Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-15 / 293. szám

1962. december IS 5 Szombat Munkáskórusok hangversenye Szegeden Másodszor látott vendégül vi­déki énekkart ebben az évben a Szakszervezetek Szegedi Általá­nos Munkáskórusa. A pécsiek után most a békéscsabai munkáskórus látogatott Szegedig és a szegedi általános munkáskórussal, vala­mint a Tömörkény Gimnázium női karával együtt Szeged és Bé­késcsaba a kórusművészetben címmel nagy sikerű hangversenyt adtak vasárnap délután a Zene­művészet! Szakiskola nagytermé. ben. Bevezetőt Szécsi József, a sze­gedi karnagyi klub titkára mon­dott, majd a békéscsabaiak Sár­helyi Jenőnek, a kórus vezel/>jé-Pedagógusok írják Az ipari tanulókról Napjainkban sokat és sokféle. képpen foglalkozunk az ifjúság nevelésével. Ezzel kapcsolatban azonban az általános, középiskolás és iskolán kívüli fiatalokról esik a legtöbb szó, az ipari tanulókról viszont gyakran megfeledkezünk, pedig a legtöbb gondot nemcsak számuknál, de helyzetüknél fogva is ók okozzák. Tömegszervezetehnk értekezle­teken vitatják meg, köresik az okát a fiataljaink körében itt-ott tapasztalható helytelen viselke­désnek. Felvetődik a pedagógus, a szülő, a KISZ, a munkaaadó fele­lőssége. Mit csinál a pedagógus? Mert leginkább a pedagógusoktól várják a probléma megoldását, csak arról feledkeznek meg, hogy a pedagógus, ha nem kapja meg a szükséges segítséget, magára ma­rad problémájával, sőt előfordul, hogy a szülők egy része szembe is száll a pedagógus nevelő szándékú eljárásával. Az iskolánk házirendje előírja, hogy a tanulók este 10 után nem tartózkodhatnak nyilvános helye­ken. De amikor J. K. tanulóval szemben fegyelmi eljárást indítót, tunk, a szülő volt legjobban felhá. borodva s tudtunkra adta, hogy semmi közünk gyermeke esti szó­rakozásához. E példából is kitűnik, hogy a nevelés nemcsak a pedagógus fel­adata, hanem a szülőké is. Szüksé­ges rámutatni, hogy a szülői nem­törődömség viszont igen súlyos következményekre vezet. Sz. K. tanulót a rendőrség mo­torlopás miatt őrizetbe vette. A vizsgálat során kiderült, hogy a szülők gyakran, látták különböző motorokkal közlekedni, s él hitték a gyerek válaszait anélkül, hogy meggyőződtek volna a valóságról. Mint kiderült, nem az első esete volt. Sajnos, ilyen és hasonló ese­tet számosat tudnék felsorolni, s mindez arra figyelmeztet, hogy a pedagógus egymagában nem tud­ja megoldani a problémákat. Eh­hez nem elegendő az iskolák által megtartandó szülői értekezlet, szükséges a társadalmi szervek odaadó, lelkes munkája is, de el­sősorban a szülők gyakoribb ér­deklődése. Sajnos, az iskolánk ál­tal rendezett szülői értekezleteken gyér a megjelenés. Egy példát. Osztály szülői értekezletet tartot­tam két osztályban, melynek lét­száma 65 fő, értesítésemre mind­össze 16 szülő jelent meg! A szülők felelősségén túlme­nően feltétlenül szólni kell a tár­sadalom felelősségéről. Ifjúságun­kat olyan élvek szerint neveljük, hogy méltó követői legyenek a szocializmust építő, becsületes dol­gozó tömegeknek. Éppen ez teszi indokolttá a körültekintő nevelési éljárások alkalmazását. illantunk óriási összegeket ál­doz ifjúságunk nevelésére, arra, hogy megkönnyítse munkájukat, szebbé tegye életüket. Meg kéll tanítani őket azok megbecsülésé­re. Hogy ez mennyire indokolt, ar. ra ugyancsak példákkal tudok vá­laszolni. A diákság kényelmének: biztosí­tására klubszobák, a vidékiek szá­mára fűtött várótermék, külön diákkocsik, kultúr-várótermek áll­nak rendelkezésre. Ugyanakkor sokszor elhangzik a panasz, hogy egyesek a várótermek berendezé­seit rongálják, vonatok ablakait kitörik, klubszobák bútorait ösz­­szetörik, a könyvek lapjait kitépik stb. Ha ez nem is általános jelen­ség, ifjúságunk többsége jószán­dékú, de vannak közöttük olyanok is, alak magatartásukkal káros hatást terjesztenék. Hosszasan lehetne foglalkoz­ni az ipari tanulók nevelési kérdé­seivel, célom azonban az volt, hogy felhívjam a figyelmet né­hány problémára, és arra, hogy azok megoldásán közösen — szü­lők, pedagógusok, munkaadók, a KISZ — kell, hogy munkálkod­junk! Háló Ferenc nek, a békéscsabai zeneiskola igazgatójának a VIII. pártkong­resszus