Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-08 / 5. szám
MS. január *. 3 Kedd Uj módszerek a gépjavításban — Szerdán megyei Ae Orosházi és a Szarvasi Gépállomáson jó eredménnyel próbálták ki a traktorok és munkagépek sorozatszerü javítását. A műhely dolgozóiból — mindkét helyen — két brigádot szerveztek. Az egyik, a gépek folyamatos karbantartását látja el, a másik pedig — ez a több — a gépállomás! és a termelőszövetkezeti tnafcto- nok nagyjavításával foglalkozik. A szerelőkből külön csoportokat hoztak létre az egyes géprészek javítására, A javítás elkezdése előtt — a gép darabokra szedése alkalmával — a gépállomás jól képzett szakembereiből hibafelve- v« csoport vizsgálja felül az aütapasztalatcsere — katrészesket majd a darabodéra szedett motort tolókocsira helyezik és így továbbítják az egyes részegység-javítókhoz. * A sorozatjavítás — mint arról a megyei igazgatóságon lapunk munkatársát tájékoztatták — előnyös, mert a gépeket típuson- ként csoportosan javítják. A munka gyorsabb, sokoildnh'ibb és termelékenyebb. De nőtt a részegységjavítás során a személyes felelősség is. Az eddig jól bevált módszer elterjesztésére január 9-én a megyei igazgatóság, a 28 gépállomás főmérnöke és igazgatója részére Orosházán és Szarvason tapasztalatcserét rendez. Hasznos javaslatok a gyulai NEB legutóbbi ülésén A gyulai Népi Ellenőrző Bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta A városfejlesztési alap képzése és tékosságára, ezenkívül a MÁV-ad- lomá&sai kapcsolatban is hangzót, tak el javaslatok. Nagyarányú korszerűsítés az orosházi szövetkezetek sertéstelepein A termelőszövetkezeteknek érdeke, hogy a nép- gazdasági követelményekkel; .az ötéves terv célkitűzéseivel összhangban, minél .hamarabb olyan n.éretűvé fejlesszék a közös állat, állományt, hogy az eddiginél jóval több hízó állatot, tejet, tojást és egyéb terméket tudjanak adni az ország lakosságának. Az állam által biztosított támogatási rendszer is azt a célt szolgálja, hogy a közös gazdaságok minél gyorsabban megszilárduljanak, növeked. iék az árutermelés és csökkenjen az önköltség. A mezőgazdaság gyors ütemű átszervezése következtében azonban, a legtöbb, szövetkezet nem tudta kellőképpen biztosítani az állatállomány növekedésével arányban — a szükséges férőhelyeket. A férőhelyhiány különösen a téli időszákban igen jelentős kárt idézett élő, amely főként a sertéstenyésztésben mutatkozott meg. Ugyanis annak ellenére, hogy az évi iialási átlag kocánként elérte a 12—13 malacot, sőt esetenként a 15-öt is, választásra már mindössze S—9 maradt, s ae értékesítési időre sók esetben ez a szám 5—6-ra csökkent. Az elhulló, sok kedvezőtlen alakulását számos körülmény befolyásolta. Például a rossz elhelyezésen kívül a nem megfelelő takarmányozás és a gondozásnál tapasztalt mulasztó, sok —, hogy csak a legszembetűnőbbeket említsük. Be az állapot azonban a takarmánynövények termésátlagának eméfioedésóvel az utóbbi évelőben jawuít. Sókkal k®. súbb ütemben következik be azonban a változóé az elhelyeaá&wn. Bár az utóbbi évefaber igen gyors ütemben és nagy szám. ban épültek sertésférőhelyek a sarkalatos probléma még mindig ezen a területen tapasztalható leg. inkább. Különösen vonatkozik er. a fiaztaitókra. Van ugyan elegendő fiaztatónk, de jó részük nem meg. felelő — főként novembertől áprül menyeinek biztosítása is, főként a kombinált etetés bevezeté. sével. E módszer alatt azt értjük, amikor a hagyományos hígított moslókolást és a száraz ön etet«, eljárást együtt alkalmazzák. A gondozók munkaideje ezzel lerövidül. viszont mc-gnövekszik az ál. latok takarmányértékesítése. A te. leprendezéselt révén egy-két szövetkezet kivételével lehetővé vált hogy teljesen belső etetést vezessünk be, s így megmentjük az állatokat az időjárás viszontagságai. tar. A res*teség esöfcken az. zwt is, hogy a pihenőtereket ellát- jttk meleg hőszigetelő padozattal, s így elejét vesszük a megfázásból eredő tüdő-, gyomor, és bél- gyulladásnak vagy legalábbis a minimálisra szoríthatjuk le. Ugyanakkor a telepeken szenn y - vízcsatornákat