Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
IMS. Január 30. 10 Vasárnap SPORT*SPORT»SPORT Alacsony színvonal — ross« felkészültség jellemezte a megyei J. osztályú labdarúgó-bajnokság első félidejét — Rövid számvetés az őszi szereplésről — Ha a megyei elsőosztályú labdarúgó-csapataink őszi szerepléséről beszélünk, "felsősorban a színvonal csökkenése kerül szóba. Nemcsak azért, mert az 1961,—62. évi bajonkság őszi fordulójában lőtt gólok száma több, mint a múlt év őszi, hanem azért is, mert hiányoztak a mérkőzésekről — egykét kivételtől eltekintve — azok az ötletes, kombintív, fejlett labdarúgó technikát igénylő megoldások, amelyek valamikor jellemezték csapatainkat. Bár néhány csapatnál tapasztalható előbbre lépés, mint például a végegyháziaknál vagy a tótkomlósiaknál, azonban áll ennek ellentéte is, vagyis a visszafejlődés. Ilyen kellemetlen meglepetés a Békésszent- andrási Hunyadi esete a Csorvási MEDOSZ-szal egyetemben. A fejlődés pozitív és negatív vonalának okait teljességükben nem tudjuk olvasóink élé tárni, nemcsak azért, mert ezen okok felsorolása szinte végtelen, hanem azért is, mert összességében nem ismerjük valamennyit. Nemcsak mi, hanem sok esetben maguk az edzők, a játékosok sem. Éppen ezért megyei csapataink őszi szerepléséről, eredményeikről és hibáikról röviden szólunk, annál többet viszont a/rról, hogy melyek azok a feltételek, amelyeket a jobb szereplés, a színvonalemelkedés érdekében ki kell használni. Aí! már nem is számít meglepetésnek, hogy a Sarkadi Cukorgyár labdarúgói a tabella éllovasai. Ügy is mondhatnánk: bérelt helyük ez. Furcsa azonban az, hogy még egyszer sem tudtak a fináléban úgy játszani, mint annak előtte. Mindig az utolsó mérkőzéseken, esetleg mérkőzésen szegődött melléjük a balszerencse. Nos, az 1962—63-as bajnoki évben ismét elsők a félidőben. Az széthúznak az erők, ez bizony gyengíti Sarkad labdarúgását A bajnokság két nagy meglepetését kétségtelen a Tótkomi ősi TSZ SK és a végegyházi csapat nyújtotta. A második és harmadik helyezésük értékét növeli az a tény, hogy felkészülési körülményeik, edzési lehetőségeik sokkal mostohábbak, mint például a Bcs. VTSK-nak, a Békéscsabai MÁV-nak vagy esetleg a Mezőkovácsházi Petőfinek. A sokszor éjszakákba nyúló edzések a szív és lelkesedés sokszor győzedelmeskedett a technikailag képzettebb csapat ellen. Egyetlen hiba kísérte végig az őszi fordulón mind a két csapatot: játéktudásuk gyengesége miatt olykor nem tudtak játszani, hanem erőltették a labdarúgást. Megfelelő felkészüléssel, rendszeres edzéssel ez megszüntethető. Az előbbiekkel szemben fordított meglepetéssel szolgált a Békéscsabai MÄV, a Mezőkovácsházi Petőfi és a Békéscsabai VTSK. Mindhárom csapat olyan játékosigárdával rendelkezik, amely ha szívót is adta volna a játékba, s valóban játszaná a futballt, a bajnokság megnyerésére is alkalmas lenne. A múlt év tavaszán, az NB III-ból kiesett Békéscsabai MÁV csatársorának eredményessége (!) — mérkőzésenként alig egynél több gól — nem azt bizonyította, hogy érdemtelenül esett ki. A mezőkovácsházi csapat viszont rapszodikus szereplésével hívta fel magára a figyelmet Egy-eigy alkalomkor olyan szemet gyönyörködtető, káprázatos játékkal örvendeztette meg szurkolóit, máskor viszont rá sem lehetett ismemi a csapat játékára. A Békéscsabai VTSK csapatából, illetve egy-két játékosból pedig hiányzik a szív, a labdarúgás, a sportkör szeretete. Márpedig ezek nélkül eredményt elérni nagyon nehéz, sőt! A mcdgyesegyháziaknak nem sikerült az egy évvel ezelőtti bravúr. Az akkori negyedik hely helyett meg kellett elégedniük