Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

1962. december 6, 4 Csütörtök Megválasztották a KIOSZ orosházi szervezetének új vezetőségét — Több kisiparost megjutalmaztak — November 29-én tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését a KIOSZ orosházi csoportja, melyen közel 400 kisiparos jelent meg. A taggyűlésen először Plenter Lajos, a megyei KIOSZ titkára tartott beszámolót, majd Dénes Sándor, az orosházi járási KIOSZ titkára adott tájékoztatást a szervezet el­múlt négy év alatt végzett mun­kájáról, és ismertette a kisiparo­sokra vonatkozó módosított nyűg­­díjrendeletet. A beszámolók után több hozzá­szólás hangzott el, amelyek főleg a kontár-kérdéssel foglalkoztak. Az építő-, az asztalos- és a szabó­­szakmában dolgoznak a legtöbben iparengedély nélkül. A hozzászó­lók javasolták, hogy az illetékes szervek hozzanak szigorúbb intéz­kedést ennek a meggátlására. A taggyűlésen sokan felajánlást is tettek arra, hogy társadalmi mun­kával járulnak hozzá az új ipari­­tanuló-iskola építkezésének minél gyorsabb befejezéséhez, valamint a költségek csökkentéséhez. A taggyűlésen osztották Jö az okleveleket és jelvényeket azok ré­szére, akik azt a legjobban megér­demelték. Jó minőségért Tamás János cipészt, jó munkájáért Oskó Lajos bognárt, jó tanulóneveié sért Lovász Istvánné női fodrászt és Halil Rufát cukrászt jutalmaz­ták meg. A KIOSZ helyi szerve­zetének aktivistái jó munkájúkért ajándéktárgyat kaptak. Fél évszázad a pult mögött — Az üzletek varázslóié (*) Sokszor elnézem az üzletek­ben a vásárolókat, amint fél polcot lepakoltatnak a pultra, válogatnak, megjegyzéseket tesznek, s az el­adó tanácsot ad kedvesen, moso­lyogva ajánlja az árut. Még nem voltam üzletek pultjai mögött mint eladó, éppen ezért nem is tudom, hogy a végtelen nyuga­lom vagy az udvariasság-e az oka annak, hogy mindig kedves, mo­solygós eladókat látni. Ügy mond­ják, mind a kettő, de van amikor már csak az utóbbi. A nyugodt, udvarias emberrel viszont kelle­mes a társalgás. így vagyok én is, szeretek köztük lenni. Általában is­merősök, mint Kecskeméti János bácsi Békéscsabán, a Tanácsköz­társaság úti konfekcióüzletben. Ö a régi ismerősök közé tartozik, nem csoda, hiszen fél évszázada szolgál­ja ki a vevőket. Azaz mégsem ki­szolgál, mert valahogy rossz szó ez, inkább elad, árul vagy vala­mi más. © Régen kezdte, amikor egy világégés első szikrái pattogtak, hogy egyesülve pusztító árként je­lentkezzenek. Tanuló volt akkor, illetve inas. Mindent megtanítot­tak vele, a szolgálatkészséget, az alázatosságot, csak éppen a szak­mából kapott keveset. Nem, nem panaszkodik, csak úgy elmondja Hozzá tartozik az életéhez. Egyéb­ként elégedett, akárcsak felettesei a munkájával. Hogy milyen szak­ember? Kiváló. Ez elismert, hi­szen megkapta a jelvényt is. De ezt bizonyítja az is, hogy a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat vezetői nem akarják engedni nyugdíjba. Persze az igazsághoz tartozik, hogy büntetés lenne számára, ha nem járhatna A mosoly ezúttal sem hiányzik Szikora József arcáról. Munkáját azonban annál komolyabban vég. Á Kecskeméti János minőségi vizs gálatot tart. Gyakorlott szeme a legkisebb hibát is észreveszi be az üzletbe, ha nem simogathat­ná végig szemeivel a rendezett polcokat, ha korát hazudtoló fris­seséggel nem „ugorhatna” úgy, ahogy a vevő akarja. Ott találtam ezúttal is a ruhák között, s ami­kor fél évszázados munkája elis­merését, a jelvényt mutatta, be­párásodott szemüvegére hivatkoz­va megtörölte szemét. © A másik kitüntetett Sziko­­ra József, csak visszaintett az üd­vözlésre, s a világért sem „eresz­kedett” volna le egy kézfogással. Nem nagy zol ás ez, hanem oka in­kább a sürgős munka. Magasab­ban volt, létrán állva mázolta az üzletek portálját, s a tegnap még réginek tűnt kirakati rámáik hol­nap újként köszöntik a járókelő­ket. Gyors és jó munkája mellett örökké vidám, viccelődő kedvéről nevezete®. o Az egyik vezetője azt mondta róla, hogy ha éjjel kell valamit csinálni, Szikora Józsefre mindig számíthatnak, ha ésszerű­síteni kell, Szikora József az első, ha a vállalat társadalmi munká­sainak névsorát nézik, az élen Szikora József neve olvasható. Az újjá festett üzletportálok az ő munkáját dicsérik. Ennyi erényt hallani jó érzés, s önkéntelenül váltja ki a megbecsülést az ide­genből is. Bár mi már nem va­gyunk idegenek. Ismerősként kö­szöntjük egymást, különösen hét­főn. ö Fradi-drukker, én Üjpesti. örök riválisok vagyunk, de azért nein bántjuk egymást. Igaz?— Majnár József Végül a megjelentek megválasz­tották az új vezetőséget. A KIOSZ titkára ismét Dénes Sándor lett. Az Országos KlOSZ-központ kül­döttértekezletére Planter Lajost és Dénes Sándort választották meg. Önkéntes tűzoltók a Békéscsabai Téglagyárban A Békéscsabai Téglagyár üzemi önkéntes tűzoltótestületének 57 tagja van. Közöttük tizenöten nők. A testület tagjai éberen vigyáz­nak az üzemre és tűzmegelőző munkájukkal biztosítják a tégla­gyár értékeinek megőrzését. Kar­bantartják a tűzoltófelszerelése­ket, hogy a dolgozóknak állandó­an megbízható oltókészülék álljon rendelkezéséré, tűz esetén. Járta­sok a tűzoltószerek kezelésében is. Különösen a nők és az ifjúsági önkéntes tűzoltók jeleskedtek. 1962-ben járási és megyei első helyezettek, az országban a nők II., az ifjúságiak pedig IV. helye­zést értek el. A testület tagjai aktívan spor­tolnak is. Kézilabdáznak és sport­­lövészettel foglalkoznak. A tűzol­tók női kézilabda-csapata a me­­gyei I. osztályban játszik, a lövé­szeik is jó eredményt értek el a városi Béke sportlövő-versenyen. NAPTAR Werner Siemens 1962. dec. 6., csütörtök 70 évvel ezelőtt, 1892. de­cember 6-án halt meg Wer­ner Siemens német elektro­technikus, a dinamó egyik feltalálója (1866.) Az 6 ta­lálmánya az elektromos táv­­írógép egyik fajtája és a guttapercha szigetelésű ve­zeték. Fivérével, Wilhelm­­mel és a két Martin test­vérrel ő dolgozta ki továbbá az un. Siemens-Martin acél­­gyártási eljárást. 220 évvel ezelőtt 1742-ben e napon született Nicolas Leb­lanc (ejtsd: Löblank) francia kémikus, aiki a róla elnevezett gyártási eljárással mesterségesen szódát állított élő (1791-ben). 165 évvel ezelőtt 1797-jbem e napon született Nagy Ká­roly csillagász és matematikus, aki Bicskén az ország első csillagvizsgálóját rendezte be. A szabadságharcban való rész­vétele miatt bebörtönözték, majd Párizsba emigrált. Itt tette közzé csillagászati munkáit francia és német nyelven. December 6-ika Finnország nemzeti ünnepe, ország ekkor vált független köztársasággá. 1917-ben az Munkagépeket vásárolnak Az ősid mélyszántás gyorsítása érdekében a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz a meglévő erőgé­peihez munkagépeket vásárol. A napokban készülnek Nyíregyházá­ra, ahonnan két ötfejes ekét hoz­nak. Az új ekéknek is lesz még dolguk az idén, hiszen a tsz-ben 1600 hold föld szántatian még. Je­lenleg négy lánctalpas saját gép és egy gépállomási gép dolgozik a határban. Minden tsz-tag részesült a szociális alapból Az almáskamarás! Sallai Tsz az idén 85 ezer forintot tartalékolt szociális alapra. Az év végéig ezt az összeget fel is használják. Ki vétel nélkül szinte minden tsz-tag részesült a szociális alapból, öten külföldi kiránduláson vettek részt. Két asszony: Szabó András­­né és a kilencgyermekes özv. Föl­di