létesítünk, s így a különböző fertőző betegségeit tér. jedését meggátoljuk. Jelentős tényező, hogy elsősorban a fiaztatóíeihasználósa, valamint A tejfel- vásárlás és feldolgozás című vizsgálati anyagokat és az autöbusz- körfekedés néhány kérdéséről tanácskoztak. A vizsgálatok és a ja. vasiatok nyomán intézkedés törté, nsk. Többek között egyes tej felvásárlók az értékesítési tevékenységet a közeljövőiben megszüntetik és asst a fökJwtovessaövekezetek r*e_ telik áK. A NEB javasolta a Hajdú megyei Tejipari Vállalatnak, hogy a gyulai telepükre a szűk gépkapacitás miatt állítsanak be még egy vajfeldolgozó gépet A bizottság felhívta az autóköz. lekedési vállalat figyelmét, az autóbuszközlekedés néhány íbgya• • • a Az, elmúlt év nagy beruházásaiból Egész éven át nagy ütemben épült Szászha lom hattá n a Dunai Hőerőmű. sóhajtott magában. — Csak megúsznám törés nélkül! De a széliroham egyre erőso- . dött. Időnként — mintha csak azért tenné, hogy lélegzetet vegyen — néhány másodpercre alábbhagyott a vihar dühöngése, hogy aztán újult erővel vesse magát Prohor bárkájára. Az egyik ilyen nyugalmi másodpereiben, amikor kifújhatta magát a halász, s körülnézhetett, valami szokatlan, a víz monoton morajlásától elütő hang ütötte meg a fülét. Hallgatózott, s úgy tűnt, mintha a kajütből jönnének a hangok. Prohor összerezzeni. Megértette, mi történik ott, a bárka fedett orr-részében. Óvatosan elfordította a kajüt ajtaján a reteszt, s egy kis nyíláson benézett. A fiát látta ott. A gyerek arca falfehér volt, a szemében rémület látszott. Kiabált, torikaszakadtából üvöltött, de a fergeteges zúgó vihar elnyomta a hangját, egy szót sem értett meg az apja. Igaz, itt már felesleges is volt a szó. Anélkül is mindent értett a halász. De segíteni képtelen volt a feleségének. A körülmények őt most a hajó tatjára, a vitoriarúdhoz kényszerítették: — hí) csak egy pillanatra is otthagyja a kor- mányrudat, a bánka oldalát a hullámok félé sodorná a szél, s felborulnának. Ám a fiú egyre csak hívta az apját. Ügy tűnt neki, mintha az apja nem hallaná vagy nem ériemé, amit kiabál néki. Ezért kimászott a kajütből, felállt a bárkában, s a vitorla felé indult. — Eredj vissza! Azonnal visz- sza a fcajütbe! — Prohor félt, hogy kisodorja a szél a bárkából a fiút, s olyan erősen rákiáltott, hogy elcsuklott a hangja, Megrekedt. Attól kezdve élete végéig csak rekedt, sípoló hangon, suttogva tudott beszélni. Soha nem jöttek helyre a hangszálai. A fiú azonban csak egyet tudott; bármi történik is, be kell hívnia ae apját a kajütbe, ahol olyan rettenetesen vergődik és szenved az anyja... S még egy lépést tett előre az imbolygó fedélzeten. Ebben a pillanatban hatalmas, emelet magasságú hullám csapott fel a bárka oldalánál. Fehéren habzó taraja a bárka fölé hajlott, s a következő másodpercben mennydörgésszerű vad csattanással vágódott a fedélzet padlójára. Prohor a vitorlarúdba kapaszkodott Állkapcsát keményen összeszoríl- va, minden erejével igyekezett ellenállni a víz kegyetlen sodrásának. Már nem tudta számolni a perceket. Csak azt érezte, mintha csípős korbácscsal vernék, mintha ezer kéz tépné a ruháját, s valami irgalmatlan erő húzná lefelé, igyekezne kitépni a vitorlaru- dat az öleléséből. Végre kikerült a bárka abból a hullámból. Prohor, amikor ismét kinyitotta a szemét, Mába kereste, nem találta fiát a lat jón. Reggelre veszített erejéből a szél, dél felé pedig már annyira elcsendesedett, hogy Prohor megpróbálta kikötni a kormány* íüdat. Az átélt izgalmaktól kábult fejjel, elcsigázva, csonttá fagyva indult a kajüt felé, hogy végre megnézze, mi van feleségé, vei. Csak akkor látta meg az ösz- szehajlott hálókon fekvő asz. szonyt, amikor a szeme már hozzászokott a kajüt félhomályához. Alettán, a rettenetes éjszakától meggyötörtén, félig eszméletlenül feküdt a felesége a hajó orrában, mellette pedig egy újszülött csecsemő pihegett rongyokba csavarva. A kislányuk, akit úgy vártak. Tamara egy mélyet sóhajtott. Igen, ilyen volt életének az első napja. Aztán az iskola, a pionírcsapat, a Komszomol és Moszkva, ahová