Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

1963. január 9. 3 Szerda Újkígyóst kezdeményezés A gépállomás kötelezettséget vállalt az Aranykalász Tsz gépeinek karbantartására A KISZ és a „megfogott” forintok Az új esztendő első hetében az újkígyós! Aranykalász Termelő, szövetkezet vezetősége kiállította önmaga bizonyítványát. A 3004/5- ös kormányrendelet tanulmányo­zása közben, hosszú vita és szá­molgatás közepette úgy döntöttek, hogy a gazdaság összes traktorait, álló motorjait, továbbá a munka­gépeket — ideértve 'az állatte­nyésztésben használatos gépeket is —javításra és karbantartásra egész évre átadja a Kétegyházi Gépállomásnak. A gépállomás kö­telezettséget vállalt az összes gépi berendezések javítására, karban­tartására, a szövetkezet székhe­lyén oly módon, hogy a gépjavító, műhelyt bérbe veszi, berenedzéseit — pótalkatrészekkel együtt — be­szerzési áron, a használati érték­nek megfelelően egyszámlájáról kifizeti. Kötelezettséget vállalt a gépállomás továbbá arra is, hogy a szövetkezet gépszerelőit állo­mányba veszi és részükre egész éven át folyamatosan gondoskodik munkáról. Vajön mi késztette erre az é!ha. tározásra a szövetkezeti vezető­ket? Nem kétsége®, a 3004/5-ös kormányrendeletnek ebben jelen­tős része volt. A szövetkezet veze_ tői számoltak, s rájöttek, ha to­vábbra is fenntartják saját szere­lőműhelyüket, a'30-nál több trak­tor, erőgép és sok-sok munkagép javítására, a közős jövedelméből 6—700 ezer forinttal többet költe­nek el, mint ellenkező esetben, amikor a gépek javítását a gép­állomásnak adják át. Kezdeményezésük az egész me­gyében első! Mint ilyen, megér­demli a figyelmet. Követésre mél. tó példát mutatnák sok, hozzájuk hasonló szövetkezetnek. Jóllehet, egyes tsz-vezetők, de szakirányító funkciósok is ezt a lépést helyte­lennek- tartják. Szerintük a komp­lex gépesítéshez odatartozik a jól felszerelt, nagyobb javításokra is alkalmas műhely. Nem kétséges, e két irányzat — az újkígyós! és az előbb említett — ádáz tusát vív ezüstösen csillogó, foltos hátú, éies u&zonyú hal. Jól haraptak a pisztrángok, s Percev — egy pillanatra le nem véve a szemét a környékről — egymás után emelte ki a tóból a különleges halfajtákat. Hirtelen megállt a kezében a horgásznád. Egyenesen feléjük tartott egy csónak. Az ismerős j fiatal pár ült benne. Percev egy kis kavicsot vett fel a földről és Stireva felé dob­ta. Stireva felemelte a fejét, s alig észrevehető kézmozdulattal intett Percevnek. Aztán szünet­jelet kopogott a rádión és ki­kapcsolta a készüléket. Mire .a fiatal pár csónakja az öbölbe ért, Stireva már Percev mellett ült, s egy jókora piszt­rángot tartott a kezében, abban gyönyörködött. — Nos? Mi újság? Mi az ered­mény? — kiabált oda nekik a lihegve evező szemüveges férfi. Stireva felállt és magasra emelte a kezében lévő halat. — Csak egy? — kérdezte csa­lódottan a fiú. — Kezdetnek egy is elég! — válaszolt nyugodt, magabiztos hangon Percev. A csónak egy félkört írt le az öbölben, aztán kifeáé tartott. — Folytasd, Tamara — szólt a győzelemért. Hogy ezen a játsz­mán ki nyer, az az ú jkígyósiaik szá­mításából a napnál is fényesebb, ök nyernek, méghozzá évi 6—700 ezer forintot! Ennyi beruházással már az idén olyan üzemágakat bő. víthetnek, mint a baromfitenyész­tés