Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

MS. december 8.

Csütörtök

Akik visszaidézik a gyermekkort

A kedd és csütörtök délutánokon ők idézik a gyermekkort, az a 18—20 apuka és anyuka, akik Békéscsabán, a Kölcsey utcai óvodában találkoznak, s fürge, ügyes kezükkel babákat, bababútort, játékot formálnak. Ilyenkor eszükbe jut gyermekkoruk, s egy-egy baba talán kicsit hosszabban is elidőz az őt alkotó kézben, amire elkészül. )

Gyermekeknek, kis Ilikéknek, Marikáknak és Józsikáknak készítik a sok-sok szép játékot az óvoda szülői munkaközösségének tagjai. A keddi és csütörtöki napokon előkerülnek az ecsetek, a szivárvány minden színében, a festékek, az olló, a lombfűrész, kalapács és egyéb szerszám a játékkészítés kellékei. Minden este néhány szép darabbal gyarapodik a játékország. Készül a kombinált szoba „kárpitozott” rekamiével, melyre hímzett díszpáma is kerül, a kicsiny asztalkára pedig, apró, horgolt csipketerítő. Mesealakok kelnek életre, ruhát kapnak a ba. bák, még Miki-egér is megjelenik

A munkádélutános szülők egy csoportja.

Kvasz Katalin óvónő adja az ötleteket a szebbnél-szebb játékok készítéséhez, Elekes apuka a szervezésben segít, Hankó Gyöngyi, a III-as számú általános iskola VIII. osztályos tanulója a lombfűrész kezelésének mestere. Testvérkéje lakója az óvodának, s így ő is felajánlotta a segítségét, és a töbElekes József, az óvó nénik, az anyukák és a legkisebb érdekelt: Duna Mártika, gyönyörködnek a kész játékokban.

a rég elfelejetett mesekönyvből, az emlékekből lép elő. Készítői mozgatható kezet és lábat is szerkesztettek neki.

Amíg a kezek fürgén ragasztják, festik, díszítik a játékokat, addig az óvó nénik, a szülők el-elbeszélgetnek a gyermekekről, magatartásukról, nevelési kérdésekről.

Hogy kinek: az ötlete volt e munkadélutánok szervezése? Már rég elf ele j tették, hiszen minden év őszi hónapjaiban összejönnek a szülök. Csak annyit kell az óvó néniknek mondani, hogy „megkezdődnek a munkadélutánok” és ók jönnek, segítenek ötletekkel, munkájukkal —, hogy sok-sok gyermeknek szerezzenek örömet az általuk készített játékok.

biek, az óvó nénik, a szülök, mindmind azon fáradoznak e munkadélutánokon, hogy több szép játékot készíthessenek a gyermekeknek, így karácsony előtt.

Az így készített játékokból december 8-án, 9-én kiállítást és vásárt rendeznek. A Télapó már bekopogtatott a házak ablakain, elvitte ajándékait mosolyt fakasztva a gyermekarcokra. Ezek a játékok

is sok-sok örömet szereznek majd, ha oda kerülnek a fenyőfa alá.

Kasnyik Judit (Foto: Kocziszky László)

Elektronikus agy irányítja a forgalmat

Az Amszterdamtól északra fekvő Alkmaar város talán a világon az első, ahol elektronikus agy irányítja a forgalmat. Az úttesteken „érintkezési sávokat” létesítettek, amelyek elektromos impulzusok segítségével, az elektronikus agy tudomására hozzák a forgalom sűrűségét. A „hírek” alapján az elektronikus agy automatikus fényfázis-szabályozónak adja ki parancsait, s ennek megfelelően váltja a forgalmi lámpákat.

(A „Süddeutsche Zeitung”-ból.)

Védjük értékeinket

0

©

o

A fűtés megkezdésével egyidőben szinte ugrásszerűen emelkedik a lakóházakban és azok környékén a tűzesetek száma. Ezzel kapcsolatban kerestük fel a Tűzrendészeti Osztályparancsnokságot és tájékoztatást kértünk a lakástüzek megelőzésével kapcsolatos tennivalókról.

— Valóban jól tudják — mondotta Várhegyi Ferenc százados, a parancsnokság vezetője. — A fűtési idény évről évre együtt jár a lakóházi tűzesetek számának emelkedésével, sőt hozzátehetem, hogy a legtöbb halálos végű tűzeset is éppen ebben az időszakban történik. Ennek részben az az oka, hogy a tüzelőberendezések, kémények elhanyagoltak. A hibás kályha, füstcső vagy kémény a fűtés megkezdése után rövid időn belül tüzet okoz. Szerencsés eset azután, ha a tűz csak kisebb jelentőségű és sikerül azt esetleg egy vödör vízzel eloltani. Helytelen az is, hogy a tűzgyújtást gyakran gyermekekre bízzák vagy a begyújtáshoz benzint, petróleumot használnak. Súlyos katasztrófák származtak már ebből. A szabadtüzelésű üstházak, katlanok szabálytalan használata is veszélyt jelent a behordott széna, szalma és egyéb könnyen gyúló anyagok kazlaira, illetve a náddal, szalmával fedett épületekre, ólakra.

