Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-31 / 305. szám
Ölő idő q új esztendőt Az űi év alkalmából valamennyi kommunista és pártonkíviili munkásnak, termelőszövetkezeti parasztnak, értelmiséginek, alkalmazottnak, megyénk minden dolgozójának sok sikert és személyes boldogságot'kíván az 1963-as esztendőben A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÉKfiS MEGYEI BIZOTTSÁGA aBaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Számirefés írta: Arany Tóth Lajos, a megyei tanács vb-elnöke Ismét egy esztendő végéhez értünk. Most, amikor az év végén egy pillanatra megállunk, hogy összegezzük az eltelt tizenkét hónap tapasztalatait és tanulságait, a jól végzett munka örömével végezhetünk számvetést. Népünk szorgos fáradozása 1962-ben is gazdag gyümölcsöket érlelt. Bár voltak gondjaink, mégis egészében véve sikeresen haladtunk előre és gazdaságilag, de műveltségben is tovább gyarapodott megyénk lakossága az óesztendőben. A mi társadalmunkban a fejlődés alapja, az egész élet alapja a munka. A jólét növelésének eszköze nálunk a munka termelékenységének, gazdaságosságának, minőségének, műszaki színvonalának állandó emelése. Ha így értékeljük az óesztendőt, akkor alapjában elégedettek lehetünk. Megyénk szocialista iparának termelése tovább növekedett. Javulás van a gazdaságosság terén is. A munkások és műszaki dolgozók odaadó gondos munkájukkal a legtöbb' helyen a tervezettnél nagyobb értékű javakat hoztak létre. Ám ezek a munkasikerek nem feledtethetik el a még létező hibákat. Néhány nagyüzemünk nem tett hiánytalanul eleget kötelességének, néhol a tervezettnél gyengébb minőségben és kevesebb mennyiséget termeltek, és beruházási előirányzataink sem valósultak meg mindenütt a terv előírásainak megfelelően. Nem ünneprontás, amikor erről beszélünk, hiszen ezek a hibák, ha nem orvosolják őket sürgősen, jövő évi terveink megvalósulását fékezhetik. Az óesztendő nehéz feladatok elé állította a mezőgazdaságot. Különösen a fiatal termelőszövetkezetek kerültek nagy erőpróba elé. Igaz, az év jól kezdődött. Több százezer holdon időben került a földbe a kenyémekvaló. Soha nem tapasztalt igyekezettel készítette elő megyénk parasztsága a kapások alá a földet. A hosszú szárazság — amely immár másodízben pusztított a megyében — azonban károsan éreztette hatását szinte minden területen. Ám sző vetkezeteink döntő többsége az idén is kiállta a próbát. Az alapvető agrotechnikai feladatok jó elvégzése, a nagyüzem már a kezdeti szakaszban is érvényesülő előnyeinek kihasználása csökkentette a kárt, s egyben fényes példáját adta a nagyüzemi gazdálkodás fölényének. Termelőszövetkezeteink tagsága az idén még jobban összeforrott, tűnőben vannak a múltból örökül maradt, a parasztságot megosztó régi ellentétek, s a közös munkában nap, mint nap formálódik, alakul az egységes szövetkezeti parasztság. A szorgos munka következtében — ha mértéktartóan is, tovább növekedett a lakosság jóléte. Igaz, vannak még gondok: sok száz igénylő vár még jobb lakásra, s különösen városokban még szezon idején is nehézséget okoz a zöldség beszerzése. De tudjuk, hogy közös erőfeszítéssel belátható időn belül megszüntetjük az ilyen gondokat is. Nemcsak anyagiakban gazdagodott a megye lakossága, hartem műveltségben és tudásban is. Különösen megnőtt az iskolák esti és levelező tagozatain a hallgatók száma. Parasztságunk növekvő művelődési igényének egyik bizonyítéka, hogy csaknem nyolcezer szövetkezeti paraszt váltott bérletet a Jókai Színház előadásaira. De egyre többen vesznek televíziót, hallgatnak ismeretterjesztő előadásokat vagy olvasnak tartalmas gondolatébresztő könyveket. A munka, a tanulás, a közügyekben való cselekvő részvétel együttesen formálja az emberek gondolkodásmódját. Szemléltetően mutatkozik ez a falvak és városok szépítéséért indult társadalmi összefogásokban, de különös módon jelentkezik mindez a szocialista brigádmozgalomban. A szocialista brigádmozgalomban részt vevő sok-sok ezer ember arra törekszik, hogy szocialista módon dolgozzon, éljen és gondolkodjék. Társadalmunk fejlődése is ilyen irányban halad. Ezen az alapon válik egyre bensőségesebbé, elmélyültebbé, barátibbá pártunk és dolgozó népünk viszonya. Az élet igazolta a párt politikájának helyességét, s ezért ma már a pártonkívüli dolgozók túlnyomó többsége is magáénak tekinti a párt és a kormány határozatait és azok végrehajtását. Továbbra is fokát kell dolgoznunk, hogy terveink valóra váljanak. Az új év újabb feladatokat tár elénk. Az iparban a jövő esztendőben mintegy 7 százalékkal kell növelni a termelést, s