Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

1963. Január 22. 7 Kedd SPORTSPORT« SPORT Alacsony színvonal — rossz felkészültség jellemezte a megyei /. osztályú labdarúgóbbajnokság első félidejét — Röviden a felkészülésről, annak fontosságáról — Megyei I. osztályú labdarú­gó-csapataink rövid értékelése vé­gén szóltunk arról, hogy a színvo­nal-fejlődés néhány lényegesebb feltételét közzé'.esszük. Mint tu­dott dolog, az őszi idény küzdel­mei után pihennek a játékosok, ami helyes is. Gondoskodni kell azonban arról, hogy a tavaszi nyi­tányra időben felkészülhessenek a sportolók. Január közepétől kezd­ve azonban már — ott, ahol ko­molyan veszik a labdarúgást — megkezdődött az alapozó edzés. Az 1962-es esztendő, de az azt megelőző évek gyakorlata is azt bi. zonyította, hogy az alacsonyabb osztályú labdarúgó-csapatainknál — s ideértve még a megyei I. osz­tályú csapatokat is — nem veszik komolyan a felkészítést. Nincs terv, nincs ellenőrzés. Csak akkor döbbennek rá, hogy hibát követ­tek el — az úgynevezett holt- idényben —, amikor a bajnokság megkezdése után az első öt—hat mérkőzésen nem alakul ki színvo­nalas játék. Jönnek a meglepeté­sek, amikor sokszor a kisebb tu­dású játékosgárdából összeállított csapat győz, mert jobban felké­szült. Ezeknek a meglepetéseknek elkerülése végett, mint követel­mény jelentkezik a téli időszak helyes és célravezető kihasználá­sa. Adottságaink természetesen ’nem egyformák. Nagyobb közsé­gékben vagy városokban az edzé­si, illetve felkészítési lehetőségek föltételei adottak. Van tornatereim, ahol az időjárás viszontagságaitól függetlenül lehet edzést tartani. Másutt a tornaterem hiánya mi­att csak a szabadtéri edzésekre tá­maszkodhatnak a csapatok. Eze­ken a helyeken igen jól bevá’.t alapozási edzés a mezed futás. Fi­gyelni kell azonban a fokozatos­ságra. Az első napok másfél ki­lométered után emeljék csak az edzés-adagot. A mezei futás per­sze nemcsak ott alkalmazható és szükséges, ahol nincs tornaterem, hanem valamennyi játékos számá­ra hasznos. Bár a tornateremmel rendelkező csapatoknak nagyobb | lehetőségei vannak a kiegészítő sportágak űzésére is. A tornasze­rek, súlyzók használata kiegyen­súlyozottá teszi a játékos erőnlé­tét, erősíti a felsőtestet, amelyre a labdarúgásnál egyre inkább szük­ség van. A jó testi felépitetlségnél lényeges és sokat számit egy-egy úszóedzés beiktatása is (már ahol erre lehetőség van). A tornatermi edzések után las­san a szabadba vágynak ki a ver­senyzők. Ezeknél a külszíni edzé­seknél vigyázni kell a megbetege­dés veszélyére. Legalább egy fél­órás erős bemelegítés feltétlen szükséges a labdarúgó-gyakorla­tok végzése előtt. Bár a leghelye­sebb, hogy az alapozó edzések lab­da nélkül történjenek. Igaz, ez általában nehéz, hiszen a játéko­sok labdát szeretnének kapni, és egy-egy más irányú mozgásgya­korlatot nem szívesen hajtanak végre, és a szeretem—nem szere­tem elv miatt ezek az edzések nem érik el céljukat Az edzőnek kü­lönös gonddal kell az általa előre eltervezett gyakorlatok végrehaj­tását ellenőrizni és megkövetelni. A mintegy félhónapos alapozó edzés után a formába hozó idő­szak következik. Ekkor már helye van a labdának, a labdagyakorla­toknak. Ez az az időszak, amikor a csapatjáték mellett