Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-14 / 292. szám
IMS. december 14. 3 Péntek Felkészült a Körösvcdéki Vízügyi Igazgatóság a belvízkárok elhárítására I hosszú száraz nyár és ősz J »tán csapadékosabb tél várha tó és a tél után csaknem minden évben tavasza belvíz következik. A mezőgazdaságra nézve igen káros belvíz, nálunk, Békés me. gyeiben elég általános jelenség. A Körös-völgy talaja túlnyomó. »észt réti agyag és vályogtalaj, amely igen jól tárolja a vizet, azonban nehezen vezeti. Ezért van az, hogy a leesett csapadéknak csak egy kisebb része tud a talajba beszívódni i míg a nagyobb része a felszínen lefolyik és a mélyebb területeket elönti. Ez a belvíz, amely ha tartós, a talajból kiszorítja a levegőt, elpusztítja a növényzetet és évekre tönkreteheti a talaj szerkezetét. Különösen veszélyes a belvíz tenyészádőben, amikor egyes növényeknél — például érés előtt álló gabonában —, már 2—3 napos elöntés is 100 százalékos kárt okozhat. A belvízjárás periodikus jelenség. Minden tíz évben van egymás után kéthárom olyan esztendő, amikor a többi év normális belvizeinél lényegesen nagyobb elöntések vannak. Vannak ezenkívül katasztrofális belvizek is, amelyek szerencsére igen ritkán fordulnak élő. Megyénkben az 1840—42-es években volt a legsúlyosabb belvízpusztítás. Alig volt olyan vidéke a megyének, ahoi ezekben az években a mezőgazdaság óriási károkat ne szenvedett volna. A felszabadulás után államunk mindent megtett a mezőgazdasági terméshozamok növelése és a termelés biztonsága érdekében. Létrehozta az egységes^ állami vízügyi szolgálatot és évről évre hatalmas összegeket juttat az'érés belvízvédelmi berendezések fejlesztésére. s.őnyomási Állami Gazdaságban búzatermesztési ankétot rendez. A tanácskozásra meghívták megyénk valamennyi termelőszövetkezetének főagronómusát, a gépállomások vezető szakembereit, az állami gazdasagok vezetőit és a szákigazgatási szervek képviselőit. Dr. Soós Gábor, az FM kísérleti és szakigazgatási főigazgatója vitaindító előadást tart a búzatermesztés hazai és külföldi tapasztalatairól, majd neves szakemberek, köztük Timíkó Béla, a szabadkígyósa technikum igazgatója, Körösi Zoltán, a Felsőnyomási Állami Gazdaság, Bozó József, az újkígyóst Aranykalász Tsz és Lő-Egy-két évvel ezelőtt még megtaláltuk a kifliárusok kosaraiban, de most mintha elnyelte volna a föld. Ha falun élnénk, egyszerű lenne a magyarázat: elkészítik azt a háziasszonyok, hiszen korán megkezdődik a disznóvágás, van bőven tepertő, és ilyenkor idő is a sütéshez. Orosházán azonban A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az állam által adott milliókat az itteni igényeknek megfelelően használja fel. Az igazgatóság fő belvízvédelmi művein egész évben serény munka folyt annak érdekében, hogy a téli-tavaszi időszakban jelentkező belvizeket károkozás nélkül vezethessék le a Körösökbe, 21 Vízügyi igazgatóság részletesen megvizsgálta az egyes vízgyűjtő területek berendezéseinek vízszállítási kapacitását ép ahol ez nem láts^ptt megfelelőnek, ott nagyarányú fejlesztési munkákat indított, amelyek keretében kibővítik a főcsatornákat és új szivattyútelepeket építenek. Ilyen munka folyik jelenleg és még két éven keresztül Szeghalom vidékén, és indul jövőre Békéscsaba és Gyula térségében. A fejlesztések alapján elérik, hogy a terület minden négyzetkilométeréről 35—40 liter vizet tudnak levezetni másodpercenként, ami a belvízbiztonság szempontjaiból ki. elégítő. A belvízcsatornák a bennük levonuló víz hordalékától 5—10 év alatt beiszapolódnak. A beiszapolt csatornák takarítása állandóan folyamatban van. Ilyen