ennek a növekedésnek az új esztendőben is kétharmad részben a termelékenység fokozásából kell származnia. Nem kisebbek azok a tennivalók sem, amelyek a mezőgazdaság dolgozóira hárulnak. Az állatállomány átteleltetése, a jövő évi termés megalapozása, a mélyszántás mielőbbi befejezése sok-sok fáradozást, gondos munkát igényel. Különösen fontos az, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink a jövő évben még több árut adjanak az ország lakosságának. Az 1963-as esztendő ötéves tervünk harmadik éve. E terv megvalósulásával tovább boldogul, anyagilag és szellemileg gyarapszik megyénk, hazánk népe. E terv megvalósításához és a családok boldogulásához kívánunk mindenkinek erőt, egészséget az új esztendőben. Csökken a padlókefélőgép a motorkerékpár és egyes fehérneműk ára j Az illetékes állami szervek 1963. január 1-től leszállítják néhány tartós fogyasztási cikk és egyes textiláruk árát. A dolgozó nők háztartási munkáját megkönnyítő tartós fogyasztási cikkek közül a centrifugák és az elektromos padlókefélőgépeik ára 30 százalékkal, a varrógépeké 20 százalékkal csökken. Leszállítják, a motorkerékpárok, valamint a lemezjátszók árát is, az előbbiekét 20—25, az utóbbiakét 30 százalékkal. A női nylonharisnyák, valamint a női és a férfi habselyem, kötött alsóneműk 20 százalékkal lesznek olcsóbbak. Az árleszállítás eredményeként a lakosság megtakarítása 1963-ban előreláthatólag meghaladja a 300 millió forintot. (MTI). aaaaaaaaaaaaaaaasi A Minisztertanács vasárnap ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsának XVII. rendes ülésszakán, és a KGST végrehajtó bizottságának ül. ülésén vezetésével részt vett kormányküldöttség munkájáról. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöhkelyettcse tájékoztatta a kormányt a vezetésével az afrikai országokban járt kormánydelegáció tevékenységéről. A Minisztertanács a két beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a földművelésügyi miniszter jelentését az egyetemi és főiskolai végzettségű mezőgazdasági szakemberek továbbképzéséről és a szakmérnökképzésről. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1963. évi munkatervét. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági szakemberek továbbképzésének tapasztalatai A mezőgazdasági szakemberek továbbképzéséről szóló jelentés megállapítja: az elmúlt 10 év alatt szervezett továbbképzésben összesen 5000 mezőgazdasági szakember vett részt, évenként az öszszes mezőgazdasági szakembereknek csupán körülbelül 6—7 százaléka. A kormány a továbbképzésben részt vevő mezőgazdasági szakemberek létszámának emelése céljából 1961-ben határozatot hozott az agrármérnökök, a kertész-mérnökök és a mezőgazdasági gépészmérnökök továbbképzéséről, valamint a mezőgazdasági szakmérnökképzésről. A továbbképzés központi szerveként létrehozta a mezőgazdasági mérnök ovábbképző intézetet, és a továbbképzés egész országra terjedő feladatainak ellátására főiskolákat és tudományos intézeteket jelölt ki. Ezek most már több mint 2000 mezőgazdasági szakem. bért képeznek tovább évenként, vagyis az összes mezőgazdasági szakembereknek 18—20 százalékát. A most folyó tanévben a tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek 600 vezető beosztású dolgozója részére is szerveztek a mezőgazdasági termelés-szervezés kérdéseiről továbbképző tanfolyamot. Az agrár- és kertész-mérnökök, valamint a mezőgazdasági gépészmérnökök továbbképzésén kívül az erdőmérnökök és állatorvosok továbbképzése is egységes irányelvek alapján folyik. A terv szerint 1963-tól kezdődően levelező tagozaton megkezdődik a szak-állatorvosiképzés is. 1960-ban hét szakon megindult a mezőgazdasági szakmérnökképzés. Az első két évben a képzés csak nappali tagozaton történt, most azonban már többségében levelező tagozaton folyik. Eddig már valamivel több, mint háromszázan szereztek mezőgazdasági szakmérnöki oklevelet. A termelőszövetkezetek sok esetben elzárkóznak a hallgatók tanfolyam-költségeinek megtérítése elől, holott ez legalábbis abban az esetben, amikor a Ijallgatót a munkahely küldi a tanfolyamra, feltétlenül méltányos lenne. A gyengébb termelőszövetkezeteiknek 1963-tól lehetőségük van arra, hogy a tanfolyamok költségeinek az állami költségvetésből való megtérítését igényeljék. A továbbképzés új módszerei az addigi tapasztalatok szerint az igényeknek megfelelő képzést biztosítanak és elősegítik, hogy a mezőgazdaság különböző területein dolgozó szakemberek feladataikat mind jobban elláthassák. (MTI) Ä Iflsils&leE’CaiiMes iílése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:
