Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-24 / 301. szám
19®. december ZA. 4 Hétre A monumentális éléskamra Értéktöbblet Tizenegy hónap alatt teljesítették az éves tervet az orosházi „vasasok“ Tavaly karácsonykor még csak t téglafalaik'és a vasbetonelemek ilaiktalan tömege dicsekedett Békéscsabán a tatarozó vállalat és t húsipari vállalat között elterülő elken. S ma már egy nagyszerű Jerspektívájú, modern, szép üzem ’ogadja az arra járókat. Az épüet dicséri a tervezőt, a kivitelesőt egyaránt. S az üzem belseje>en látnivalóik sokasága ejti ám iratba az embert. Ám erről szólón bővebben a tudósítás. A hűtőház Békéscsaba egyik legújabb, legkorszerűbb üzeme. K képek és a mondatok csak szűkkeblűén adhatnak számot arról, amit Márton Pál elvtársnak, a íűtőház igazgatójának kíséretéaen láttunk. S hogy ne vágjunk síébe a dolgoknak, mondjuk él sorjában az üzem „személyi adatait”. Ebben a monumentális éléskamrában 500 vagon élelmiszert tudnak tartósítani. (Ha egymás után állnának a hűtővagonok, akkor a vége a hűtőháztól több mint háromkilométerre lenne.) A tartósítás korszerű eljárással történik. Gyors előhűtés és gyorsfagyasztás után a mínusz 20 fokos „csendes” termekben tárolják az élelmiszert. Vannak 0 fokos termek is» ahol például almát tárolpedig leglényegesebb sajátossága, hogy az életünkre, munkánkra jellemző. Igaz, kevesebb a jelszó, nincsenek az üremekben sztárok, s akik hajdanán azok voltak, azok most ott dolgoznak, semmivel sem kevesebb megbecsültséggel, mint azelőtt. Vagy talán többel. Mert a mostani megbecsülés nem a rigmusok dö-ögésén, végtelen ívű grarikonokon válik tartalmatlanná. hanem a munkatá-sak. vezetők, őszinte tiszteletében tartalmassá. Régen minden üzemben volt egy kötelező elv: kitenyészteni egy-két „ezer százalékost” (ezt minden módon elérni), s velük reprezentálni. Most is van egy kötelező elv: az üzem kollektívája törekedjék több és jobb áru termelésére. S hogy eközben akadnak kiemelkedők? Ez természetes. Vele jár a versennyel. Csakhogy ezek a kiemelkedők maguk törtek utat a megbecsülésig és számuk is több, mint bármikor. Ez az az értéktöbblet, s van-e haszna? Igen. Az embernek, aki saját akaratával a maga életét alakítja és közvetlenül vagy közvetve a saját hasznát találja meg benne. Haszna a társadalomnak, amely ilyen emberekre épít. K. M. Márton Pál igazgató. Bercz-Ii Béla főmérnök és Szentesi János főraktáros a mélyhűtött marhapörköltet vizsgálja. Nem tudom másképp megfogalmazni, csak így: értéktöbblet. A szónak nem sok köze van a közgazdasági fogalomhoz, de köze van a munka értelméhez értékéhez, amelynek egyre nagyobb becsülete van nálunk, jelszók nélkül Is és amit már egyszer nagybetűvel kellene írni. Néhány nappal ezelőtt beszélgettem a Békési Kosárüzem párttitkárával. Szó esett a régi és a mostani munkavcrsenyről is. Jegyzetemből most csak három adatot adok közre, amelyek mód felett elgondolkoztatják az embert. Nyolc évvel ezelőtt ebben az üzemben 10—12 sztahanovista dolgozott. Jelenleg 250-en versengenek szocialista brigádokban a kitüntető címért. Közülük több mint nyolcvanan elérik azt a szintet, ami régebben a sztahanovista oklevél megszerzéséhez kellett. A többiek is alig maradnak el az élenjáróktól. A munkában minőségi változás van: jobbak a termékek, kevesebb a selejt, mint annak idején. A tények egymás után következnek és van bennük