— Mi a teendő, hogyan

előzhetjük meg az ilyen tűzet?

— A legfontosabb feladat, hogy csak teljesen hibátlan tüzelőberendezésben rakjunk tüzet. Ugyel-Százezer díszcserjét és örökzöld facsemetét ad parkosításra a szarvasi arborétum

A szarvasi arborétum faiskolájából — ahol a világ minden tájáról származó fák, egzotikus növények és díszcserjék csemetéit nevelik nagy gondossággal — ez év őszén százezer értékes facsemetét és dugványt adnak városok, iskola- és kórházudvarok parkosítására. Igen sok dísznövény-csemetét vásárol tőlük Eger, Dunaúj-IDEÁLIS FÉRJ

Rio de Janeiro egyik tv-műsorában a következő kérdést tették fel a nézőknek:

„Véleménye szerint milyen legyen az ideális férj?“

A kérdésre rengeteg válasz érkezett, köztük néhány vaskos kötetre terjedt. Az első díjat az alábbi válasz kapta:

„Az ideális férj az a férfi, aki sziklaszilárdan hisz abban, hogy az ideális feleséget vette nőül”.

KÖZBOTRÁNYT OKOZÖ '»^ANATÓMIAI TANULMÁNY OK”

Paduában bíróság elé állítottak egy orvostanhallgatót, mert barátnőjével egy parkírozó kocsiban „közbotrányt okozó magatartást tanúsított”. Miután a bíróság nem tudta megcáfolni azt az állítását, hogy az orvostanhallgató kolléganője csak anatómiai tanulmányaiban volt a fiatalember segítségére, — a vádlottat felmentették.

KEVÉS A NÖ AZ EGYESÜLT

Államok két Államában

Az Egyesült Államok két legfiatalabb tagállama nőhiányról panaszkodik. Alaskában 132 férfire száz nő, Hawaiban 114 férfire száz nő jut. Washington államban ezzel szemben az arány: 88 férfi — száz nő.

63

város, Kecskemét, de számos iskola, intézmény keresi fél őket parkosításra alkalmas kisfákért. Ezenkívül mázsaszámra szállítanak vöröstölgy és egyéb fa makkjából Miskolc környékére és más állami erdőgazdaságba, hogy a rendkívül értékes fa hazánk más tájain is meghonosodjék, elszaporodjék.

— Igenis, tábornok úr. — A

fogoly megnedvesítette a szája szélét, s közben még egyet lépett előre. — Szóval beszélgetést hallok. Halkan sustorognak. Ez a bizonyos Andrej izgatottan mesélte: „Felemeltem a fejemet és kővé meredtem. Ö az!” — „Ugyan, ez nem létezik!” — felelte a má_ sik. — „De, ő volt az, ő maga!” — „A parancsnok?” — „Igen. Az én parancsnokom volt, gárdafőhadnagy.” Itt halkabbra fogták a beszélgetést, úgyhogy sokáig nem tudtam kivenni semmit belőle — folytatta Cupa. — De anyiiyit értettem, hogy Andrej meg akarja győzni valamiről azt a másikat. Az pedig kételkedik, nem hisz neki. „Rendben van — mondta Andrej — bebizonyítom neked!” Leszállt a priccsről és

eltűnt. Vagy két perc múlva jött vissza. „Nézz ide — mondta a másiknak — nyisd ki jól a szemed”. Én észrevétlenül felemelkedtem és óvatosain a prices szé_ léhez húzódtam. Egy tőrt pillantottam meg Andrej kezében. Meg is jegyeztem: csavart markolatú, csillogó tőr volt.

— Kinek jelentetted? — kérdezte Upitz.

— Nem tudtam jelenteni, tábornok úr. — A fogoly teljes testével előredőlt, s közben a fejét rázta. — Semmi módon nem jelenthettem, az élő istenre esküszöm! Hiszen ez éjjel történt. Szálljak le a priccsről és menjek ki? Amint kidugja az ember a fejét az ajtón, azonnal golyót eresztenek belé. Korán reggel pedig sorba állítottak bennünket és csoportokba osztottak. Az egyik társaságot, amelyikbe ón is kerültem, vagonba rakták és idehozták. Csak itt tudtam...

— Andrejt tehát felismerted, láttad a tőrt is, arról a másik illetőről pedig fogalmad sincs, hogy kicsoda? Hogy lehet ez?

