Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-05 / 284. szám
1962. december 5. 3 Szerda Nem ilyen téli képet akartunk... Közvetlen az idei h<5 leesése utóm vidéki körútra indultunk azzal az utasítással, hogy feltétlenül készítsünk téli képet is. Mentünk, mendegél tünk, s amint Tarhos községet elhagytuk, a havas táj közepében egy fehér lepellel, vagyis hóval letakart sílózó kombájnt pillantottunk meg. Annak, hogy ez a kombájn ottmaradt, csak a fácánok örültek, mert jo búvóhelyet találnak alatta éjszakánként. Miért és meddig marad ez a kombájn a kukoricaföldön azt csak a Békési Gépállomás valamelyik brigádvezetője tudná megmondani. Új híd épül Vészfő alaff A vGZ^azdálkodái jövőjéről Beszélgetés Békés megye öntözéses gazdálkodásának jelenéről és távlati terveiről Megyénk, az Alföld legszélsőségesebb pólusa. Ha az országban kevés a csapadék, akkor csaknem itt a legkevesebb. Az utóbbi időben egyre sűrűbben visszatérő aszály ellen mégis eredményes harcot folytatnak . a Körös-völgy, így Békés megye szakemberei, mezőgazdasági üzemei. A nehezen meggyökeresedett mélyszántás mellett egyre inkább teret hódít az öntözéses gazdálkodás. Megyénk vízgazdálkodásának fejlődéséről, gazdaságosságáról és jövőjéről beszélgettünk Kurta József elvtárssal, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjével. Hogyan fejlődött megyénk öntözése a felszabadulástól napjainkig? Hazánk felszabadulásakor megyénkben sem lehetett intenzív öntözéses gazdálkodásról beszélni. 1944-ben körülbelül kétezer hold rizs és 300 hold kertészeti öntözés lehetett. Azonban a kertészeti öntözés sem a mai értelemben vett kulturált, barázdás vagy esőszerű öntözés volt, hanem a régi sok vizet és sok munkaerőt igénylő bolgár rendszerű öntözés. A Köl'ösvidéki öntöző Vállalat és a Vízügyi Igazgatóság szoros együttműködése azonban nagyot lendített az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében. 194S-ben már több mint hétezer hold öntözött terület volt megyénkben, bár ennek túlnyomó többsége még rizs. A rizstermesztés fejlődése, még inkább műszaki probléma volt és nem kívánt komoly öntözéses szakemberszükségletet. A korán léesett, s azóta már elolvadt első idei hó betakarta Vésztő alatt a hosszúfoki csatornán keresztül épülő hidat. A munkások éppen azon tanakodtak, hogyan folytassák a munkát, a hideg beállta ellenére régóta tartózkodik Ostburgban, de Torpnak, akárcsak a többi kémelhárítónak már alkalma nyílt kiismerni a természetét. Torp tudta, milyen könnyen elönti a Grftppenführert a féktelen düh. — Mondja tovább! — Nem jól fejeztem ki magam ... nyögdécselt Torp. — Azt akartam... — Akkor beszéljen világosan, röviden és érthetően, az istenit neki! Ki ez az ember? Miféle? Értse meg: tudnom kell, hogy hl. hetünk-e neki! — Csaknem két év óta hadifogoly már, Gruppenführer úr. Jól viselkedik. Fegyelmezettségéért megtették Kapónak. A likvidáltak ruháinak a válogatásával foglalkozott. Azt állítja, hogy odahaza, Oroszországban megtorlásban volt része. Valami bűntény miatt... azt hiszem, szerszámokat lopott a gyárból, ahol dolgozott. Amikor idáig ért a jelentésben, Torp elhallgatott, bizonytalankodva nézett a főnökre. — Tovább — szólalt meg Upitz Torp érezte, hogy a tábornok lehiggadt. Megkönnyebbülten lélegzett fel, visszanyerte bátorságát. — Nem kívánja esetleg személyesen kihallgatni ezt az oroszt, Gruppenführer úr? — kérdezte. — Idehozta? — Upitz csodálkozva dőlt hátra a karosszékben.