valami nagyszerű, amit én másképp nem tudok nevezni, csak úgy, hogy értéktöbblet. Az egésznek Kőkeménnyé fagyott félsertések. A hűtőterének után megtekintettük a modem géptermet, s utána kiléptünk a szabadba. Milyen jólesett a december végi langy meleg. K. M. Fotó: Kocziszky László Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat november 30-án teljesítette éves tervét, s így decemberi termelésük már túlteljesítést jelent. Ez annál Is szebb eredmény, mert termelésük fő profiljában a kályhagyártásban több mint kéthónapos kiesés volt a nyáron. Megváltoztatták a kályhák „stílusát”, s .amíg a tervet nem fogadták el, nem lehetett termelni. Helyette mezőgazdasági gépalkatrészeket gyártottak más vállalatoknak. Az üzemben sokat segített az eredmények ilyen alakulásában a szocialista munkaverseny is. így elérték, hogy a tervtúlteljesítés mellett a kályhagyártásban mutatkozó kéthónapos kiesésből egyet már pótoltak és a megrendelt mennyiséget 1963 február vége helyett, január végéig elszállítják a kereskedelemnek. A kályhán kívül az orosháziak satukat és kézi csiszológépeket gyártanak, melyek nagy része exportra kerül. Ezért különösen fontos eredménynek számít a terv idő előtti teljesítése, hiszen hozzájárultak a népgazdaság exportkötelezettségeinek gyorsabb teljesítéséhez. A gépházban: Hartner János vezetőgépész. A hűtőház feladata elsősorban a bérhűtés. Az ország minden részéből érkezik ide tárolásira szánt élelmiszer. Már működik az új jéggyár, amely naponta két és fél vagon jeget termel, s így biztosítja (megrendelés szerint) a megye jégszülkséglatét. Jövőre főzelékeket, félkész és készételeket gyártanak majd. Egyelőre azonban budapesti és vidéki hűtőházak termelvényeivel (töltöttpaprikától a vesevelőig minden kapható itt) áll a kereskedelem rendelkezémodem gépekkel szállítják a munkások, s alig van már kézi árumozgatás. Jövőre ez is eltűnik teljesen. Gazdasági munkánk kulcskérdése nak. Üjszerűsége ennek a hűtőházinak, hogy a 0 fokos termet adott esetben mínusz 20 fokra is lehűthetik. Bár nagyságrendben nem egyedülálló az országban, az építés módja új. Az emeletes hűtőhá-Horváth Tászló a höszabályozőnál. zakkal szemben itt gyorsabb az anyagmozgatás és annak teljes gépesítése könyebben és olcsóbban megoldható. sőre. Az áruértékesítés két megyére (Békés, Csongrád) terjed. A hatalmas épületcsoport elrendezésében is modern. Kényelmes, világos irodák épültek, s a dolgozók kényelmét a legkorszerűbb, több fokozatú öltöző és mosdóhelyiségek biztosítják. A hűtőház még nem épült fel teljesen, de a hűtőtermék már fagypont alatt vannak. Hatalmas termekben tárolják az árut. Van olyan is, amelyikben 100 vagonnyi húst lehet egyszerre fagyasztani. Az egyik teremben például mínusz 20 fokos „hőségben” a 10 vagon fél sertésekből álló húshegy majdnem a szó szoros értelmében „elveszik” a sarokban. A 0 fokos termekben mintegy 100 vagon almát tárolnak, amelyet éppen akkor csomagoltak külföldi szállításra. De hogy . a kép teljes legyen, található itt a MAVAD tárolásában néhány vagon fagyasztott nyúl, fácán, őz és a Gyula környéki erdőkből két szarvasbika is itt várja sorsát. Természetesen nehéz lenne most felsorolni h hűtőház dermesztőén hideg termeiben tárolt valamennyi áruféleséget. Hús, konzerv, gyógyszer-alapanyag, ami éppen szükséges. S az árut A ligha van olyan dolgozó, aki ” ne szeretne többet