Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-04 / 283. szám
196S. december i 3 Kedd E AK Kairó közeiében a szovjet „Traktorexporf’ külkereskedelmi vállalat közreműködésével megnyílt az EAK első mezőgazdasági szakemberképző központja. (MTTi Külföldi Képszolgálat) »•* * * • ••«* • •••• *••»•••••§« A jövő évi baromfikeltetés feltételeiről 1 tororafitMiyésztés, s különösen a csibenevelés az utóbbi néhány év alatt nagyot haladt előre a termelőszövetkezetekben, s az állama gazdaságokban. Többek kőét az okányi Alkotmány Tsz SO eker naposcsibét és 6000 pulykát nevelt fel 8 százalék elhullással. A körösladányi Üj Barázda Tsz 80 eaer csibét 4, a zsadányi Dózsa 12 ezer naposcsibét 3, a békéscsabai Petőfi Tsz mintegy 40 ezer csirkét és 3000 pulykát 3—4, a békéscsabai Kossuth Tsz 20 ezer csirkét és 1300 darab libát 3,5 százalékos elhullással nevelt fel, A biharugrai Felszabadult Föld Tsz 3700 kacsát, a sarkadi Lenin Tsz pedig 12 ezer gyöngyöst nevelt, s az elhullás ott sem érte el az S százalékot A nagyarányú csibenevelés elősegíti exportunk javítását és nagy szerepe van a népélelmezés megjavításában is. Ezenkívül nagyüzemeinknek gyors jövedelemezőséget biztosít. Felsőbb szerveink a keltetőhálózat tervszerű kialakításával lehetővé tették, hogy Békéscsabán a régi korszerűtlen kis kapacitású keltetőüzem helyett 1961-ben egy 200 ezer tojásbefogadású új, modem állomást kaptunk, mely ismét bővítés alatt áll és 1963 elején már 380 ezer tojást befogadó gépkapacitással tudunk dolgozni. Iz elmúlt érhez viszonyítva értünk el eredményt, csaknem másfél millió naposbaromfit kel tettünk 'ki. A naposcsibénél 7,3, pulykánál 1,3, és ami a legszembetűnőbb, gyöngyösnél 22 százalékkal, kacsánál 20,2 százalékkal magasabb kelési eredményeket értünk el, mint tavaly. Ráadásul a kikeltetett darabszám is megduplázódott. Az előző évi ezer gyöngyössel szemben az idén 25 ezer, a 14 ezer kacsával szemben az idén 163 ezer darabot adtunk ki. A számok tükréből láthatjuk, hogy a minőség a mennyiséggel együtt növekedett. Ehhez természetesen hozzájárult a termelőszövetkezetek jó munkája is. A termelőszövetkezetek munkája megmutatkozik a tojások jobb kéltethetőségén. Ugyanis, ha a kelé. si eredményeink részadatait az elmúlt évivel összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy jelentősen csökkent a terméketlen tojások aránya. Különösen a víziszámyasok keltetési eredménye szembetűnő. Az elmúlt évi ki nem kelt víziszámyas-tojás 22,6 százalékról ez évben mintegy 3 százalékra, gyöngyösnél 36 százalékról 5 százalékra csökkent. A csibéknél és pulykánál mintegy másfél százalékos javulás tapasztalható. Iz elért eredményekkel nem elégedhetünk meg, hiszen állandóan növekszik az igény a nagyobb fehérjetartalmú táplálék iránt és egyre háttérbe szarul a zsíros, nehéz húsok fogyasztása. Ez a magyarázata annak, hogy egyes országok szinte az életszinvonal fokmérőjének tekintik az egy főre jutó évi baromfihús és tojásfogyasztást. Ez a folyamat természetesen hazánkban is érezhető. Az európai országok között jelentős mennyiségű hús- és tojásfogyasztók vagyunk. Keltetőkapacitásunk, nagyüzemi kialakítása után, mindinkább az egész éves termelésre tér át, így alkalmas a növekvő szükségletek kielégítésére. A tenyésztői munkát azonban lényegesen javítani kell a termelőszövetkezetekben, mert nincs meg az a megfelelő tojásbázás, amire a keltetőállo. mások támaszkodhatnak. A esibeneveléssel ugyanis nem nőtt párhuzamosan a termelőszövetkezetekben a törzsállomány. A jövő évi legfontosabb feladatunk egyike a baromfi-törzsállamány létszámának és minőségének növelése abból a célból, hogy áttérjünk a folyamatos téli-nyári keltetésre. A mi körülményeinknek és adottságainknak megfelelően legjobbnak látszik a sárga-magyar, illetve a sárga-magyar és a New- Hamshire keresztezés. Igen fontos az, hogy a tenyésztésre szánt csibék február—márciusi kelésűek legyenek, s azok termelése az őszi-téli időszakra essen. I másik igen fontos feltétel a szakszerű takarmányozás biztosítása. A baramfi, vitamin és nyomelem igényeinek kielégítését legjobban csak a baromfitápokkal tudjuk biztosítani. Igen fontos szerepet játszik a jó minőségű