az egyéni felkészítést la szorgalmazni kell. Ilyenkor kell jól begyákörólni egy-egy támadást, technikai vagy taktikai elemet, különösen azokat, amelyek az elmúlt évben, illetve szezonban nem mentek. Nem sza­bad megfeledkezni a pihenőidő­ben rugalmasságukat vesztett ka­pusokról sem. Még egy nagyon fontos dologról, mégpedig arról, hogy a szabadban végzett edzéseknél nem mindegy az, hogy hogyan öltöznek fel a játékosok. A virtuskodás ilyenkor Sajtótájékoztató a sportkönyvekről, a sport nemzetközi kapcsolatairól A Magyar Testnevelési és Sport Tanács Agitációs és Propaganda Osztálya január 23-án 10.30 óra­kor az MTST tanácstermében saj­tótájékoztatót tart. A tájékoztatón Madarász István beszámol a kézilabda szövetség munkájáról, majd ezután Fonó György tájékoztatja a résztvevő­ket a MEDICINA Kiadó idei ter­veiről. Rövid tájékoztatót ad az idén megjelenő sportkönyvekről. Ezután Betz Imre, a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács Nemzet­közi Osztályának vezetője ismer­teti ez évi nemzetközi kapcsolata­inkat, illetve válaszd az újságírók kérdéseire. veszélyes dolog, és esetleg örök nyomot is hagyhat a játékoson. Éppen ezért a felső testen min­den esetben melegítőt hordjanak, majd az edzések után meleg für­dő, tisztálkodási lehetőség is le­gyen. Az éremnek ez csak az egyik ol­dala, mert a játékosokat nemcsak fizikailag és technikailag kell fel­készíteni, hanem szellemileg is az új idényre. Megoldható ez úgy is, hogy egy-egy edzés után rövid já­tékos-értekezletet tartanak, ahol már előre megbeszélik a követke­ző edzés anyagát. Sőt játékost Is meg lehet bízni, hogy odahaza dolgozza ki saját edzési tervét, amelyet az edző majd elbiráL A közös szórakozás, az edzések utá­ni klub-élet, a közösségi szellem fejlesztése ma már olyan követel­ményei a labdarúgásnak, amelyek mindenféleképpen meglátszanak majd az új idény küzdelmein. Labdarúgó -bajnokságaink — s különösen áll ez a megyei lab­darúgó-bajnokságra — színvona­lának emelése sokszor bizony ilyen látszólag apróságnak tűnő dolgokon múlik. Ahol viszont ko­molyan veszik az alapozó és a for­mába hozó edzéseket, ott gyen­gébb képességű játékosokkal is érhetnek el olyan eredményt, sőt jobbat, mint a nagyobb tudású, de felkészületlen csapat. Híz termé­szetesen nem zárja Id azt, hogy csupán erőnlétileg, fizikailag és szellemileg kell képzettnek lenni egy játékosnak, hanem a színvo­nalas Játék nélkülözhetetlen ele­me még a technikai tudás is. Mindezeket alapos és előre elké­szített edzésterv megvalósításá­val lehet megszerezni. Vagyis a téli, holtidényben megalapozhat­ják csapataink a labdarúgás szin- vonalfejlődését. M. J. Vasárnap, január 27-én kezdődik a Népújság Kupa feremkézilabda-vcrseny Orosházán A már hagyományossá vált Népújság Kupa teremkézilabda- versenyt az idén is megrendezi a megyei kézilabda szövetség Oros­házán. A téli holtidényben min­dig érdekesnek ígérkező kupa­versenyre ezúttal húsz csapat küldte el nevezését. A megyei szö­vetség a beérkezett nevezések alapján úgy döntött, hogy a női csapatokat két csoportra osztja, miszerint az első csoportban ját­szik a Hódmezővásárhelyi Spar- takusz, a Békéscsabai Kötöttáru- gyár, az Orosházi Gimnázium, a Békéscsabai Pamutszövő I. és II., valamin* a Békéscsabai