Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

IMS. Január M. 4 Széria 4 békéscsabai üzemek és a középiskolák együttműködése az 5+l-es oktatásban Békéscsaba három középis­hettyek és dolgozók kijeSőJéséről, szőr 100 tanuló minősítésére kerül Megjelent az általános iskolai reformtanterv Elhagyta a nyomdát az első reformtankönyv, az ötödikes Élővilág kólájában 1100 tanuló jár 5+l-es osztályba, ahol az elméleti okta­tás mellett, szakismereteket is szereznek. A gimnáziumban van egy 4+2-es osztály 44 tanulóval, akik az érettségivel együtt, szak­munkás-bizonyítványt is szerez­nék. A középiskolák 35 üzemmel, intézménnyel, termelőszövetkezet­tel állnak kapcsolatban, itt szerzik meg a tanulók a gyakorlati kép­zést. Több esetben lazult az üzemek és a gimnáziumok kapcsolata és ezt mindkét részről a városi párt- bizottságnál is észrevételezték. Az intézmények és az iskolák kapcsolatának javítása érdekében a pártbizottság a napokban érte­kezletet tartott, ahol részt vettek a gimnáziumok igazgatói és a 35 üzem vezetői. Az értekezleten Bőr Ferenc, a gimnázium igazgatója tartott vitaindító előadást Részle­tesen ismertette a művelődésügyi miniszter a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöké­nek 152/1962. számú együttes uta­sítását a szakközépiskolák és a gimnáziumok, valamint az üzemek kapcsolatának szabályozósáról. Nem érdektelen, ha említést teszünk mi is erről az utasításról, hiszen részletesen intézkedik a megyét érdeklő középiskolák és üzemek viszonyáról. A gimnázi­umi szakmai képzésben való együttműködés keretében a gim­názium gondoskodik az iskolában folyó szakelméleti oktatás céljá­ra szükséges tantermekről, az el­méleti és gyakorlati oktatói sze­mélyzetről, a tanulóknak az üze­mi munkahelyeken való felügye­letéről, a tanmenetek elkészítésé­ről. Az üzem gondoskodik a gya­korlati képzésre alkalmas munka­a tanulóknak üzemi munkahelyek­re való beosztásáról, megfelelő mlinkával való ellátásáról, a gim­názium nevelő munkájának támo­gatásáról. Megyénkben, de különösen Bé­késcsabán ezt eddig nem minden tekintetben hajtották végre. Az említett tanácskozáson néhány hozzászóló elmondta, hogy a vál­lalati igazgatók nagyobb felelőssé­ge szükséges az 5+l-es foglalkozá­sokhoz. Ismernék olyan esetet, ahol a rendszeres képzés helyett udvart sepertetnek a tanulókkal, néhol pedig a vállalatok felsőbb szervei sem biztosították az okta­tás feltételeit A tanácskozáson sok szó esett arról, hogy Békéscsaba nagyará­nyú iparosodása mögött elmaradt a szakmunkás-továbbképzés. Ügy döntötték, hogy az 5+l-es okta­tás mellett, továbbfejlesztik a 4+2-es formát is, amelyben maga­sabb szinten, elmélyültebben fog­lalkoznak majd a tanulókkal. Különösen fontos jövőre egy élel­miszeripari tagozat létrehozása, mivel a konzervgyár és a hűtőház szakmunkás-utánpótlása ezt meg­követeli. Ez a gimnáziumi okta­tás azonban még nem elégíti ki sem Békéscsaba, sem a megye igényeit. Az élelmiszeripari üze­mek — a megye cukorgyárai is ide számítandók — kénytelenek szakmunkás-utánpótlásuk biztosí­tását úgy megoldani, hogy Sze­gedre, Budapestre vagy más váro­sokba küldenek tanulókat. Me. gyénk jellege megkívánná, hogy egy élelmiszeripari technikum alakuljon, amelyben az érettségi­nél magasabb képzettséget kapná­nak a tanulók. AZ 5-f-1-eS 0M»t*S négy év­vel ezelőtt kezdődött. Az idén elő­Hárommillió forinttal teljesítette túl tavalyi tervét a gyulai mezőgazdasági szaküzlet Az idén bőségesebb lesz a választék kisgépekből és (Tudósítónktól) A Gyulai Földművesszövetkezet mezőgazdasági szaküzlete 10 szá­zalékkal teljesítette túl a VIII. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlását. A mezőgazdasági szaküzlet dolgozói az elmúlt évben hárommillió forinttal forgalmaz­tak többet, mint az 1961. évben. A termelőszövetkezetek és közü. letek sűrűn keresik fel a szakbol­tot. A megyén kívüliek is szívesen vásárolnak a gyulai mezőgazda- sági szaküzletből. Az idén három és fél millió fo­rintos raktárkészlet várja a vá­sárlókat. Egy-egy mezőgazdasági cikkből több ezer darabot is tá­rolnak. Az 1961. évhez hasonlítva az áruk választéka 35 százalékkal nőtt. Petrovszki Pál üzletvezető el­szerszámokból mondta, hogy a kilenc bolti dol­gozó közül hatan tanulnak szak­mai és mezőgazdasági technikum­ban. Azonkívül politikáilag is ké­pezik magukat. Az üzlet kollektí­vája a múlt évi eredményt is an­nak köszönheti, hogy tanultak, se­gítették egymást. Ezért vált le­hetővé a módosítás, vagyis a ve­gyes kiszolgálásról a háromre- szortos kiszolgálásra való áttérés. Ez az új forma gyorsabbá tette a vásárlók kiszolgálását Az üzlet dolgozói az 1962-es esz­tendőben mindent megtették a tervek végrehajtásáért, ezért si­került a Kiváló Bolt cím elnyeré­sének feltételeit is teljesíteni. Most elhatározták, hogy csatlakoznak a szocialista brigád mozgalomhoz is. B. Gy. 10 millió forint hitelt kapnak a dévaványai termelőszövetkezetek A dévaványai termelőszövetke­zetek az 1963-as gazdasági évben 10 millió forintnál több középle­járatú állami hitelt kapnak. A hi­tel többségét az Aranykalász Tsz kapja, amely az összegből 300 hold földön végeztet talajjavítást, 500 hold föld öntözéséhez szükséges barázdás és esőztető-berendezést vásárol, ezenkívül tehénistállót, süldőnevelőt, juhhodályt, górét épít, kutakat ásat és furat. Két­százkilencvenezer forintot fordíta nak közművesítésre. A Gábor Áron Tsz 1145 ezer fo­rint kölcsönt kap. A pénz nagy ré­szét talajjavításra, ezenkívül belső villamosításra, dohánypajta épí­tésére, kutak fúrására költik el. A Lenin Tsz-ben a rendelkezés­re álló összegből talajt javítanak, hizlaldát és agronómusi lakást építenek. sor. A mezőgazdaság különböző ágaiban, az esztergályos, autósze­relő és fehémeműkészítő szakmá­ban jártasságot szerzettek, minő­sítő bizottság elé kerülnék. Ez a bizottság dönt majd egyenként, hogy ki, mikor tehet szakmunkás­vizsgát. Figyelembe veszik az érettségit és az eltöltött gyakorla­ti órákat A tanácskozás résztvevői közül néhányon aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy sokan nem dolgoz­nak továbbra is a szakmában, meg­éri-e ezért ennek az oktatási for­mának a további alkalmazása? Maguk az értekezlet résztvevői adták meg erre a választ: igen, van értelme. Mert, ha nem is ma­rad a szakmában egy-egy tanuló, de megismerkedik a munkával, ami az oktatási reformtörvény alapján is lényeges szempont. K. M. A Művelődésügyi Minésztérium. ban kapott tájékoztatás szerint fü­zetalakban a napokban megjelent az orosz nyelv, a számtan-mértan, a gyakorlati foglalkozás és az osz­tályfőnöki órák V—VIII. osztályos új tan terve, valamint — külön kö­tetben — az alsó tagozati tanterv. Folyamatosan a többi tantárgy tanterve is kikerül a nyomdából. A