és megfelelő hőmérsékletű ivóvíz biztosítása, amit téli időben melegítéssel tudunk előállítani. Szükséges az is, hogy az állatok alatt állandóan száraz alom legyen, s az ól hőmérséklete 6 Celsius fok alá ne csökkenjen. A megfelelő tiszta és friss levegő biztosításához a szellőztetés is alapvetően szükséges. Igen fontos a gondozó lelkiismeretes és szakszerű munkája, mert ez nagyban hozzájárul a magasabb tojástermelés eléréséhez. Molnár Júlia, a Békéscsabai Keltetőállpmá' helyettes vezetője. Nvolcvtmhstt Imx í«íiiic‘U öutőz$berendezé§t — Kevés az öntözéshez értő szakmunkás — Öntözési ankét Mezőberényben A Hazafias Népfront békési járási bizottsága és a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya az elmúlt napokban öntözési, növénytermesztési anfcétot rendezett Mezőberényben. Az értekezleten megjelent a békési járás politikai, társadalmi életének több vezetője, termelőszövetkezeti elnökö.í, agronómusok és az öntözéses gazdálkodásban foglalkoztatott tsz-gazdák jelentős része. A mezőberényi községi tanács dísztermében Járányi György, a Földművelődésügyi Minisztérium öntözési igazgatóságának vezetője, a szántóföldi öntözés időszerű kérdéseiről vitaindító előadást tartott. J órányi elvtárs előadásában a párt Központi Bizottságának márciusi határozatáról beszélt, amely az öntözéses termesztés nagy ütemű fejlesztését írja elő. Az ötéves terv végére 649 ezer hold területen öntözünk — említette. — Termelőszövetkezetek és állami gazdaságok igénye ennél lényegesen nagyobb. Éppen ezért az öntözéses beruházásokat elsősorban azokon a területeken valósítják meg, ahol az a legnagyobb hasznot hozza. Beszélt Járányi elvtárs a meglévő öntözőtelepek és berendezések maximális kihasználásáról. Hangsúlyozta: a termelőszövetkezeti gazdák nagyon sokat tehetnek azért, hogy a rendelkezésre álló öntözővizet és az öntözőgépeket — különösen az esőztető berendezéseket — jól kihasználják. Az ország, ban 35—40 e2er öntöző szakmunkásra van szükség a meglévő telepek és berendezések üzemeltetéséhez. Jövőre a kenderesi öntözós-gépészképző iskolában és több megyében, a megyei tanácsok által szervezett öntözési tanfolyamokon 5—6 ezer szakmunkást képeznek ki. Az öntözés® gazdálkodás soha nem kívánt akkora szakértelmet, mint napjainkban — jelentette ki a továbbiakban. — Ma mér nemcsak rizstelepeket látuíit el vízzel, hanem több százezer holdon kertészeti, takarmány, és ipari növényeket is öntözünk. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére a magyar mezőgazdaság történetében sohasem volt olyan nagy lehetőség mint most, a nagyüzemi termeiéi időszakában. Kormányunk ebben a tervidőszakban hárommilliárd forintot fordít erre a célra. Az öntözési igények kielégítésére — mivel a hazai ipar nem győzi a berendezések gyártását külföldről — főként a nyugati országokból — berendezéseket importálunk. A kis hatósugarú Mannesmam-berendezések igen jó felszerelésnek bizonyultak, csak a motorral és a szávattj-úval fordult élő kisebb-nagyobb hiba. Ezen a jövőben úgy segítünk — hangsúlyozta —, hogy a nyugatnémet cégtől a fő. és Sízámyvezetékekeket, továbbá a szórófejeket vásároljuk meg. A szivattyút és a vele összeépített motort a hazánkban igen jól bevált Csepel-Diesellel és a rája épített szivattyúval pótoljuk. Járányi elvtárs ezután az öntözés szakmai részéről beszélt. Külön hangsúlyozta: rendkívül nagy szükség van arra, hogy az esőztető-berendezések kihasználását a szövetkezetekben az ideinél tervszerűbbé tegyék. Az öntözés magas fokú szervezésére kérte a jelenlévőket. Járányi elvtárs előadását a jelenlévők nagy érdeklődéssel hallgatták. Az előadást vita követte.! A vitában felszólalók egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy aj termelőszövetkezetek az öntözőberendezéseket az AGROKER Vál-j lalattól komplettírázva kapják, s ugyanakkor megerősítették Járú- J nyi elvtárs azon kijelentését, hogy J az öntözéses gazdálkodáshoz jól| képzett szakmunkásokra vasi szűk ség. veszik igénybe. így a gépészképzésben még sok a tennivaló. Jövőre 570 szövetkezeti gazdát hív-* nák be háromhetes, teljesen ingyenes öntözéses tanfolyamra. Sebestyén élvtárs említette, hogy megyénkből 86 szövetkezet