munkákra az igazgatóság évente 12—14 millió forintot fordít. A csatornák takarítását régebben kizárólag kézi erővel végezték a kubikosok. Ma egyre inkább kotrógépek és dózerek végzik ezt a nehéz munkát és kézi erővel inkább csak a kisebb . csatornák kerülnek takarításra.. Az igazgatóság kezelésében lévő csatornákon körülbelül 200 000 köbméter föüdmunkát végeznek el évente. A jó eredméfőagronómusa, továbbá Kerekes Pál, az Állami Vetőmag Felügyelőség vezetője számol be a hazai és a külföldi búzafajták termesztésében szerzett tapasztalatokról. A külföldi búza termesztése megyénkben lényegesen előrelépett. Amíg 1960 őszén 13 ezer holdba, addig 1961-ben már 69 ezer holdba, 1962 őszén pedig a 172 ezer holdas megyei búzatermesztési előirányzatból százezer holdba, a vetésterület csaknem 59 százalékába került külföldi, magas terméshozamú búzafajta. A tanácskozáson megbeszélik majd azokat a feladatokat is, amelyek megvalósításával a hazai és a külföldi búzák átlagtermése lényegesen növelhető. kevesebb a lehetőség erre, mert a lakosság nagy része város’ életet él. Éppen ezért sokan hiányolják a tepertős pogácsát, mellyel együtt eltűnt a túrós-táska és a sajtosrúd is. De nincs veszve semmi, megoldható a probléma, s ez csupán a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalaton múlik. nyékben nem kis része van annak a 20 kubikos-brigádnak, amely már csaknem egy év óta a szocialista cím elnyeréséért versenyez. I belvízvédelem erődjei a I szivattyútelepek. Ezek száma és teljesítőképessége mindennél ékesszólóbban húzza alá területünkön a belvízvédelem fontosságát. Az igazgatóság 60 szivattyú, telepe több mint 123 köbméter vizet képes átemelni másodpercenként. Ez a mennyiség egy napra átszámítva körülbelül 2100- szorosa Békéscsaba város naipi vízszükségletének. Vannak olyan telepek, amelyek másodpercenként 8—9 köbméter vizet emelnek be a Körösökbe. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság büszkélkedhetik az ország legnagyobb belvízszivattyú-telepével is, a hoszszúfokd teleppel, ahol az egymás mellett kiépített gépegységék másodpercenként 22 köbméter vízmennyiség átemelésére képesek. A telepek működését a tavaszi üzemeléskor megfigyelték és ahol bármi javítás vált szükségessé, azt a nyár folyamán elvégezték. A munkák nagyságára jellemző, hogy értékük évente 7—8 millió forint körül mozog. A gépészek és telepeik jó felkészültséggel tekinthetnek a következő belvizes időszak élé. lem volna teljes a kép, ha I nem tennénk említést a vízgazdálkodási társulatokról. 1959 óta az igazgatóság területén 25 ilyen társulat alakult. A társulatok az érdekeltségi körbe tartozó úgynevezett III. rendű csatornákat kezelik. A gondjaikra bízott, mintegy 2260 kilométer hosszú csatornahálózat karbantartására ötéves tervet készítettek és ennek keretében évente körülbelül 400 000 köbméter földmunkát végeznek. A társulatok eddigi tevékenységük alatt igen szépen rendibe hozták a korábban elhanyagolt mellékcsatomákat. A belvízvédelmi művek állapota & a vízügyi dolgozók munkájának eredménye jól lemérhető volt az ez év tavaszán lezajlott belvízvédekezéskor. A márciusi havazások és az áprilisi esőzések nyomán kialakult belvizeket a csatornák számottevő kár nélkül vezették le. Az igazgatóság 60 szivattyútelepe közül 52, továbbá 34 hordozható szivattyú üzemelt és összesen 75 millió köbméter vizet emelt át. A telepek összesen 14 000 órám át dolgoztaik minden meghibásodás nélkül. Jó gépek és jó szakemberek nagyszerű eredménye volt a tavaszi sikeres belvízvédekezés-. I nagy feladat nemcsak a kül-1 ső munkahelyeken kívánt egész embereket, hanem az