— Ki kérte erre? — Senki. Csak úgy gondoltam, hogy nem árt magammal hozni — felelte ismét zavartan Torp. — Nagyon érdekelt engem ez az ember és arra gondoltam, biztosan a Gruppenführer úr is látni akarja majd vagy esetleg valami kiegészítő kérdései lesznek... — Tényleg, ne hívjuk be? — vetette közbe Bohlm Standarten. führer. — Hol van most ez az illető? — kérdezte Upitz. — Itt van lent, Gruppenführer úr. — Na jól van, hozzák ide. Torp kiment, s néhány perc múlva ismét megjelent. Egy fogoly jött mögötte, fegyveres őr kísérte. Amikor a szobába értek, a katona kiment. Upitz végigmérte a küszöbnél álló foglyot. Vékony dongájú. hosszúkás arcú, magas férfi vol: az illető, csíkos rabruhában. — Beszélj! — mondta neki Upitz oroszul. — Tudok németül — vágta rá sietve a fogoly, s szolgálatkészen elmosolyodott. Sovány, csontos teste eközben kétrét hajlott, mintha hasfájás kínozná. Upitz bólintott. A fogoly folytatta: örömére szolgál, hogy hasznára lehet a német hatóságoknak. Tiszta szívéből gyűlöli azt az országot, amelyben szerencsétlenségére megszületett. És mindent megtesz, hogy bebizonyítsa hűségét a nagy Németországhoz, hiszen régi vágya, hogy rászolgálhasson a végleges ittmaradásra. —■ Rövidebben — mordult fel A rizstermesztés mellett a nagyüzemi gazdálkodás kialakulásával a szakemberek számának növekedésével és nem utolsósorban az állami támogatással gyors fejlődésnek indult az egyéb szántóföldi növények termesztése. 1950-ben 11, 1952-ben 13, 1960-ban 17 ezer hóidra emelkedett az öntözött terület. 1961-ben azonban már 28 ezer, 1962-ben pedig 43 ezer holdat öntöztek megyénkben. Ebből már csak hatezer hold volt rizs. Mi tette lehetővé az öntözéses gazdálkodás gyors fejlődését? Mint már említettem, az öntözés ugrásszerű fejlődését a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szakemberek képzése és a nagyarányú állami támogatás gyorsította meg. Az állam anyagi támogatása 1962-ig megyénkben csaknem eléri a 100 millió forintot. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetői felismertek az öntözés termést fokozó hatását. Az öntözési igény különösen az esőszerű berendezések iránt nőtt ugrásszerűen. Ez a legjobban bevált öntözési mód, mert kevesebb szakembert igényel, kevesebb a vízigénye és csaknem minden növény öntözhető vele. A megyénkben öntözött terület 60 százaléka esőszerű öntözési mód alkalmazásával történik. Mennyire gazdaságos az öntözés? Csak néhány adattal kívánom bizonyítani, hisz az öntözés gazda. A szövetkezetekben is távlati fejlesztési terv alapján építkeznek Néhány héttel ezelőtt láttak hozza a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei, a járási tanácsok dolgozói és a termelőszövetkezeti agronómusok, Upitz. — Ismételd el a vallomásodat. A fogoly bólintott, előbbre lépett egyet. — Auschwitzból jöttem tábornok úr, azokkal a foglyokkal, akiket kiválogattak, hogy ... — Ezt tudjuk. Mondd tovább. — Auschwitzban sikerült megtudnom... És már régóta figyeltem azt az embert, tábornok úr... Csak nem tudtam... Azt akartam... — Rövidebben! — Éjszaka történt az eset. Nem aludtam, mozdulatlanul feküdtem a gyéren megvilágított barakkban. Nem tudtam elaludni, fájt a fogam. Egyszer csak hangokat hallok. Felültem és rögtön megállapítottam, hogy a szomszéd priccsen beszélnek ketten. — Kik voltak azok? — Az egyiket nem tudtam felismerni, mert sötét volt, tábornok úr. A másik az én priccsszomszédom volt. — Mi a neve? — Andrej. — És a vezetékneve? — Mindenki csak egyszerűen úgy hívja: Andrej. Van neki természetesen vezetékneve is, de én azt nem tudom. A lágerben általában csak számok szerint... — És hogy hívnak téged? — Sztanyiszlav Cupa, tábornok úr. — Folytasd, Cupa. (Folytatjuk) állattenyésztők, hogy felmérjék milyen korszerűsítéseket szükséges végrehajtani a korábbi években épült állatférőhelyeken, hogy az állatállomány az eddigieknél -jobb termelékenységet biztosító körülmények közé kerüljön. A szakemberek eredményes munkát végeztek. Sorra járták a termelőszövetkezeteket és a helyszínen, gyakorlati tapasztalatok alapján döntöttek az állatszállások korszerűsítéséről, átépítéséről. A bizottságok egyöntetűen állást foglaltak a tekintetben, hogy a szövetkezetekben véglegesen fel kell számolni az épületek ötletszerű elhelyezését. El kell készíteni valamennyi tsz-ben a távlati fejlesztési tervet, s a jövőben ennek megfelelően helyezik el az új épületeket. A meglévő állatszállások korszerűsítésére csaknem százmillió forintot fordítanak. így a jövőben egyre kevesebb olyan betegség léphet fel, amely ennek előtte tizedelte az állományt. ságossága ma már nem vitatott. Teljesen tiszta képünk az 1962-es évi öntözés gazdaságosságáról még nincs, azonban hozzávetőleges adatok szerint a tiszta bevétel 1962- ben megközelíti a 160 millió forintot. Ha ezzel szembeállítjuk, hogy az állami és sajátos beruházás 1962-ig mintegy 250 millió forint volt összesen, kijelenthetjük bátran, hogy az öntözés rendkívül ki. fizető és a beruházások 2—3 éven belül kamatosán megtérülnek. Vannak-e gátló tényezők az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében? Az öntözés gyors fejlődésének gátló tényezőjeként néhány dolgot meg kell említenem. Elsősorban még mindig kevés a gyakorlattal rendelkező szakember. A népszerű és igen bevált esőszerű öntözőgépek is korlátozott mennyiségben állnak a mezőgazdaság rendelkezésére. Az ipar nem győz eleget készíteni. Itt kell megjegyeznem, hogy a korábban leszállított berendezések nem teljesen komplettek, valamint azt, hogy bizonyos típusú szórófejek rendkívül hamair romlanak, javításuk pedig alkatrészhiány miatt nehézkes és hoszszadalmas. Ezek a gátló tényezők bár fékezik, azonban nem tudják megakadályozni az öntözéses gazdálkodás további gyors fejlesztését. Békés megye öntözéses gazdálkodásának milyen távlatai vannak? Bár a vízgazdálkodás, így az öntözéses gazdálkodás jövője szinte felbecsülhetetlen, az öntözés további fejlődése azonban nem lehet korlátlan. Igaz, soká. fejlődünk addig, hogy a jelenlegi vízkészletünk kimerüljön, sőt, erre gyakorlatilag nem kerülhet sor. A jövőben megépítendő víztárolók képesek lesznek ellátni a megyénk fokozott vízszükségletét is. A távolabbi jövőben a Körösvölgy vízszükségletének pótlására — az első és második tiszai vízlépcsőből — tiszai és a harmadik tiszai vízlépcsőből pedig — dunai vizet kap megyénk, a nagykunsági és az orosházi főcsatornán keresztül. A távlati tervek alapján megépül a békési és körösladányi dúzzasztómű, valamint a dobozi, körtvélyesi, dondorogi, kígyósi és fancsikai víztároló. Ezek összesen mintegy 12 millió köbméter vizet tudnak tartalékolni. Már 1965-ig megépül a körösladányi,- a félhalmi, a décs-fazekaszugi öntözőrendszer, amely mintegy 17 ezer hold öntözését teszi lehetővé. A korábban említett főművek megépítése után megyénk területén több mint 300 ezer hold föld válik öntözhetővé. —K— FIGYELEM! A Gyulai Vas-, Fém, és Gépipari Ktsz felhívja a lakosság figyelmét, hogy szövetkezetünk a kerékpárok szakszerű javítását karbantartását bevezette. Javító-szolgáltató műhelyünkben. Gyulán. Szent István út 4, szám alatt. Kerékpár-javításon kívül mindennemű vasipar kőiébe tartozó javítást is elfogadunk, a javításokat minden esetben rövid határidőre vállaljuk és szakszerűen elvégezzük. Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! Gyulai Vas-, Fém- és Gépipari Ktsz a lakosság szolgálatában. Gyula, Thesarovits u. 1. Tel.: 248. 64394
