Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-21 / 298. szám

Y 196 2. december 21. 3 Péntek A munkásajós gépműhelyben kz elnök egy napja As újkiígyósi volt uradalmi ma­jor maüomópülete talán még so­ha sem volt olyan forgalmas, mint mostanában. Három év óta az Aranykalász Tsz vallja magáénak. Régen nem őröl má r a malomke­rék. Ahogyan a tsz erősödött, gaz­dagodott, úgy vált egyre haszno­sabbá az elhagyott épület, mely­nek jóformán csak a falai álltak. Három évvel ezelőtt, atmifcor a tsz-ben az első erő- és munkagépek megjelentek, akkor elhatározták, hogy a volt József­­tnajoJiból műhelyeikéi alakítanak iaL Itt kapott helyet a gépműhely is. Szalbó László lakatos és két tássa saját szerszámaik kai kezd­ték ei a vetőgépek., boronák javí­tásóit. A fölszerelés akikor egy szerszámos ládában is elfért Ma valóságos gépműhely. Van már villanykalapács, asztali fúrógép, vffianykö&zoeä és sok-sok kézi­­szerszáma. A nap münden órájában kafe­­páesütésefctől hangos a helyiség. A zajban alig lehet érteni vala­mit Két ügyes lakatos hatalmas lesnezlapot formál kerek gyűrű­vé. Az itteniek már észre sem ve­szik a zajt A forrasztópisztoly erős, kékes láng ja se*n bántja a szemüket. Sürget a munka. beszélgetésre, komázássa nincs idő. Szabó László csoportvezető a most feészáüfc vülanyfúvó működé, sét figyeli, amelyeket a Dózsa üaensegység kovácsainak készítet­ték. Rövid időre ott hagyja a jól sikerült kis szerkezetet, hogy ka­lauzunknak szegődjön, mivel S ismeri legjobban a gépműhely minden zegét-zugát Az ajtó mellett hónom 115 éves Hú egy szőri tóba fogott vasat re­­.weL — Az utánpótlásunk — mutatja be őket Szabó elvtárs. — Csatlós Balázs, Fenenczi István és Ugocsai Pál tanulók. Vizsga­­musikan dolgoznak. Két évvel ez­előtt szerződtette őket a termelő­­szövetkezet. Szüleik is tsz-fagok, ők is itt akarnak dolgozni, ha le­— Stalecfcer pártsejtjéraek vett a tagja mind a kettő — sietve az épületbe ment. — Maga visszamegy a gyárba, Willi — rendelkezett Krieger. Dietrich itt marad őrizni ezt az embert. Fegyvere van? Dietrich a fejét rázta. — Fogja. — Krieger átadott néki egy pisztolyt. — De ne ve­gye le róla a szemét egy pillanat­ra sem. Ha valami előadódna, nyugodtan lőjön. Tudnia kell: Dietrich: ez egy -veszedelmes ember. Nagyon veszedelmes. —■ Értem. Dietrich ellenőrizte a fegy­vert, s elhelyezkedett a tágas kamrában, szemben TorppalL Krieger kiment az épületből. Willi már a teherautó volánja mellett ült, — Induljon a folyóhoz homo­kért, hogy ne üresen menjen vissza — szólt neki Krieger. A kocsi elindult. Kriéger és Aszker egyedül maradt a ház előtt. S ekkor Krieger odanyúj­totta Aszkernak To-rp kinyitott zsebnoteszét. A szétnyitott oldal egész szélességében ez az öt név volt beírva: Lange—Krause — Staiecker — Andrej—Knis. Aszker eikomorodott. Ezek szerint tehát elfogták Avgyejev őrmestert!... Ugyanez a sors vár Staileckerre is. És Knis szin­tén számolhat közeli letartózta­tásával. — Ha mér Staiecker után szag. telik a három évi 'tanuló idő. Mesterségüket megtanulják, arra biztosíték, hogy az idősebbek úgy foglalkoznak velük, mint saját­­gyermekeikkel. Termetre a legkisebb és a leg­ügyesebb Csatlós Balázs kezében úgy áll a szerszám, mint bárme­lyik mesterének. Édesapja juhász a tsz-ben, de ő vasszatomát vá­lasztott magának. A három fiú egyforma vizsgamunkát készít. Egy-egy lemezvágó oiiót, olyat, amelyet használná is lehet. Siet­nek, hiszen pár nap múlva szak­emberek előtt keli bemutatni, azok bírálják el, hogy gyakorlat­ból hányast érdemelnek. A gépműhely valódi rendeltetéséről a gépjaví­tásról még kevés szó esett. Szabó elvtórs azonban erről is szívesen Ítészéi. — A mellékes munkáikat, mint a fűrészporos kályhákat vagy villanyfúrókat, csak azután