Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-28 / 302. szám
1962. december 28. 5 Péntek A „ROSSZ" GYERMEK 99 Találkozunk néha nyugtalan, ideges gyerekekkel, akiknek oly feltűnő a korukhoz nem illő „egzaltáltságuk”, hegy szinte megsaj. »áljuk őket. Ha ez a tulajdonságuk nem magukkal hozott vagy örökölt valami, akkor honnan ered? Sajnos, nem ritkán a „gondos” mama váltja ki belőlük ezt a reakciót. Akadnak ideges mamák, akik annyira féltik a gyermeküket és oly buzgalommal akarják mennél hamarább „derék, becsületes, fegyelmezett” emberré nevelni a kicsinyüket, hogy szinte pokollá teszik vele az életüket. Ki nem hallott még az olyan mamáról vagy ki ne ismerne ilyet, aki bői kora reggeltől estig szakadatlanul így ömlik a szó: — Pistike: ne menj oda! Pistike: ne gyere ide! Pistike: ezt nem szabad! Pistike: megverlek! Pistike: már megint pancsolsz! Pistike: már megint piszkos a kezed! Pistike: ne kiabálj! Pistike: ne futkoss! Pistike: ne lármázz! Pistike hallgatsz rögtön! Pistike, Pistike, Pistike... Az ilyen Pistike bármerre is tekint a világban, csak tilalomfá-Ki mit tud Békésszentandráson Sinka Gabriella kozáktánca. A békésszentandrási Zrínyi Ilona úttörőcsapat vezetői Ki mit tud vetélkedőt rendeztek az iskolások között. A döntőt december 16-án tartották meg. Addig azonban hosszú utat kellett megjárni, selejtezőkön estek keresztül, s a 248 szám .több mint 400 résztvevője küzdött a döntőbe jutásért. A bemutatott számok értékét növeli, hogy a kis úttörők minden nevelői segítség nélkül tanulták be számaikat. Helyesnek bizonyult a kezdeményezés, hiszen a felhívásra önkéntesen alakultak meg énekkarok, tanultak be kollektív táncszámokat, vidám jeleneteket, s ha kissé lámpalázzal is, de bátran léptek fel népdallal, mesemondással, szavalással. A selejtezők után 38 szám került a döntőbe, amely kellemes szórakozást nyújtott a közönségnek is. A lelkes úttörőkön kívül szervezői és segítő munkájukért említést érdemelnek: Kertész Károly csapatvezető, Csikós György, Szekeres Jánosné, Györgyjakab Endréné, Búzás László, dr. Molnár György és Grexa György nevelők. A sok jó között kitűntek számaikkal Juhász Imre citera, Gugolya Margit tangóharmonika, Kovács Edit szavalat, Bencsik Margit énekszóié és Sinka Gabriella kozáktáncával. Ambrus Mária: hegedűszólóját játssza. kát lát. Neki semmit sem szabad, s kis lelke megtelik gátlásokkal. Ezek a gátlások később annyira összesűrűsödnék, hogy daccá válnak: Pistike lázadni kezd a maga módján. És ekkor a mama így panaszkodik: — Haszontalan, rossz gyerek az én Pistim. Önfejű, makacs, már odáig jutott, hogy nem fogad szót még nekem sem. Istenem, Istenem, mi lesz ebből a gyerekből! Jej, de megvertek vele! A rossz tulajdonságokat csirájában észre kell venni és ki kell gyomlálgatni a,gyerekből. De mindent a maga idejében. Mindent fofokozatosan. Nem egyszerre zúdítva valamennyi észrevételünket a gyermekre, mert megbénítjuk vele. Ha mindig a legfontosabb feladatot oldjuk meg, ha mindig csak az éppen legkirívóbb hibát akarjuk kiküszöbölni, akkor lesz eredményes a munkánk. A gyermek rossz tulajdonságai között az alapvetőt kell megkeresnünk, a fundamentálisát És ha a gyermeklélek édes virágoskertjéből mindig csak a legcsúnyább gyomokat irtjuk ki — türelemmel és szeretettel — feltétlenül elérjük a célt: a bájos, kedves és életvidám gyermeket. T. M. FVl/M|Vfl24f>Ó Esős vasárnap Pongrácz Zsuzsa, ismert ifjúsági író művéből készült forgatókönyv alapján Keleti Márton rendezte ezt az új magyar filmet, mely a mai ifjúság erkölcsi problémáiról merészen, igazságosan beszél. Kitűnő szereplői többségükben fiatalok: Polonyi Gyöngyi, Torday Teri, Béres Ilona, Halász Jutka, Kálmán György, Mendelényi Vilmos, Mécs Károly. Balázs papát Páger Antal, Balázs mamát pedig Komlós Juci alakítja. A filmet a szarvasi Táncsics mozi mutatja be december 27—30-ig. mesrvsi"á®zik — Megjegyzések a kultúr problémák Lőköshazán című cikkhez — TÍZ éve jártam először ebben a községben. A határállomás sajátos körülményei, termékeny, jó földjei, szorgalmas, barátságos lakói, a fejlődés bontakozó lehetőségei már akkor is rokonszenvessé tették. Azóta hosszabb vagy rövidebb időre minden évben erre vetődtem. Az én szemem előtt is nőtt, fejlődött, alakult, formálódott ez a község. A falu műkedvelő gárdájának előadásában legelőször a Liliomfit láttam. Nagyon lelkes gárda ______birkózott a leküzdhetetlen akadályokkal, zenekar nélkül, az azóta már lebontott, korábban istálló vagy magtár céljaira szolgáló — mozi-kultúrhelyiségben. De telt ablakon, utána nyomban bődtiletes robbanás reszkettette meg a levegőt. — Végre! — Schubert egy mélyet sóhajtott, s kiegyenesedett. Ismét léptek hallatszottak a lépcsőn. Ezúttal ketten igyekeztek felfelé. Felemelte a pisztolyát. Tudta: az utolsó töltény van a tárban. Homlokához irányította a fegyver csövét, s utolsó erejét összeszedve meghúzta a ravaszt. Az Abwehr emberei ugyanezen az éjszakán behatoltak Staleckerhez is. De a ház üres volt. Senkiit sem találtak a lakásban. A kémelhárítók harmadik csoportja Trofim Knis és öt fogolytárea után kutatott lázasan. Megerősített rendőrosztag és egy sereg tűzoltó sürgött-forgott a Gans-Behmer gyár égő műhelyei körül. Némán álltak mögöttük a munkások, akik nem sokkal azelőtt jöttek fel az óvóhelyekről. Késő éjjel még egy eseményről kapott hírt az Abwehr. A fogolytáborból jelentették, hogy a Cupa nevű besúgót, aki szükség végzése miatt ment ki a barakkból, holtan találták. A barakk mellett épülő ház faláról tégla esett rá, s agyonsújtotta. * Sepp Seifert vezérőrnagy, Upitz főnöke nem vette igénybe a szállodát, amikor Karlslusteba érkezett, noha egy luxuslakosztályt foglaltak neki már napokkal előbb. A tábornok gépkocsija átsuhant a városon, s a nem messze lévő erdős domb felé indult. A dombtetőt egy ódon kastély festői falai és csipkés bástyái koronázták. A kastély tulajdonosa — egy berlini üzletember — Seifert jó barátja volt, s azon a napon, amikor a tábornok megérkezett, a kastély számtartója távirati úton utasítást kapott, hogy kellőképpen fogadja a magasrangú vendéget és bocsássa a kastélyt teljesen az ő rendelkezésére. A tábornokot természetesen nemcsak a szám tartó fogadta, hanem a helyi titkos hivatal vezetői is. A nagy tekintélyű SS-tábomok érkezéséről idejében tudomást szereztek a szovjet felderítők is. Még a háború első esztendejének végén három szovjet felderítőt küldtek Hitler hátországába különleges megbízatással Amíg nem kaptak parancsot hogy költözzenek át Karlslusteba, mind a hárman Németország különböző vidékein telepedtek meg. Elsőnek Tamara Stireva érkezett Karlslusteba, egy elesett német tiszt özvegyének irataival. Házat vett, s az egyik helyi fényképészetben helyezkedett el, mint retusőr. Oleg Ljulko Hamburgban élt, az ottani telefontársaság műszerésze volt. Ennek a cégnek sok kirendeltsége, leányvállalata működött az Elba alsó és középső folyása mentén lévő városokban, s Ljulko aránylag könnyen, akadály nélkül el tudta intézni, hogy helyezzék át Karlslusteba. Nehezebb volt a helyzete Pavel Percevnek. ö Cottbusban építette ki a bázisát, ahol egy kis régiségkereskedést nyitott. Percevnek ürügyet kellett találnia, hogy Karlslusteba utazhasson áruért, s ott „megismerkedjék” Stirevával és „elvegye feleségül”. Miután Fritz Gottbach régiségkereskedő és Stefánia Schneider retusőrnő „házasságot kötöttek”, Gottbach-Percev már teljesen indokolt, törvényes alapon költözött át Karlslusteba. Annak a néhány személynek, aki az esketésnél jelen volt, elmondták, hogy Cottbusban nagyon rosszul megy a régiségkereskedőknek, Berlin közelsége halálra ítéli őket .elszívja tőlük azt a kevés vevőt is, ami egyébként lenne. Itt viszont. Karlslusteban, amely kétszer akkora, mint Cottbus, jóval több a műgyűjtő, a régi bronz- és porcelánritkaságokat kedvelő ember. (Folytatjuk) ház előtt, lelkes tapsok közepette folyt a műsor. Az én szám íze bizony keserű volt utána. Csak most érzem, hogy akkor az öntevékeny műkedvelők akartak és adtak is valamit a falu népének. Régen volt ez. Azóta... ? Üj iskolaf óvoda épült. Üj dísze a falunak a korszerű, az igényeknek megfelelő kultúrház. Üj otthont kapott az ifjúság. Erről beszélgettünk a tanács egyik szobájában és a gondokról. Akik itt vóllak — a községi pártszervezet titkára, a tsz-ek vezetői, tanácstitkár, iskola és kultúrotthon-igazgató, KISZ-titkár és mások — azoknak a szavából mindig az csendült ki ,hogy az emberek gondolkodása nagyon lassan kovácsolódik, formálódik olyanná, amilyennek lennie kellene már. Keresik a tennivalót, a módot, lehetőségeket. Néha egymásnak szegülnek . a vélemények. Az iskolai továbbtanulás kérdéseit tovább feszegetik. Kevesen jelentkeztek a dolgozók általánoís iskolájába. Hiába a meggyőző szó. Azt mondják sokan, hogy „négy osztállyal is tudunk mi kapálni!” Mások meg azt vetik ellene a tanulásra hívó szónak: Nem akarok ón miniszter lenni. Egész nyáron dolgozom, miért nem hagynak legalább télen nyugodtan? A tavasszal a termelőszövetkezetek vezetői sem értették meg, hogy jó lenne a tagságot anyagilag is érdekeltté tenni a továbbtanulásban. Most már látják, de csak a jövőre nézve nem későn. A mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályának harminchat tanulójából álig egy-kettő a tsz-doL gozó. Pedig a legtöbb brigádvezetőnék, munkacsapat-vezetőnek ott lenne a helye! Azután tovább áradnak a problémák. Az elmúlt évben 80 ismeretterjesztő előadást tartottak, idén 35-re kötöttek szerződést a TIT-teL Az előadások többségét a, Ennyivel választ lehet határőrség kéri, a község erejéből csak a szülők akadémiájára tellett. Hat előadásra! adni az embereket foglalkoztató tengernyi kérdésre? Ennyi. ____ ___ vei közelebb lehet hozni az emberekhez az általános iskolai oktatás egész ismeretanyagát? Ez megoldhatja azt a nagy gondot, hogy nagyon sokan csak a földszöv kisvendéglőjében érák jól magukat, addig-addig, hogy lassan tűrhetetlen lesz az ottani helyzet? A község vezetői okos nyugtalansággal keresik a választ. Jönnék a jő, megfontolt javaslatok. Még a közeli napokban min. den tömeggzervezet, tájsadalmi szerv eljuttatja terveit a művelődési bizottság elnökéhez. Összhangba kell hozni a terveket, a kultúrotthon és az ifjúsági ház programját, hogy mindennek legyen helye. Az eddigiek alapján úgy tűnhetne, hogy Lőkösházán eddig nem sok törekvés volt a tudat formálá. sára. Pedig nem szabad azt figyelmen kívül hagyni, hogy a pártós KISZ-oktatásra több mint kétszázan jelentkeztek és még mindig jelentkeznék. Azt sem, hogy nyolc szakköre van a kultúrotthonnak, hogy tevékeny a községi MHS-szervezet és így tovább. Végül abban állapodtak meg a község vezetői, hogy még egyszer megvizsgálják, milyen anyagi lehetőségekkel rendelkeznek és megbeszélik ennek ésszerű felhasználását. Igen, össze kell fogni! Lőkösháza művelődésének ügyét csak tervszerű munkával, áldozatvállalással lehet segíteni. Ä eltakarja előlünk az est (alul köde. A kultúrházból messzire száll a zenekari próba hangja, jelezve, Lőkösháza változni fog. Nemcsak a község, hanem az emberek gondolkozása is. Marsi Gyula _máj_ hogy