keresni, kulturáltabban, jobban élni. Ezek a természetes egyéni törekvések találkoznak nálunk a társadalom célkitűzéseivel, s az egyes ember boldogulása elválaszthatatlan az ország gazdasági fejlődésétől. Az életszínvonal emelésének feltétele kimeríthetetlen tartaléka a terme, lékenység emelése. Nem véletlenül esett olyan sok szó pártunk Vili. kongresszusán gazdasági épL tornunkánk -kérdéseiről. „Magyarországon a munka termelékenysége még nagyon elmarad a követelményektől és a lehetőségektől. E tekintetben mi a szocialista országok sorában még mindig a táblázat alján vagyunk. A munkatermelékenység növelése mindenekelőtt a jobb termelőeszközökön a műszaki színvonal fejlesztésén múlik” — állapítja meg a VIII. kong. resszus beszámolója. A kongresszusi beszámolóból az is kitűnik, ho^y az egymással öszszefüggő gazdaságpolitikai intézkedések egész láncolata azt a célt szolgálja, hogy a békés világgazdasági versenyben mi is bebizonyítsuk szocialista társadalmi rendszerünk fölényét a munkatér, melekenjség emelésében. Ezt segíti a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése, s iparunk ágazati szerkezetének korszerűsítése. Nyilvánvaló, ha azokat az iparágakat fejlesztjük elsődlegesen, amelyekben a természeti és gazdasági adott, ságaink a legjobbak, s a termékek leginkább megközelítik a világszínvonalat, eleve növekszik a társadalmi munka termelékenysé. ge. Ugyanezt a célt szolgálja beruházási politikánk: az új, korszerű üzemek létesítése, a meglévők rekonstrukciója, avagy a vállalatok átszervezése: a túlságosan széttör, gácsolt üzemek ésszerű összevoná. sa, a termelés magasabb fokú koncentrációja. \/ajon ezek az országos, sőt ’ nemzetközi szintű intézkedések azt jelentik-e, hogy jelenleg lent az üzemekben másodlagos vagy jelentéktelen feladattá zsugorodott a termelékenység emelése? Szó sincs erről. A fenti intézkedésekkel találkoznak „lent”. Ve. gyük, például az üzemek összevonását. A szétforgácsolt vállalatok adminisztratív egyesítése önmagában aligha jár gazdasági haszonnal, ha nem követi ezt mélyen szántó belső átszervezés: a gyártmányfejlesztés és a TMK összevonássá, a gépek és a gyártási profil átrendezése. A termelőerők fej. iesztését nem az összevonás, hanem a termelés nagyobb fokú koncentrációjának megfelelő korszerű munkaszervezés és technológia alkalmazása jelenti. S mindezek, a vállalatok vezetőitől és munkásaitól kívánnak nagyobb erőfeszítést. A helyi üzemszervezői és technológiai munka szerepe tehát egy. általán nem csökkent. A haladás módja nem az, hogy a helyi vezetők benyújtják a számlát „így és így fejlesztem a termelékenységet, csak ennyi meg ennyi pénzt kérek”, hanem a meglévő lehetőségek legjobb kihasználásával bizonyítani minden üzemben a szocialista munka fölényét. A gyáron belüli magas fokú szervezettség, s a korszerű módszerek meghonosítása csakis tudományosan megalapozott vezetés műve lehet. Az ötletszerű kampánymunkával csupán látszateredményeket lehet produkálni. Több vállalatnál már felismerték ezt, s önálló üzemszervezési csoportokat alakítottak, s elkezdődött a termelési folyamatok tudományos elemzése és átgondolt szervezése. írásiéi—két éve szinte minden * * vállalatnál részletes veszteségidő tanulmányokat készítettek. Sok vezető ember ekkor döbbent rá, hogy a munkaidő egyharmada vagy egynegyede szervezési, anyagellátási, fegyelmi stb. hibák