csináljuk, ha a gépeket kijavítot­tuk. Az erő- és munkagépeket is itt, ebben a mi már szűknek bizo­nyuló műhelyrészben javítjuk. A Á gépállomásra csak a főjavítás­ra szoruló gépeket visszük, de csak addig, míg egy esztergapadot nem veszünk. Ez is tervbe van, de egyelőre hely nincs. A nagy gépeket eddig a szabad ég alatt javítottuk. Most kezdtünk egy új ■szín felépítéséhez. Egy-két év múlva már minden javítást itt végzünk. A gépeinket, amelyik javításra szorul a gépállomásra is elkísérjük és má magunk javít­juk. Harminc eró- és rengeteg munkagépünk van. Mindig azt ja­vítjuk, amelyikre legnagyobb a szükség. Most a műtrágyaszórókon lesz a sor, hiszen a tólen, korán tavasszal ezek állnak munkába először. Már szót van szedve kettő és dolgoznák is rajta a szerelők. — Az este egy DT-t húzattak be. A szétbontásához most fogunk hozzá, nem tudjuk mi a baja. így van ez nálunk, tavasztól őszig és ősztől tavaszig. Ha gépjavítás nincs, akkor keresünk olyan munkát, amellyel könny ittlétünk valahol. Megcsinálunk mi min­dent. A kovácsoknak 'két üzemegysége villányid vét készítettünk. Eddig kézzel-lábbal élesztették a tüzet, ha a vasat me­legítették. A villanyfúvóval na­gyon megkönnyítettük a munkájú, kát. Most meg egy nagyon rossz cséplőgépünkből morzsolót készí­tünk, munkaidő után. Hárman vállaltuk el. Az Igazgatóság meg­ígérte, ha elkészítjük és sikerül, háromezer forint jutalmat ka­punk. Sikerül, bízunk benne, hi­szen komplikáltabb feladatokat is megoldottunk már. Az újkígyósi Aranykalász Tsz gépműhelyének öreg falai között dolgos, szorgos kezek munkálkod­nak. A tizenegy szakember szor­galmát, igyekezetét, csak dicsér­ni lehet. Elismeréssel beszél mun­kájukról a termelőszövetkezet ve­zetősége is. Csepfcó Étel A nreziovácsMzi járásban bálánként I0 mázsával Hibb cukorrépát takarítunk bt a tervezettnél A cukorrépára kedvezőtlen idő­járás ellenére a mezőkovácsházi járásban az idén a betervezett hol­­dankénti 150 mázsa cukorrépa he­lyett 160 mázsát takarítottak he, s ez mintegy 52 020 mázsa többlet­répát jelent. Egyes termelőszövet­kezetek eddig magasan felülter­meltek a járási átlagon is. A vég­egyházi Szabadság Termelőszövet­lásznak, magának is könnyen ba­ja esihet, Krieger elvtárs. Magá­nak és Schubertnek. — Lehetséges — komorodott ei Krieger. — Azonnal ei kell mennie. Még ma. Tudom, hol­napra tervezte. De nem lehet holnapig halasztani. Életveszé­lyes. Most rögtön indulnia kell. Hiszen minden elő van készítve! — Minden. Még az új ruhám is megvan már. Akkor pedig nincs mit késié kednie. Aszker maga is jól látta, hogy nem maradhat tovább a város­ban. De mi lesz Knissel, Staleck­­kerrel és a feleségével, Krieger­­rel, meg Schuberttól, az illegális szervedet vezetőjével? — Utazzon azonnal — mondta kezet 241 holdon átlagban 205 má­zsa répát szállított a cukorgyár­nak. A mezőhegyesi József Attila Tsz 110 holdon átlagban 190 má­zsa cukorrépa-termést ért el. Szép eredményei dicsekedhet a domb­egyházi Dózsa Tsz is, ahol 262 hol­das területről holdanként 183 má­zsa cukorrépát szállítottak él. — Veszélyes, Krieger elvtá/s! — Tudom. De feltétlenül 3d kell hallgatnunk Torpot. És Schubertnek tudnia kell róla. Menjünk. A Buictk elindult. — Hová vigyem? — kérdezte Aszker, amikor a földútról az aszfaltra ért a kocsi. — Azt hiszem, mégis kockáz­tatok, s elmegyek most hozzá. — Schuberthez? — Igen — felelte elgondolkoz­va Krieger. — Nincs más vá­lasztás. Sürgősen Informálni kell Schubertét. S nem lehet tovább várni a robbantás időpontjának eldöntésével sem. — Milyen úteába megyünk? — Maga ismeri azt a házat. — A vasúti hídnál? még egyszer Krieger. — És ne aggódjék miattunk. Nem hagy­juk magára Knist sem. Megte­szünk érte mindent, amit csak tudunk. — No és Staiecker? — A feleségével együtt ma el­rejtőznek. Régóta megvan a rej­tekhelyünk, amely elég biztonsá­gos. Ha szükséges, elférünk ben­ne valamennyien. A tervezett akciót pedig végrehajtjuk. Mind­az, ami ma történt, csak gyorsít­ja az ügyet. Lehetséges, hogy még ma éjjel levegőbe repítjük a gyárat. — Nem semmisítette meg Tor­pot. Ez nem hiba? — Schubertnek kell döntenie a sorsáról. Meglehet, hogy szük­sége lesz Torpra. Ez a fasiszta nagyon sokat tud... — Igen. — Megvárjam? — .Semmi, szín alatt sem. Ne vesztegesse az időt. Minden perc számít. Schubert lakásától két ház­­íömbnyire megállt a Buicfc. — Viszontlátásra. Sok szeren­csét — mondta Krieger. — Viszontlátásra — felelte Aszker. Krieger Kiszállt a kocsiból, s ráérően indult tovább a járdán. Aszker körülnézett. Összevisz­­sza, -elszórtan épültek a házak ezen a környéken. Fák, grundok álltak az épületek körül. Népte­­len volt az utca. A legideálisabb helyzet. Gázt adott, s továbbindult a kocsijával. (Folytatjuk) Nehéz feladatra vállalkozik az a riporter, aki akár képekben, akár írásban meg akarja örökítem Nyíri Sándornak, a gyulai Arany­kalász Szövetkezet elnökének egyetlen napját, helyesebben mondva ennek csak néhány moz­zanatát. Amikor elindultunk, arra gon­gondozotíságát, tisztaságát ellen­őrizte. Megnézte a másnapra elő­készített élelmet, néhány tanácsot adott, azután átment a sertéstelep­re. A kocák most fiainait, szapo­rodik a jövő évi hízónak való. A kutricák népesek, mindegyikbe 8—10 malac bújik össze, egymást melengetve. Egyik-másika nagyot A farkashalmi iskola, amely hamarosan a szövetkezet központja lesz. deltám, hogy most se aratás, se vetés, ilyenkor télen csak később ébred az elnök is. Nem is téved­tem. Valóban később kezd és ko­rábban végez ilyenkor. Most is „csák” hat órára jött ki a város­ból és mire mi kivergődtünk, már túl volt a mindennapos munkael­­osztáson, a brigádvezetői értekez­leten. A szokásos munkaeUcsztást a volt íarkashalmi iskolában, azaz helyesebben mondva a szövetkezet leendő központjában tartják min­den reggel. Ide szoktak már az emberek. Ez az épület különben is a központban fekszik, a jelenlegi major ide csaknem két kilométer­re van. De maradjunk az elnök­nél. Ez is az éjszaka született, emel fel egyet a sok közül Geszner Já­nos sertésgondozó. Nyíri elvtárs a haditanács befe­jezése után visszaindult az irodá­ba, ahol a napi posta, a napi fel­adatok várják. Néhány aláírás, né­hány számadat ellenőrzése rövid tájékozódás a gazdasági problé­Egy kis egyeztetés sosem árt. sivít, amikor mázsás „anyukája' véletlenül a lábára lép. Innen már csak egy ugrás a siiL dőtelep, ahol ugyancsak a jövő évi hízók fejlődnek. Egytől-egyig saját nevelés. Itt is akadt megbeszélni való. A súlygyarapodás, a falkási­­tás és a takarmányozás probléma» ja örökös gondja az elnöknek is meg a sertésgondozónak: Is. Mire az elnök visszaért az irodá­ba, bizony magasan járt a nap. A délutánja már nem lesz ilyen moz­galmas. „Nyugodtan” fog ülni a gyulai gimnázium egyik tantermé­ben, mert most végzi a mezőgaz­dasági technikum harmadik évét. Bizony nehéz elszakadni, még se iskolapadban is, a termelőszövet­kezet gondjaitól. De éppen azért jár technikumba, hogy ezek a gondok csökkenjenek, hogy köny_ nyebb legyen ennek a nagy és szép jövőt ígérő termelőszövet­kezetnek a vezetése. Este aztán dupla gonddal fek­szik le, de reggel hatkor már újra. . .oben a tálkában alig van néhány elmaradott, ahogy szokták mondani: tfa f alka beállt”. mákról, aztán indulhat újra to­vább. A következő ellenőrző út már hosszabbra nyúlott. Előbb a tehén, istállókhoz ment, ahol az állatok kinn van az emberek között. És megy az élet tovább, kezdődik a második nap, a harmadik, azután a többi. KoUárik

Next

/
Thumbnails
Contents