Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

2M3. Január 26. s Szombat Ha a munka melegít... Budapestre dolgozik - az Endrodi Vegyes Ktsz (Tudóiitónktól) Még múlt év novemberében tör. tént, hogy ismeretlen látogatók érkeztek az Endrodi Vegyes Ktsz- hez. — A Budapesti Szerelvényérté­kesítő Vállalattól vagyunk — mutatkoztak be, majd előadták jövetelük célját. így jött létre az a 320 ezer forintos megrendelés, melyet a ktsz a felmérés után készült raj­zok alapján, a költségvetés jóvá­hagyását követően elvállalt. A munka sürgős volt. A megrende­lők december 31-ét tűzték ki ha­táridőnek. — Ilyen feltételek mellett is vállaljuk. Legfeljebb egy kicsit ..megnyomjuk a gombot” — mond­ták a ktsz dolgozói. És, december 1-én hozzáfogtak a munkához.- Az állványszerkezet előállításához összesen 140 mázsa vasat és mintegy 20 köbméter fa­anyagot. használtak fel. Budapestre tízen utaztak eS a szerelési munkák elvégzésére, töb­bek között: Hanyecz Vince. Gellai Imre és Tímár Ede vasmunkások, Gubumai Imre és Bukva Lajos famunkásak, továbbá Naglics Gyula és Dinya Elek kőművesek. Mikor a helyszínre értek, szinte megijedtek a látottaktól. A ha­talmas épületen — melynek be­járatán akár két gépkocsi is el­fért volna egymás mellett — sem ablak, sem ajtó nem volt még felszerelve. — Hogy dolgozunk ebben a hi­deg, huzatos helyiségben, hiszen csak úgy nyargalászik benne a fütyürésző téli szél? — kérdezték egymástól? — Majd megmelegszünk mun­ka közben — mondta ekkor Gellai Imre üzemi párttitkár biztatásul. És valóban így is lett. Ügy fel­melegedtek a munka hevében, hogy eszükbe sem jutott a esi-. korgó hideg. Igaz, hogy a nap­közben fogyasztott melegítő ital is hozzájárult ehhez, de tény az, hogy nem fáztak és a munka is jól haladt. így aztán a brigád de­cember 29-én büszkén jelenthette: a ránk bízott feladatot teljesítet­tük. És. hogy munkájukat becsü­lettel ellátták, arról a megrende­lő vállalat megelégedése, elisme­rése tanúskodik. Sőt, az a tény is, hogy mindjárt újabb rendelést is kötöttek. Január végére ti­zenkét nagyméretű íróasztalt szál­lít a ktsz asztalos-részlege, ígére­tet kaptak arra is, hogy március utolján vagy április elején a de­cemberihez hasonló állványmun­kát fognak biztosítani a szövet­kezetnek. Az eredményes munka híre így jutott túl a község szűlkebb hatá­rin, hirdetve a szövetkezet dolgo­zóinak alkotó kedvét, lendületét és munkaszeretetét. Hegyeket lehet megmozgatni az Uj Alkotmány gazdáival Ott voltam a mezőkovácsházi Űj Alkotmány zárszámadási köz­gyűlésén. És csalódtam. A beszá­molóból ömlőitek az ezrek, tíz­ezrek, százezrek s a milliók. Mennyi a beruházás, a termelési alap, a tiszta vagyon, az egy szö­vetkezeti gazdára jutó vagyon, a teher és így tovább. A számok tengere öntötte el a nagy kultúr­termet. Mi meg hallgattunk, fü­leltünk. Vártuk (legalább én vár­hogy a különböző vezetőtestületek pontosan mérlegre tettek mindent, s egész évben vigyáztak, hogy a 6000 holdnál nagyobb szövetkezet gazdálkodása tovább erősödjön. Ebből is fakad, hogy az 1959. évi 3 milliós tiszta vagyon most már meghaladja a 20 milliót. S az egy munkanormára garantált 40 fo­rintot megkapták a szövetkezet gazdád. A 7ért rnonrínm. fjn.erv p-fiKn! ■?<: -Pq­Két komplett növényvédő brigádot kaptak a tsz-ek A Földművelésügyi Minisztéri­um határozata alapján a Tarhcsd Növényvédő Állomáson erre az évre új munkaszervezeteket ala­kítottak ki. Mivel a termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok több növényegészségügyi intézke­dés megtételére teljes jogú hatás­kört kaptak, így a növényvédő ál­lomás feladatai — a múlt évihez mérten — kisebbek lettek. Az itt dolgozó jó szakmunkásokból két komplett brigádot átadtak a ter­melőszövetkezeteknek. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának intézkedései alapján 17 termelő- szövetkezet kapta meg a Zetoro- kat és a nagy teljesítményű per­metező- és poroaógépeket. tam): a növénytermelés miért kevesebb néhány százezer forint­tal? Csak az aszály miatt vagy valami más is közrejátszott? Miért maradt mélyszántaüan 1400 hold, melynek egy részén töretlen kukorica is van? Az ellenőrző bi­zottság mit javasolt, s az igazgató­ság milyen intézkedéseket tett, hogy az 1-es számú csirketelepről a jövőben senki ne vihessen el jó­szágot? Az adatszolgáltatók vagy valaki más miatt: nem fizettek ki idejében 5000 forint jogos kerese­tet? Csupa kérdőjel. Pedig a közgyű­lés a szövetkezeti gazdák legma­gasabb fóruma, amelynek a leg­fontosabb dolgokban ki kell mon­dania az á-t és a b-t. A költő sza­vaival: meghánynd-vetni közös dolgainkat. És az 1044 munkában résztvevő gazdának van mit meg- hányni-vetni. Az nagyon jó dolog, kad, mert a szövetkezeti gazdák szorgalma jó vezetők nélkül ke­vés haszonnal jár, a vezetők pe­dig szorgalmas munka nélkül az üres kamrájú gazdasszonyhoz hasonlítanak. S én azért csalód­tam az Űj Alkotmány közgyűlé­sében, mert éppen arról nem volt szó, mit tettek, hogyan dolgoztak az emberek, hogy megkaphatták az aszályos idő ellenére is a mun- kanormánkéniti negyven forintot, hogy ma már 20 millió a tiszta Nagyon fontos, ki viseli az el­nöki tisztséget. De nagyon fontos az is, hogy a következő gazdasági évben milyen célokat tűz maga elé a szövetkezet. Igaz, a tervjó­váhagyás még hátra van, de a zárszómadó közgyűlésnek a gaz­dálkodás legfőbb irányát meg kellett volna határozpiá. Szóval: mit kívánnak és hogyan kívánják csinálni, hogy tovább erősödjön a gazdaság. Mondjuk, hogyan, mi­ként kívánják a termelési költsé­geket csökkenteni. Hiszen a szö­vetkezet valamennyi gazdája csak így tudja áttekinteni a gazdálko­dás összefüggéseit, így tudja mi­lyen káros, ha nem tartják be, mondjuk a takarmánynormákat, ha maAd töretlen kukorica. Kimondatlanul is volt ebben a beszámolóban olyasmi: íme lát­játok, halljátok emberek, nagy­szerű ez a mi szövetkezetünk, százezrek, milliók birtokosai va­gyunk és mik voltunk a harmin­cas években. Igaz, nagyszerű dolog és ezért öröm, büszkeség feszegeti az embert. De ez nem elég. Ap­rói is szót kellett volna ejteni, nincsen-e szégyenkeznivaló, nem tudták volna-e ezt és azt jobban csinálni és mert itt és itt elvétet­ték a lépést, jövőre másként cse­lekednek. De éppen, mert erről nem volt szó, a szövetkezet gazdái bizony nem nagyon hallatták szavukat, ha nem tévedek, hárman mond­ták el észrevételeiket. Azt hiszem Két rakéta röppent a magasba. A repülőtértől távolabb, két egy­mással szemben lévő helyről lőtték fel őket. ívelt pályát ír­tak le a repülőtér felett. A bőm. bázógépek pilótái izgalommal követték az egymás felé haladó két kis fényesíK útját. Ahol ke­resztezték egymást, azon a he­lyen volt a repülőtér rádióköz­pontja. A pilóták bemérték a megadott pontot, világító légi­gyertyát engedtek fölé, majd egy sorozat nagyméretű bombát dobtak rá. A bombázók ezen kí­vül más objektumok, egyebek között a repülőteret védő kiska­liberű ágyúk és géppuskafész­kek ellen is intéztek támadást. Az egyik gépből, magasan fent, színes rakétát lőttek ki. Ez azt jelezte, hogy a bombázók befe­jezték az akciót, s elhagyják a környék légiterét. Az ejtőernyősök felugráltak a fedezékekből, s rohammal indul­tak a repülőtér felé. * A karlslustei Abwehr rádió­központjának ügyeletese — egy idősebb, vaskeresztet viselő Feldwebel — hirtelen felugrott az asztal mellől, lekapta fejéről a fülhallgatót, s hanyatt-homlok kirohant a szobából. Még a ké­szüléket is elfelejtette kikap­csolni. Mint a megszállott, fu­tott végig a folyosón, s a lépcsőn kettesével sza­ladt felfelé. Egy rántással fel­tépte az Abwehr vezetőjének az ajtaját, s minden bejelentés nél­kül valósággal bezuhant a