Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-29 / 23. szám
NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS^LAPJA 1963. JANUÁR 29., KEDD Ara 60 fillér xviii. Évfolyam, 23. szám fitt§g proletárjáig egyesüljetekI Uj tennivalók Kondoroson | Olaj és ötéves terv | A lottó tórgynyetenéiy SOtSOldSO | Interjú filmügyben ] Hideg idő A választások második szakaszában A jelölőgyűlések befejezése után megkezdődött a választások előkészítésének második szakasza: a házi agitáció, a kisgyűlé- sek, csoportos beszélgetések szervezése. Cél, hogy a megye valamennyi választópolgárával szót váltsanak az ebben a munkában résztvevő népfrontaktívák. Magyarán: mindenki véleménye kifejezésre jusson, az egész megye „zöldasztal” legyen, mely fölött meghányják-vetik a helyi és országos ügyeket a választók. A megtartott jelölőgyűléseken mintegy 150 ezer ember vett részt, nagyjából fele a szavazásra jogosultaknak. A másik fele szolgálati ügyek, éltes kor, betegség, esetleg hiányos szervezés és má: okok miatt nem jelent meg. Akad jócskán olyan is, főleg falun, akit eddig nem tudták felrázni a közömbösségből, a választások előkészületei. Talán azért, mert a helyi gondok (az aszály, s a szervezetlen irányítás következtében előállott alacsonyabb munkaegység-érték) jobban befolyásolták a hangulatát. Mindez azt a feladatot utalja a párt- és tömegszervezetek, a népfrontbizottságok elé, hogy a házi agitáció során mindenkit keressenek fel, őszintén beszéljenek mindenkivel a jelenről és a jövőről. Rendkívül fontosak a kisgyűlé- sek, s ezek kellő aktivitással folynak is a megyében. De talán még fontosabb az agitációnak az a formája, amikor a népnevelő egyenként beszélget az emberekkel. Ezen alkalmakkor kerül szóba sok olyan dolog, amelynek elmondására kevesebb lehetőség adódik a kis- gyűléseken. Ilyen beszélgetések alkalmával lehet leginkább meg- érttetni az összefüggést a helyi és az országos eredmények között, mely utóhbiról kevés szó esett az eddigi kisgyüléseken. S a házi agitáció a legalkalmasabb arra is, hogy mindenki egyénileg megértse: ha hiba volt válami- ben a múlt évben, mi volt annak a tényleges oka, s ő személy szerint hogyan járulhat ahhoz, hogy a jövőben elkerüljék a hibákat. A személyes beszélgetéseken még- inkább feltárul az emberek előtt saját szerepük a termelésben, a politikában, a társadalmi tevékenységben, még világosabban láthatóvá válik, hogy az országos politika — amelynek jóváhagyására szavazunk február 24-én — és ennek jó végrehajtása miért mindenki ügye. Szükséges tehát jól felkészülni a népnevelőknek a csoportos beszélgetésekre, s a házi agitációra. A megtartott tanfolyamok megadták ehhez az alapot. De fontos, hogy ezt az alapot a napi sajtó állandó olvasásával, a helyi tervek és tennivalók ismeretének tudásával bővítsék azok az elv-, társak, akik a válasz'ások előkészítésének mostani igen fontos szakaszában vesznek részt. V. D. / Kádár János elvtárs beszédet mond a Ganz-Mávagi választási gyűlésén Kedden, január 29-én délután három órakor a GANZ— MÁVAG-ban választási gyűlés lesz, amelyen Kádár János elvtárs : mond beszédet. i A magyar televízió a gyűlés-ól helyszíni közvetítésben számol : be, a rádió pedig este 8 órai kezdettel ismerteti Kádár János elvtárs i beszédét. (MTI) •' * Hatvanmillió forint I • • ‘ ' V * a megye városainak és községeinek j fejlesztésére A községfejleszTési alapból — amelyet a lakosság fizet — egyre jobban szépülnek megyénk városai, községei. Évente 65—75 millió "orintot ad össze a lakosság . az 5ket érintő beruházások megvalósítására. Az idén a bevételi tervek 72 millió forint községfejlesztési 7 lap befizetését irányozzák elő, amelyből 12 millió forintot a jövő évben kezdődő nagyobb volumenű beruházásra tartalékolnak, 60 milliót pedig a városok és községek fejlesztésére fordítanak. A tanácsok jelentős társadalma munkára is számolnak. Előreláthatólag — a sok évi tapasztalatot figyelembe véve — ebben az évben 5,3 millió forintra becsülik a várható társadalmi munka értékét. A lakosság főként az új gyalogjárdák és közutak készítésében segíti a községfejlesztési tervek valóra váltását. Az idén 61 710 folyóméter utat és gyalogjárdát építenek a lakott területeken. A villanyhálózat bővítésére hárommillió forintot költenek. Kereken 26 kilométer szakaszon teljesen új hálózatot