a tizedik hellyel. Visszafejlődtek a múlt évhez viszonyítva éppúgy, mint a Mezőhegyesi Kinizsi, a Csorvási MEDOSZ, a Békésszent- andrási Hunyadi és az Eleki TSZ SK. A középcsoportban egyedül csak a békésiek játékával lehet elégedett az edző, a község. Hatodik helyük meglepetés. Az újoncok viszont nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Különösen nem a Békéscsabai Honvéd, amelynek csak játékos erejét figyelembe véve — az elsők között lenne a helye. Valahogy az összeszokottsággal van baj, emiatt vesztettek el olyan mérkőzéseket, amelyeken sorozatos és helyenként ötletes támadásokat vezettek, azonban a csatárok egymás elgondolásainak meg nem értése miatt, e támadásokat nem tudták jól befejezni. A battonyai csapat két éve küszködik, s alig- alig tud megkapaszkodni. A „hullámvölgy” jelző már nem illik rájuk. Valami más baj van. Persze, nemcsak a battonyai csapatnál van baj, hiszen megyénk labdarúgása, akár az NB III-as, akár pedig a megyei I. osztály és az annál alacsonyabb osztályú csapatok játékát vesszük figyelembe, nem tudott lépést tartani a fejlődéssel. A továbblépés követelményként jelentkezik, amelynek néhány feltételéről legközelebb szólunk. M. J. edzések látogatása, a szezon előtti elméleti, szakmai munka, mint már annyiszor, most is érőben van. Az edző — aki egy éve még maga is játékos volt — jól fogta össze a kis közösséget, s valósággal kiforrta maga közül a csapat a rossz szellemet szítókat Egy mondatban: minden feltétel biztosított Volt, hogy jól szerepeljenek. Azaz, egy nem: a sovinizmus nem akar megszűnni Sarkadon sem. 5—10 éves ipari gyakorlattal rendelkező, békéscsabai lakos, mérlegképes könyvelőt keres, a a Békéscsabai Kötöttárugyár 8381 Az ÖRKI mezőgazdasági üzemei rózsási kerülete felvesz le. hetőleg állami gazdasági gyakorlattal rendelkező, univerzá. lis erőgép szeretőket Bérezés megegyezés szerint. Üzemi konyha, munkásszállás biztosítva. Jelentkezés: ÖRKI rózsási kerülete, Szarvas. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 6459 SeGÍT = üdvözlöm Setikém. Hogy érzi magát nálunk? — őszinte legyek? Nagyon jól. Tetszik nekem itt, a baj csak az, hogy vannak, akiknek nem tetszik, hogy itt vagyok. ?— Hogy-hogy? Azt kérdezték tőlem; hoztam-e magammal laput. Igen, igen, laputi Olyan laput, amelyet a talpa alá kötnek az embernek. —4 Ahá, szóval útilaput... — Na látja. Hát tehetek én arról, hogy őszinte vagyok, s ami szívemen, az a számon is? Soha nem akartam ártani én senkinek, sőt segíteni szoktam. Bárhol voltam, csak dicsértek, azt mondták: ez igen, ez derék dolog, ez nagyszerű ember... De Setikém, maga hazabeszél. — No és? Talán a békésiek nem azt tették? — Miért, mit csináltak a békésiek? — Ide figyeljem Egészen véletlenül kezembe került a Békési Földművesszövetkezet Vörös Meteor- Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum férfi kosárlabda-mérkőzés jegyzőkönyve. Olvastam, hogy a szarvasiak már 10:0-ra is vezettek, s mégis kikaptak egy fával, akarom mondani egy kosárral. Mit gondol, miért? —i Jobbak voltak a hazaiak. —■ Nüll-találat, szakikám. Nem azért, hanem, mert kipontozták a szarvasiakat. Hat játékosuk került a kiállítás sorsára, míg a békésiek közül csak egy, az is a végén. — Hát ha sportszerűtlenek voltak a szarvasiak. S egyébként is mi koqüe l e k ze ennek a hazabe szélé shez? — Hát most sem érti? Hol teremnek kosárlabda-játékvezetők Békés megyében? e-< Békésen. ■— Végre! Hát békésiek vezették ezt a mérkőzést is, s mint általában a jó szentek... szóval, tudja. Egyébként Orosházán is voltam a héten. e-> Ott is hazabeszéltek? ■t— Ellenkezőleg. Megdorgálták