban, az Alföld egyik csa­padékban legszegényebb pontján is szembe tudnak nézni. A népgaz­daság nagyon nagy erőpróbát állt ki. Hogy ezt az erőpróbát elbírta, abban a munkásosztály mellett igen nagy része volt és van ter­melőszövetkezeti parasztságunk­nak. fi mi parasztságunk a ter­melőszövetkezetben megtalálta helyé1 és nagy erőbevetéssel munkálkodik a mán és a holna­pon. A szövetkezetben teljesen új, eddig ismeretlen világ tárult az emberek elé. A szűk egyéni érde­keket határoló korlátok leomlot­tak, egy hatalmas meder alakult, amelyben minden ember megta­lálta helyét, munkáját. Az új fa­luért, a művelt termelőszövetke­zeti gazdálkodásért és a falu kul­turális életének felemelkedéséért azonban még nagyon sokat kell közösen tennünk. Szakítani kell — a maga folyamatában — azok­kal az elavult termelési módsze­rekkel, amelyek aranaík idején az bement egy telefonfülkébe. Tan- tuszt dugott a készülékbe, s utá­na Stireva számát tárcsázta. — Halló! — hallatszott a kagy­lóban Stireva hangja. — Üdvözlöm, — mondta Asz­ker. — Legyen szíves kérje meg a férjét, hogy jöjjön értem egy taxival. Húsz perc múlva várom őt nálam. ' S ezzel be is fejezte a beszél­getést, helyére akasztotta a kagy­lót. A „nálam” azt jelentette, hogy a Berliner Platz 15-ben, mert miután értesült róla, hogy figye­lik, nem indulhatott máshová, csak oda, hiszen Aupel is egye­nesen hazament volna az állo­másról. De a Berliner Platz 15-ben való huzamosabb tartózkodás is ve­szélyes lett volna. Nem tudni, milyen kapcsolatai voltak Aupel- nek ebben a városban. Percev őrnagy tudta, hogy ilyen körülmények között hová telefonálhatott Aszker. Elkísér­te őt egészen Aupel házáig. Mi­után meggyőződött róla, hogy az esernyős férfi a közelben lesben állva várakozik és egyáltalán nem készülődik tovább menni, egy telefonfülke keresésére in­dult. Vagy három háztömbbel odébb, egy keresztutcában akadt telefonfülkére. Felhívta Stirevát, s az átadta neki Aszker üzenetét. folytatjuk) egyéni gazdálkodást fenntartot­ták. A termelőszövetkezetben — az egyéni gazdaságtól eltérően — jelentős helyet kap és folyton bővül a villamosenergia felhasz­nálása, az új hibrid növények ter­mesztése, s általában a technika. Ahhoz azonban, hogy ezek vala­melyikét, de az egészet is ered­ményesen tudják szövetkezeteink­ben a jólét szolgálatába állítani, igen nagy szaktudás szükséges, mégpedig olyan szaktudás, amely a közösséget szolgálja, táplálja, erősíti. Jelenleg, amikor az átmeneti nehézségek, és az ellentmondá­sok nagy részét megoldjuk, lénye­gében a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás magasabbrendűségét bi­zonyítjuk, erősítjük a jövőbe vetett bizalmat, áz emberektől bi­zakodást, megértést, s jobb mun­kát kapunk. Ez a jobb munka jobb megélhetést teremt, a megél­hetés pedig kristályosabbra csi­szolja a szocialista öntudatot. Ah­hoz, hogy termelőszövetkeze­teinkben jól gazdálkodjanak, hogy évről évre egyre több gabo­nát és állatot értékesítsenek, a munkát is magasabb fokon kell megszervezni. fi nagyüzem vezetéséhez, irá­nyításáig« szükséges szakértelem­nek sohasem volt akkora szerepe és jelentősége, fontossága, mint rmpjainl#>an. Az új agrotechnikai eljárások lényegének felfedése, megértése és továbbadása szaktu­dás nélkül nem képzelhető el. So­kan vitatkoztak például a hibrid kukorica termesztésén, különösen a magas tőállomény kialakításán. A holdanikénti 8—10 ezres tőállo­mányt, amely néhány’ évvel ez­előtt az egyéni gazdaságokban még gyakori volt, ma már 16—18 ezres, sőt öntözéses viszonyok között a 24—28 ezres követi. Saj­nos a 24—28 ezres tőállomány még mindig a kutatóintézetek fa­lai mögött lapul. Nem mintha a kutatóintézetek nem tennék meg a szükséges felvilágosítást az ag­rotechnika újabb eljárására, ha­nem pusztán azért, mert az a gondolkodásmód, amely a 8—10 ezres kukoricatő holdanként! meg­hagyására