Sportis­kola 11., a másik csoportban pe­dig a Békéscsabai Sportiskola 1., a Békéscsabai Ruhagyár, az Oros­házi Ruhagyár, a Békéscsabai MÁV, a Békéscsabai Agyagipar és a Gerendás csapata. Az egy csoportban megrende­zendő férfimérkőzéseken részt vesz a Békéscsabai MÁV 1. és II., a Békéscsabai Honvéd, a Békés­csabai Pamutszövő, a Békéscsabai Sportiskola I. és 11-, az Orosházi Kinizsi és a Szarvasi Spartakusz csapata. A 27-én kezdődő kupaverseny az ünnepélyes megnyitó után 9 órakor a Békéscsabai MÁV 1.— Gerendás női mérkőzéssel kezdő­dik. A további műsor: 9.35 Bcs. Sportiskola II.—Bcs. Honvéd, fér­fi; 10.20 Oh. Ruhagyár—Bcs. Agyagipar, női; 10.55 Bcs. Sport­iskola I.—Oh. Kinizsi, férfi; 11.40 Bcs. MÁV I.—Bcs. Sportiskola 1., női; 12.15 Szarvas—Bcs, MÁV IX., férfi; 13.00 Bcs. Sportiskola I. —Ecs. Agyagi par, női; 13.35 Bcs. Pamutszövő—Bcs. MÁV I., férfi; 14.20 Gerendás—Bcs. Ruhagyár, női; 14.55 Bcs. MÁV II.—Bcs. Sportiskola I., férfi; 15.40 Oh. Ru­hagyár—Bcs Ruhagyár női; 16.1S Bcs. MÁV I.—Szarvas, férfi. A Gyulai Kinizsi és az Orosházi Kinizsi aszlaiüen'szszfi tettek elsők a megyei versenyen Az idei felnőtt férfi és női asz­talitenisz-bajnokságot Gyulán ren­dezte meg a megyei asztalitenisz szövetség. A gimnázium tornater­mében mintegy hetven férfi- és húsz női versenyző vetélkedett az első helyért, illetve a helyezése­kért. A múlt évekhez képest, ha csak a számszerűséget nézzük, fejlődés tapasztalható, amely pá­rosult a színvonal emelkedésével. A meglepetések e versenyt sem kerülték el. Ilyen volt a férfi egyesben a tízek bajnokságát biz­tosan nyerő szarvasi Sebő veresé­ge a jó formában és felfogásban játszó Békéscsabai Typography asztaliteniszezője, Kitzing ellen. Ide sorolható az Eleki TSZSK jó képességű asztaliteniszezőjének, Marschalnak veresége mór a leg­jobb tizenhat közé jutáskor. De nem kisebb meglepetés a már ve­teránnak számitó Dubányi soroza­tos győzelme sem. A férfi párosban is izgalmas és változatos küzdelem alakult ki, ahol a taktikailag érettebb Dubá­nyi—Dr. Ablonci páros megérde­melten lett első. A női egyéni ver­senyt az Orosházi Gimnázium fi­atal versenyzője, Dobsa Klára, a női párost pedig ugyancsak az Orosházi Gimnázium asztaliteni­szezői, Dobsa—Farkas páros nyerte. Eredmények: Békés megye 1963. évi megyei felnőtt női asztalitenisz bajnoka: Dobsa Klári (Oh. Gimn.), 2. Kölüs Katalin (Sarkad), 3. Csurgó Lász- lónó (Gyula), 4. Takács Edit (Sar­kad). Békés megye 1963. évi felnőtt női páros asztalitenisz bajnoka: Dobsa—Farkas (Oh. Gimn ), 2. Ta­kács—Gergely (Bék»s). 3. Csurgé- né—Mezőffi (Gyula), 4. Bányik— Tu-ok (Mkháza). Békés megye 1963. évi megyei felnőtt férfi asztalitenisz bajnoka: Dubányi János (Gyula), 2. Kit­zing József (Bcs. Typogr ), 3. Pin­tér Attila (Oh. Kinizsi), 4. Békési ■p.n^re (Eleki TS7.SK). Békés megye 1963. évi felnőtt fér­fi páros asztalitenisz bajnoka: Du­bányi—Dr. Ablonci (Gyula). 