igényelt öntözőberendezést. Ezek jó része meg is kapja. Az értekezleten szó volt még a Körösök nyújtotta öntözési lehetőség eredményesebb kihasználásáról. A vitában új öntözőcsatornák építése rajzolódott ki Mezőberény és Murony határában, továbbá Köröstarcsa és Csárdaszállás között. Szó volt a kiöregedett rizstelepek hasznosításáról, műréték kialakításáról, az öntözéses termesztés eredményeinek fokozásáról, a műtrágya adagolásáról és az öntő. zéssel kapcsolatos gépi munkák gyors végzéséről. Több felszólaló annak az óhajnak adott kifejezést, hogy a szántóföldi barázdás-öntözés ároknyitó ékók és lánctalpas traktorok nélkül nem valósítható meg. Ezékkel viszont nagyon sok szövetkezet még nem rendelkezik. A gépállomástól sem akkor kapják meg a gépet, amikor arra a legnagyobb szükségük van, hanem korábban vagy jóval későbben Több felszólaló, mint a Vizesfási Állami Gazdaság küldötte is az öntözéses gazdálkodás módszereinek kutatásáról és eddigi eredményéről beszélt. Az értekezlet a kora délutáni órákban ért véget. D. K Sebestyén Antal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója felszólalásában megemlítette, hogy a Kend érési Öntözéses Gépészképző Iskola megyénkből (tanfolyamonként) tíz-tíz szövetkezeti gazdának biztosít helyet. Sajnos, a tsz-ek ennek egyötödét sem Helyet kapnak a szakemberek Megyénk több állanti gazdaságában és gépállomásán a korábbi hónapokban, szakemberekből műszaki bizottságokat szerveztek az üzemi szakszervezeti bizottságok mellé, s többségükben jól dolgoztak. Sok segítséget adtak az üzemek műszaki feladatainak megoldásához. Kezdeményezéseiket az üzemi bizottságok összesítették, egész munkáskollektívákkai tárgyalták meg a műszaki fejlesztésre tett javaslatokat Az itt szerzett hasznos tapasztalatok alapján me. gyénk valamennyi állami gazdaságában. erdőgazdaságában, a vízügyi igazgatóságnál és a gépállomásokon az szb-k mellé megszervezik a műszaki bizottságokat, amelyek segítségével a korábbinál sokrétűbben és behatóbban oldják meg a feladatokat. Miért vitték el? Űj színfoltja volt Békéscsabá-Í* nak a Népköztársaság úti Csabagyöngye. Félreértés ne essék: nem azért mondjuk múlt időben, mert lebontották, megszüntették vagy esetleg áthelyezték a cukrászdát. Csupán azért, mert szombattól olyan, már megszólott „kelléke” hiányzik, amely joggal mondhatjuk, esténként Ímint a mágnes vonzotta oda a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt. j Egy furcsa, a vendégek száiná! ra indokolatlan rendelkezés kö-Ivetkeztében ugyanis leszerelték a Csabagyöngyéből a televíziót. Annak idején, amikor felszerelték, örömmel üdvözölték az oda járók a bölcs rendelkezést, annál is inkább, mert Csabán, pon-I tusai)ban a város innenső oldalán ez volt az első „nyilvános” televízió — és kívüle mostanáig is csak egy van — amelynek műsorát mindenki végignézhette. Meg is növekedett általa az üzlet forgalma. Azt kell gondol- H nunk, hogy „csalétkül” éppen ! ezért szerelték ott fel. Ez a következtetés azért látszik logijkusnak, mert Csabáról egy gyu'lai új cukrászdába szállították a televíziót, gondoljuk — hasonló csaléteknek. De mi lesz, ha ott is megnő már a forgalom? Akkor nyilván onnan is viszik tovább. Szerintünk helyesebb lenne a vándoroltatás helyett, hogy ha I erre szükség van, új TV-t szerez- I ne be a Vendéglátóipari Vállalat, s a leszerelést hagyná a gen!fi tizennyolchatalmi értekezlet feladatának. v. d. Előadássorozat a nagyüzemi gazdálkodásról A békéscsabai városi tainács mezőgazdasági osztálya hét részből álló előadássorozatot rendez a termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok, brigádvezetők szakmai továbbképzésére a Balassi művelődési otthonban. Az első előadást november 6-án Tsz üzemszervezés címmel tartották meg. November 27-én a Szarvasmarhatenyésztés és keresztezés címmel dr. Márkus József kandidátus tartott előadást. Március 12-ig még további öt előadást szervez a mezőgazdasági osztály: egyet a baromfitenyésztésről, egyet a sertéstenyésztésről. továbbá a nagyüzemi mezőgazdaság gépesítéséről, a szántóföldi növényvédelemről és az öntözés előnyeiről. Az előadásokat egyetemi tanárok, minisztériumi osztólyvezetők tartják.