Pálné korán tavasszal a lengyel Tátrában üdült. Maikkai István te­henész, Szécsényi Péter brigádve­zető és Török Ferenc elvtársak most 10-én indulnak szintén pár napos túrára a lengyel Tátrába. A nyáron több autóbusz-kirán-^VWWWWWWWVWWVWVWrfV^fA/W%^/VWVWWWWVWWW>A^ Itt a tél, s felkavarja emlékeit. Íme egy kedves, közülük. • A Kongató-tanyában volt a bri­­gádszállás. Balról a legények szo­bája, jobbról a lányoké. A közé­pen bejáró. Valamikor a hosszú cselédlakás pitvara. A fiúk és lányok a közös meg­beszélést a bejáróban tartották. Ez volt a két szoba közi a senki földje. Most is vagy a sürgés-forgás ott. Tele van a szűk bejáró hadoná­szó, beszélő ifjúsággal. Azt beszélik meg, hogy ma este -mikor jöjjön a Télapó, s hogy a legények közül ki is legyen a vén szakállas, akit mindenki oly eped­re vár. Melyik a leghosszabb le­gény, Az lesz a legkülönb Télapó. Barcsik Mártonra esett a válasz­tás. A szavazás egyhangú volt, mert Márton fél vállal volt maga­sabb a többinél. Jó szálas, inas gyerek! Birja majd a nehéz subát, meg a nehéz puttonyt. Sza.kállat, bajúszt a műhelyben teremtettek a számára. Ott van a legtöbb kenderkóc. Botot Jancsi vágott neki az ól mellett gubbasz­tó, százágú bodzabokorból. Amíg az öltöztetés történt, ad­dig a lányok a puttonyt rakták te­le az összehordott jóval. Ezt a le­gényeknek nem volt szabad látni. Minden megvolt már, csak még a suba, meg a kucsma hiányzott. Az efféle régies öltözék kiveszett már a tanyákból. Gondolkozni kellett azon, hogy höl találhatná­nak még ilyet? — Megvan! — szólalt meg Pis­ta, amint emlékei közt kotorász­va rátalált a subára! Márton vál­lára csapott: Gyerünk pajtás! Az öreg Szilasi bácsinak még meg­van a subája! A hó kövéren hullt az égből. A szél kavarta már a havat. A két legény nekivágott a szántásoknak, s hamarosan odaértek a sertésgon­dozó nádfedeles kicsi házához. Megzörgették a fakilincset. Szi­■ dulást szerveztek a tsz-tagok ré~ I szére. Nyolcvanötén a legszebb al­földi várossal, Szegeddel ismer­kedtek meg. Két alkalommal a gyulai Várfürdőbe látogattak el. Ezenkívül mintegy kilencvenen a Budapesti Mezőgazdasági Kiállí­táson vettek részt Az idősekre és a gyerekekre is gondoltak. Harminchat tsz-nyug­­díjasnak szavazott meg a közgyű­lés a szociális alap terhére szemé­lyemként két mázsa búzát, tíz má­zsa csöves kukoricát és téli tüzelőt. Hat gyermeknek fizetik az iskolai év alatt; a napközi térítését lasi bácsi dugta ki fejét a zajra s meghallgatta a legények kérését. Kihozta a subát is, meg a kucs­mát is és átadta a legényeknek. A legények azzal vitték el, hogy még az est leszállta előtt vissza­hozzák, hogy mire az öreg éjjeli útjára indul, kéznél legyen mind a két alkalmatosság. Ma délután csak négyig szólt a munlca. Pontban négykor szólalt meg a vén eperfa nyakán a rozsdás eke­vas, jelezve a mai munka végét. A poros magtárakból, hombá­rokból, istállókból sebes léptekkel futottak a lányok, legények a szál­lásra. Mosakodás, öltözködés mind a két helyen. Versengve készültek a Télapó városára. A leányszobában hamarább állt helyre a rend. Ide fog bekopogtat­ni a szakállas öreg a puttonyával! A legények is végeztek s átmen­tek a lányszobába. A brigádvezető kiszólt a lóistál­lóba, ahol Mártont öltöztették, hogy: jöhet már! A lányszoba ablaka alatt meg­­kondult a régi ökörkolomp szava. Odabent az izgalom a tetőfokra hágott. Ezeréves vén ember fordult be az ajtón. Valódi havat rázott le válláról és sok jóestét kívánt. Puttonyát maga mellé helyezte s a fél szemével vigyázott rája. Elmondott néhány rigmust és megkezdte az ajándékok osztását, úgy, ahogy a csomagokon írva volt.

Next

/
Thumbnails
Contents