— Az a másik fogoly háttal volt nekem, árnyékban. A hátáról, a tarkójáról pedig ki ismerné meg? Hiszen mindannyiunknak egyformán ... lenőtt már a hajunk, meg a rabruhák is egyformák. Csak a fülét jegyeztem meg. Nagy, elálló füle van..,

— Elálló füle — ismételte Upitz. Az asztalon fekvő papírra nézett. — Mikor is volt ez?

jünk a füstcsövek és kémények hibátlanságára is, és ne feledkezzünk meg a használaton kívüli füstcsőnyílásokról sem. Ezeket gyakran ronggyal, papírral tömik be. Sok-sok tüzet okozott már az is, hogy a hamuval együtt parázs került a szabadba és meggyújtotta a szalmát, trágyát, hulladékot. A legcélszerűbb az lenne, ha minden udvaron ásnának egy-egy fél méter mély gödröt — épületektől, kazlaktól lehetőleg távol — és a hamut, salakot abban gyűjtsék össze úgy, hogy kiöntés után le is locsolják azt.

— Sok tüzet okoztak már a

gyerekek, hogyan előzhetjük meg ezt?

■— Mindenekelőtt ügyeljünk arra, hogy a gyermek kezébe ne kerülhessen gyufa, gyújtó. Ezeket tartsuk állandóan zárva. Gyermekeket lehetőleg ne hagyjunk felügyelet nélkül a lakásban. A 10— 12 éves gyermekek megfelelő figyelmeztetés mellett már megbízható felügyeletet jelentenek. Igen fontos — és erre több súlyos tragédia figyelmeztet —, hogy alvó vagy nagyobb testvérek felügyeletére bízott gyermekekre se zárjuk kívülről az ajtót, hogy baj esetén azok el tudják hagyni a lakást. Nem szabad a tűzhelyet szárítás céljára sem használni. A tűzhelyhez közel terített ruhanemű vagy a sütőbe rakott fa már sok tragédiát okozott.

Végezetül elmondotta az osztályparancsnok elvtárs, hogy ,a megye önkéntes tűzoltói megkezdték a lakóházak tűzrendészeti felülvizsgálatát. E munkájuk során felkeresik a lakókat és tanácsaikkal segítik a tüzek megelőzését — fejezte be a tájékoztatást Várhegyi elvtárs.

— A tizennyolcadikéról tizenkilencedikére virradó éjjel, tábornok úr.

— És az az Andrej azt állította, hogy előző napon a volt parancsnokát látta?

— Igen.

— Tizennyolcadikén?

— Azt hiszem, igen, tábornok úr.

— Akkor kapta a tört is?

— Igen, akkor.

— És azon a napon nem vitték ki a lágeren kívüli munkára ezt az Andrejt? Emlékszel pontosan?

— Azon a napon sehová nem ment el.

— Hát akkor mivel foglalkozott?

— A barakkok körül dolgozott. Reggel ellenőrzés volt, ruhaszem. le.

Aztán a foglyok felét elvitték a gyárba, a másik fele pedig ott maradt a lágerben, követ hordott, csatomaárkot ásott.

—Jól van — Upitz Torphoz fordult. — Gondoskodjon róla, hogy gyanút ne fogjon a barakkban senki erről az ügyről. A többieknek nem kell tudniuk, hogy ez a Cupa itt járt nálunk. — A tábornok ismét a fogolyra nézett. — Te meg jól nyisd ki a szemedet, Cupa. Mindent látnod kell, hallanod, és ha megtudsz valamit, azonnal jelented nekünk. Ha hasznunkra leszel, élni fogsz, és nem is rosszul. Most pedig elme. hetsz.

A foglyot elvezették. Upitz a Standartenführerhez fordult.

— Most pedig hallgatom magát Bohlm.

— Ellenőriztük a kérdéses időpontot, Gruppenführer úr. Tizennyolcadikén az oroszok lágerzónájában, pontosabban azon a környéken a nap egész első felében senki idegen nem járt. Olyan emberekre gondolok, akiket ez a bizonyos Andrej azelőtt nem látott még soha. Délután meglátogatta ezt a táborrészt Werner Kranz Hauptsturmführer, Auschwitz helyettes parancsnoka, és a sofőrje, Fittermann Scharführer, 9 velük volt Arthur Khümetz, a Gans—Behmer-gyár igazgatója a sofőrjével, Heinrich Gubeval.

— Kire gyanakszik a négy közül? — Upitz szájaszögletén enyhe gúny látszott. — Csak nem az auschwitzi láger parancsnok-helyettesére?

— Természetesen nem őrá. Kranz és Fitterman már öt esztendeje, a láger megalapításának napja óta Auschwitzban dolgozik. Mind a kettőről a legjobb véleményt mondják, szilárd nemzeti szocialisták.

— Akkor marad a barátom, Khümetz igazgató, akivel együtt nőttünk fel, s tanultunk, együtt léptünk be a nemzeti szocialista pártba, és közösen verekedtünk a Führer és a nemzet ellenségei elleni csatákban. Ügy látszik tehát, Arthur Khümetz lesz az a kézieken theteüen szovjet felde-