Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

1963. január 25.

ß

Péntek

A házasság néhány kérdéséről

— Egy Jogász tapasztalatai —

j Pedagógusok írjak

Őszintén a gyógypedagógiáról

A gyakori családi drámák, a panaszos levelek, a szaporodó válóperek terelik a társadalmi érdeklődés előterébe a házasság problémáját. Könyvek, ankétok, irodalmi és rádióviták a legkülönbözőbb oldalról közelítenek a kérdéshez és tárják fel a mai életünkkel összefüggő okokat, melyek befolyással vannak arra a két és fél millió házasságra, amit ez idő szerint a statisztika nyilvántart az országban.

Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a 15 évesnél idősebb népességnek több mint kétharmada: 68 százaléka él házasságban, ami az 1920. évi adatokkal szemben tízszázalékos emelkedést mutat. Hazánkban a házasok száma 1949 óta 773 ezerrel növekedett, ami azt igazolja, hogy nagymértékben nőtt azoknak a száma, akiknek immár módjuk és lehetőségük nyílt a házasságkötésre. A házasulok házasságkötéskor; életkora — természetesen az átlagos életkor — csökken: férfiak és nők már igen fiatalon kötnek házasságot. Az első házasságot kötő férfiak életkora átlagosan 1958. évben a 25 év volt, és a nőké viszont 22 év volt, de már 1960. évben a 23—24 éves életkorú férfiak kötöttek a legnagyobb számban házasságot, míg a nők többsége 18—20 éves korban ment első ízben férjhez. Hangsúly van azon, hogy első ízben, mert sajnálatosan emelkedik azoknak a száma, akik másodszor vagy harmadszor, vagy még ennél is többször kötöttek már házasságot. Míg 1938-ban 19,2 százalék volt az újra házasulók aránya, addig 1959- ben 27,6, majd 1960-ban 26,9 százalék volt ez az arány. Az sem lehet érdektelen, hogy Budapesten 1960. évben 46,4 százalék volt az újra házasulók száma, míg falun csak 18,5 százalékot mutatott.

Miben hibásak a férjek?

A férjek igen sokszor megfe ledkeznek arról a tényről, hogy ma már a szocialista társadalomban az Alkotmány értelmében a feleség a férjnek teljesen egyenrangú élettársa. Ennek gyakorlati következménye, hogy a férjnek sem rendelkezési, sem fenyítési joga nincs a feleségével szemben. A perek tanúsága szerint igen sokszor ragadtatják el magukat a férjek — főként ittas férjek — és durván, tettlegesen lépnek fel a feleség ellen, aki jogos bírálatot gyakorol a családja nyugalmát, békéjét garázda módon veszélyeztető férjjel szemben. Az alkoholista szenvedélyének áldozó férj, a fél- tékenykedő mellett a legsúlyosabb válságok okozója a házasságban. Az anyagi gondok mellett a nyugtalanság és örökös rettegés őrli fel napról napra egyes házasfelek még meglévő szeretetét és kapcsolatát. Nincs szomorúbb látvány, a felelőtlenül kocsmázó cimborákkal és léha nőkkel italozó férj oldalán vergődő feleségnél, aki végső kétségbeesésében aztán a törvény védelmét kénytelen igénybe venni. Ma már ugyanis a fizetéselvonáson kívül „kijózanító saobák” és kényszer-elvonókúrák,

végső esetben a házasság felbontása útján, de segít a törvény.

A makacsul féltékeny férj a dolgozó nő minden munkatársában csábítót és szélhámost lát és oktalan gyanúsításai nem ismernek határt, holott a házasfelek kölcsönös bizalma a legnagyobb kincs. A dolgozó nő férjének a második műszakból ki kell vennie a részét. Ellenkezik a szocialista erkölccsel, amikor a férj kiszolgáltatja magát. A mai haladó gondolkodású férj típusának egyik jellemzője, hogy aktív tagja a családi háztartásnak.

