Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

jenit ár 13. 9 Vasárnap Szárítják a dusfSia&ymát Megyénk termelőszövetkezetei évről évre nagyobb területen ter­mesztenek étkezési hagymát. Jó­formán csak a hag^maíenmelő vi­dékeken ismerik azt a sok mun­kát, amely az apróhagymával van, kíültetés előtt. A kevesebb meny- nyiségű hagyma veíőmag-gubóját annak idején az egyéni gazdák a falusi kemencék tetején szárítot­ták, készítették elő a vetéshez. A hagymának meg van az a tulaj­donsága, ha vetés előtt legalább egy hónapig nem tartják egyenlő hőmérsékleten (35—40 Celsius fo­A bcérfceiett vet<>ma*rhagymíU asü'cofc- bői szárít, óladéba önt He, Szakái Ká­roly helyettes vezető irányításával. kon), akkor ki csírázik, s az így el­ültetett hagyma csak magot, (bör- dőt) hoz, s nem fejlődik szép, ke­rek. húsos étkezési hagymává. Megyénkben első alkalommal ez évben kezdték meg a mezőkovács­házi telepen központilag a hagy­ma vetőmagjának szárítását. A termeltető MÉK az elmúlt évek­ben a hagyma vetőmagját — tíughagymát — Makóról, Pécsről szerezte be. Az új dughagymaszá- rító-üzem • felállításával a vető­maghagyma több'mint 50 százalé­kát az új telepen készítik elő. Ja­nuár 4-én rakták be az első lá­dákat (spéciéi dughagymaszárítc^ ládák) s jelenleg 18 ezernél több láda hagyma szárad a hatalmas telepen. Egy hónapi száradás után pék nyugati irányba tartottak. A bombázók raja széthúzódott egy kicsit, s a teherszállítőgé- pek középre húztak. A találko­zás nem volt véletlen. Előre ki­dolgozott program szerint tör­tént. Lassan telt az idő. A navigá­ciós tisztek pontosan jegyezték az útvonalat, amely felett elha­ladtak a gépek: Kutno... Ko- nin... Poznan... Warta.., Még húsz kilométer van hátra és Berlin fölé érnek. A vezérgép parancsnokának jelzésére a gép­csoport észak felé fordult, elke­rülte Berlint. Néhány perc múl­va mélyen alattuk gyér fények látszottak. A vezérgép navigá­ciós tisztje megállapította: az Eberswald—Wittenberg közötti országúton gépkocsioszlop halad. A bombázók azonban ügyet sem vetettek a „csemegére” — hagy­ták, hogy tovább vonuljon a gép. kocsisor. Aztán a felhők foszlá­nyai között egy halvány, kanyar­gós csík tűnt fel. Az Elba. A re­pülők kissé még északabbra for­dultak, s a folyó fölött folytatták útjukat Hamarosan Ostburg fölé értek. De nem ereszkedtek lejjebb — mentek egyenesen to­vább. Az útvonal következő na­gyobb lakott helye Karlsluste volt. Oda tartottak a gépek. Nem sokkal hajnal előtt re­pült rá a célra a bombázó raj. Az első támadást a légelhárító­tüzérség állásai ellen intézték. A gépeknek pontos adataik vol­tak a légvédelmi tüzérség ágyúi- Mt elhelyezkedéséről, s már az Takács licla és Balkán Margit a helyi­ségben lévő hőmérsékletet ellenőrzik. Az ömlesztett hagymaszárítással az or­szágban első alkalommal ezen a tele­pen kísérleteznek. A szakemberek véleménye szerint olcsóbb, kiflzetőbb. Kalló Pál ellenőrzi a hagyma száradási fokát. a hőkezelt hagymát zsákokba rak­va kiültetésig állandó hőmérsékle­ten tartják. Jelenleg 35 vagon kü­lönböző minőségű hagymát tárol­nak, amely 7—800 holdba elegen­dő vetőmag, amelyet a termelő­szövetkezetnek adnak át. első rárepüléssel megsemmisí­tették az ágyúzókat, ártalmat­lanná tettek több nagy erejű fényszórót, szétromboltak két tű. zérségi rádiólokáció6-berendezést Ezután a Karlslustetól észak­nyugatra fekvő repülőtér ellen intéztek támadást. A szovjet gé­pek zavartalanul teljesítették a parancsot, nem találkoztak ko­moly ellenállással. Csak a repülőtér védelmét el­látó ütegek ágyúi tüzeltek és né­hány gépfegyverből lő 1 tők a szovjet bombázókat. Német va­dászgépek nem voltak a levegő­ben. A háború utolsó előtti esz­tendejének őszén, amikor szünet nélkül zúgtak Németország felett a szövetségesek bombázó-egysé­gei, a német vadászrepülőknek már nem volt olyan erejük, mint a háború