2. Pintér—Csongrádi (Oh. Kini­zsi), 3. Marschal—Békési (Eleki íTSZSK), 4. Kitzing—Kovács (Bcs Typographia). Béla Ottó Nem uram, nem téved, én va­gyok a denevéres ember. Minden- fajta denevért láttam már — kéket, lilát, zöldet. Látott már pince patkányt? Én láttam. Há­rom fairka volt és latinul énekel­te az O sole rnio-t Stimmel, ka­nálisban is aludtam. Magamra húztam a kék eget és a Korányi­ban ébredtem föd a gumimatra­con. Vacsorára kaptam egy gyo­mormosást meg két injekciót. Voltam elvonókúrán is. Tettem róla, hogy ne használjon, a keze. lés utáni napon ismét négykéz­láb sétáltam a Körúton. Most kicserélt ember vagyok, bor, sör, pálinka nem illeti szá­mat, józan lettem mint egy cse­csemő. Nem ismerne rám, a viz elhódított az alkoholtól, verseket írok a víz áldott hatásáról. Oh viz, pompás íz, gigám eped érte. Emlékszik? Reggelente négy­öt féldecivel kezdtem a napot. Fél hétkor már a pápai himnuszt énekeltem a Horváth-kertben, hétkor már vissza is küldtek a gyárból azzal, hogy berúg tőlem a gép. Ma? Megiszom a kávét és frissen, ropogósán vágtatok munkába. Agyam tiszta, testem tettre kész. Fürge vagyok, mint slvoakMir az Ürge. Korábban de sokszor csempésztem be pálinkát, ha­samra kötöttem a lapos üveget, ma alsónadrágon kívül semmi nincs a hasamon. S ami egészen különös, ebéde­lek s az ebéd mellé vizet fo­gyasztok, néha négy-öt pohárral. Régen mi volt az ebédem? Há­rom-négy fröccs, négy-öt korsó sör meg egy kis szódabikarbóna. Ma? A két fogást soha el nem hagyom, a kenyeret megszeret­tem s a víz álmodozóvá tesz. Ilyenkor csiszolhatom költemé­nyeim. Tiszta viz, tiszta ember el veledi rút alkohol, ölő, butító méreg. Emlékszik, esténként milyen dajdajokat csináltam? Verekedé­sekbe bonyolódtam, a fogaim el­vesztettem a nagy tolongásban, szemem alja a szivárvány min­den színében játszott. A kocs­mából mindig utolsónak dobtak ki engem, akit reggel nem lehe­tett megelőzni s tíz évig egy nadrágom volt, azt is úgy talál­tam az ócskás piacon. Ma há­rom rend ruhám van, válogatha­tok a cipőkben, persze esti ita­lom is csupán csak viz. Már em­lítettem, hogy éjjelente jöttek a denevérek, kutyafej ü macskák, énekes patkányok. Egy éjszaka kigyulladt bennem a törköly, kis késedelem s leég tőlem fél utca­sor. Ma tiszta, édes álmaim van­nak, tündérlány szegfűt tűz a gomblyukamba vagy kis csónak­ban ringatózom a Dunán. Ami kigyullad bennem, az az ihlet, ilyenkor gyorsan papírt ragadok, nehogy elfelejtsem reggelre és máris újabb poéma született Imádlak üdítő víz, miként ha dús keblű lány lennél. Természetesen egész é’etbe- rendezésem megváltozott Pén­zem másik fele nem rossz hírű lányokra megy el, a lóversenyen sem árulom az ingemet, a léha, könnyelmű alak komoly lett, mint egy jó rántott szelet. Tudja, hogy még csak nem is lottózom? Nem! Semmi szenvedély. A szen­vedély a költészet Vizet sokat igyál, az okos így dirigál. Gondolom, fölkeltettem kí­váncsiságát, hiszen tudom, ön is alkoholista. Jól emlékszem, mikor egyszer meztelenre vetkő­zött a Pipában, akkor verték ki a bal szemét, vagyis a jobbat, látja, a víz hogy növeli az em­lékezőtehetséget. Szóval, ha ta­lálkozunk, majd elmesélem a részleteket, szívesen visszaad­nám önt a társadalomnak. Fö­lül egy hatosra, leszáll a Kiss József utcánál, onnan már gya­log is tovább jöhet. Szép nagy ház, ott dolgozom és ott is lakom szolgálati lakásban. Nem felejti? Markó utca 27. Markó! Könnyű megjegyezni, talán már hallott is róla. Tehát vá di! Még egy­szer megismétlem — Markó! Minden jót, addig is az egészsé­gére fölhajtók egy piohár vizet! Nagy S. József

Next

/
Thumbnails
Contents