Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

IMS, január HZ. 3 KeM Készül a zárszámadás A szövetkezet pénzforgalmát is újból átvizsgálják a körös tár­csái Petőfi Tsz-ben. A pénztárjelentés összeállítását alapos el­lenőrzés előzi meg. Képünkön balról jobbra: Győri Károly, Né­meth Ferenc és Nun József. Negyvenezer kisbárányt várnak a termelőszövetkezetek Hol tart jelenleg a negatív ssarvasmarhatenyésstés ? — Beszélgetés dr. Din Sándorral, Orosháza főállaforvosával — A mezőgazdaság jövedelmezosé­Megkezdődtek megyénkben a bárányozások. Elsőnek a hidas- háti és a Mezőhegyes! Állatná Gazdaság juhhodályaiban szület­tek kisbárányok, ahol megfelelő akiok állnak rendelkezésre s az ^.újszülöttek” a zord hideg idő el­lenére jól érzik magúkat. A két gazdaságban eddig 750 kisbárány látott napvilágot A Mezőhegyes! Állami Gazda­ságban — ahol minden, anyát mesterségesen termékenyítettek meg — ezer kisbárányt várnak a 12/6. telivér szovjet import aszká- niai kostól, amely az elmúlt évben egyszeri nyírásra 15,60 kiló, 48 százalékos tisztaságú, jó minősé­gű gyapjút adott A kos utódai el­ső évben 1,17 kiló gyapjúval ad­tak többet, mint a velük egykorú, éc más apától származó állatok. A Megyei Növényvédő Állomás tar hasi központja szakemberekkel segíti a helybeli termelőszövetke­zeteket Az állomás mérnökei rendszeresen ellátják a Kossuth és az Üj Élet Tsz-t szaktanáccsal, a mezőgazdasági termelés jó szer­vezésére, ugyanakkor a gépszere­lők a gépjavításban pótolják a tsz hiányosan felszerelt javító­A termelőszövetkezetekben úgy Irányították az ellést, hogy a leg­több bárány születését csak feb­ruár végére várják, amikor jobb időjárásra számíthatunk. A törzs- tenyészetekben jól téliesítették a juhhodályokat és megfelelő takar­mánykészletről gondoskodtak a juhok számára. Megyénk termelő, szövetkezeteiben egyébként mint­egy negyvenezer kisbárányt vár­nak. Tavaly 34 ezer árucsibét és öt­ezer pulykát értékesített a szarvasi Táncsics Tsz. Még az elmúlt év­ben elhatározták, hogy az idén műhelyét. A növényvédő állomás szerelői gyakran javítják a tsz motorjait, munkagépeit. Most, a téli időszakban is a Kossuth Tsz szerelője, Varga István ott szor­goskodik a növényvédő állomá­son, hogy a jól felszerelt műhely­ben a tavaszi munkákra előkészít­se* a szövetkezet gépeit gét jelentősen befolyásolja a szarvasmarhatenyésztés állapota. Ezért nem közömbös, hogy e terü­leten — a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban vagy akár a háztájiban — évről évre milyen eredmények születnek. Te­kintettel arra, hogy Orosháza nagyüzemi gazdaságaiban is az egyik legfontosabb feladatot ké­pezi a szarvasmarhatenyésztés fellendítése — megkérdeztük dr. Dén Sándor városi főállatórvost: hol tart jelenleg, s milyen jövő előtt áll az említett tenyésztési ág. — Ha őszinte feletetet akarunk adni a fenti kérdésre — mondotta dr. Dón Sándor —, akkor nem csu­pán városi, hanem országos, sőt európai viszonylatban is kell vizs­gálnunk a szarvasmarhatenyész- tés jelenlegi állapotát, jövő felada­tait, célkitűzéseit. Ugyanis az a helyzet, hogy a jelentősebb szarvasmarhatenyésztő államok­ban széles körű mozgalom indult a két elterjedt betegség: a gümőkór és a brucellózis vagy fertőző elvetélés leküzdésé­re, a negatív állomány megterem­tésére. Anglia, Svájc és Nyugat­1800 törzs pulykaállományt alakí­tanak ki, s darabonként 25 tojás szállítására kötnek szerződést az Orosházi Baromfikeltető. Állo­mással. Elhatározták azt is, hogy ebben az évben tízezer napos- pulykát és 30 ezer naposcsibét nevelnek fel. Tavaly a pulykákat Vaskor Zsuzsanna és Tóth István­ná nevelte kifogástalanul. De na­gyon elégedettek a szövetkezet ve­zetői Furár Jánosnéval és Kiszely Györgynével is, akik a tavaly ki­vitt 38 ezer naposcsibéből 34 ezer darabot neveltek fel 320 mázsa súlyban. Németország a közelmúltban ezt sikeresen végre is hajtotta. A nö­vekvő fogyasztói igényeket és a népgazdásági érdekeket figyelem­be véve, államunk is megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a szarvasmarhatenyésztés terüle­tén is elérjük