az Orosházi Honvédet, mert nem jelent meg a teremkézilabda-kupaver senyén. A vidékiek a hidegben vonattal elutaztak, de a Honvéd bizonyára a távolságra, illetve a hófúvásra hivatkozva nem tudott eljutni, helyben. Még szerencse, hogy az Orosházi Kinizsi labdarúgó-szakosztály vezetői ilyen kifogásokkal nem élhetnek. — Miért? Talán ők is lemaradtak valahonnan? — Lemaradtak? El sem indultak a játékos értekezletre. Persze, nem önhibájukból. Egyszerűen nem hívták meg őket. Minek is, elvégre a játékosértekezlet nem tartozik a szakosztály ügyei közé. — De Setikém, hogy állíthat ilyet? -H Nem én találtam ki, hanem az edző. —• Ne mondja... — Mondom én, még azt is, hogy a megyei sakk-szövetség meghívás ellenére sem volt hajlandó Békésre kimenni, pedig igazán megérte volna, olyan nagyszerű sakk-versenyt rendeztek. No, de mielőtt még engem küldenének, megyek és keresek egy laput, mert azt hiszem szükség lesz rá— Pályázatok a megyei kulturális szemle alkalmából A Kulich Gyula Kulturális Szemle keretébein a megyed tanács művelődésagyi osztálya az idén is kiírta szokásos tavaszi felszabadulási pályázatait. A pályázaton képzőművészek, írók, költőik, néprajzi, helytörténeti gyűjtőik és fotósok vehetnek részt. A képzőművészeti pályázati ágban az első díj a vidék szocialista képző- művészeti alkotótevékenységének, a dolgozó tömegek képző-művészeti kultúrájának fejlesztése érdekében alapított „Békés megyei Munkácsy Emlékérem” és a velejáró 4000 forint. A pályázó művészek legfeljebb öt alkotást küldhetnek be 1963. március l-ig a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba. A beérkezett művek közül a képzőművészeti zsűri által legjobbnak .télt alkotások szerzői között további 1000 forintot oszt ki a rendező bízottig. Az irodalmi pályázat követelménye, íogy a pályázók , írásaikkal megyénk fejlődő életének problémáit, fiatalságunk békeharcát tükrözzék. Pályázni lehet költeménnyel, novellával, kisregénnyel, jelenettel stb. Beküldési határidő a megyei művelődési osztályhoz 1963. március 15. A pályázat jeligés. A legjobb művek között 4000 forint kerül kiosztásra. Külön képzőművészeti pályázatot írtak ki a KlSZ-alapszervezeteöcben, mű- , velődési intézményekben működő képzőművészeti körök tagjai és azok számára, akik nem tagjai a Békés megyei Képzőművészeti Munkacsoportnak. A szakkörök legfeljebb 10, az egyének három alkotásuk beküldésével pályázhatnak. A legjobb művek szerződ, illetőleg csoportok között 3000 forintot osztanak ki. A pályázóik aűko- ásaikat címjegyzék kíséretében 1903. május 15-ig küldjék be a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba. Néprajzi gyűjtőink a néprajzi gyűjtőnév fogalmába tartozó részterületek bármelyikéhez kapcsolódó írásos vagy gyűjteményes anyagok feldolgozásával pályázhatnak, egyéni és kollektív alapon is. Munkáikat 1963. március 1-dg 'cell eljuttatniuk a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum címére. A legjobb művek szerzői között 5000 forint kerül felosztásra. A helytörténeti kutatók Békés megye városainak, községeinek összegyűjtött munkásmozgalmi hagyományaival, egy-egy üzem, vállalat, tsz, kulturális intézmény történetének feldolgozásával pályázhatnak, egyéni és kollektív alapon. A termelőszövetkezetek történetét feldolgozó megyei díjnyertes pályamunkát a TIT országos pályázatára továbbítjuk, s az itt helyezést ért tanulmányokat a Kossuth Kiadó által kiadott kötetben jelentetik meg. A jeligés pályaműveket 1963. március 15-ig kell eljuttatni a megyei tanács művelődésügyi osztálya címére. A fotópályázaton részt vehetnek