A házassági hűségről

A közös munkahelyek és közös szórakozási helyek természetesen erős hatással vannak mindkét házasfélre, de a tapasztalatok azt mutatják, inkább a meg nem értett, csalódott fél hajlamos az úgynevezett „szekszuális hűtlenségre”, ahogy ezt ma a szociológusok emlegetik. Természetes az is, hogy a házasságban nélkülözhetetlen „szekszuális (nemi) összhang” vérmérsékleti és szemléleti összhang, szokásbeli egyezőség és megértés kell kölcsönösen. Ha akármelyikben az összhang hiányzik, ellentét alakul ki, ekerülhetetlen előbb-utóbb a nyílt vagy titkolt hűtlenség.

A társadalom is felelős, amikor azt látjuk, hogy cinkosan szemet hunynak a munkahelyen, az üzemben és szövetkezetekben a házassági hűséggel ellenkező magatartások felett és nem adnak hangot a jogos bírálatnak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a lakásproblémákat és a munkahe'y távolsága folytán jelentkező válságokat. A szűkös lakásválasztási viszonyok, az annyira fontos független lakás hiánya, a kényszerű “evüttlakás a szülőkkel, társbérlőkkel, igen gyakran okaivá válnak az ellenté‘ek mélyülésének. A munkahelyről ritkán hazatérő férj gyakran válik gyanakvóvá, de a feleségnél is könnyen lábra

Idős Czene Mihály, aki foglalkozását tekintve, ma is juhokat legeltet a tiszacsegei pusztán, négy elemit végzett.

— Elegendő az a birkákkal való társalkodáshoz — mondogatta, majd a fiam tanul helyettem.

Csakhogy ifjú Czene Mihály, aki a böszörményi gimnáziumban jeles eredménnyel szívta magába a tudnivalót, nem tanulhatott az apja helyett, mert attól, hogy ő tanult, az apja nem lett okosabb.

Mégis, Czene Mihály az apai tekintély megóvása végett jártasságot színlelt, aminek eredménye az lett, hogy a Miska gyerek képéről két kiadós pofonnal kellett a gúnyos vigyort letörülni.

Hanem aztán mégiscsak belátta idős Czene Mihály, hogy az ilyen tüneti kezelés nem segít. Mást gondolt hát, és beiratkozott az általános iskola esti tagozatára, az ötödik osztályba. Volt idő tanulni a birka mellett, ahol a Munkát olyan kitűnő beosztottak ’ égezték, mint Bognár és Csimból/,* a két terelő-puli, „akiknek” fi tudományokba nyakig merül; Mihály csak néha adott egy-egy taktikai utasítást.

Mikor aztán eljött a vizsgák ideje, idős Czene Mihály nagy örömmel fogadta a szünidőre hazatérő Miska gyereket, akmek a nehéz kő néhány nappal előbb esett le a szívéről.

kap a féltékenység és a magára- maradottság során — ha a gyermekek nevelése nem köti le — nagyobb a hűtlenség veszélye is.

Hogyan segíthet a társadalom?

Szülőknek éppen úgy, mint a .ömegszervezeteknek és szakszervezeteknek többet, és, gyakorlatiasan szükséges foglalkozniuk a házasélet problémáival, hasznos a védelmi célú tanácsadás a köny nyelmű, megalapozatlan házasságkötések megelőzésére. Az az anyagi függetlenség, amit a népi államunk a dolgozó fiataloknak biztosít, sokat csábít úgynevezett hirtelen fellobbanó érzelem hatására „kalandházasságra”, amit sokszor néhány órai vagy egy-két napi ismeretség után, egymás kiismerése nélkül kötnek meg, és ezért már az első évben el is válnak, mert nem valók egymásnak: ellentétes a szemléletük, a szokásaik és az adottságaik. A tanulóifjúság úgynevezett ,,pajtásházasságai” éppen úgy nem tartósak, mint a szülői számításon és befolyáson alapuló „érdekházasságok” sem, hisz a kölcsönös megértés és bizalom hiánya hamarosan zátonyra viszi a házasfeleket.

Válóperek sok évtizedes tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a házasság előtti nemi kapcsolat gyakran forrása a későbbi házassági válásnak, mert egyik -vagy mindkettő részéről „kényszer” jellegű lesz a házasság. A szocialista társadalom mindjobban szélesedő önigazgatása feladatai közé tartozik a házasság védelme is, mert a jogi védelem mellett a társadalmi védelemre is égetően szükség van. Ifjúsági akadémiákon éppen úgy, mint a KISZ-ben és nőtanácsban helyes napirenden tartani a házassági tanácsadást, mind a házasságvédelem kérdését, hisz a bajok megelőzése köny- nyebb, mint a kialakult válság megoldása.

dr. Márai György

Vizsgadolgozat

— Jó, hogy jössz, fiam, — mondta, (hiszen nem kisebb gond nyomta őt ez idő táji?, minthogy a hirtelen támadt nyárban ezerkétszáz birkáról segítse le a télikabátot) — jó, hogy jössz, mert a vizsgára egy nagy összefoglaló dolgozatot kell írni.

Miska nem nagy lelkesedéssel vállalta a fordított szerepet, mivelhogy nem dolgozatot írni igyekezett haza Ilyen szaporán Böszörményből, hanem két csudálatosán kék szem volt a csalogatója. Azok a kék szemek lebegtek Miska előtt szüntelenül akkor is, mikor immel-ámmal az apja vizsga- feladatát készítette. Mivel pedig a szerelem és a tudomány keveredése nem a legszerencsésebb házasság, nincs mit csodálkozni azon, hogy ebből a házasságból olyan épületes butaságok születtek, amilyenekkel nem sok ösz- szefoglaló vizsgadolgozat dicsekedhetik.

A tanító, elolvasva a félresikerült dolgozatot, igen elcsodálkozott. Bele is firkantott vagy fél tucat nagy vörös kérdőjelet meg a végére egy akkora egyest, hogy a szára majd kilógott a füzetből.

— Azt hittem, jobban tudja a dolgokat — mondotta csalódottan

ß^ felszabadulás óta évről évre tervszerűen fejlesztjük megyénk gyógypedagógiai intézményeit (intézet, iskola, osztály), mégsem tudunk minden gyógypedagógiai nevelést igénylő gyermeket beiskolázni. Jelenleg 70 intézeti nevelést igénylő fiúgyermek elhelyezése a legnagyobb gondunk. A beiskolázott gyermekek számának évről évre való emelése azt igazolja, hogy ma már a legtávolabbi tanyákon lakó dolgozók is ismerik a gyógypedagógiai nevelési munka eredményeit, s ha a gyermeküknek erre szükségük van, akkor igénylik is azt.

Régen az ilyen gyermekek nevelésével keveset törődtek. Többet közülük be sem iskoláztak. Akiket beiskoláztak, azok az utolsó pad- ban ülve akadályozták a nevelői munkát, s előbb-utóbb vagy felmentették, vagy kitiltották őket az iskolából. A szocializmust építő társadalmunk állami feladattá tette az olyan gyermekek külön neveléséről való gondoskodást, akik az általános iskolában eredményesen nem nevelhetők. Ezek a gyermekek gyógypedagógiai neveléssel a szocialista társadalom hasznos dolgozói lesznek. Gyógypedagógiai nevelésre a gyermeket az általános iskola javasolja. A javaslathoz szükséges a nevelő által készített pedagógiai jellemzés és megfelelő orvosi véleményezés is. A javasolt gyermeket egy külön bizottság (Gyógypedagógiai Áttelepítő Bizottság) vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeként a gyermeket vagy gyógypedagógiai nevelésre utasítja, vagy tanácsot ad a gyermek általános iskolában történő további nevelésére.