beitatódott, a kapáló ember lépésébe rögződött, még mindig hat. Pedig az új módszer lényegesen több kukoricát bizto­sít a termelőszövetkezetnek is, de annak is, aki kapálja. De ve­hetnénk egy másik példát iis. amely szintén azt bizonyítja, hogy szaktudás nélkül a mezőgazdasá­gi termelés nem fejlődhet. Gon­doljunk csak az átható szagú és ízű krumplira. Mi történt? Szak­tudás hiányában nem azzal a vegyszerrel poroztak a burgonya- bogár ellen, mint amelyikkel kel­lett volna. fihhOZ hogy azt a technikát, vegyszert és az új fajtákat — akár növényről, akár állatról van is szó — meg tudják honosítani, el kell sajátítani ezek kezelésének, fel­használásának, termelésbe állítá­sának korszerű teendőit. E kor­szerű teendők elsajátítására ala­kultak alsó fokon az ezüstkalászos tanfolyamok, különféle gépészkép­ző szakiskolák, s nyílnak újabb és újabb tanfolyamok az öntözés« szakismeretek elsajátítására és még sokfajta, a nagyüzemi gaz­dálkodással kapcsolatos munkák megismerésére. Pártunk és kor­mányunk évről évre jelentős öse~ szegeket költ a termelőszövetke­zeti gazdálkodás színvonalának emelésére. Ez a nagy segítség fel­tételezi a szövetkezeti gazdák nagy akaratát, évről évre gyara­podó szaktudását. Ezekkel egyre erősebb lesz termelőszövetkezet) mozgalmunk. Mezőgazdaságunk nagy táv­iatok előtt áll. S ezek a nagy táv. latok ajtót nyitnak a szövetkezeti árutermelés előtt. A nagyvilág ka. púja nyílik kies a külföld is egy­re jobban megismeri a szövetke­zeti mozgalom eredményeit az ex­portált növényekből és állati ter­mékekből. Most az a feladat áll előttünk, hogy hírnevünket to­vább fejlesszük, tovább erősítsük. Ehhez újabb és újabb erőfeszíté­sekre vám szükség. A világpiaci igények hónapról hónapra, évről évre változnak, állandóan nőnek. S ennek az igénynek a kielégíté­sére a mi termelőszövetkezeteink, nek — a belső fogyasztás mellett; — egyre inkább meg kell felelni. S ez csak akkor lesz a legjobb, mindannyiunk számára leghasz­nosabb, ha most a téli időszakban a fejlett agrotechnikai eljárások elsajátítására, az idei tapasztala­tok megbeszélésére, szövetkezete­inkben kicserélik a véleményeket és meghatározzák a nagy termés­hozamok elérésének további ten­nivalóit. Dupsi Károly Az 1963. évi sertéshizlalási akcióban már július, augusztus havi leadásra is kötünk hizlalási szerződést * A nevelésre leszerződött süldőket át lehet szer­ződni a hizlalási akcióba. Az átszerződött sertések után is jár darabonkénti 150 kg abraktakarmány. Bővebb felvilágosítást a járási kirendeltségek és a községi felvásárlók adnak. 8ékés megyei Áflatforgalmi Vállalat _______ 15 A z idén 600 termelőszövetkezeti gazdát képeznek ki az öntözéses termesztés technikai berendezései­nek kezelésére. Mind a hatszázan Békéscsabán, az ifjúsági kombi­nátban sajátítják majd él a szak­tudást. A későbbiek folyamán az ifjúsági kombinát szomszédságá­ban öntöző-mintatelepet készíte­nek, ahol a különböző típusú hazai és külföldi felszereléseket tanul­mányozhatják a hallgatók. A há­romhetes tanfolyamokat szakmun­kás-vizsgák követik. Kertészszigeten még szár sem volt lábon a határ­ban. Építkeztek, gyarapodtak ál­latállományban, biztosították a közösnek a takarmánykészletet és a tagok évi összjövedelme — amit a közösben szereztek — át­lagosan tizennégyezer forint A jó kereset meglátszik az új falu külsején is. A tanácsháza környékén vadonatúj utca épült. Csupán tavaly tizenhárom ter­melőszövetkezeti gazda családi házát emelték tető alá. A kétszo­bás-fürdőszobás lakások ablaka­in csipkefüggönyök díszlenek, leg­több helyen már új bútort is ta­lál a látogató. A Győzelem Tsz tagjai jól fűtött, meleg szobából nézik a hóesést. Disznótoros lako­mákkal, névnapokkal, tanulással és olvasással töltik a hosszú téli napokat, és új erőt gyűjtenek a tavaszi mezőgazdasági munkák­

Next

/
Thumbnails
Contents