Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-13 / 291. szám

Jobban használják ki a kereskedők a helyi árualapot | iVínes rá paragrafus | Forgalmi zavar Békéscsabán autóbusz-baleset miatt Célunk — a béke, az alkotás, a kommunizmus Hruscsov elvtárs beszámolója a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán Moszkva (TASZSZ) A beszámoló elején utalt arra, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának legutolsó ülésszaka óta eltelt hét hónap alatt rendkí­vül fontos események játszódtak le a nemzetközi porondon, majd a Szovjetunió iparának és mezőgaz­daságának fejlődéséről beszélt, s kijelentette: Hazánk magabiztosan halad a gazdasági és kulturális fejlődés útján. Ugyanezen az úton, velünk együtt haladnak a szocia­lista országok népei is, amelyek­kel jól fejlődnek és erősödnek ba­ráti, testvéri kapcsolataink. A Szovjetunió és a többi szocialista ország belső fejlődésének folya­mata meggyőző erővel mutatja meg minden népnek, hogy a szo­cializmus országai magasrendű al. kotómunkát végeznek a béke ne­vében, az ember javáért és bol­dogságáért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért. Hruscsov ezután így folytatta: amikor a szovjet emberektől meg­kérdezik, hogy „akamak-e az oro­szok háborút?” a mi válaszunk világos: határozott nemet mon­dunk a háborúnak! Ugyanilyen választ adnak a többi szocialista ország népei is, de nem egyedül élünk ezen a bolygón és nekünk számolnunk kell azzal, hogy az agresszív imperialista erők foly­tatják a hidegháborút, egyre in­kább fokozzák a fegyverkezési versenyt. A szovjet emberek jő munkát végeztek, hogy megteremtsék a hadviselés legmodernebb és legerősebb eszközeit: atom. és hidrogénbombákat és rakéta­­fegyvereket, beleértve az in­terkontinentális ballisztikus és globális rakétákat. Mi megte­remtettük ezeket az eszközö­ket, ezek a legjobbak a vilá­gon és elegendő mennyiség­ben rendelkezünk velük ah­hoz, hogy ellenségeink csapá­sára olyan villámgyors, meg­semmisítő csapással válaszol­junk, amely elhamvasztja az ellenünk szegzett támaszpon­tokat, bárhol legyenek is azok, és a műhelyeket is, amelyek a fegyvereket kovácsolják az agresszor hadseregei számára. Korunkban az emberiségnek egyfajta választási lehetősége van: a békés együttélés vagy a pusztító háború. De háborús katasztrófára egyetlen állam népének sincs szüksége. Az új háború — ha meg­engedik, hogy kirobbanjon —, mil­liókat pusztítana el, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól, vagyo­ni helyzetüktől. Egyetlen lehető­ség marad: a békés együttélés. Ez pedig annyit jelent, hogy le kell mondani a háborúról, mint a nemzetközi vitás kérdések megol­dásának eszközéről, tárgyalások útján kell megoldani a vitás prob­lémákat. A Szovjetuniónak és a többi szo­cialista országnak a békés együtt­élésre és a nemzetközi problémák békés megoldására irányuló poli­tikájával szemben áll égy másik irányzat: az imperializmus ag­resszív köreinek a hidegháború fenntartását és a nemzetközi fe­szültség fokozását célzó politi­kája. Az ő bűnük, hogy olyan válsá­gok keletkeznek, amelyek élezik a namzetközi helyzetet és a világ­háború szakadéka felé taszítják az emberiséget. Az imperializmus agresszív erői hurkolják össze a nemzetközi fe­szültségnek az emberiségre nézve rendkívül veszélyes következmé­nyekkel járó csomóit. E feszültség kulminációs pontja volt a Karib­­tenger térségében keletkezett vál­ság. kormány ez év nyarán további se­gítséget kért a szovjet kormány­tól. Elhatároztuk, hogy segítő kezet nyújtunk Kubának. Kuba szabad­ságszerető népének megvédelme­­zésére azt a lehetőséget láttuk, hogy rakétákat helyezünk el Ku­bában: ha az amerikai imperia­listák valóban rászánják magukat a behatolásra, akkor hadd érez­zék, hogy a háború, amellyel fe­nyegetőznek, ott áll saját határa­iknál, hogy reálisabb fogalmat al­kossanak a termonukleáris hábo­rú veszélyéről. Egyesek úgy tüntetik fel a dol­got, hogy mi, az Egyesült Államok megtámadása céljából szállítot­­(Folytatás a 2. oldalon.) A Karib-tenger térségében előállt válság leküzdése a békepolitika nagy győzelme Az Egyesült Államok reakciós erői a nemzetközi kapcsolatok ál­talánosan elismert szabályait láb­bal tiporva, a kubai forradalom győzelmének első napjától kezd­ve mindent megtettek, hogy Kuba forradalmi kormányát megdönt­­sék és visszaállítsák uralmukat. Megszakították Kubával a diplo­máciai kapcsolatokat, felforgató tevékenységet folytattak és foly­tatnak, gazdasági blokád alá vet­ték Kubát. Az Egyesült Államok Kubával szemben alkalmazott politikája a legzabolátlanabb, a legreakció­­sabb politika. Kimondottan haj­meresztő dolog kijelenteni, hogy Kuba fenyegeti Amerikát vagy bármely más országot, s ezen az alapon különleges jogot formálni a Kuba elleni fellépésre. Tavaly áprilisban az ellenforra­­dalmár zsoldosok nagyarányú ka­tonai behatolást hajtottak végre Kubába. Ezt az inváziót az Ame­rikai Egyesült Államok teljes tá­mogatásával készítették elő és hajtották végre. A további események azt mutat­ták, hogy a behatolás kudarca nem vette el az Egyesült Államok imperialistáinak kedvét attól, hogy Kubát megfojtsák. Üj táma­dás előkészítésébe kezdtek, ősszel nagyon aggasztó helyzet alakúit' ki: minden arról tanúskodott, hogy az Egyesült Államok — sa­ját fegyveres erőinek bevetésével — meg akarja támadni a Kubai Köztársaságot A forradalmi Kuba, honvédel­mének megerősítése érdekében, kénytelen volt minden szükséges intézkedést megtenni. A Szovjet­unió segített Kubának egy, a né­pe vívmánya felett őrködő erős hadsereg megteremtésében. Mivel az Egyesült Államok részéről fo­kozódott a fenyegetés, a kubai Készül a megye húszéves művelődéspolitikai terve A kulturális felemelkedés nagy céljainak megvalósítására me­gyénk valamennyi művelődésügy­­gyel foglalkozó szerve húszéves művelődéspolitikai tervet készít. A múlt hét péntekén megyei érte. kézi etet tartottak, ahol a városi és a járási tanácsok szakigazgatási előadóival megbeszélték az orszá­gos művelődéspolitikai irányel­vekből adódó helyi feladatokat, a közoktatás és a népművelés fej­lesztésére. Az értekezleten általá­nos elvként elfogadták, hogy a na­gyobb településeken húsz év alatt kulturális centrumokat építenek. Ezekben a kulturális centrumok­ban helyet kapnak majd a színhá­zak. mozik, könyvtárak, klubok és egyéb népműveléssel, szórakozás­sal kapcsolatos intézmények. A kisebb községekben hasonló kultu. rális intézményeket létesítenek. A művelődéspolitikai tervet — a kulturális központok megtervezése után — jóváhagyásra a megye ve­zető szervei elé terjesztik. Jóváhagyták a Szarvasi Kenyérgyár építési Régi gondot oldanak meg Szarvason az új kenyérgyár fel­építésével. A 3,9 millió forintos ál­tervét lamd beruházásból épülő üzem az átalakított malom szomszédságá­ban kap helyet. A mérnökök el­Újszerű gépjavítási technológia a Békéscsabai Gépállomáson készítették a tervet, bejárták a területet, megtartották a tervbírá­latot, s úgy döntöttek, hogy 1963 januárjában hozzálátnak az épít­kezéshez. Az új kenyérgyár kor­szerű olajfűtésű kemencéiben két (FÉNYKÉPES RIPORT A 3. OLDALON) Fotó: Kocziszky Lászlói műszak alatt 55 mázsa finom ke­nyeret készítenek. A kenyérgyá­rat bekapcsolják.a község közmű­veibe is. Vizet a községi törpevíz­műtől kap, a villamosenergiát pedig 20 kilovoltos távvezetéken juttatják a kenyérgyárba. A szarvasi kenyérgyár, mint ilyen, megyénk hetedik üzeme lesz. Távirat Békés megyei Népújság Szerkesztősége Békéscsaba Örömmel közöljük az elvtársak­kal, hogy 1962. évi tervünket de­cember 11-én befejeztük. Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz

Next

/
Thumbnails
Contents