is, amely aránylag rövid idő alatt a befektetett összeg sokszo­rosát hozza. Az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezetben — jelen idő­szakban — a szövetkezeti gazdál­kodás továbbszilárdítására jól dön­töttek. Megkímélik a szövetkeze­tei speciális gépjavító felszerelé­sek vásárlásától, amelyeket a gép­park karbantartásánál egész éven át különben sem tudnának folya­matosan kihasználni. Ehelyett szá­mítanák a 3004/5-ös rendeletre, amely világosan, minden szövet­kezeti gazda tudomására hozza, az állam 50%-os díjkedvezménnyel és garanciával javítja meg a szövet­kezetek traktorait. Ezt az óriási segítséget felfogták az újkígyósa vitorlák és ezt nagyon hasznosan szövetkezetük javára kamatoztat­ják! Az 1100 tagú Gyoma és Környé­ke Háziipari Termelőszövetkezet új székházat vásárolt nemrégiben. Az új székház szobáit fénycsővel világítják és csempés kályhákkal fűtik. A megyeszerte 14 fiókkal ren­A Pamutszövőipari Vállalat me- zőberényi telepén 300 000 forint költséggel modem berendezések­kel ellátott elektromos kapcsoló­házat építettek. Az alföldi üzem Percev — amikor a két fiatal csónakja távolabb ért. — Már csak egészen kevés van hátra. — Stireva ismét oda­ment a terítővei leborított rádió- leadóhoz, kibontotta, s bekap­csolta a készüléket. Percev újból vízbe dobta a horgot. Jó tíz perc múlva Stireva le­tette a fejéről a fülhallgatót, kikapcsolta a leadót, s Percev helyére ült. Ö tartotta a horgász- botot, amíg a férfi összeszedte az antennát. A munkát, amiért jöttek, be­fejezték. Ám mégsem igyekeztek elmenni. A horgász-szerepet — ha már ezt választották — végig kellett játszani. Percev megsemmisítette a papírszeletet, amelyre a rejtjeles radiógramm szövegét írták, aztán az egyik jól megjegyezhető sziklánál a földbe ásta a rádió- leadót és az antennát. Karlslus- teban volt még egy leadókészü- lékük. Ezt, ami náluk van, jobb itthagyni, mert ki tudja, mi minden történhet még velük az úton, amíg hazafelé mennek. Már sötétedett, amikor kikö­töttek a csónakkal az étterem mellett. Percev kifizette a bér­leti díjat, s magához vette a bő­röndöt, amelyet a pincér őrzött Szűkszavú, ám mégis figyelem­re méltó tudósítások érkeznek mostanában járási és városi KISZ-bizottságainkhoz. Az alapszervezetek arról adnak számot ezekben a spártai tömör­ségben papírra vetett jelentések­ben, hogy tagjaik hány forint ér­tékű anyagot takarítottak meg az üzemekben, hogyan vették ki ré­szüket a selejtcsökkentésből, hul­ladékgyűjtésből, hányán és mit újítottak, ésszerűsítettek, mennyi társadalmi munkát végeztek egy év lepergése alatt. Forintok gyűlnek forintok mel­lé, fillérek fillérek mellé és egyre takarosabbá kerekedik az összeg, a takárékossági számla összege. A forintok, számok mögött —■ amint nézegetjük őket — ar­cok villannak fel: harisnyagyári lányoké, téglagyári fiúké, bélye­get ragasztó diákoké, fémhulla­dékot gyűjtő úttörőgyerekeké, újításon töprengő ifjúmunkásoké. Minden „megfogott” forint kezük munkáját, találékonyságát, áldo­zatkészségét dicséri. A csabai téglagyári kiszisták haszon-vasat gyűjtöttek, a gépállomásiak va­sárnaponként, a környező tsz-ek- ben gépek bajait orvosolták, a Faipari Vállalat fiataljai anyag­hulladékot használtak újra fel, a delkező szövetkezet asszonyai hét­millió forint értékű 120 000 pár színes gyapjúkesztyűt kötötték az eltelt évben. A norvégmintás magyar kesztyűk zömét a Szovjet­unióba, Angliába, Kanadába és Olaszországba szállították. gépeit öt .kapcsolószekrény segít­ségévéi működtetik, a rendszeres vízszolgáltatásról pedig nyomás- kapcsoló-berendezés gondoskodik. eddig. Fél óra múlva indul a vonatuk, igyekezniük kellett az állomásra. Az ismerős fiatal pár már ott várakozott a peronon. Stireva kézitáskájából kilátszot­tak a pisztrángok. A két fiatal hálószatyrában mindössze négy aprócska hal volt. A szemüveges fiú Stireva tás­kájára bökött: — És még azt mondta, hogy nem valami jól harapnak a ha­lak! :— Miféle horgász dicsekszik horgászás közben? — nevette el magát Percev. — Ha idő előtt di­csekszik az ember, odébbáll tő­le a szerencse. Likov tábornok amint meg­kapta a karlsl üstéi csoport rá- diogrammját, azonnal hívta Ri- bint. Az ezredes végigolvasta a jelentést, s utána hosszan elgon­dolkodott. — Nos — mondta neki Likov mi a véleménye a dologról? El­fogadhatjuk-e a javaslatukat? — Repülővel hozzunk el onnan ekkora terhet? — Ribin összerán­colta a homlokát. — Csaknem háromszáz láda és mindegyik legalább tizenöt pudot nyom, sőt egyike-másika még ennél is súlyosabb! (Folytatjuk) szőnyegszövőben takarékoskod­tak a fonállal, s mindezt azért, hogy segítsenek üzemüknek, ki­adásoktól kíméljék meg őket. A fiatalság tevékeny részese a takarékossági mozgalomnak, mely a népgazdaság előtt álló fel­adatok sikeres megvalósítása ér­dekében öt évvel ezelőtt a kor­mány felhívása nyomán bontako­zott ki széles körben nálunk. Lát­szatsikerekre való törekvés, és túlkapások nélkül, a kampányjel­leg száműzésével, egészséges me­derben halad ez a munka. Jelen­tősei! gyarapodott az egyénileg takarékoskodó fiatalok száma is. Ma már egyre többen gyűjtenek lakásra, televízióra, bútorra, tár­sasutazásra, könyvekre. S ez na­gyon jó dolog, azt igazolja, hogy a mozgalom érezteti pozitív neve­lő hatását. Ám korai lenne azt vallani, hogy nem lehet javítani a taká­rékossági munkát! Néhány nega­tív vonás arra inti KlSZ-szerve- zerteink vezetőit, tagjait, hogy vál­toztatni kell, a munka stílusán, erőteljesebben kell1 nyesegetni a vadhajtásokat Egyes alapszervezetekben nem fordítanak elég gondot a takaré­kosság nevelési célkitűzésének megvalósítására. Ha csak a fo­rint-eredményeket nézzük, akkor elsikkad a tudatos tevékenység nevelő hatása. Nemcsak az a cé­lunk, hogy a lányok és fiúk csa­patostól hulladékot gyűjtsenek, társadalmi munkát végezzenek. Az is lényeges, hogy értsék, tudják: miért dol­gozunk, mi haszna van ebből a társadalomnak, mit segítenek ve­le az üzemnek. ^ „v Akadnak vezetők, akik külon­karékosságot, az Ifjúság a szoci­alizmusért mozgalomtól. Ez nagy tévedés részükről. A munkaköve­telmény része a takarékoskodás, és nem lehet különválasztani tő­le. A falusi fiatalok nehezen talál­ják fel magukat a mozgalomban: mi mit újítsunk, mivel takaré­koskodjunk? — tárják szét kezü­ket, ha kérdezik őket. Az a hiba, hogy falusi KISZ-titkáraink nem keresik azokat az új módszereket, melyek segítségével kibontakoz­hatna a tsz-fiatalok takarékossá­gi versenye. Pedig sok lehetőség Mérnöktovábbképzés Szegeden Az öntözéses gazdálkodás na­gyobb ütemű fejlesztésére a Föld­művelésügyi Minisztérium rendel­kezése alapján a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megszer­vezte a technikus és mérnökto­vábbképzést. Megyénk öntözéses szakemberei Szegeden a Dél-Alföl­di Mezőgazdasági Kutató Intézet­ben négy héten át tanulnak, is­merkednek az idei öntözési prog­rammal és ennek gyakorlati meg­valósításával. A továbbképzésre — amely január 7-én, hétfőn kez­dődött — főként a járási tanácsok öntözési előadóit küldték, de ott vannak azok a szövetkezeti szak­emberek is, akik 1962-ben na­gyobb kiterjedésű területen fog­lalkoztak öntözéses termesztéssel. A szövetkezeti szakemberek to­vábbképzését a tsz-ek biztosítják. Részvételi dijat fizetnek és mun­kaegységet is írnak a továbbkép­zésen tanuló szakemberek javá­ra. van falun: arankairtás, szálasta­karmányok szárítására alkalmas egyszerű állványok készítése, ta­lajjavítási munkák, öntözőberen­dezések jobb kihasználása, csa­tornák tisztítása. Az állattenyész­tésben fontos az abraktakarmány veszteségének csökkentése szállí­tásnál, etetésnél a silózásra alkal­mas növényhulladékok betakarí­tása, az állatelhullás minimálisra való csökkentése. A gépműhe­lyekben munkálkodó fiatalok a műhelyhulladékok összegyűjtésé­vel, a munkát segítő kisebb al­katrészek készítésével foglalkoa- hatnak. • A KISZ-taggyűléseken kevés szó esik a takarékosságról. Min­den taggyűlésen beszélni kell ró­la és noszogatni kell mindenkit: figyelje környezetét, van-e ott al­kalom a spórolásra, s ha van, je­lentse azt. Még kevés a takaré­kossági őrjárat, az anyagmentő brigád, sehol sem láttunk olyan kiállítást, ahol a selejteket rak­ják ki mindenki szeme elé: néz­zétek, ebben ti is ludasok vagy­tok! Érdekes lenne olyan kiállí­tást is rendezni, ahol a be nem vezetett újításokat tennék köz­szemlére a fiatalok! A takarékossági mozgalom to­vábbfejlesztése érdekében feltét­lenül fontos az eredmények ál­landó és pontos nyilvántartása, értékelése és jutalmazása. Azok, akik fáradoznak, szabad idejük­ben újításokon töprengenek, a közösségnek segítenek, megérdemlik az elismerést, ki­tüntetést. Nem szabad felesleges nyűgnek tekinteni az értékelést, mert ez kedvetlenítő hatást vált ki. A „megfogott” forintok tulaj­donképpen nekünk segítenek, minket gazdagítanak. Több telik értékes beruházásokra, szociális kiadásokra, jobban tudunk élni. Takarékosságunk közügy, min­denkinek részt kell vállalni belő­le. De a fiataloknak különösen. A KISZ első kongresszusán ifjúsá­gunk azt fogadta, hogy a máso­dik ötéves terv idején két és fél milliárd forintot takarít meg. En­nek egy részét már sikerült meg­takarítani, de a munka java még hátravan. Nálunk, a Viharsarok­ban is, Pallag Róbert Ktiziiletek, vállalatok és termelőszövetkezetek figyelmébe! Felhívjuk a fentiek figyelmét, hogy szövetkezetünk bármilyen zsák­javítást minden mennyiségben határ­időre vállal. Kérjük a vállala­tokat, közületeket és a terme­lőszövetkezeteket, hogy a tor­lódások elkerülése végett ben­nünket mielőbb felkeresni szí­veskedjenek. Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 8. Telefon: 20—90. 723 D. K. Új székházat vettek a gyomai kesziyűkötők Korszerű kapcsolóház épült a Mezőberényi Pamutszövőben álló mozgalomként kezelik a ta­

Next

/
Thumbnails
Contents