Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-20 / 297. szám
»63. december 20. 5 Csütörtök AdJ forradalmi k**sergésére gondolok a román határnál fekvő Eleken járva: „... Hiszen gyalázatunk, keservünk már ezer év óta rokon — miért nem találkozunk süvöltve az eszme barrikádokon...” Évszázadokig a gyűlölség úgy burjánzott a különböző anyanyelvű emberek között, mint műveletlen földön a dudva. És tizenhét esztendő „ekéje” az évezredes gyűlölség-dudvát „kiforgatta”, az egymásra találás eszméje kiégette, elsorvasztotta. A múlt öröké, hogy a legidősebb nemzedék illetődötten nézi, hogy az ifjak egyek mindenben. Nem nézi ferde szemmel egymást a román, a magyar, a német, a szlovák, mint nagyapáink ifjú korukban. Ha Ady láthatná ezt az együttlélegzést, hogy most már összetalálkoztak a különböző nyelvű emberek, új ihletésű dalt venne szárnyra az Olt, a Duna. És bizonyos, lesz új énekes, akiből „felfakadnak” az új dallamok. Nagyszerű egy-egy pillanatkép is az eleki ifjak életéből. Vagy háromszázan vannak a Lenin szövetkezetben. Nagy részük derekasan dolgozik. Van olyan, aki azzal büszkélkedhet, hogy a neki kiosztott két hold cukorrépáföldön 458 mázsa termett. Száztdzennyolc mázsával több, mint a terv, mert egy holdra 170 mázsát terveztek. És nagyon is érdemes jobban dolgozni, mert a terven felüli cukorrépa minden mázsájáért 20 forint prémiumot kap. A míg a szövetkezet idáig jutott, sok mindennel megbirkóztak gazdái. Néhányan már 1948- ban kezdtek szövetkezni és később mind többen. Az elmúlt három évben minden gazda a közös gazdaságot választotta s ebben az időben döntöttek, hogy vállvetve dolgozik az egész falu — egyesültek a szövetkezetek. Ekkor is jött egy gond: az ifjak „kirepültek” a faluból. Nagyon sok szülő ezzel bocsátotta útra gyermekét. — Menj fiam, pénzt keresni, én megkeresem a kenyémekvalót, a malacba valót. p edig mindenféle közösség megsínyli, ha bármely nemzedékbeliek hiányoznak belőle. Néhány fiatal igaz maradt, s későbben a szülők és a „kirepült” ifjak látták, hogy azok semmivel sem járnak rosszabbul. Különösen, amióta az eredmények alapján osztották el a jövedelmet, látják, hogy érdemes, ha a család valamennyi’ tagja a szövetkezetben dolgozik. Majd amikor az ifjak „visszarepültek”, újabb gond jött. Ügy érezték, hogy nem kapnak annyit a javakból, mint az idősebb nemzedék, mert háztáji föld nem jár nekik. Ezért elhatározták a szövetkezeti gazdák, hogy ifjúsági alapot létesítenek, s ezt az összeget akkor adják oda az ifjúnak, ha házasságot köt. A sok-sok akaraterő és tett láttatta meg az if jakkal is: az egész falu, minden ember boldogulásáért van minden. S hogy ennek forrása a munka, ebből fakad a munkaegységenként! 20 forint elő. leg, az ifjúsági alap, a terven felül betakarított kukorica mázsájáért járó 80 forint prémium. Csak prémiumként ebben az esztendőben egymillió forintot osztott ki a szövetkezet. S a közös munka, mely mind több jövedelmet fakaszt, késztetett harminc fiatalt arra, hogy huszonöt meglettebb korúval brigádot alakítottak és ezer hold megművelését vállalták ebben a gazdasági évben. Törekvésük abban is megmutatkozik, hogy a tervezett 40 mázsa kender helyett 47 mázsát takarítottak be holdanként úgy, hogy nagy részét első osztályúnak vette át a gyár. S a terven felüli termés minden mázsájáért 40 forint prémium jár a brigádnak. ^ nyanyelvük különböző, de a közös munkában egymásra találtak, hiszen vágyaik nem különbözőek, emberi vágy valamenynyiöké: boldogulni, jobban élni. Ezért lettek eggyek szórakozásukban Is. Van táncegyüttesük is, amelyben szintén együtt van a német, a magyar, a szlovák, a román anyanyelvű és valamennyi nemzetiség táncát együtt járják. S ha németül kell, akkor németül, ha magyarul kell, magyarul kurjantanak. Már ahogyan azt a népi táncok megkívánják. És