Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

fítág proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 1963. JANUAR 15., KEDD Ara 60 fillér XVin. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM A nagyvilág kapuja előtt | Borúra derű | Tehetséges fiatalok vetélkedése Békéscsabán | Rejtekhely 3Z Elbán | Hideg idő A MEGYEI PÁRTBIZOJTSÁG ÉS A MEGXEI TANÁCS LAPJA f Miénk a város Változott a város? Ki tagadná ezt? Mert a született új létesít­mények mind-mind beszédes bizonyítékok, bizonyítékai an­nak a fejlődésnek, amely nem­csak Békéscsabán, hanem a megyében, s az egész ország­ban végbement. Kár lenne most az olvasót untatni azokkal a számadatok­kal, amelyek forint tételekben kifejeznék egy-egy megszüle­tett gyár vagy létesítmény ősz- szegét és utána felsóhajtani a tengernyi pénz hallatára. A fej­lődés nemcsak a városban ját­szódott le, hanem az emberek­ben is. — Ez mérhető? — kérdezhet­né valaki. Nem. Mérleggel vagy méterrel bizonyára nem. De az embernek van egy tulajdonsá­ga: nemcsak a láthatót veszi észre, hanem sokszor a látha­tatlant is, sokszor a dolgok mö­göttit is. A mi városunk az el­múlt években nagyot nőtt, sok új embert fogadott be, akik magukkal hozták szokásaikat, más városok más légkörét is. E sokszínűség — nem titok ez senki előtt — ebben a városban bizonyos nemzetiségi színnel is bír és voltak — s talán még ma is vannak —, akik megpróbál­tak ebből saját maguk számá­ra, mások kárára tőkét ková­csolni. Szerencsére ma egyre kevesebb lehetősége van bár- kinek, hogy bárhol is mérgez­ze a légkört. Levegője lett a fejlődés ennek a városnak és most nehéz lenne eldönteni, hogy ez a régiek megváltozása vagy az újak beáramlásának érdeme-e. Itt nincs vesztes és nincs nyertes, egyszerűen csak arról van szó, hogy fejlődtünk mindannyian. Sokszor észreve­hetetlen, mérhetetlen ez. A találkozások önmagukban nem bizonyítanak, de az a hit, ahogy ebben a városban az em­berek saját lakhelyükről beszél­nek, már bizonyít Három év­vel ezelőtt egyszer azt mondta nekem valaki, hogy Békéscsaba olyan, mint a viccbeli Kohn- hajója; Kohn elválaszthatatlan barátjával, Grühnnel utazik az óceánjárón, mikor Grühn ész­reveszi, hogy süllyed a hajó. Felkiált, de a nyugodt Kohn így nyugtatja: Nem baj, nem a miénk. Lehet, hogy furcsa ez a vicc ezen a helyen, de ki tagadná, hogy néhány évvel ezelőtt volt ebben a városban még ilyen hangulat Sokszor mondtuk: nem érdekes, nem a miénk. Majd elköltözünk más városba. Ma is élnek bizonyára emberek, I akik forgatnak fejükben ilyen gondolatot, de ami biztató és ép­pen a változást tükrözi, az, hogy a mai csabaiak, ha dü- höngenek is a jaminai híd építé se körüli lassúság miatt, azért belül örül a szívük, hogy meg­újul a régi híd. Az elmúlt évben végzett tár­sadalmi munka értéke többszö­röse az azelőtti évieknek. Csak néhány napja történt, hogy a Forgácsológyárban dolgozók vállalták a vízvezeték megépi tését a gyáruk előtti szakaszon több száz méter hosszúságban Én most nem tudnék példákat felsorolni kapásból, de azt tu­dom, hogyha valaki kiállna a Szt. István térre és embereket hívna valami munkához, né­hány órán belül sokan állnának mellé és szívvel-lélekkel dol­goznának. A város fejlődését a tények bizonyítják. Az eredmények mellett persze nem szabad el­feledkeznünk a ránk váró fel­adatokról. Mert ki tagadná, van még itt, tennivaló bőven. Elég csak annyit elmondani, hogy a várost átszelő, közel 140 kilo­méteres úthálózatból talán csak 40 kilométer van még jól ki­építve. Sok még a járda nélküli utca, s a meglévő járdák több­sége is elavult. Igaz, bent van a kígyósi víz, de a vízvezetékhá­lózat kiépítésének még csak a kezdeténél tartunk. Ugyanig-, vagyunk a szennyvízcsatorná­val is. Sőt, a város környéke még mindig belvizes és több mint 13 nádas vár lecsapolásra. Kevés a lakás is, s ma, aki la­kást váb, annak hiába mondjuk a 15 éves lakásfejlesztési terv számadatait, ő még abban nem lakik. Van még tennivaló bő­ven. De éppen a megváltozott légkör, amiben nem szólják már meg azt, aki szereti saját váro­sát, amiben már jó dolgozni, biztosítéka lehet annak, hogy a feladatokat meg is valósítjuk. Most választásra készül Bé­késcsaba is, megyénk, s az or­szág. Ebben a hangulatban nem árt, ha arra is gondolunk, olyan embereket válasszunk meg akik magukénak érzik szűkebb hazájukat, legyen az Békéscsa­ba vagy éppen Gyula, vagy bár­mely község. Mert, ha minden községben vagy minden város­ban megszületik ez a légkör, amelyben érzik az emberek, hogy