A szülők az iskolától függetlenül is igényelhetnek tanácsokat nevelési problémákban, Békéscsabán a Jókai utca 22. szám alatt működő Békés megyei Gyógy pea tanító idős Czene Mihálynak, aki vörösebb volt a kérdőjeleknél, — de azért tekintettel az egész évi osztályzatára, átengedem általános kettessel.

Idős Czene Mihály, markában hetvenhét pofonnal cipelte dühét hazáig. Odahaza aztán Miska orra alá nyomta a vizsgadolgozattal tönkresilányított saját csupa-kettes bizonyítványát, és ezen szavakkal kente le neki az első nyaklevest:

— Mondhatom, szép kis bizonyítvány. Hát ezért taníttatlak?

Fülöp György

dagógiai Nevelési Tanácsadónál, ahol minden szerdán és szombaton van tanácsadás és az orvosi rendelés is díjtalan.

lefordul, hogy a szülők tanácsadásra olyan gyermekeket is behoznak, ak knek a szellemi fejlődése valamilyen károsodás következtében lassúbb az átlagosnál és a hatodik életév betöltésekor szellemileg, még az óvodai szinten vannak, más szóval nem iskolaérettek. Az ilyen gyermekek nem szorulnak gyógypedagógiai nevelésre, de az általános iskolában terhet jelentenek. Nem figyelnek kezdetben, be akarják hozni a szellemi lemaradást, de amikor látják, hogy ez nem sikerül, akkor nem érdekli őket tovább a tanulás. Kialakul bennük a kisebbrendűségi érzés, nem érzik jól magukat az iskolai közösségben, kerülik azt. Ha az ilyen gyermekeket idejében hozzák tanácsadásra, akkor annak a gyermek egész életére kiható kedvező hatása lesz.

ß^ gyógypedagógiai nevelésre javasolt gyermekek nagy része az általános iskolában tanított anyagot az ott alkalmazott módszerekkel elsajátítani nem képes. A vizsgálat alkalmával a gyermek szellemi fejlettségét felmérik és megállapítják, hogy melyik gyógypedagógiai intézmény, melyik osztályába járjon. Megállapítják azt is, hogy miért nem nevelhető a gyermek eredményesen az általános iskolában, milyen fokú az idegrendszeri károsodás, amely miatt a gyermek szellemileg elmaradt, s mi okozta azt. Azt is megmondják ilyenkor, hogy körülbelül hány évi gyógypedagógiai nevelésre van szüksége a gyermeknek.

A megfelelő tanulócsoportba való besorolást a gyermek képességei, készségei határozzák meg. Ennek megfelelően kísérleti, átmeneti, esetleg előkészítő osztályba kerül a gyermek. A kísérleti és átmeneti osztály csak bentlakásos intézetben van. Az itt kezdő gyermekek a beiskolázás idejétől és a károsodás fokától függően megtanulhatják az írás, olvasás, számolás alapelemeit és az egyszerűbb munkafolyamatok végzését.

ß^ zok, akiket egy évi általános iskolai képzés után az előkészítő osztályba irányítottak, a bejárásos gyógypedagógiai iskolába kerülnek. Az ilyen tanulók az előkészítő osztály sikeres elvégzése után a gyógypedagógiai VIII. osztályt is elvégezhetik a tankötelezettségi idő alatt. Közülük igen sokan annyira kifejlődnek, hogy az iskola elvégzése után az életben is jól megállják a helyüket és a társadalom hasznos tagjai lesznek. A jelenlegi gyógypedagógiai intézmények tervszerű továbbfeljesztésével rövid időn belül megteremtjük a feltételeit annak, hogy a képezhető fogyatékos gyermekek is elérhetik az általános és szakmai műveltség egy bizonyos megfelelő színvonalát.

Szanyi Antal gyógypedagógiai igazgató Békéscsaba