KTSZ-alapszervezetekben, művelődési intézményekben működő szakkörök és amatőrfotósok, akik Békés megyében laknak, vagy más megyében laknak ugyan, de megyénket dokumentálják^ Jeligésen, személyenként maximum 8 darab 18x24-es fényképet fogad el a rendező bizottság, kísérő jegyzékkel ellátva. A zsűri által legjobbnak ítélt alkotások szerzői között 2500 forint kerül kiosztásra. Beküldési határidő: 1963. július 20., a megyei tanács művelődésügyi osztály címére. A legszebb képekből 1963. augusztus 20-án kiállítás nyílik a békéscsabai múzeumban. Első ízben kerül kiírásra amatőr- fiüm-pályázat, melyen bárki részt vehet, aki megyénkben lakik vagy más megyéből az, akinek filmje megyénkben készült. Egy szerző több filmmel is indulhat. Beküldési határidő: 1963. május 1. (szakszerűen csomagolva) a megyei tanács művelődésügyi osztálya címére. A rendező bizottság valamennyi pályázati ág esetében fenntartja magának a jogot a díjakat másként megosztani vagy megfelelő mű hiányában azt visszatartani. A díjak ünnepélyes átadására április 4-én, a megyei tanács vb termében, illetőleg az egyes kiállításokon (képzőművészeti, fotó) kerül sor. Tsz-akadémia, belker-akadémia, szülők akadémiája a kondorost művelődési otthonban A kondorosi művelődési otthonban fontosnak tartják és jó módszerekkel szervezték meg a különböző tudást-gyarapító előadás- sorozatokat, akadémiákat. A termelőszövetkezeti akádémiát november 2-án nyitották meg ünnepélyesen, és azóta minden szerdán 40 tsz-tag vesz részt az akadémia összejövetelein. Január 23- án például Az állattenyésztés higiéniája címmel lesz előadás. A földmű vessző vetkezettel együtt szervezték meg a belker-akadé- miát, ennek általában 30 rendszeres hallgatója van. Az előadásokat a földszöv klubhelyiségében tartják. Sajnálatos viszont, hogy két előadás — a megyei előadók meg nem jelenése miatt — elmaradt. A szülők akadémiája nagyon kedvelt Kondoroson. Előfordult már, hogy 170 résztvevő előtt beszéltek az előadók különböző pedagógiai problémákról, legutóbb például január 16-án A családi nevelés legfontosabb követelményei címmel Machás László tanár tartott előadást. A következő előadás a serdülőkor lélektanának problémáit ismerteti majd. erre Rindó József pedagógus készül. DCái'teoúk Orosháza, vasárnap reggel. Éppen a havafr söpörtem a ház előtt, odaszólt a szomszédasszony. — Erről írhatnál egy cikket. — Miről? — kérdeztem csodálkozva — erről a hóviharról? — Nem, hanem erről — mondta, s egy bezúzott ablak: áblára mutatott. — Meg arról — vezetett oda a sarki trafikom bódéhoz, aminek külső ajtaján hatalmas rés éktelenkedett. — Mi történt? — kérdeztem. — Az, hogy az éjjel az italboltból hazafelé tartó fiatalemberek mindenáron be akarták bizonyítani erejüket, s berúgták a trafik ajtaját, aztán az én ablakomat zúzták be. Valószínűleg sor került volna a ház többi ablakára is, de valaki megzavarhatta őket a „munkájukban”, mert elszaladtak. Azt hiszem a fenti esethez felesleges lenne minden hozzá- fűzés, mégis szeretném megjegyezni, hogy az illetők — s a hozzájuk hasonló fiatalemberek — erejüket, ügyességüket más, sokkal hasznosabb módon is bebizonyíthatnák, mint így. A hógolyózás is csak addig kedves játék, amíg nem az ablakokat vagy az utcai villanykörtéket veszik célba. Van egy jó magyar közmondás: „Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik”. Az ilyen huli- gánkodók meg is érdemelnék a büntetést. Annál is inkább, mert — bár a fiatalok nagyobbik, rendesen viselkedő része kirekeszti maga közül az ilyen magukkal nem bírókat —, mégis nagyon sokan miattuk marasztalják el az egész ifjúságot. t