tantervi füzetekből több mint százezer, az alsó tagozati kötetből pedig mintegy 30 000 példányt küldenek a megyékbe, hogy szét­oszthassák az iskoláknak. Közöl­ték még, hogy márciusban egybe­kötve megjelenik a teljes tanterv is, amellyel szintén ellátják az ál­talános iskolákat, küldenek a kö­zépiskoláknak is, valamint az ok­tatásügyi munkát irányító tanügy- igazgatási dolgozóknak. A készülő általános iskolai re­formtankönyvek közül már el­hagyta a nyomdát az V. osztályos Élővilág, amely nagyalakú, ke­mény kötésű, s számos érdekes, színes illusztrációt tartalmaz. (MTI) Néprajzi munka a mekényesi oia.iitésröl Nagy Gyula, az Orosházi Szántó Ko­vács János Múzeum igazgatója, a régi malmok néprajzi szakértője hosszab­ban fanulmányozta nemrégiben a Ba­ranya megyei Mekényes község olaj­ütőjét. Tudományos munkájának ered­ményét fényképekkel és rajzokkal mellékelt mintegy 40 oldalas néprajzi leírásban rögzítette. Tanulmánya a hagyományos olajütés első korszerű leírása a szakirodalomban, amelynek megörökítésére az Athnographia című folyóirat szerkesztősége kérte meg a szerzőt. Gazdaságilag megerősödtek a megyeszékhely termelőszövetkezetei Az utóbbi időben értekezlete­ken, szakmai vitákon egyre több­ször hallottunk a megyeszékhe­lyen működő hét termelőszövet­kezet jó munkájáról. Felkerestük Kovács Ferenc elvtársat, a városi tanács vb mezőgazdasági osztály- vezetőjét, s kérdezősködtünk tőle Békéscsaba termelőszövetkezetei­nek eredményeiről. — Milyen tények bizonyítják a gazdálkodás fejlődését, egyre magasabb színvonalát? — Városunk hét termelőszövet­kezete az utóbbi időben jól gaz­dálkodik. Közülük egy sem tarto­zik a gyengék sorába. Közös va­gyonukat egy év alatt. 20 millió forinttal fejlesztették, ugyanakkor amíg 1961-ben 17 916 ezer forint értékű árut adtak a népgazdaság­nak, addig 1962-ben árutermelési mutatójuk elérte a 46 millió forin­tot Ezt az eredményt 18 706 ka- tasztiális hold szántóföldön érték él. Meg szeretném jegyezni, hogy a szövetkezetek 17 millió forint hitelt fordítottak fennállásuk óta gazdálkodásuk fejlesztésére. Töb­bek között a múlt évben saját be­vételeikből hat és fiéi millió fo­rint beruházással bővítették a ter­melést. — Ezek közül melyek voltak a múlt évben a jelentősebb be­ruházások? — A Petőfi Tsz a törzsállomány elhelyezésére épített egy ötezres baromfiólat és egy hatezres csibe­nevelőt Épült itt még egy 32 va- gonos magtár is. Ennek azonos másolatát építették fel a Május 1 Termelőszövetkezetben. A Május 1 Tsz tovább bővítette öntözőtéle­pét. Vásárolt egy magas nyomású esőztető-berendezést A Kossuth Tsz-ben 300 férőhelyes süldőszál­lást készítettek. Az építkezéseken kívül* jelentősen gyarapodott a szövetkezetek gépparkja. — Élelmezési cikkekből meny­nyit szállítottak a város szö­vetkezetei a népgazdaságnak? — Kenyérgabonából az aszá­lyos időjárás ellenére 129 vagon­nal adtak él a terményforgalmi­nak. Természetesen a 3600 tsz- gazdának és azok családjának a szövetkezetek biztosították a szük­séges kenyérgabonát. Hízott ser­tésből csaknem ötezret adtak éL, 2172-őt a háztáji gazdaságok hiz­laltak és értékesítettek. Ugyan­akkor eladtak a tsz-ek 13 784 hek­toliter tejet és 2479 mázsa barom­fit. A konzervgyár közelsége igen jól hatott a zöldségtermesztésre. A hét szövetkezet 1250 holdról 347 vagon zöldséget értékesített Ter­mészetesen igen nagy mennyiségű