egymásért dolgoznak, ak­kor jobban jnegy a munka, ha­marabb májasodnak az új fa­lak, s gazdagabbak lesznek az "-m berek. Tüdőgondozó és sportkombinát épül Sarkadon Bővül a villany- és vízvezetékhálózat — Jelentős beruházások a*községfejlesztési tervben Több hónapra elegendő burgonyát tárolnak a vidéki városok is ipartelepek közelében A kereskedelem jóelőre felké­szült a téli nehézségekre. A bol­tok raktárterületüknek megfele­lően, de szinte mindenütt több napos készletet tárolnak a legfon­tosabb árukból, — így például krumpliból, vöröshagymából és zöldségfélékből. A készletek elhe­lyezése, tárolása a továbbiakban is teljes biztonságot nyújt az ellá tás zavartalanságára. A főváros, a vidéki városok és ipartelepek közelében — általában legfeljebb 3 kilométeres távolságban az üz- ’etektől. illetve a fogyasztóktól — öbb hónapra elegendő mennyisé­get tárolnak az említett legfon­tosabb cikkekből. Ezeket a közeli raktárakat, mire az üzletek több napos készletei kifogynának, min­denképpen meg lehet közelíteni, végső soron tehát az időjárás nem okozhat zavart az ellátásban. (MTI) Sarkad, járási székhely újabb sgészségügyj létesítménnyel bő­vül. Előreláthatólag még az idén befejezik a tüdőgondozó intézet építését. A tbc elleni küzdelem ennek az új lé'esítménynék a bir­tokában, az eddigieknél is sikere sebb lesz a járásban. Az év második felében modern sostaház alapozási munkálataiba fognak. Folyik a vízműhálózatbő­vítése is. A hidroglóbuszos meg­oldást választották a szakértők. Sarkadi viszonylatban ez a víz- ‘oronytípus teljesen megfelel majd a követelményeknek. Az új tele­pülésnek nevezett kerületben so­káig nélkülözték a villanyt, azon­ban a múlt év végén ide is elve­zették a fényt. A cukorgyár területén a Kini­zsi Sportegvesület sportkombiné- tot létesít Ez magába foglalja a labdarúgópályát, az atlétikai léte­sítményeket, sőt olyan korszerű uszoda is épül itt, mely előírásos (verseny) méreteit tekintve, leg­nagyobb lesz a megyében, azaz öt- venszer huszonkét méteres. A piactér eddig forgalmas, tehát poros, egészségtelen helyen voít. Áthelyezik a község ama részébe, ahol a forgalmat nem akadályoz­za, a „község-képet” sem rontja, ráadásul rendszeresen tisztítható vízzel, ami közegészségügyi szem­pontból felbecsülhetetlen. A föld­művesszövetkezet is építkezik. Új üzletházat terveztet és emel Sar­kad szívében. A TÜ7ÉP-telep be­kötő utat kap, miáltal megszűnik a sáros, havas időben való megkö­zelíthetetlensége. Az iskolák kor­szerűsítése az idén is folyamato­san halad. Fiatal értelmiségiek kfuÚja nyílik Békéscsabán Egyre hatékonyabb munkájával hívja fel magára a figyelmet a KISZ Békés megyei végrehajtó bizottsága mellett nemrégiben megalakult Fiatal Értelmiségiek Megyei Tanácsa, mint a megye fiatal értelmiségének érdekvédel­mi szerve. A tanács, amely fiatal orvosok j közgazdászok, jogászok, műszaki- : ak, agrárértelmiségiek és művé- 5 szék legjobbjaiból alakult, leg- j utóbbi ülésén régen húzódó terv | nyújtanak munkájuk miné! jobV elvégzéséhez. A műsoros esteken rendszeresen szerepelnek majd a helyi Jókai Színház fiatal művé szei és ifjú képzőművészek rend­szeres kiállításait is tervezik az új klubban. Kissé messzebb távlatú ütem- ervben 1965-ig megvalósítják a község útjainak a rendezését. A növekvő forgalom ugyanis útszé­lesítést követel. A Debrecen-Sze- ged-i elsőrendű műút a községen halad át. Az idetartozó szakaszát szélesítik és bitumennel látják él. Akik örülnek a télnek gyors végrehajtását határozta el: • Békéscsabán februárban megnyit- : ják a megyében elsőként működő | fiatal értelmiségiek klubját. A vá- j ros központjában, a KISZ anyagi • segítségével berendezendő klub • műsora már nagy vonalakban el- ; készült. Rendszeres klubnapok, ; szakmai előadások és viták mel- • lett találkozókat rendeznek egy- ; egy tsz vagy üzem fiataljaival, S ahol megbeszélik gondjaikat és | a fiatal szakembrek segítséget I Tsz-asszonyok tanácskozása Az idén január 25-én tartják: meg Békéscsabán, a termelőszö- ! vetkezeti nődolgozók tanácsko-; zását, a Baromfifeldolgozó Vál- j lalat kultúrtermében. Ezen a • találkozón értékelik az elő- * ző év eredményeit, a nőtanács | által szervezett munkaverseny : legjobbjait pedig jutalomban ] részesítik. Itt adják át a nóta- j nács vándorzászlaját is a leg- • íobban dolgozó női brigádnak, j Az értekezleten többen kapnak | jutalmat és oklevelet munVáji'1 eliapieréséüi, . t»9>iwiw»ini«á>uw«9rnwiiinftniaai e * : s : : © s mS Daca Imre

Next

/
Thumbnails
Contents