Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-24 / 301. szám
1982. december 84. 8 nítrí Új íntéznéüy az újítóifiozgaSom és a műszaki fejlesztés szsigálazában B fccígár moslersegss szív- és tiiiiaerenászés SZÓFIA: Milan Milev bolgár orvos egy mesterséges szív- és tüdőberendezést tervezett, amelyet ez év október 10-e óta sikeresen használnak műtétek közben, a ka onai orvosi intézetben. A bolgár Budapesten, a Technika Házában az idén kezdte meg működését az MTPI, a Műszaki Tájékoztató és Propaganda Intézet. Ide látogattunk el, hogy Komáromi Lajos országos hírű újítótól, az intézet osztályvezetőjétől az MTPI feladatköréről érdeklődjünk. — Napjainkban a technika rohamos fejlődése újabb követelményeket állít az iparban dolgozók elé. A mi feladatunk, hogy könnyen hozzáférhető formában mindenki rendelkezésére bocsássuk a legfrissebb bel- és külföldi műszaki eredményeket A műszaki ismeretterjesztés útja számos kísérleti szakaszon ment át hazánkban, míg jelenlegi formájában kialakult. Korábban különböző kutatóközpontok, például a Gépipari Technológiai Intézet és a Szerszámgépfejlesztő Intézet már rendeztek szakmai bemutatókat, de a mindenki számára közérthető, rendszeres szakmai tanácsadás csak az idén, az MTPI megalakulása után valósulhat meg. — Milyen formában végzi munkáját az MTPI? — tesszük fel a kérdést. — Legfontosabb feladatunk kiállítások szervezései Ezekén a kiállításokon időnként különböző gyárakból összegyűjtjük mindazokat az újításokat, kisgépeiket és célszerű módszereket, melyeket annyira hasznosnak tartunk, hogy elterjesztésükkel érdemes foglalkozni. Az idén már közvetlenül a megalakulás után három kiállítást is rendeztünk: a műszeripar, a szerszámkészítés és az erős áramú gyártástechnológia területéről. Ezeket báiíki megtekintheti, és ha valamilyen hasznosítható ügyes fogást lát, akkor bátran hozzánk fordulhat érdeklődésével; és mi elintézzük, hogy a kérdéses műszaki megoldást kidolgozó gyár vagy vállalat az érdeklődő rendelkezésére bocsássa a részletes leírást — S hocyan győződnek meg arról, hogy tényleg hasznos-e az ilyen formájú tapasztalatátadás? — Egyszerű módon. Az érdeklődők a nekik átadott kérdőíveken egy bizonyos időszak után röviden tájékoztatnak bennünket, hogy a rendelkezésükre bocsátott leírás alapján bevezetett újítások számításuk szerint mekkora megtakarítást eredményeznek saját gyárukban. Csak egy példát említek: a tavasszal megrendezett első, műszeripari kiállításunk után alig néhány héttel, a különböző vállalatoktól érkezett „viszizajelentések” már több mint egymilliós megtakarításokról számolnak be. — Természetesen nemcsak a kiállításokkal szolgáljuk a. tapasz, talatcserét. Időről időre rövid, világos, és kisebb előképzettséggel is megérthető kiadványokban adunk gyakorlati tanácsokat az újfajta módszerek alkalmazásénak minden egyes apró részletéről. Bemutatótermünk látogatód Isaac Newton 1962. december 24., hétfő. — 320 évvel ezelőtt, 1642 de cemberében született ISAAC NEWTON (ejtsd: Nyutn) angol fizikus, a klasszikus fizika megalapozója. Munkássága főleg a matematika, a mechanika, az optika és a csillagászat terén úttörő jelentőségű. Nevéhez fűződik a tömegvonzás (gravitáció), a mozgás törvényeinek meghatározása, a matematikában ő dolgozta ki az infinitezimális számítás alapjait. Fizikai világképe mechanikus materialista jellegű volt, Engels bírálta Newton emléleteinek metafizikus jellegét. — 175 évvel ezelőtt, 1187. december 24-én született SOTA RUSZTAVELI grúz költő, akinek a TIG'RISBÖRÖS LOVAG című eposza a hazája egységéért vívott harc szellemi fegyvere volt és abban három lovag harcát ábrázolta az önkénnyel szemben. * — 150 évvel ezelőtt, 1812-ben e napon halt meg JOEL BARLOW amerikai költő. A függetlenségi harc idején írt költeményeit a lángoló szabadsngsz-eretet jellemezte. 