borsót, karalábét, káposztát, ubor­kát, karfiolt szállítottak a város piacára, s adtak el közvetlen a la­kosságnak. Ha a szövetkezetek áruértékesítését összességében vizsgáljuk, akkor megállapíthat­juk, hogy minden 100 hold szán­tóra 238 ezer forint értékű árut adtak él. — Milyen gazdasági feladatok megoldására készülnek a tsz-ek az idén? — Megteremtettük az előfeltéte­lét annak, hogy a termelőszövet­kezetek városunk második ötéves tervének mezőgazdasági részét teljesítsék. Kenyérgabonából 14, őszi árpából 16,5, kukoricából (májusi morzsolt) 20,5, cukorrépá­ból 180 mázsa átlagtermés eléré­sére számítunk. Az állattenyész­tést szintén továbbfejlesztjük. Az idén a tavalyinál lényegesen több baromfit,, hízott sertést és tejet adunk a népgazdaságnak. Az áru­értékesítést terveket a szövetke­zetek újabb beruházásokkal való­sítják meg. Építenek többek kö­zött borjúnevelőt, százas tehénis- tállót. górékat, magtárakat, kuta­kat fúrnak, kilenc majorban ren­dezik a villanyvilágítást, hat tsz- központban megoldják az állatok jó ivóvízellátását. A Kulich Tsz 50 holdon új öntözőtelepet épít, a Május 1 Tsz pedig 100 holdon ja­vítja a talajt. A beruházás termé­szetesen ennél jóval több lesz, de több lesz a tavalyinál a saját erőből Való építkezés is. Az épít­kezések és egyéb beruházások ter­vét teljes egészében még nem kaptuk meg. Ezek jóváhagyása ezekben a napokban történik. Mindenesetre a mezőgazdasági osztály is, de a termelőszövetkeze­tek vezetősége is nagy gondot for­dít a gazdálkodás tervszerűségére, a múlt évben elért eredmények továbbnövelésére, hogy mind több árut kapjon a népgazdaság, s a tagság is egyre jobb módban él­hessen — fejezte be nyilatkozatát Kovács elv társ. Róluk az állam gondoskodik... Alacsony, zömök ember Kardos elv­társ, a körösladányi szociális otthon veze­tője. Csípős szélben mutatja az otthont, mint az újdonsült háztulajdonos mutat­ja otthonát. — Tessék olyat találni, ami nincs! Hát olyant a leg­jobb akarattal sem tudnánk™ A raktár van legkö­zelebb. Ott nézünk szét. Mindennél töb­bet ér a felsorolás: citrom, narancs, kol­bászok szálai... kon- zerv-tok, kétszersül­tek és befőttek... ki- menőruha, bakancs és női divatcipő. Kovács István, az egyik gon­dozott szekrényét mu­tatja boldogon... Nem azért mondom — de elcserélném vele az enyémet. Amíg az új épület­részen haladunk át, Kardos elvtárs el­mondja, hogy a de­cember 29-i átadás­kor csak szűkszavú tudósítás jelent meg a lapokban arról, hogy ezt az épület­részt több mint egy­millió forintos költ­séggel hozta létre a magyar társadalom. Nézem a barátságos, marasztaló társalgót, a kívülről modem megoldással fűthető szobákat, a rádiókat, s a Tjégi hallomásból ismert, de ennek az épületnek a helyén volt „krumplileveses” szegényházra gondo­lok. Női fürdő meg kü­lön férfifürdő — hi­deg-meleg vízzel — ugyan, te szegény, el­árvult, apátián, anyátlan, beteges öreg —, hol kaphat­tad volna meg ezt — ezt a törődést! Nézem az étrendet: húsleves, sült pulyka, befőtt... vagy: gyü­mölcs-leves, hurka, kolbász, savanyúság­gal, burgonyaköret- te I— A dohányzóban fo­nott, modem bútorok. Amott az orvosi ren­delő, s az ápolóknak külön szoba... Hiábavaló dolog so­rolni! Egy azonban biztos... róluk erős társadalom: a nép ál­lama — maga a nép -•indoskodik... Ternyák Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents