Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-11 / 289. szám
Egy hét a külpolitikában | Tudomány — Technika | Több figyelmet az állategészségügyi követeiményekre | A téíi sportesték feladata 9 Munkadíjazás a termelőszövetkezetekben A társadalmak történelmi fejlődése bebizonyította, hogy a régi társadalom felett csak akkor győzedelmeskedhet az új, haladóbb társadalmi forma, ha az a munkatermelékenység magasabb fokát hozza létre. Tehát a munkatermelékenység szakadatlan emelése a társadalom fejlődése szempontjából döntő tényező. A munkatermelékenység emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes győzelméig folyik. A termelékenység és a termelés emelésének, a gazdaságosság fokozásának fő eszköze a technika és a technológia fejlesztése, a mezőgazdasági • üzemek korszerű megszervezése a legfejlettebb üzemszervezési módszerek alapján, a helyi adottságcár figyelembe vételével. A gazdasági munkában az eredményeket a legfejlettebben dolgozó gazdaságokhoz kell mérni, ha azok gazdálkodása megfelel a kijelölt célnak, a gazdálkodásban, a termelésben ép a vezetésben egyaránt: Az anyagi érdekeltség megvalósítása a szocialista gazdaságfejlesztés nagy lendítő ereje. Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy az anyagi ösztönzés rnegfeíel-e a szocialista elosztás elvének, a munka szerinti elosztás elvének, illetve a munka jellegének, hogy azt az elérendő, a népgazdasági tervek teljesítését elősegítő célnak megfelelően alkalmazzák. E feladatok megoldását jelentő tényező, a megfelelő munkadíjazás bevezetése a tsz-ben, oly módon, ahogy azt a gazdaság fejlettsége megengedi. Cél teháit, hogy az anyagi ösztönzés műszaki fejlesztésére, a gazdaságos és korszerű termelés szervezésére serkentse a tsz-gazdákat, ennek révén pedig termelésben és a vezetésben nagyobb teret kapjon a dolgozók kezdeményezése. Ezeknek az elveknek és tényezőknek elemzése és tanulmányozása következtében szükséges megfelelő, fejlettebb munkadíjazási formákat alkalmazni: apénzbeni munkadíjazásra áttérni, ott ahol a gazdaság fejlettsége, üzemszervezési feltételei lehetővé teszik a fejlettebb módszerek alkalmazását. A pénzbem munkadíjazás lényege, hogy a termelőszövetkezet nem munkaegység felhasználási tervet készít, hanem munkabéralapot tervez. Kidolgozza a jelentkező munkák, munkafolyamatok elvégzésére alkalmazható normarendszert, s a dolgozó ennek mennyiségi és minőségi elvégzése után, havonta kapja meg az érte járó munkabért. A pénzbeni munkadíjazásra való áttérésnél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a különböző munkák díjtételeinek megállapítását befolyásolja a gazdaság fejlettsége. Tehát ugyanazon munkák elvégzéséért egyik vagy másik teraaeiősa&vetkezet többet, vagy kevesebbet képes fizetni. így természetes, a termelőszövetkezetnél megállapított díjtételek többé-kevésbé visszatükrözik az egyes termelőszövetkezetek közti különbséget. Ebből adódóan az a megoldás a helyes, hogy az adott tsz a megtervezett munkabéralap bizonyos százalékát tartalékolja, a termelés ingadozása miatt Ennek értelmében megállapítja a tényleges munkabér-alapot, amelyet a kidolgozott megfelelő normák teljesítése után teljes egészében kifizet a tagoknak. Év végén pedig a gazdaság eredményességétől függően nyereségrészesedést fizet a ledolgozott munkanapok és a megkeresett munkabér arányában. A pénzbeli munkadíjazásra való áttérésnél egyik legnagyob probléma a természetbeliek iránti igény kielégítése. A természetbeni juttatásra ma még szükség van azokban a termelőszövetkezetekben is, amelyek áttérnek a pénzbeni munkadíjazásra, mert jóllehet növekszik az igény az iparilag előállított élelmiszer iránt, de a termelőszövetkezeti tagok élelmiszer szükségleteiknek túlnyomó részét ma még a közös és a háztáji, nem pedig a kereskedelem biztosítja. Másrészt rendkívül nagy terhet róna a népgazdaságra a növekvő élelmiszerek iránti igény kielégítése. A termelőszövetkezeti tagság gondolkodásában még nem érett meg arra, hogy saját és családja szükségleteit a kereskedelmen keresztül biztosítsa. Nemcsak azért, mert gondolkodásában elmaradt a termelési viszonyok fejlődése mögött, hanem a kialakult és meglévő kereskedelmi hálózat sem tudja ezt megfelelően biztosítani. Mindaddig helyes a pénzbeni munkadíjazásra való áttérésnél a természetbeni juttatás fenntartása, amíg a termelőszövetkezetek általában nem tudják biztosítani a közösben a háztáji gazdaságokban előállított áruféleségek előállítását. A pénzbeni munkadíjazás bevezetésének különösen nagy jelentősége van az állattenyésztésben. Az állattenyésztésben dolgozók munkája kötöttebb, az állatok etetését, gondozását minden körülmények között el kell végezni hétköznap, ünnepnap, egyaránt A megfelelő gondozók beállítása sok esetben problémát okoz. A gondozók cserélgetése viszont számottevő kárt okozhat a termelésben. Ezért a pénzbeni munkadíjazás bevezetése ezen a területen feltétlenül szükségessé válik, s még akkor is eredményes, ha egyéb területen (növénytermesztés) nem oldható meg A munkadíjazás a szövetkezetei? életében olyan feladatként jelentkezik, amely nagy lépéssel viheti előre a közös gazdasági, politikai megszilárdulását. Az e téren elkö vetett hibák, következetlenségek viszont nagy kárt okozhatnak a közös gazdaság fejlődésében. Mokrán János A kondorosi Lenin Tsz alapszervezeti titkára. Németországba, Csehszlovákiába, Szovjetunióba és Romániába kaid liftalkatrészeket a felvonógyár békéscsabai telepe Az ipartelepítési politika révén Békéscsabán, a volt Vasipari Vállalat telephelyén gyors ütemben épül a Budapesti Felvonógyár egyik üzemegysége, mely a következő években átveszi az anyavállalat funkcióit. Jelenleg mintegy 6,5 millió forintos beruházással új szerelő-csamokpkat építenek. A hetekben emelték be az egyik 20x80 méteres csarnok vas tetőszerkezetét. Ebből a csarnokból 1963 első negyedében már több Hefvenhétmillió forint értékű községfejlesztés jövőre megyénkben Elkészült Békés megye városainak és falvainak 1963. évi községfejlesztési terve. A jövő évben 77 millió forintra tervezett községfejlesztési alapból csaknem 62 000 folyómétemyi járda, 1200 folyómétemyi út, 26 kilométernyi villanyhálózat épül megyeszerte. Befejezik a dévaványai, az újkígyósi strand, valamint az eieki és a békésszen tandrási kádfürdők, továbbá a szarvasi, a csat-vasi, a gyuítamáriafaJvi művelődési otthonok, a mezőkovácsházi és a bé. késsámsoni 350—350 személyes mozik és a sarkad! tbc-gondozóintézet építését. Orosházán 40, Füzesgyarmaton 50 férőhelyes bölcsőde alapjait rakják le, Békésen termálkutat fúrnak Orosházán 9 felújítják a vízműhálózatot, Békéscsabán újabb utcákba kötik be a vízvezetéket, Lőkösházán törpevizművet építenek, Sarkadon bővítik a kisvízmű-hálózaitot. Bélmegyeren és Sarkadkeresztúron gyógyszertár épül, e két utóbbi részben beruházásból. Nem feledkeznek meg a sportolókról sem, csaknem egymillió forintot költenek majd sportfelszerelésre. Az építkezéseket a Hazafias Népfront-bizottságok kezdeményezésére a lakosság társadalmi munkákkal is elősegíti. 47SO holdról 3000 vagon nyersárut várnak — Helyenként még most is vontatott a szerződéskötés — Az idén, az aszályos idő ellenére, a Békéscsabai Konzervgyár teljesíti termelési tervét. Több mint 1100 vagon konzervet adnak a népgazdaságnak. A terv ilyen mérvű teljesítését nagyban elősegítették a termelőszövetkezetek. Több mint kétezer holdon termeltek az idén konzervgyári növényeket, s ezeket jó minőségben, időben szállították feldolgozásra. Új körzeti orvosi rendelő Mezőherényben A békési járásban kedvező ütemben készítik a központi orvosi rendelőket. A békési és a köröstarcsai központi rendelő után most Mezőberényben alakítanak át és rendeznek be egy új orvosi rendelőt. Itt négy orvos és egy fogszakorvos kap majd helyet. Az új orvosi rendelő a posta szomszédságában készül. Az építkezésre — átalakításra — 120 ezer forintot fordítanak, a berendezésre pedig 80 ezer forintot irányoztak elő. Az új orvosi rendelő építéséhez a községi tanács is hozzájárul a kőzségíejlesztési alapból. A konzervgyár jövőre megkétszerezi idei termelését. Ahhoz azonban, hogy 2200 vagonnál több konzervet termelhessen, az idei területhez képest kétszer akkorára lesz szükség. A gyár termelési osztályán 4750 hold zöldségtermő terület szerződésikötését készítették elő. Háromezer vagon nyersárura számolnak. A szövetkezetek jó része már megkötötte a szerző, dést paprikára, zöldborsóra, zöldbabra, uborkára és paradicsomra. Az uborka és a paradicsom szerződéskötése azonban — a többihez viszonyítva — elmaradt. Uborkából még 350 hold, paradicsomból pedig még további 600 holdat kell leszerződni ahhoz, hogy az eredeti tervben lévő ezer hold uborka- és 1800 hold paradicsom-termelési terv meglegyen. millió forint értékű exportgyártmány kerül ki. A fokozatosan felvonó-alkatrészek gyártására átálló üzem mái' eddig is kivette részét az exportszállításokból. A napokban készült el az első két, Békéscsabán gyártott elektrostatikus festékszóróberendzés vezérlőpultja, melyet Németországba és Csehszlovákiába küldtek. Tegnap, hétfőn megkezdték a szovjet rendelésre gyártótt felvonó-alkatrészek szállítását, s még ezen a héten befejezik a Romániának gyártott harmadik vezérlőpult munkáit is. Szeptember óta több mint négymillió forint exportárut gyártott a felvonógyár békéscsabai telepe. 350 ezer forint bevétel meryénk Falusi Ifjúsági Szövetkezeteiben Megyénkben ötvenkét Falusi Ifjúsági Szövetkezet készített zárszámadási mérleget. Kiderült, hogy a 123,8 hold földről jól szervezett munkával háromszázötvenezer forint bevételhez jutottak a fiatalok. A tanulóifjúság a szövetkezeti alap gyarapítására 36 ezer forintot szánt, de a kereset jó részét sem akarják egyénileg hasznosítani: társaskirándulásokat szerveznek hazánk legszebb tájaira, vásárolnak rádiót, televíziót, társasjátékot. Elkészültek a jövő évi tervek is Megyeszerte a belterjességre törekszenek az ifjú szövetkezeti tagok. Zsadányban, a Békéscsabához tartozó Fényesen és másutt, öntözéses zöldségtermesztésre rendezkednek be. Harminc Falusi rfjúsági Szövetkezet házinyúltenyésztést tervez. Az 1962. évi jövedelem egy részéből törzsállományt vásárolnak, a ketreceket ‘öbb helyen a politechnikai oktatás keretében maguk készítik. A külföldön is nagyon keresett házinyulak valószínű jó jövedelmet hoznak a fiataloknak. Egyébként a megye ifjúsági szövetkezetei 1963-ban 573 ezer forint bevételre számítanak, amiből 76 ezer forintot a közös vagyon gyarapítására fordítanak a tervek szerint. Rekordtermés borból A mi vidékünkön kevés termelőszövetkezet dicsekedhet olyan szép szőlőskerttel, mint a nagyszénási Dózsa Tsz. Harminc hold szőlőből az idén 15 holdról szüreteltek. Ebből is tíz hold volt a borszőlő és öt hold étkezési csemegeszőlő. A tíz bold borszőlőből 517 hektoliter jó minőségű bort állítottak elő. Ez a mennyiség még a legjobb szőlőtermő vidékeknek ie dicsőségére válhat. A kiforrt bor egy részét munkaegység után mérik ki a tsz-tagoknak, a többit az állami borpincéknek értékesítik.
