Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

1963. január 24. 2 Csütörtök A Közös Plac-i tárgyalások Immár 16. . maratoni konferenciája” ülésezik Anglia tagságának feltételeiről. A képien: (jobbról) lord Heath, a brit küldöttség vezetője, (balról) Colombo föld nűvelésügyi miniszter, az olasz küldöttség vezetője. (MTI Külföldi Képszolgálat) Kuba-süeni lépésekről latival az argentin és azamar.kat kii.u<iym.n.szter New York Washingtonban tárgyalások folynak Rusk amerikai külügyminiszter és a hivatalos látogatáson az Egyesült Ál­lamok fővárosában tartózkodó Carlos Munez argentin külügyminiszter kö­zött. Mint a New York Times washing­toni tudósítója jelenti, a két minisz­ter a Kuba ellen irányuló ,,gyors és hatékony kollektív intézkedésekről” folytat eszmecserét. A tudósító jelentéséből Mtűnik, hogy az Egyesült Államok a tervezett lé­pésekbe be akarja vonni az Ameri­kai Államok Szervezetét. A Wa­shington Post szerint Rusk és Munez tárgyalásain komoly szerepet játszottak a Kuba ellen az Amerikai Államok Szervezete részéről foganatosítandó szankciók. A lap tudósítója azonban elismeri, hogy „a nagy dél-amerikai országok zöme nem szívesen egyezne bele, hogy határozott lépéseket tegye­nek Castro ellen”. (MTI) Robotember a múzeumban A moszkvai politechnikai mú­zeumban a látogatókat ezentúl ro­botember vezeti végig. A vörös- fehér színű műanyag figura 173 centi magas, s a 45 perces körséta alatt a múzeum valamennyi lát­nivalójáról részletes felvilágosítást ad. Meghalt a világ legöregebb embere A napokban hunyt el 163 éves korában Szíria, sőt valószínűleg a világ legöregebb embere, az 1800- ban született Mohamoud Wardan. A halál oka a halotti bizonyítvány Szerint „ággkori gyengeség és ideg. összeroppanás” volt. Több mint száz éve házasok Az azerbajdzsáni Sahbadov há­zaspár megkezdte házaséleténeik második évszázadát. Az idős há­zaspár nemrég ünnepelte házas­ságkötésük 101. évfordulóját. Mindketten 117 évesek és 16 éves korukban kötöttek házasságot, összesen 11 gyermekük és majd­nem 100 unokájuk és dédunoká­juk van. A, Bohémélet” mint musical Michael Jary és Emst Nebhut a „Bohémélet” témáját feldolgozta és musicalt készített belőle. A zenés darabot Nümbergben mu­tatták be. Vigasztalan kcp A török egészségügyminiszter egyik beszámolójában kijelentet­te: az országban 5500 emberre jut egy orvos, 120 kerületben egyál­talán nincsenek orvosok és csupán 17 kórházi ágy jut 10 000 lakosra. Ezerhétszázéves bor Nyugat-Ciprusban az ősi Paphos város ásatásainál feltártak egy i. u. IT. századból származó épü­letet, am el ynek mozaikpad’ ó j án egy széttörött boros amfora he­vert. Az amfora belsejében a ré­gészek 1700 éves bor üledékét ta­lálták, teljesen szilárd, majdnem elszenesedett állapotban. Párizsi matuzsálemek Franciaországban körülbelül 300 olyan ember él, aki már betöltöt­te 100. életévét. Közülük csaknem 50-en Párizsban laknak. A Le Monde című lap jelentése szerint a százéves párizsiak 75 százaléka Kennedy állítólag európai politikájának „gyökeres felülvizsgálásával” fenyegeti Adenauert — London kételkedik a nyugatnémet közvetítés sikerébei. Kálién!! — szalaggal átkötve I, on don Köves Tibor, az MTI londoni tudósítója jelenti: Rendszerint jól értesült londoni források szerint Kennedy ameri­kai elnök személyes levélben fi­gyelmeztette Párizsba utazása előtt Adenauer kancellárt, hogy De Gaulle francia elnök január 14-i kijelentései rendkívül mesz- szemenő következményekkel jár­hatnak a NATO-ra nézve. A mindeddig nyilvánosságra nem hozott levél állítólag utal arra, hogy amennyiben Adenauer ma­gáévá teszi De Gaulle NATO-elle. nes vonalát, az amerikai elnök aligha tud ellenállni a kongresz- szusnak, amely ez esetben elkerül­hetetlenül követelné az Egyesült Államok európai politikájának „gyökeres felülvizsigálását”. A for. rások szerint ez maga után von­ná az Egyesült Államok bizonyos mértékű „visszavonulását” Eu­rópából és érintené a Nyugat-Né- metországban állomásozó ameri­kai szárazföldi csapatokat. Angol hivatalos körökben türel­metlenül várják a párizsi De Gaulle—Adenauer találkozóról szóló értesüléseket, amelyek fényt vethetnek arra, milyen hatást gya­korolt a bonni kancellárra az ame; rikai elnök levele. Mértékadó po­litikai megfigyelők nem adnak hi­telt azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint Bonnban palota­forradalom törne ki, ha Adenauer De C^ulle-lal folytatott tárgyalá­sain iigyelmen kívül hagyja az amerikai intelmeket és az Angiié , val szoros kapcsolatban álló nyu gatnémet nagyiparosok érdekeit E megfigyelők véleményét tá­masztja alá az a legfrissebb érte­sülés, hogy a White Hall kedden figyelmeztetést kapott Bonnból: az Anglia Közös Piac-i tagságát tá- I mogató miniszterek lehetősége' rendkívül korlátozottak a kancel | lárral szemben. A figyelmeztetés rámutat, hogy a nyugatnémet al­kotmány értelmében a kancellár­nak például joga van semmibe venni külügyminiszterének állás­pontját és utasítani olyan politika végrehajtására, amit az ellenez. Magyarul: Macmillan bonni párt­fogói, Erhard alkancellár és Schröder külgyminiszter mossák kezeiket... A szerda reggeli angol lapok óvatos tartózkodással tudósítanak Adenauer közvetítő javaslatáról, amely állítólag azt indítványozza De Gaullenak, hogy szakítás he­lyett egyelőre vonják meg az an­gol belépésről folytatott eddigi Közös Piac-tárgyalások mérlegét. A Financial Times párizsi je­lentése szerint Adenauer környe­zetében hangsúlyozzák, hogy Ang­liának nem szabad túlzott remé­nyeket fűznie a brüsszeli tárgya­lásokhoz. A Daily Telegraph vezércikké­ben hangoztatja: Adenauernak most választani kell Franciaország és a világ többi része között. S a világ többi része nem csupán Ang­liát, hanem Amerikát is jelenti.,. Ha nem sikerül a francia elnököt engedményre bírni az angol be­lépéssel kapcsolatban, ez meghiú- sítbajta a most létrejövő franc;a— nyugatnémet szerződés ratifikálá­sát a Bundestagban . A Daily Express hangsúlyozza, hogy a szakítás elodázásával Adenauer időt akar nyerni a Pá­rizs—Bonn paktum ratifikálására. (MTI) Régi szokás, hogy egy-egy lá­togatóba induló nagyúr pompás ajándékokkal mcgrakottan uta­zik távoli országokba, ahol azu­tán az ajándékokat kirakja a Vendéglátó házigazda kegyencei- nek ámuló serege előtt. Ezt a régi szokást De Gaulle, minden franciák „császára”, most nem­csak felelevenítette, hanem „újí­tott” is. Nem a vendég hoz ajándékot, hanem a vendég küld! Méghozzá — emberajándé­kot, amire hosszú évszázadok óta nem akadt példa Európában ... Adenauer e napokban tárgyal Párizsban — és személyes elnö­ki parancsra a francia hatósá­gok azzal ünnepelték e nevezetes eseményt, hogy az utazás előtt szabadon bocsátották és vissza­küldték Nyugat-Németországba a francia hazafiak két legundorí­tóbb hóhérát: két Gestapo-tisz- tet, Helmuth Knochcnt és Kari Oberget. Knochen 1940 augusz­tusában érkezett Párizsba és át­vette a Gestapo „sonderkom- man dójának” vezetését. Ezrek, tízezerek pusztultak el, váltak nyomorékká a keze alatt. Oberg két esztendővel később érkezett és még rettentőbb hatalmat vi­selt a hóhérok ranglistáján. Himmler és Ileydrich ekkor esz­közölték ki Hitlernél, hogy a náci megszálló had­sereg összes rendőri funk­cióit helyezzék az SS és a Ges­tapo kezébe — és ennek a köz­pontosított terrorgépezetnek a vezetésére nem találtak megfe­lelőbb férfiút Kari Obergnél.