1788-ban Európába jött és megírta a KIRÁLYOK ÖSSZEESKÜVÉSE című művét, mellyel együtt a francia konventhez felhívást intézett, hogy törölje el a királyságot. • — 125 évvel ezelőtt, 1837-ben e napon született JANKA VIKTOR botanikus, Magyarország és Bulgaria növényzetének kutatója, aki itt több jellegzetes növényt fedezett feL nagy képernyőjű tv-készülékeinken keresztül saját maguknak vetíthetnék olyan dia-filmeket, melyek részben balesetvédelmi eljárásokat, részben pedig újfajta technológiai — gyártási módszereket mutatnak be, igen szemléletes formában. Ezenkívül előadássorozatokat is rendezünk melyekre természetesen mindenkit szívesen várunk. — Szeretném felhívni különösen a vidéki gyárak dolgozóinak figyelmét — mondja befejezésül Komáromi elvtárs —, hogy bátran forduljanak hozzánk különböző műszaki természetű problémáikkal. A Technika Házában (Budapest V., Szabadság tér 17.) szívesen látjuk az érdeklődőket, akik egészen bizonyosan számos'újításhoz találnák nálunk adatokat, és műszaki tájékoztatást. Ligeti György gyártmányú berendezés kel szentben az, hogy a előnye a külföldi hasonló berendezésektől jes hipstermia állapotában használható. Kcttcu: » uicatbistfeva sav» tüüőüerendczcs, műtét közben. (MTI Külföldi Kt ^szolgálat,) A CJYOUSflUJVELES A VILÁG szinte valamennyi szakemberét foglalkoztatja a kérdés — a mezőgazdasági művelés az eddigi, jól bevált utakon járjon-e vagy egy merészet lépjen-e előre? Miről is van szó? Ismeretes, hogy a talajművelés, a szántáf sebessége az elmúlt évezredek alatt alig változott, gyorsulást hozott ugyan a traktor, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ma sem szántunk óránkénti 5 kilométernél nagyobb sebességgel. , A gyorművelés, — mert a szakemberek így nevezik az érdekes elméletet — nem új keletű. Körülbelül 20 éve folynak a kísérletek a legkülönbözőbb országokban. Tényleges elterjedését korábban az erőgépek korlátozott lóereje akadályozta. Ma már ugyan 50—60 lóerő körüli a nagyobb traktorok ereje. Mi a probléma tehát? A kutatásokat két részre tagolhatjuk. Az első a sebesség növelését elemzi, bizonyítva, hogy a gépek vonóerejének növelésével óránként 10—15 kilométeres sebességgel szánthatunk. A másik oldal viszont a jelenlegi 4—5 kilométeres óránkénti sebesség mellett szavaz, azt állítva, hogy ne a sebességet, hanem csak a vonóerő növelését kell szorgalmazni. CSAKHOGY a gyorsművelés elterjesztése számos akadályba ■ ütközik. A gyorsművelés 80—120 lóerős traktorokat igényel. A szakemberek szerint ez a kisebbik gond. A legnagyobb probléma a munkaeszközök, tehát ebben az esetben az ekepark teljes kicserélése. Ugyanis a gyorsművelés a jelenleg használatos eketípusainkkal elképzelhetetlen. A Szovjetunióban folyó kísérletek azonban igen biztató eredményeket mutatnak fel. Bebizonyították, hogy a megfelelő eketípus kidolgozásával 10 kilométeres óránkénti sebességgel szánthatunk. Hasonló eredményekről számolnak be a német szak1 apók is. Ahhoz azonban, hogy ez a sebesség elérhető legyen, az évezredek óta alig válmegváltoztatása szükséges. Az a cél — és agronómiailag elsődleges —, hogy a 10 vagy a 20 kilométeres sebességgel szántó eke ugyanolyan munkát végezzen, mint a jelenlegi ekék. A kísérletek igazolták, hogy a jelenleg használatos ekékkel ilyen sebesség mellett lehet ugyan szántani, de a jelenlegi barázdaszélesség 30 centiméterről 100—120 centiméterre növekszik, ugyanígy nő a barázda alja is. Továbbá a talajt nem fordítja át, hanem a nagy sebesség az ekekormányokról szinte kirepíti a talajt. Barázdákról ebben az esetben nem is beszélhetünk. Éppen ezért kutatják világszerte a munkaeszközök átalakításának lehetőségét. Mint már utaltunk rá, a Szovjetunióban és Németországban az óránkénti 6—10 kilométeres sebességgel szántó ekék típusait kidolgozottnak tekintik. TERMÉSZETESEN nem elégséges csak a megfelelő eketípus konstruálása, szükséges az olyan nagy vonóerejű traktorok gyártása is, amelyeknek vonóereje a növekvő sebesség mellett sem csökken. Ismeretes, hogy a sebesség növekedése fordított arányban áll a vonóerő csökkenésével. Például ha 20 centiméter mélységben 10 kilométeres sebességgel akarnánk vontatni 3 ekefejet, ehhez olyan nagy traktor-lóerő és vonóerő lenne szükség, amellyel a magyar mezőgazdaság jelenleg nem rendelkezik. Mindenesetre biztató kezdetet jelent a Vörös Csillag Traktorgyár D4K jelű, négy kerék meghajtású, 70 lóerős traktora, amelynél a négykerék meghajtás lehetővé tette a 20—10 százalékos vonóerő növelését A sebességnövelésnek határt szab az ember egészsége is. A Gépkísérleti Kutató Intézet szakemberei a jövő útját a traktorok tökéletes rugózásának megoldásában, az automatizált kapcsolási rendszer megalkotásában és a tereprendezési feltételek megteremtésében látják. A PROBLÉMÁK ellenére Igen hasznos eredményekre jutottak a magyar kutatók. Megállapították, hogy a gyorsszántás következtében javul a talaj minősége, pontosabban agronómiái szempontból a legporhanyósabb talajt kapjuk, iobb az eke forgatási munkája, -sokkén a szántás felszíni egyen’etessége. Ezek a jelenségek azért fontosak számunkra, mert a hagyományos kialakítású ekéknél, 5—7 kilométer óránkénti sebesség mellett észlelhetők. Hangsú- 1 vozni kell, hogy a jelenlegi szán‘ási sebesség 1—2 kilométerrel örténő növelése is rendkívül nagy 'elentőségű. Először is: nem kell hozzá új eketípusok konstruálása, ez a sebesség az ember egészségére sem ártalmas, s ilyen teljesítmény kifejtésére képesek az "0 lóerejű traktorok. A ku*atók han gsúl vozzák — szükségszerű szakítani az eddisi szántási sebességigei, s rá kell térni a kutatások 'gazolta sebességre a jelenleg rendelkezésünkre álló gépek igénybevételével. Csontos János Fetéije tartalmú takarmány tőzegből Szovjet tudósok azt javasolták, egyenlő i.ogy tőzegből —amely semmiben nagyon sem különbözik a több növényi nyersanyagból — fehérje tartalmú takarmányokat készítsenek. Egy fonna tőzegből 2—3 mázsa ilyen takarmány nyerhető, amelynek fehérjetartalma 8—10 mázsa ga-i tozott eke jellemző méreteinek bonaféle fehérje mennyiségével A gyártás technológiája egyszerű. A Belorusz SZSZK-ban például évenként 70— 80 ezer tonna fehérje tartalmú takarmányt gyárthatnának, ami egyharmad millió mázsa hús és 2,5 millió mázsa tejtöbbletet jelentene.