szobá­ba... Az asztal mellett ülő Oberst csodálkozva nézett rá. A Feld­webel — zihálva, szinte kapkod­va a levegő után — az asztalra tette annak a rádiójelentésnek a szövegét, amelyet Torpnak si­került leadnia. Az Oberst átfu­totta a papírt. — Szeretném kiegészíteni... — A Feldwebel egyik lábáról a másikra állt. — Torp Sturmfüh- rer hangjából azt éreztem, mint­ha valaki akadályozta volna a je­lentéstételben. Mintha dulakodott vol­na valakivel. S aztán egyszer- csak vége, be sem fejezte a mon­datot. — Tehát az a véleménye, hogy akadályozták őt? — Igen, Oberst úr. — Orosz kémek.,» — dörmög- te magában elgondolkozva a fő­nök. Aztán felállt, s közben vál­lat rántott. — Na és ha orosz kémek is! Hát mit tehetnek? Legfeljebb hárman-négyen le­hetnek. Upitz Gruppenführer- nek viszont több tucat embere van. — Úgy látszik, volt oka rá Torp Sturmführemek, hogy ezt jelentse. Ügy beszólt, hogy szinte halálfélelem volt a hangjában. Ezt én jól éreztem, Oberst úr! — Rendben van, menjen visz- sza a szolgálati helyére. Állan­dóan figyelje az étert! A Feldwebel összecsapta a bo­káját, s kiszaladt a szobából. Az Oberst a falitérképhez ment, s megkereste rajta azt az erdőt, amelyben a rejtekhely volt. A teherautó-konvoj tehát — próbálta magában felmérni a' helyzetet — két órakor indult el \ a titkos iratokkal. Most két óra j és tizenkilenc perc van. Feltété- j lezheíő, hogy ez idő alatt körül- j belül tíz kilométernyi utat te­hettek meg a kocsik. Az Oberst megjelölte azt a helyet, ahol a teherautó-karavánnak számítása szerint ebben a pillanatban ha­ladnia kell. A körmével egy X-et tett arra a pontra. De miféle ve­szedelem fenyegethette ott a ko­csikat?... Megszólalt a telefon. A légvé­delmi parancsnokság közölte: tá­madást intéztek a Schwarzenzei repülőtér ellen. Előbb az ellen­séges repülők bombáztak, most pedig valamiféle gyalogos egység [ rohamozza a repülőteret. A je- 5 lentést a repülőtér közelében el- j helyezkedő légelhárító tüzérség = rádióján adták le. A tüzérséget! megsemmisítette a bombatalálat, I de a' rádióleadó épségben ma- ’ radt, mert a lőállásoktól messze, álcázott helyen működik. Az Oberst ledobta a kagylót a készülék villájára, s megnyomta a jelzőcsengő gombját. Ebben a pillanatban ismét megszólalt a telefon. A légvédelmi parancs­nokság stábjának ügyeletese je­lentette, hogy a Schwarzenzei re­pülőtér felett újból megjelentek az ellenség gépei, a kifutópá­lyákról mozgó fényjeleket látni, mintha leszálló gépeket akarná­nak fogadni. Most már támadják a tüzérségi rádióleadé körletét is... Ezeknél a szavaknál elné­mult a tüzérek leadója. (Folytatjuk) vagyon, bővült a géppark és így tovább. Mert nem elég, hogy a vezelőtest ületek tagjai ismernek minden részletdolgot, valameny- nyi gazdának tudnia kell erről. Csak így tudhat a szövetkezet leg­felsőbb fóruma á-t is, b-t is mon­dani. Ettől meg volt fosztva a közgyűlés, hiszen a határozati javaslatok sem adtak módot, hogy a gazdálkodásról beszéljenek. Mi volt bennük? Hogy fogadják el a beszámolót és hagyják jóvá az el­nök, Báli elvtárs kérését, hogy má­sik szövetkezetbe mehessen elnök­nek, valamint bízzák meg az elnö­ki tisztséggel az elnökhelyettest. ez önmagában rejti, hogy a köz­gyűlés inkább olyan „vegyétek tudomásul emberek”-féle össze­jövetel volt Nem tudom, hogy év közben, a munkásnapokon hogyan van, mégis érdemes meggondolni, hogyan lehetne az egész szövetkezeti gaz­dálkodás áramlásába jobban bevonni a gazdákat. Mert a jó ve­zetés párosult tavaly is a szorga­lommal, de ha a szorgalom még párosul a gazdálkodás bőséges is­mereteivel is, akkor hegyeket le­het megmozgatni az 1044 gazdá­val és tovább terebélyesedik az Üj Alkotmány. Cserei Pál MOSÓGÉP MAGNETOFON Garanciában és garancia Időn túli javítások az ország egész területén. 327

Next

/
Thumbnails
Contents