építenek, amelyből legjelentősebb lesz a dobozi, az újkl- gyósi, a battonyai, a mezőhegyesi, a nagyszénási, a kötegyáni, a sar- 'cadi, a kondorost és a füzesgyarmati villamosítás. DévaVányán az idén befejezik a 3,1 millió forintból épülő fürdő készítését. Békésszenitandráson és Újkígyóson új strandfürdőt építenek. Mezőko- vácsházán elkészül az új mozi, befejezik a csorvási művelődési otthon és a szarvasi kultúrház építését. Orosházán 40 férőhelyes bölcsődét létesítenek, Tótkomlóson, 3 közegészségügy javítására fedett csatornahálózatot készítenek, Békéscsabán tovább bővítik a für- • dót. Sarkadon újabb utcákba jut- j tátjáik el a jó ivóvizet egy új hid- j roglóbusz segí tségével. Bélme- j gyérén és Sarkadkeresztúron új • gyógyszertárat építenek. Befeje- • zik a sarkadi tbc-gondozó építését : is. Zsadányban és Kevermesen j elkészült 2—2 új iskolai tanterem. • Békésen hosszabb halogatás után : erre az évre előirányoztak egy • termálkút-fúrást. Orosházán bővL | tik a városi vízhálózatot, Kétsop- • ronyban új kutat fúrnak. | Szó bek András elvtárs, K Elnöki Tanács tagja, régi munkás- mozgalmi harcos. Békéscsabai születésű, eredeti foglalkozása ács. A felszabadulás után sok fontos közfunkciót töltött he, s 1949 óta Békés megye képviselője az országgyűlésben. A mostani választásokra a vésztői Petőfi Termelőszövetkezet gazdái jelölték országgyűlési képviselőnek. Az északi országokban nem olyan zord a tél, mint délen Japánban hét vonat vesztegel a mély hóban kétezerötszáz utassal — A dermesztő sarki levegő, szélviharokkal olyan zord telet idézett elő a világ egyes részein, amilyenre ebben az évszázadban még nem Megkezdték a karbantartást megyénk cukorgyáraiban A Sarkadi és a Mezőhegyesi Cukorgyárban befejezték a cukorgyártást és megkezdték a karbantartási munkákat. Sarkadon 23 160 vagon cukorrépát dolgoztak fel, amelyből 36 830 tonna cukrot gyártottak. A Mezőhegyesi Cukorgyárban 25 700 vagon cukorrépából 38 000 tonna cukrot készítettek. A gyár körzetében 20 300 holdról átlagosan 138 mázsa cukorrépatermés volt holdanként. Bár a fagy rendkívül megnehezítette a munkákat, mégis sikerült idejében befejezni az idényt, részben azért is, mert a körzetből 3600 vagon cukorrépát más gyáraknak adtak át A kisebb répatermés ellenére a várt ■ nál több cukor készült, mert mind több gazdaságban termesztették a szárazságot jobban tűrő és magasabb cukorhozamú polip- loid vetőmagot. A mezőhegyesi gyár 16 600 vagon egyszer, illetve kétszer préselt répaszelettel segített az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek takarmánygondján. A körzetben megkezdték az idei cukorrépa vetőmag előkészítését, előreláthatóan tízezer holdra elegendő lekoptatott és 3000 holdra való szemenkénti vetőmagról gondolkodnak, főleg a termelő- szövetkezeteknek.; volt példa. A természet játéka folytán azonban Alaszkában szokatlanul enyhe a tél és több északi országban szántén jobb a helyzet, mint más években, A téltől az idén sokkal többet szenved a dél. Az Egyesült Államok keleti felében a viharok miatt be kellett zárni az iskolákat. Egyes elszigetelt településeket repülőgépről láttak el élelemmel. Nagy hóviharok söpörtek végig Ausztria, Nyugat-Németor- szág, Lengyelország, ■ Franciaország és Olaszország több részén is. Spanyolországban a több mint kéthetes hó, ónos eső, a köd és é folyók áradásai nagy károkat okoztak az iparban, a közlekedésben és az építkezésben. A gyümölcstermésben okozott veszteségek értékét 85 millió dollárra becsülik. Isztanbnlhan négy egymást követő nap egyfolytában esett a hó, aminek következtében egyre nagyobbak a nehézségek a kétmilliós város gáz- és vízellátásában. A münchen—genfi express négyszáz utasával öt órára megró, kedt Sonthofen bajorországi város közelében a hófúvás miatt. Izraelben, Felső-Galileáhan a nagy esőzések miatt árvíz keletkezett, amelynek következtében két falut ki kellett üríteni. Négy ház összeomlott. Japánban sem szűnt meg a tartós hóesés. Fukui megyében a hó maga alá temetett egy tanítót és nyolc növendékét, amint hazafelé tartottak az iskolából, öt gyermeket megmentették, de a tanító és három gyermek életét vesztette. Az ország különböző részein hót vonat vesztegel a mély hóban, ösz- szesen körülbelül .kétezerötszáz utassal. Csak nehezen tudják eljuttatni nékik a szükséges élelmet. (MTI)
