Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-31 / 25. szám
IMS. január 31. 3 Alakuló küldöttközgyűlést tart az MTESZ Békéscsabán A Műszaki és Természettudományi Egyesülete',; Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottsága február 4-én, hétfőn délelőtt 10 órakor alakuló küldöttközgyűlést tart a megyei pártbizottság tanács, termében, Békéscsabán. A küldöttközgyűlésen megyénk műszaki vezetői előtt Bakó Ignác, a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár igazgatója, a GTE békéscsabai helyi csoportjának elnöke tart megnyitó beszédet. Gyulavári Pál elvtárs, a pártbizottság ipari osztályvezetője a megye ipari, mezőgazdasági fejlesztési problémáiról számol be. Részt vesz a tanácskozáson Philipp Miklós, a MTESZ főtitkárhelyettese is. Megyénk 203 termelőszövetkezetében elkészítették a zárszámadást Január utolsó munkanapjaira megyénk valamennyi termelőszövetkezetében elkészítették a múlt évi gazdálkodás zárszámadását. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai számszaki szempontból január 30-ig 175 termelőszövetkezet zárszámadásait vizsgálták felül. Eddig 70 termelőszövetkezetben tartottak zárszámadó közgyűlést A gazdálkodás jó eredményével kitűnt többek között a tótkomi ősi Haladás Tsz: 38 forintot tervezték egy-egy munkaegységre, ezzel szemben 40,04 forintot osztottak. A rendszeresen dolgozó tagok átlagjövedelme 17 784 forint. A nagybánhegyesd Zalka Máté Tszben munkaegységenként 45,64 forintot, ezen felül ugyancsak munkaegységenként 2,72 forint értékű prémiumot kaptak a szövetkezet gazdái. Ebben a szövetkezetben az egy tagra jutó jövedelem meghaladja a 18 és fél ezer forintot. Igen jó eredményt*értek el a kamuit Béke Tsz-ben is. Itt 40,32, a békéscsabai Kossuth Tsz-ben pedig 38,71 forintot ér agy munkaegység. Szakszervezeti vezetők tanfolyama Kétegyházán A MEDOSZ megyei bizottsága a szakszervezeti titkárok, a termelési és a bérfelelősök részére Kétegyházán, a gépészképző szakiskolában, háromnapos továbbképző tanfolyamot rendezett a szakszervezeti munka idei tennivalóinak megbeszélésére. A múlt héten a szakszervezeti bizottságok kulturális és sportfelelőseinek, továbbá több reszortfelelősnek is tanfolyamot tartottak. A MEDOSZ megyei bizottságának munkatársai és a felkért előadók 240—250 szakszervezeti aktívát tájékoztattak a dolgozók érdekképviseletéről. Sokat fejlődött az elmúlt években Bucsa (Tudósítónktól) Az elmúlt négy év alatt több új létesítmény épült Buesán, melyre főleg a községfejlesztési alapból biztosította a tanács a szükséges összeget. Ezenkívül állami beruházással épült többek között 50 ezer forintos költséggel az új gyógyszertár. Felújították a községben a filmszínházat, melyre 150 ezer forintot fordítottak, elkészült a sportöltöző is. Erre 60 ezer forintot költöttek. A legnagyobb fejlődést a községben az új iskola építése jelentette, melyre hárommillió forintot költöttek. Felépült az MSZMP-széfcház is, és rendbe hozták, tatarozták a nevelőd Lakásokat, valamint a községi tanács épületét A község fejlődéséhez, szépítéséhez a lakosság is hozzájárult, mert az elmúlt éveikben igen jelentős társadalmi munkával .segítette a községi tanács munkáját. Tanulnak a baromfitenyésztők A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a békéscsabai Barne- vái a termelőszövetkezeti baromfi- gondozók részére január 28-tól február 9-ig bentlakásos szakmun- kásvizsga-előkószítőtanfolyamot rendez. A békési, a szeghalmi és a sarkadi járásból, továbbá Békéscsaba közös gazdaságaiból 40 baromfigondozó érkezett meg hétfőn a tanfolyamra. A békéscsabai tanfolyamot meg. előzőén Gyulán 24 napon át 38 szövetkezeti gazdát készítettek fel szakmunkásvizsgára. Ezt a tanfolyamot a város és a jáíás termelőszövetkezeteinek baromfigondozói résziére szervezték. Gyomén szintén elkezdődött egy keltetést szakmunkásképző tanfolyam. A három helyen száznál több baromfitenyésztő szakmunkást készítenek élő vizsgára. A vetőmagtermesztés szakosítása a szocialista országok között Varsó Varsóban január 24-töl 28-ig tanácskozott a KGST vetőmagtermesztési munkacsoportja. A tanácskozáson hét ország — köztük hazánk képviselői — vetitek részt. A munkacsoport összeállította az egyes növényfajták vetőmagtermesztésének 1970-ig szóló tervét, valamint az 1980-ig terjedő tájékoztató programját. ÁB elgondolások szerint Magyarország és Bulgária lucerna- vetőmag-termesztésre szakosítja magát, és ennek megfelelően nemcsak saját szükségletére, hanem más országok számára — így például Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság részére is termel ilyen vetőmagot. A tervek szerint az érdekelt államok hosszú lejáratú egyezményt köbnek a vetőmagok szállítására (MTI) Négymillió forint az asztalon A zárszámadási közgyűlés megkezdése előtt érkeztünk a füzes- gyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet központi irodájába. Az elnök, a főkönyvelő, a főagronó- mus, s még néhányan már felvették kabátjukat, hogy a községi kultúrház nagytermébe igyekezzenek, ahol a több mint tízezerholdas mamut szövetkezet tagjainak jó része már helyet fog latit a széksorokban. — A közgyűlésen majd mindent megtudnak a szövetkezet gazdálkodásáról — jelentette ki az elnök, amikor egy kis előzetes tájékozódást kértünk. — Hanem azt a pénzt, amit most fizetünk ki, megnézhetik az elvtársak egy másik irodában. Megnéztük, s le is fényképeztük (első oldalas képünk), de csak azt a részét, a csaknem négymillió íoA zárszámadási közgyűlés elnökségében helyet foglalt és felszólalt Láda András elvtárs, a szeghalmi járási pártbizottság titkára is. ró családjaikkal együtt. Mi sem jellemzőbb szorgalmukra, mint az, hogy saját területük jó megművelésén túl futotta erejükből arra is, hogy a Töviskesi Állami Gazdaságban 700 hold kukoricát, a Berettyóújfalui Állami Gazdaságban 150 hold cukorrépát és 400 hold kukoricát is megkapáljanak. Mondani sem kell, hogy ez külön legalább egymillió forinttal tetézte a tagok szövetkezetéből származó 17 millió 693 ezer forint keresetét. Ha ezt is számolják, akkor az egy tagra jutó múlt évi átlagos jövedelem nem 19 294, hanem igencsak 20 000 forintra rúg. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdái egyöntetű lelkesedéssel szavazták meg az erejük javát vesztett idős tagok pénzzel és kenyérgabonával való megsegítését, de azt is, hogy a szövetkezet legjobban dolgozói közül 40-et két-kétszáz forint jutalomban részesítsen a tsz igazgatósága. azt hallottuk, hogy Fiuké Márton három lányával együtt 66 ezer, Fegyver Imre két fiával 74 ezer forintot keresett. Keresetről beszélnek itt, mert a múlt évben rátértek a készpénz-javadalmazásra. Eleinte ez is akozott egy-egy kis nehézségeit, meg nem értést. De meg ^kellett küzdeni egynéhány maradi felfogással is (többen ragaszkodtak a ritka kukoricához), a legnagyobb nehézséget azonban a szárazság okozta (egész évben csak 45 milliméter csapadék hüllt Füzesgyarmat határára). — Nem lesz itt az idén se termés, se jövedelem — mondogatták elkeseredve jó néhányan. De Ezek után önkéntelenül bukkan elő a kérdés: a nagy szárazság ellenére, hogyan teremtették elő az ilyen nagyszerű jövedelemhez szükséges bevételt? Onnan, hogy ennek a szövetkezetnek már jól szervezett az árutermelési alapja. Az értékesített búzáért 3,4, cukorrépáért 2,5, lucernamagért 5 millió forintot kaptak. A növény- termesztésből összesen 16,2 millió volt a múlt évi bevétel. Csaknem ennyi, 14,3 millió körül volt az állattenyésztés hozamaiból származó bevétel is. Többek között 2857 hízott sertést, 1453 süldőt, 629 malacot, 311 hízott marhát, 186,80 mázsa gyapjút, 312 mázsa baromfit, s majdnem 800 ezer liter tejet értékesítettek. Az állattenyésztésben is éppen olyan magasfokú volt a szorgalom és a lelkiismeretesség, mint a növény- termesztésben. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy a tehenektől átlag 2650 liter tejet fejAlapító tagnak számít Ladányi Antal, aki ugyan a Vörös Csillag Tsz alakulásakor egyes típusú sző. vetkezetet szervezett, de aztán csakhamar csatlakozott az egyes típusú szövetkezet tagjaival együtt a Vörös Csillaghoz. , riwtwak, amit Ladányi Sándor pénztáros és segítőtársai még nem raktak borítékba. Találomra rámutatunk néhány borítékra, s kivették őket. Egyik Nagy Imréé volt 6337 forinttal, a másik K. Szabó Sándoré 9745 forinttal, a harmadik Török Istváné 10 045 forinttal. — Ennyi jár most a végelszámolás után ezeknek az elvtársaiknak — mondották az elismerést kifejező ejha-ra. — Az előleg 30 forint volt minden munkanormára. Például Török Imre tavalyi összA szövetkezet tavalyi sikeréhez jelentős mértékben hozzájárult a 320 fiatal is, akiknek szorgalmát bizonyítja, hogy 1961- ben is országos első helyezést értek el a nagyüzemi termelésben, s a tavalyi országos versenyben is jól megállták a helyűket. keresete 39 747 forintot tett ki- Ezek után már nem volt meglepetés számunkra az, amikor az elnök, a főkönyvelő és a főagronó- mua zárszámadási beszámolójából amikor látták, hogy a vezetőség minden hónapban előteremti a munkanormániként megígért 30 forint előleget, szívós kitartással dolgoztaik mindnyájan, munkabítek, a kocáktól átlag 14 malacot neveltek fel, s 14 forintra csökkentették egy kilogramm sertéshús önköltségét. K. L