elején. Több tízezer Messerschmidt és Heinkel lelte pusztulását a keleti fronton a szovjet MIG-ek és a légvédelmi tüzérek lövedékeitől, s szépszá­mú német vadászgépet megsem­misítettek az amerikaiak és az angolok is. Az utóbbi időben ezért fordult elő egyre gyakrab­ban, hogy a mélyen Németország belsejében lévő objektumok el­leni légitámadás során egyetlen vadászgép sem emelkedett a ma­gasba a bombázók megtámadá­sára. Ezúttal is ez történt Karlslus­te légiterében. A szovjet bombá­zók kört képeztek a repülőtér felettes vakító fénnyel világítot­ták be az egész környéket. Bombát dobtak a repülőtér fő­Sorozat-és futószalagszerű javítás az Orosházi Gépállomáson A gépjavításban valami új és nagyon szép dolgot csináltak az Orosházi Gépállomáson. Már ma­ga a látvány is szemet, szívet gyönyörködtet. A nagy szerelő­csarnok kétharmadában sínpár nyújtózik, s ezen műtőkocsik áll­nak. A 40—50 mázsa terhelésre készített vasszerkezeteken gene- ráljavftásra váró traktorokat ci­pelnek. A futószalagról éppen ott­létünk pillanatában gördült le egy Zetor. Az oldalán díszeleg: . Főja- vftva az Orosházi Gépállomáson 1963-ban Megnyerő gesztus ez a gépállr 'ák részéről. Mintegy megmyu :a az embert a becsü­letes munkáról. De mi is történt tulajdonképpen ezen a gépállomáson? Nem külö­nösebb annál, minthogy jól meg­szervezték a gépjavítást. A szere­lőcsarnokban végignyújtózó sín­pár, a műtőkocsi, a sorozatjavítás, ,a diszpécserszolgálat, a minőségi ellenőrzés és a garancia itt most már a gyakorlat. A gépek javítását úgy oldották meg, hogy az egytípusúakat egy csoportba összevonják, és amikor Zetor K—25-ősre állnak, akkor csak ezt a géptípust javítják. A szalag elején 2—3 szerelő, és a diszpécser, min! hibafelvevő , van jelen a traktor szétszerelésé­nél. Alaposan átvizsgálják az al­katrészeket, majd a traktor törzsét a pótalkatrészek kíséretében elin­dítják a szerelők keze alá. A sze­relők — részegységenként minden­ki a maga feladatának megfelelő­en — helyére rakják a reájuk bí­zott alkatrészeket, majd a traktort továbbítják a következő munka­helyre. Amikor a szalagon átgör­dül a gép, akkor már csak a fes­tők várják, akik festik, és ráírják a gépállomás névjegyét. épületére, amelyben a szolgálati helyiségek voltak, megsemmisí­tették a két hangárt és a mete­orológiai jelzőállomást. Az egyik bomba a föld alatti benzintáro­lóra esett. A robbanás helyén óriási lángnyelv csapott a ma­gasba, pillanatok alatt hatalmas füstgomolyag keletkezett. Né­hány szovjet gépnek az volt a feladata, hogy a repülőtér lég­védelmi tüzelőállásait támadja meg. A bombázás idejére a három szállítógép különvált a bombá­zóktól, s csökkentett sebességgel a repülőtértől néhány kilométer­re húzódó, sűrű erdővel benőtt szakadék felé tartott. A völgy, bői rendszeresen ismétlődő fény­jeleket észleltek a pilóták. Ljul- ko százados adta a jeleket zseb­lámpával. Amint a jelzőfény fö­lé értek a gépek, kinyíltak a2 ajtók, s ejtőernyősök csoportja ugrott a mélybe. * Az adjutáns reggel jelentette Upitz tábornoknak, hogy az ille­tő, akit kért, megérkezett Ost- burgból és itt vár. — Eressze be — rendelkezett Upitz. Adolf Torp Sturmführer lépett Upitz szobájába. A tábornok hellyel kínálta, s rögtön a tárgy, ra tért. Fontos ügyben hívattam — kezdte. Arról bizonyosan tud, ugye, hogy bombázzák Karlslus- tet (Folytatjuk) Az Orosházi Gépállomás dolgo­zói a javítás ilyen magas fokú szervezettségével kétségtelenül magukra vonták a figyelmet. A szőve Ikezeti elnököknek is látni kellene, milyen alaposan, szépen és jól halad itt a munka. Nincs zsúfoltság, rend és tisztaság min­denfelé. A műhely sorozat javítás­ra berendezett része olyan, mintha valamelyik gépgyár futószalagját látná az ember. Ehhez a futószalaghoz hangolták a kovácsok, hegesztők, és a különféle szerszámgépeken dolgozók munkáját is. A diszpé­cser állandóan a