tanulni küldték. Az Idegen Nyelvek Főiskolájának második évfolyamáról átment a biztonsági szervek speciális tanfolyamára. S most itt van Németországban, Karlslusteban, ahol már csaknem két éve játsz- sza a naív, nem nagy ésszel megáldott német nő szerepét. Tamara néha álmodozik. Elképzeli, hogy véget ért a háború, s ő ismét Moszkvában van. Megy a forgalmas Szadováján, a Gorkij utcán. Táskájában operajegy. A Nagyszínházba szól. De az előadás kezdetéig még van egy óra. Tehát nem kell annyira sietnie. (Folytatjuk) rilisig —, mert padozatuk hideg, a légtér nagy. túlzottan páradús, sö. tét és ezenkívül huzatos, a szellőztetés szinte mindenütt megoldatlan. Ezek a körülmények igen aggasztják a mezőgazdasági és | egészségügyi szakemberekéi, hiszen sem takarmánnyal, sem gyógyszerrel nem lehet olyan körülményt teremteni, mely pótolná az épületek hibáiból eredő veszte, ségeket. A felnevelést betegségek jelentős csökkenése csali abban az esetben remélhető, ha a meglévő sertésíéróhelyeiset átalakítással, korszerűsítéssel alkalmassá tesz. szüfc az azokban elhelyezett állatok megfelelő körülményeinek biztosítására. A jövőt tekintve azonban rendkívül biztató, hogy koi'mányunk olyan intézkedést hozott, amely városunk szövetkezeteit is besorolta az olyan közős gazdaságok közé, ahol már a jövő évben sorra kerülhet a sertéstelepek korszerűsítése. Orosháza valamennyi szövetkezetében széles körű vizsgálat alapján felmértük, hogy a már meglévő sertéstelepek milyen korszerűsítést igényelnek ahhoz, hogy a nálunk tenyésztett fehér hússertések igényeinek megfeleljenek. Természetesen a korszerűsítéssel vele jár a gondozók emberibb munkakökat korszerűsíi ji íte. Mindenekelőtt ez abban jut kifejezésre, hogy megszüntetjük a hideget és a beadót. A téli fialások idején a na- posmalacök hőigényét infravörös lámpákkal biztosítjuk. így a gyorson fejlődő állat nem használja fel a hő pótlására a májcukrot, nem pusztít majd a kóma, amelyet elsősorban, a szükséges hőfok hiánya vált ki. A szövetkezetek gazdái, s az állategészségügyi szakemberei': örömmel fogadták kormányunk nagy jelentőségű intézkedését, amely nagy összegű, s kedvező hitelt bocsát rendelkezésre a korszerűsítések végrehajtásához. A szövetkezetek vezetői vállalták, hogy az építési munkákat saját építő- brigádjuk végzi el, s így minél rö- videbb idő alatt megvalósuljon az állattenyésztés fellendítésére irányuló kezdeményezés. Ez annál is inkább fontos, mert a korszerű elhelyezés, valamint a kombinált etetés lehetővé teszi, hogy városi szinten évente mintegy 1500— 2000 sertéssel többet tudunk felnevelni, s az állatok kifutási idejét az eddigi 11—12 hónapról 9—10 hónapra csökkenthetjük, ami kedvezően hat a termelési költségek alakulására Gyulai András városi főáMattenyésztő Fiatal mezőgazdasági szakemberek védnökségével takarmánytermő bázissá alakítják a szénási legelőt A szarvasi ÖRKI csabacsűda gazdaságának szomszédságában húzódik a nagyszénási legelő. A hétszázholdas, évről évre az időjárás viszontagságai következtében kisült legelőt, a fiatal mezőgazdasági szakemberek védnökségével takarmány termő bázissá fejlesztik. Az ÖRKI szakemberei a csabacsűdi gazdaságban legelő- öntözéssel igen figyelemreméltó eredményt értek el. E figyelemreméltó eredményt a nagyszénás! szövetkezetek alaposam tanulmányozták, majd megállapodtak; a szakemberek véleménye alapján öntözik a legelő-területet, hogy ■negvédjék a nyári kisüléstől. A legelő öntözésére saámításo kát tettek. Megállapították: amennyiben az öntözött területen legelő jószág egyenként és egész éven át csupán egy kiló súlygyarapodást ér el, az öntözés költsége máris megtérül. A fiatal szakemberek, miután szerződést kötöttek a három nagyszénási szövetkezettel, 20x20-as kötésben elvégezitek a terület szintezését. Az idő kedvezőre fordulásával elkezdik a csatornák kitűzését. Az árkok húzására lánctalpas traktorokat és ároknyitó ekéket használnak. Az öntözést az idén elkezdik. Nagyszénáson a fiatal szakemberek támogatásával áttérnek — mind a hétszáz holdon — a belterjes legelőgazdálkodásra.