az emberi-testvéri kötelékek rőkoniakká is válnak azoknál a lányoknál, fiúiknál, akik megszeretik egymást. Néhány hónapja Ruck Ferenc és Kónya Gizella keltek egybe. — Sok ilyen házasságot jegyeztem már be — említi az anyakönyvvezető. D e nem szükséges a neveket sorolni. Az anyakönyvi bejegyzések már „csak” megpecsételik a gyűlölség nélküli életet. A 7 eleki emberek lelki, gondolkodásbeli forradalmának nagyszerű jele ez. Nem emészti őket többé a gyűlölséff. Cserei Pál Malachias csodája A nyugatnémet filmgyártás új filmjét játssza december 20—22-ig a gyomai Szabadság mozi. A film érdekes keresztmetszetéi adja a nyugatnémet társadalom különböző rétegeinek és lerántja a leplet egy különleges esemény*e meggazdagodó minden rendű és rangú emberről. A vallási hisztéria kitűnő szatirikus rajza a Malachias csodája, amely meglepő fordulataival, kacagtató ötleteivel és elgondolkoztató jelenet-sorozataival az átlagon felüli külföldi filmek közé sorolható. Továbbképzések és klubestek állatorvosok részére Még az I960—62-es tanév elején történt, hogy a sarkadi gimnázium KISZ-szervezete mozgalmat „Szocialista osztály4* a sarkadi gimnáziumban indított a Szocialista osztály cím elnyeréséért. A feltételek között szerepelt a jó tanulmányi eredmény, az osztály magatartása, közösségi munkában való részvétele. A követelményeknek az elmúlt tanévben a IV/a osztály'"tett eleget és kapta meg — szeptemberben — a Szocialista osztály címet. A tanulmányi átlag ebben az osztályban 4,04 volt. Az új tanévben is nemes versengés folyik az osztályok között a cím elhódításáért, illetve megtartásáért. műsora December 20-án este 7-kor Mozart: SZÖKTETBS a SZEKÁJBOL A Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka. Dec. 20-án este 19.30-kor Felsőnyomáson: BAMLETNEK NINCS IGAZA. Medgyesegyházi Vas-, Faipari Ktsz a lakosság szolgálatában Köszöntjäk az 1963-as új esztendőt és kérjük kedves megrendelőinket, hogy bizalommal keressék fel továbbra is részlegeinket Elektromos háztartási kisgépek javítását és szerelését gyorsan és pontosan vállaljuk. Vállaljuk vaskerítés, vaskapuk és új kerti bútorok készítését. Motorkerékpár, rádió és televízió szervizszolgálat állandóan Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kíván a Medgyesegyházi Vas és Faipari Ktsz vezetősége. 691 A megyében dolgozó állategészségügyi szakemberek szakszervezeti ügyeit a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei állategészségügyi szakszervezeti bizottsága intézi. Havonta rendszeresen nívós továbbképző előadásokat tartunk a megyei szakigazgatási szervekkel közösen. Ezeken 150— 200 állatorvos szokott részt venni. Az előadások témája mai tárgyú, szakmai-politikai és társadalmi vonatkozású és eddigi tapasztalások szerint a munkát a gyakorlatban kedvezően befolyásolja. A legutóbbi összejövetelen felvetődött több olyan gond, amely megoldásén mái- dolgozik a szakszervezeti bizottság. Ezek közül az egyik legjelentősebb a körzeti állatorvosok munkakörülményednek megfelelőbbé tétele, baleset és fertőződés elleni védelme. A mezőgazdaság fellendítéséért mi, állatorvosok is többet akarunk tenni, jobb körülmények között. Az utóbbi időben a szakszervezeti bizottság kezdeményezésére kialakult az állatorvosok klubélete. Havonta rendszeresen találkozunk a Mesterséges Termékenyítő Főállomáson. Ilyenkor szakmai Sikeres növendék-hangverseny az orosházi zeneiskolában December 15-én, szombaton délután került sor a zeneiskola új házi koncént-termében az Immár hagyományossá vált év végi növendéghangversenyre. A Muzsikáló karácsony című hangversenyen ünnepelték Kodály Zoltánnak, a nagy magyar zeneszerzőnek 80. születésnapját Is. Ebből az alkalomból Kodály-műveket, s különböző klasszikus zeneszámokat mutattak be a tehetséges növendékek a jelentős számú