szalag mellett tartózkodik, és segíti az ott dolgo­zókat. Az alkatrészellátás, a meó és a gyakorlati tanácsadás tarto­zik feladatai közé. A szerelőknek ezentúl nem kell a raktár ajtójá­ban órákon át ácsorogni, bizonyos alkatrészekért. Ezeket a diszpé­cserszolgálat szállítja a munka­helyre. A javítás ilyen magas fokú szervezése az Orosházi Gépállo­máson azért lehetséges, mert ezt a műszaki újítást a szakemberek alaposan tanulmányozták a kül­földi gépjavító vállalatok munká­jában, és valóságos forgatókönyvet szerkesztettek az egyes részegy­ség-szerelők feladatához. Most a technológiai előírást készítik, amelyben a műszerek és a felsze­relések használatának hatékonysá­gát írják majd elő. Néhány nappal ezelőtt megbe­szélést tartottak a sarkadi járási tanács mezőgazdasági osztályán, a szövetkezeti építkezéssel kapcsola­tos gondokról. Az értekezletre, a járás legtöbb termelőszövetkezete elküldte építési brigádvezetőjét. A megbeszélésen szóvátettékazl963. évi szövetkezeti építkezések meg­valósítását. A mesterleveles bri­gádvezetők közül többen vállalták, hogy a szomszédos termelőszövet­kezet építőbrigádját patronálják. A múlt évben, a méhkeréki Bal- cescu Tsz építési brigádvezetője irányította a kötegyáni Táncsics és a Vörös Csillag Tsz építőinek munkáját. Az okányi Alkotmány Tsz építési brigádvezetője pedig a helybeli Petőfi Tsz-nek segített. A sorozatjavítás és a futószalag az Orosházi Gépállomáson a tapasztalatok szerint jól beválik. Pusztán az a baj, hogy a sorozat­ban javított traktorok száma elég kevés. Többek között az idén Ze­tor K—25-ösből 20—25 gépet újí­tanak fel. Mire a szerelők belegya­korolják magukat az egyes mun­kái ogásokba, a javítást jóformán befejezik. Éppen ezért helyes len­ne, ha a megyei igazgatóság támo­gatásával a gépjavítást gépállo­másonként specializálnák. Lénye­gében a gépjavítás még magasabb fokú szervezéséről lenne szó olyan értelemben, hogy egy-egy gépál­lomáson egy-, esetleg kétféle gép­típust javítanának. Ahhoz azon­ban, hogy ezt megcsinálhassák, nemcsak a gépállomások egymás közötti kapcsolatát kellene jobbá tenni, hanem a termelőszövetke­zetek és a gépállomások közöttit is. Ezen a területen sajnos nincs minden rendben. A termelőszövet­kezetek egy része még mindig bi­zalmatlan a gépállomások javító- szolgálatával. Költségesnek tart­ják a gépjavítást. Nem veszik fi­gyelembe, hogy a 3004-es rendele­tek 50 százalékos gépjavítási ked­vezményt írnak elő, amennyiben a szövetkezet valamely gépállo­mással szerződéses kapcsolatban áll. Az Orosházi Gépállomás szak­emberei a szalagszerű javításban nagy gondot oldottak meg, amely­re — mint kezdeményezői? — mél- 'án büszkék lehetnek. Dupsl Károly A mezőgyáni Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz mestervizsgás szakem­bere a geszti Egyetértés Tsz-nék, a zsadányi Búzakalász Tsz brigád­vezetője pedig a helybeli Dózsa és a Szabadság Tsz-nek ad támoga­tást. A sarkadi Vörös Csillag és a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz közös építőbrigádot szervez. A bi- harugrai és a körösnagyharsányi termelőszövetkezetekben még nincs mesterlevéllel ellátott építési brigádvezető. A két termelőszö­vetkezet a biharugrai Halgazdaság építő szakembereit kéri majd fel az építőbrigád patronálására. Veress István építési előadó ELŐNYÖS FELTÉTELEKKEL KÖTHET SZERZŐDÉST FÖLDMŰYESSZÖYtTiíEZETEKKEl ÍSRA cS,f,ífRÍ t0hj.zo5 libara. hízóit KACSÁRA, pulykára KEDVEZMÉNYEK: TOJÁSRA ELSŐ FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 8 DKG. MÁSODIK FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 15 DKG. LIBA UTÁN DARABONKÉNT 10 KG. PULYKA UTÁN DARABONKÉNT 5 KG.TAKARMÁNYJUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON ALIBA ÉS PULYKA ÁRA KG.KÉNT 2. Ff TÁL MAGASABB. M INT 1962ÉMR 3722 Ä sarkadi Tárásban: Áz erős segíti a gyengét

Next

/
Thumbnails
Contents