minőségileg a vi­lágszintet. A tennivaló azonban jóval na­gyobb annál, mintsem rövid idő alatt végre lehetne hajtani. Ha­talmas anyagi áldozatra és hosz- szabb időre van szükség ehhez, hi­szen az állam a fertőzött egyedek lecserélését nagy összegű segélyek­kel szándékozik megoldani a kü­lönböző gazdaságokban. Ekkora anyagi fedezetet máról holnapra nem lehet előteremteni, másrészt ahhoz is idő kell, hogy felnőjjön egy fiatal, fertőzésmentes generá­ció. A nagy munka azonban már az idén kezdetét vette. A Föld­művelésügyi Minisztérium idevo­natkozó rendelete szerint az egész országban tuberkulin-próbával felmérjük a szarvasmarhák gü- mőkóros íertőzöttségét, s a nagy­üzemi állományt négy csoportra osztjuk. Az elsőbe soroljuk azt a gazdaságot, ahol van negatív ál­lomány és lehetséges annak elkü­lönítése. Nálunk egyedül a Béke Tsz jöhet számításba. A második­ba tartozik az a gazdaság, ahol a fertőzésmentes növendékeket kü­lön tudják felnevelni, a harmadik­ba a legalább 50-es létszámú te­henészet, a negyedikbe az ennél kisebb. Ez Utóbbi nálunk nem for­dul elő. A fertőzött cgyedeket aztán a jobb fül csipkézésével megjelöl­jük, s így azokat összetéveszteni, illetve negatív gyanánt „elsütni” nem lesz mód. A fertőzésmentes szarvasmarhák járlatlevelére pedig rávezetjük a negatív egészségi állapotot. Ter­mészetesen a fertőzésmentes szarvasmarhát bármely kategóriá­ban kilónként egy forinttal maga­sabb áron vásárolja az állam. Ugyanakkor az egészséges tejért 30 filléres felárat fizet Eddig az orosházi termelőszövetkezetek kö­zül — mint elkülönített negatív állománnyal rendelkező közös gaz­daság — a Béke jutott odáig, hogy pénztöbbletet kaphat a tejért. A brucellózis, a fertőző élveté­lés is igen problematikus szarvas­marha-betegség. Ellene szintén — hasonlóan a gümökórhoz — nincs olyan gyógyszer, amelyet gazdaságosan és gyors eredmény­nyel alkalmazhatnánk. Itt is csak az elkülönítés, a fertőzésmentes felnevelés segít­het. Ezért rendkívül fontos az el­lető istálló, ahol a beteg tehén nem fertőz más egyedéket az él­léskor és utána a szabadba kerülő baktériumokkal. Ilyen szempon­tok alapján kötelezte a városi ta­nács mezőgazdasági osztálya a Vörös Csillag Tsz-t ellető istálló építésére, mert itt volt a legna­gyobb az elmúlt évben az elveté­lés: mintegy 8 százalékos, a má­sutt tapasztalható arány kétszere­se. De a többi tsz-ben is rövidesem sor kerül ilyen létesítmény építé­sére. Persze önmagában az elkü­lönítés nem sokat ér. Szükség van a különböző egészségügyi szem­pontok betartására, a hozzáértő, lelkiismeretes gondozásra, mert ez egyik alapfeltétele annak, hogy mielőbb hazánkban is kialakuljon a negatív szarvasmarha-állomány. A Földművelésügyi Minisztérium már az idei évre kijelölte azokat a területeket, ahol kicserélik a fertőzött egyedeket. 1962-ben Zala és Vas megye egy-egy járása, va­lamint egy Szolnok megyei járási jogú város kerül sorra. A mező­gazdaság termelési eredményei tiä is sokban függ, hogy mennyivel hozzuk közelebbre a fertőzésmen­tes szarvasmarha-állomány meg­teremtésének határidejét — fe­jezte be tájékoztatóját dr. Dén Sándor főállatorvos. Sz, F« fc. Segítik a helybeli szövetkezeteket 1800 pulykától szállít tojást az orosházi keltetőnek a szarvasi Táncsics Tsz Ismerkedés, barátkozás, tapasztalatcsere. •» Mezőgazdasági szakemberek találkozója Felsőnyomáson A dermesztő hideg és a csúszós führert és Ribint látta maga előtt. — Befejeztük, Torp. Indulunk, — mondta Upitz. — Én előre­megyek. A sofőr mellett minden kocsiban ül egy emberünk. Há­tul a raktárén pedig két-három tiszt az őrnagy stábjából. — Upitz Ribinre mutatott. — Szó­val azt hiszem elegen vagyunk, bármi történik is. Maga zárja le a gépkocsisort az autójával. A terepjáróban van elegendő ra­kéta, s egy rakétapisztolyt is ta­lál itt Ha valamelyik teherautó lemarad vagy ha bármi egyéb miatt meg kell állnia a karaván­nak, löjön fel egy zöld színű ra­kétát. Világos? — Igenis, Gruppenführer űr. t— Figyelmeztetem, Torp: egyetlen teherautónak sem sza­bad maga mögött mennie! — Értem. — És jól nyissa ki