közönségnek. DECEMBER 20. Békési Bástya: Hófehérke és a 7 törpe. Békéscsabai Brigád: Senki nem tud semmit. Békéscsabai Szabadság: Csudapest. Békéscsabai Terv: Nevessünk. Gyulai Petőfi: A földről jött ember. Mezőkovácsházi Vörös Október: A mi édesanyánk. Orosházi Partizán: Monte Christo grófja I., n. rész, referátumok, élménybeszámolók, irodalmi megbeszélések, gyakorlati bemutatókra kerül sor. Ezekkel segítjük a kollektív és egészséges munkaszellem kialakítását. Legutóbb a sertéspestisről külföldi és hazai szerzők közleményeinek referátuma hangzott el az állategészségügyi intézet igazgatójának összeállításában. Ezt élénk vita követte. Ezután élménybeszámoló volt egy bécsi útról, amelyen több állatorvos is részt vett. Dr. Földház Sándor állatorvos Operae’öadás Békéscsabán Ma, csütörtökön este 7 órakor a Szegedi Nemzeti Színház művészei a Jókai Színházban bemutatják Mozart: Szöktetés a szerájból című vígoperáját. Vezényel: Vaszi Viktor. A vígoperában a Szegedi Nemzeti Színház neves művészei lépnek fel, többek között Mére Ottilia, Berdál Valéria, Szabó Miklós, Halmágyi Mihály, Vargha Róbert és Sinkó György. A bemutató iránt városszerte nagy az érdeklődés. TeriRs'őBiBB^áBk ongéitie Családi körben és társaságban a tanulás, a szakmai képzés szó. ba kerülésekor, olyanok részéről, akik még nincsenek tisztában a tudásgyarapítás nagy társadalmi jelentőségével, nemegyszer hallhattam efféle véleményt: — Jó, jó, de minek? Ha például egy munkacsapatban, brigádban mindenki annyit tud már, mint a vezető, akkor mindenki brigádvezető lesz? Ez lehetetlenség. Ak_ kor pedig mit ér az egész? Sokan, igen sókan vannak még, különösen a mezőgazdaságban, ott is elsősorban a termelőszövetkezetek világában, akik. kél még senki sem beszélgetett el a tanulás és továbbképzés jelentőségéről és szükségességéről, s arról, hogy annak erkölcsi és anyagi haszna nem minden esetben jelentkezik nyomban és közvetlenül, de termővé tett fájának gyümölcseit egyén és közösség előbb-utóbb mindenütt egyformán élvezi, mint ahogyan ed. dig is már sokfelé és sokan szüretelik termését. Járva a falvakat, a szövetkezeteket, hány és hány dolgozóval beszélgettünk már, olyanokkal, akik szakmai továbbképzés útján lettek egyszerű segédmunkásféléből szakképzett, nagyobb fizetésű kertészek, növénytermesztők vagy állatgondozók, traktorosok meg a többi. És akik csak „egyszerű” brigádtagok maradtak? Vajon Si< megrövidültek erkölcsiekben és anyagiakban? Vajon az a nö-Í vény termesztő-csapat, melynek mindegyik tagja állandóan továbbképezi magát, szaktudása és messzebblátása következtében nem jövedelmezőbben termel-e, mint azok, akik még járatlanok a nagyüzemi agrotechnikában és mindabban, ami a szocialista mezőgazdálkodás éltetője, előrevivője? Ütünk hegyre vivő lépcsőfokok sora. Mennél többet lépünk, annál feljebb jutunk a fény, a jó levegő, a még szebb távlatok világába ... Mennél többen tanulunk, annál gyümölcsözőbb a munkánk, könnyebben lépked, s gyorsabban jut a cúcsra a nép és benne, vele az egyén. Egyszerű, tiszta, szép igazság ez mindenki részére. A minap arról írtunk, hogy a szarvasi járásban valamikor milyen közöny fogadta a tanulásra (vagyis a jobb élet még gyorsabb elérésének egyik módjára) ösztönzést. A szarvasi tsz-ekben még a legutóbbi időkben is ez volt a való helyzet. Az ottani elvtársak és mindazok, akiknek szívügye a szövetkezetiek boldogulása, előbbre jutása, ezt nem nézhették tétlenül. Így történt, hogy a járási és a községi tanács együttes ülésén erősen megfogadták és határozatba foglalták, hogy pedig a szakmai továbbképzés népszerűsítésére és kiteljesítésére szívós céltudatossággal törekednek. Hiszen a szaktudás ma már termelőmunkánk oxigénje. Most nélkülöznénk, mikor végre igazán érdemes élni és dolgozni?! Huszár Rezső Gjíílölség' néBkül élnek