igazgatóság központjában is. A beosztott dolgozók éjjel-nappali szolgálatban irányították ennek a hatalmas apparátusnak a tevékenységét. Közös munkájukkal körülbelül 33 millió forint értéket mentettek meg a belvizek kártételeitőL A vízügyi igazgatóság dolgozói újból felkészültek a pusztító víz megfékezésére. A csatornák és szivattyúk, de mindenekelőtt az emberek a helyükön felkészülten várják, hogy eredményesen lépjenek közre a mezőgazdasági munka gyümölcsének megóvása, az egész népgazdaság javainak védelme érdekében. Takács hajós főmérnök B ú%a term esst esi ankét Felsőnyomáson Dr. Soós Gábor és más neves szakemberek tartanak előadást A megyei tanács mezőgazdasági osztálya december 20-án, a Felrinczi Imre, a. sahkadi Lenin Tsz Miért nincs iepertős pogácsa? Az üvegbe zárt tavasz Százhúszezer szál szegfű X X X X X X X X A virágkertészek nyáron is irigyelt emberek, hát még télen. Amikor máshol csak jégvirágok nyílnak, náluk pompáznak u szegfűk, rózsák. Igaz, Danszki Károly, a Kertészeti Vállalat párttitkára a virágok „örök szerelmese”, egyik beszélgetésünk alkalmával azt mondta, hogy: szépnek szép, de nehéz ez a munka. -Különösen télen, amikor a hideg, a virágok legnagyobb ellensége csikorgatja a fogait. Állandóan ellenőrizni keU a hőmérsékletet, mert az üvegek alatt milliós értékek vannak. Elég egy véletlenül betört üvegtábla, hogy tönkretegyen mindent, egyetlen éjszaka. A többszörös él üzem látképe., Most a szegfű és a rózsa „érik” az üvegházakban, csaknem háromnegyed holdnyi területen. Szegfűből százhúszezernél több szálat szeretnének leszedni. A szegfűblokk terve hatszáznegyvenezer forint. «— Már szedjük a virágot, lép elébünk Schriffert Istvánná, a blokk vezetője. Az őszi névnapokra mindig meg szoktunk jelenni. Most késtünk egy kicsit. A szegfű A rózsablokk már több éves telepítés. Kevesebb vele a vesződés, mint a szegfűvel, hisz 15—20 éves tő még bőven virágzó, de a szegfűt jobban szeretik a kertészet dolgozói is meg a vevők is. Úgy is mondhatnánk, hogy e két virág küzdelméből a szegfűk kerültek ki győztesen, 2:1 arányban. E téli szálas virág a Gyulai Kertészeti Vállalat »égi, megszokott Ilyenkor már nemcsak a virágokat szedik, hanem a dugványokat is, amelyekből csak jövőre lesz szegfű. zöme decemberben, januárban nyílik, de még áprilisban is van virág. Egy-egy tő 3—4 szál virágot ad, némelyik többet is. A virágok legnagyobb részét Budapestre szállítják, de küldenek az ország más városaiba is. Minden évben újra telepítik a szegfűtöveket. A dugványokat tavasszal ültetik ki és ősszel már megjelennek a bimbók. terméke, és évről évre többet nevelnek belőle. Azonban a közeljövő ígér nagy fejlődést, hiszen a gazdaságtalan, drága kazánfűtós helyett néhány év múlva — vágj’ talán nem i$ kell néhány év — termál víz segíti, hogy egyre nagyobb területen zárhassák üveg alá a terhiékeny tavaszt akkor is, amikor kinn téli álmát alussza a természet:. (Kotlánk) Az idei kedvezőtlen jól zárja az évet a A sarkad! Dózsa Tsz az elmúlt évet mérleghiánnyal zárta. Az idei gazdasági év a kedvezőtlen időjárás ellenére is jónak bizonyul. Az eddigi felmérések alapján a betervezett 23,35 forint munkaegységérték meglesz. Eddig minden hónapban rendszeresen fizették a 10 forint munkaegységenként! előleget, A Dózsa Tsz-ben az aszályos időjárás ellenére is sarkadi Dózsa Tsz év főleg takarmánygabonából oko_ zott nagy kiesést. Kenyérgabonából, lucernamagból a tervezettnél többet takarítottak be. Bútóból mintegy 9 vagonnal termett több a vártnál. S ezért lehetővé vált, hogy a munkaegységenkénti tervezett 2 kiló búzát 30—40 dekával megtoldják.