a fülét. Az imént kaptunk egy közleményt, hogy Berlin körzetének légiteré­ben az ellenség több bombázó­egységét észlelték. — Amerikaiak? — Oroszok, Torp oroszok! Hi­szen éppen erről van szó! — Értem. — Akkor mi megyünk Torp. — Upitz Ribinhez fordult. — És az őrt helye hol lesz? Rióin zavartnak látszott •— A vezérkocsiban ül a he­lyettesem. Ezért én valahol itt a gépkocsisor végén szeretnék tar­tózkodni. Nem fogadna be társ­nak, Torp úr? — Üljön be őhozzá, — szólt Upitz Torpra mutatva. A Gruppenführer elment. Torp is ki akart szállni valami miatt, de Ribin egy laposüveget húzott elő a zsebéből, lecsavarta a ku­pakját, s a Sturmführer orra elé tartotta a fiaskót, miközben ka­csintott egyet. Az illatáról ítélve kitűnő likőr lehetett az üvegben. — A cigarettája Törökország­ból való, — mondta válaszul Torp. — És a likőr melyik tájról származik? — Valódi benediktiner. Több esztendős. Maga Fourger küldte a pincészetéből! .— Fourger? — Igen. Bizonyosan ismeri azt a híres francia céget. Fourger ma Franciaország legnagyobb borkereskedője. — Igen... hogyne, hogyne, — válaszolta bizonytalanul Torp, aki nem akarta elárulni tájéko­zatlanságát — Hallottam már Fourgerről. Ribin teletöl+ötte a laposüveg rumospohárszerűen kiképzett menetes tetejét, s átnyújtotta Torpnak, Utána maga is ivott. Az itóka után rágyújtottak egy török cigarettára. Ribin er- ről-arról kérdezgette Torpot. A beszélgetésben észre sem vették az idő múlását. Dudálás hallat­szott, s Upitz kocsija húzott el mellettük. A Gruppenführer mellett Aszfcer ült. Óvatos volt: úgy helyezkedett el, hogy Torp ne láthatssa az arcát. Ribin ezredes, miközben Torp kocsijában ült, éberem figyelte a veszedelmes kopó minden moz­dulatát. Ugyanezt tette az Upitz mellett ülő Kerimov is. A hely­zet úgy hozta tehát, hogy mind a két felderítő elszakadt a tár­saitól. Az akció lebonyolításának vezetése ezért Percev őrnagyra és Korzsov főhadnagyra hárult, ök mind a ketten a vezérkocsd- ban utaztak. Amint kiért az autósor az or­szágúira, Percev bekapcsolta a hordozható rádióleadój át, s Li- kov tábornok állomását hívta. Liikovék hamarosan jelentkeztek is. — A jegyeket megvettük, a csomagokat bepakoltuk, mér négy perce úton vagyunk — mondta Percev a készülékbe né­metül. — Minden rendben van, türelmetlenül várjuk a baráta­inkkal való találkozást. (Folytatjuk) út ellenére szombaton délután egymás után érkeztek az autóka­ravánok a Felsőnyomási Állami Gazdaságba. Itt rendezte meg ugyanis a MEDOSZ Békés megyei bizottsága mellett működő szak­emberek szakcsoportja a mező- gazdasági szakemberek megyei ta­lálkozóját, melyre több mint két­százan érkeztek. Ott volt többek között Molnár Lajos, az MSZMP Békés megyei bizottságának me­zőgazdasági osztályvezetője, Bor­dás Mihály megyei főagronómus, dr. Kovács Gábor, a szarvasi ÖRKI igazgatója, Szalay Mihály haltenyésztési kutató, Timkó Béla, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum igazgatója, Papp István, a Békés-Csongrád me­gyei állami gazdaságok igazga­tóságának vezetője, Sarnyai Fe­renc MEDOSZ megyei titkár és még sok más szaktekintély. A vendégeket Kőrössy Zoltán, a szakemberek szakcsoportjának el­nöke köszöntötte, s ezután dr. Soós Gábor, a MEDOSZ alelnöke. a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási főigazgatója tartott értékes előadást a mezőgazdaság szakemberek feladatairól. Számos elismert szakvezető sze­mélyesen itt találkozott először egymással. A jó Csongrád-vidéki bor megoldotta a nyelveket. Is­merkedtek, barátkoztak, s kőiben igen sok jó módszert mondtak él egymásnak a növénytermesztés és állattenyésztés különböző terüle­téről. Gazdag élménnyel, új isme­rősök, új barátok emlékével tá­voztak a találkozó résztvevői Fél- sőnyomásról. Az 0RKI mezőgazdasági üze­mei rózsási kerülete felvesz le­hetőleg állami gazdasági gya­korlattal rendelkező, univerzá­lis erőgép szerelőket Bérezés megegyezés szerint. Üzemi konyha, munkásszállás biztosítva. Jelentkezés: ÖRKI rózsási kerülete, Szarvas. Úti­költséget felvétel esetén térí- , tünk. 6459

Next

/
Thumbnails
Contents