­Lehet-e kegyetlenebb karika­túrát rajzolni politikai erkölcs­ről, a Bonn—Párizs tengely egész atmoszférájáról, mint azt a jele­netet, amikor e két pribéket ■ francia ellenállás hajdani jelké­pe és megtestesítője nyújtja át ezüsttálcán a mosolygó Ade- nauemek? Lehet. Az „ajándék" átadásá­nak módja bizonyítja. A francia hatóságok ugyanis azt az utasí­tást kapták, hogy hivatalosan „adják át” a két Gestapo-hóhért „a nyugatnémet igazságszolgál­tatásnak”. Ez azonban csak olcsó trükk volt. Oberg és Knochen nem kerülnek bíróság elé. szaba­dok. Elárulja ezt a bonni igaz­ságügyminisztérium utasítása: ez egyenesen megtiltja, hogy bárki kommentárokat fűzzön az Oberg —Knochen ügyhöz. „Ha ugyanis Bonn bevallaná, hogy a két náci ellen nem indítanak bírósági el­járást, ez keserű visszhangot váltana ki Franciaországban” — jelenti az utasítás hátteréről a Monde bonni tudósítója. Afféle tit kos kis ajándékról van szó tehát, franciás cleganclájú selyemsza­laggal átkötve. Két kényúr sze­mélyes ügyéről, amely milFók szenvedését és gyötrelmeit gya- lázza meg. Oberg és Knochen urak igy végzik hát, az úi tengely jóvol­tából. Selyemszalaggal és át­kötve. Ped:g az egvetlen igazság az lett volna: kötéllel és felkötve. —I.—E. Eöiridaárlatot okozott a hattyú — két város sötétségbe borúit Stockholm (AP) Svédország déli részén, Skanoer és Falsterbo ikervárosban hétfőn este hirtelen kialudták a fények, elsötétedett a televízió képernyő­je, elhallgattak a rádiók. Az elekt­romos művek nyomban megindí­totta a vizsgálatot. Kiderült, hogy egy hattyú okozta a zavart. A di­dergő szárnyas felrepült egy ma­gasfeszültségű vezetékre, rövidzár­latot okozott és szénné égett. A két városban viszont négy óráig nem volt villany. (MTI) Hat év Kanadában Mister Patrick megvetette az Tzelgősságet. Ez a mentalitás tö­kéletesen érthető, hiszen őt nem azért küldte a kanadai kormány az angliai Maidstonba, hogy sziru­pos meséket tálaljon a Magyaror­szágról érkezett disszidensek elé, hanem hogy jó üzletet üssön nyél­be. Valahányszor leereszkedett a gyűjtőlágerben tétlenül ténfergő kiszemeltek közé, hivatalos akcen­tussal festegette az új élet várha­tó reményeit. — Bizonyára szokatlan Tesz Önöknek Kanada. De majd meg­lökjék. Nálunk jól lehet élni. Vkik iskolások, azok tanulhatnak, aki a szakmájában akar dolgoz­ni, az dolgozhat. Hatalmas kiter- edésű erdőségeink vannak, akad bőven munkaalkalom... Addig is, míg megérkezik önökért a repülőgép, várjanak türelmesen. Kenetteljes szavait főleg a ía- alok hallgatták. Közöttük volt egy gyulai diákfiú: Gál István is. Tizenhétévesen, szülei tudta el­lenére, öttagú társasággal indult neki könnyelműen a nagyvilág­nak. Maga sem tudta, hogy mit *esz, mit akar, de fűtötte a Nagy Kaland varázsa, s ment, ment egyre messzebb hazájától. 1957. április 6 án délelőtt Londonban 76 társával együtt felszállt a Royal Canadian Pacific Airlines négy­motoros gépére, s 22 óra múlva Kanada földjére lépett a torontói maltoni repülőtéren... Ezzel kez­detét vette fiatal életének nagy kálváriája. o A tanulásról szó sem lehetett hiszen nem volt pénze. Dolgozni ment. Hallotta, hogy az El’iott-La- ke-i uránbányában jól fizetnek. Üt.ra kelt. De nem vették fel. Túl fiatéi volt még ahhoz, hogy a föld alá, a vágatba küldhe„sék. Segédszakács és felszolgáló lett a Stanley bányavállalat konyhájá­ban. Két hónap múltán felcsapott segédmunkásnak a település épít­kezési vállalatánál. Homokot la­pátolt, gerendát cipelt. Aztán szállítómunkás lett a bányánál. De hamar rá kellett jönnie, hogy ez a munka túl nehéz neki. Visz- szatért Torontóba és négy hónapig a kórházban dolgozott. A kiszu- perált, öreg milliomosok nyűgös- ködését hamar megunta. Elhatá­rozta, hogy szakmát tanul, anélkül nehezen lehet Kanadában boldo­gulni. A mosógépszerelést gyorsan elsajátította az Easy Woshing Machine Co. üzemében és ez hét­hónapos nyugodtságot jelentett. 1958 tavaszán elbocsátották, sok társával együtt, mert rosszul ment az üzlet. Két hónapig ette a munkanélküliek sovány kenyerét, hiába próbált elhelyezkedni, zárt kapukra talált. Végül a Canada Dry vállalatnál könyörültek meg rajta. Ez a vállalat üdítő italokat készített, s Gál Istvánnak az volt a feladata, hogy ellenőrizze a szállító gépkocsik rakományát: mennyi töltött üveget visznek ki a Billek, Johnok. Jack-ek s meny­nyit hoznak vissza. Sivár, unal­mas munka volt. Igaz, túlórázás­sal jól lehetett keresni.

Next

/
Thumbnails
Contents