tiszteletére írt Ünnepi kö­szöntőjét adták elő. A hangulatos mozgalmi dal megérdemelten ara­tott szép sikert A mű kifejező előadásából is bebizonyosodott, hogy a csabai kórus, bár férfikar­ból alig egy éve alakult át vegyes­­karrá, jól dolgozó, sokra hivatott együtt«. Különösen nagy sikerrel adták elő Friderici Baráti Kör és Praetorius Szép vagy muzsika cí­mű művét. A dr. Mihálka György vezette szegedi együttesek a tőlük meg­szokott magas szívónak»! szere­pelték ismét. Ez alkalommal is több szegedi bemutató szerepelt igényesen összeállított műsoruk­ban. Kodály Négy olasz madrigál­ját, Verdi egyik kórusát a Lom­­bardok című operából az ő előadá­sukban hallhatta először a szegedi közönség. Sok tapsot kaptak a szó­listák is: Nyíri Erzsébet, Csányi Hona és Imre Gabriella. Zongorán Bódás Pál és Joó Ete kísért Az összekötő szöveget Magyar Erzsé­bet mondta él. A hangversenyen eredményesen működött közre a Zeneművészeti Szakiskola női kara. DECEMBER IS. Békési Bástya: Fagyosszentek. Bé­késcsabai Brigád: Monte Christo grófja I., n. rész. Békéscsabai Szabadság: Monte Christo grófja I., II. rész. Békés­csabai Terv: A lelkiismeret lázadása, ül. rész. Gyomai Szabadság: Amikor a fáik még nagyok voltak. Gyulai Er­kel: Én és a tábornok. Gyulai Petőfi Lázadás. Mezőkovácsházi Vörös Októ­ber: Lopott boldogság. Orosházi Béke Bolondos halászfailu. Orosházi Parti­zán: Hyen hosszú távoliét. Sarkadi Pe­tőfi: Egy év kilenc napja. Szarvasi Táncsics: Randevú Koppenhágában Szeghalmi Ady: Esős vasárnap. Hamis alibi Ismeretes, hogy a csehszlovákok kitűnő bűnügyi filmeket készíte­lek, ezek közül is kiemelkedő alkotás a Hamis alibi, melyet de­cember IS—19 iy a pusztaiöldvári Szabadság mozi mutat be. SPORT«SPORT Jól kezdtek a magyar birkózók Belgrádhan — Az orosházi Radics tussal győzött — Csütörtököm este a belgrádi Sportpalotában nagyszabású nem­zetközi birkózóverseny kezdődött 11 ország — Szovjetunió, Magyar­­ország, Bulgária, Románia, Tö­rökország, Olaszország, NSZK, Franciaország, Görögország, Svéd­ország és Jugoszlávia — 119 ver­senyzőjének részvételével. Először a kötött-, szombaton és vasárnap pedig a szabadfogású küzdelmeket bonyolítják le. A mezőny nagyon erős hiszen több olimpiai és vi­lágbajnok is szőnyegre lép. A magyarok jól kezdték: Ra­dies, Varga és Guttmarm szép győ­zelmet aratott és Déli kis pont­arányú vereséget szenvedett. Ered. menyeik: Lepkesúly: Radics tussal győ­zött Krsztev (bolgár) ellen. Légsúly: Varga tussal győzött Rapaics (jugoszláv) ellen. Könnyűsúly: Guttmann tussal győzött Vodopija (jugoszláv) el­len. Váltósúly: Deli pontozással vesztett Horváth (jugoszláv) el­len. (MTI) Vart-e kiút Békéscsaba labdarúgó-dzsungeljéből ? Megtettük tehát az első lépéseiket a város labdarúgó-sportjának fellendü­léséért. Ezt az ifik nevelésében, a ve­lük való állhatatos, fáradtságot nem ismerő mimikában jelöltük meg. De azt is megírtuk, hogy emellett még más is kell. Nézzük meg csak a jelent. Mint írtuk, a város tíz, szóra érdemes csapata küzd vasárnaponként a pályá­kon. Az egyik kedvenc a Bcs, Épí­tők az NB 331-ban UL. helyen áll. Van­­e, aki elégedett ezzel? Nincs. Nem azért, mert tavaly csaknem bajnok lett a csapat, hanem azért, ahogyan lefestek a tizenegyedik helyire. Nem mondható pozitívnak a MÁV szerep­lése sem. Bár, még csak félidő van, mégis többet vártak a szurkolók, mint a negyedik hely. A VTSK sem nyújt­ja azt, amire számítottak. Nyolcadik helye nem valami biztató. A Honvéd vi­szont, ha továbbra is így játszik, ki­esési gond óikkal fog küzdeni. Így fest tehát az az utánpótlás,. amelyből erő­síteni kellene a város jelenleg még mindig legjobb csapatát, a Békéscsa­bai Építőket. Egyoldalúan vizsgálnánk azonban a helyzetet, ha mindent az ifik, az után­pótlás nyakába vaimánlk. A felelősségből másoknak is jut Nézzük mindjárt a szakvezetést, a labdarúgó-szövetséget, a városit és a megyeit. Vajon a szövetségeknek csak az a feladatuk, hogy elkészítsék a megyei, városi bajnokság sorsolását, és fegyelmi határozatokat hozzanak? (Mert ennél többet nem nagyon tesz­nek.) Jó, most mondhatják, hogy hát a Körös Kupa semmi? De igen, helyes kezdeményezés — . igaz, tavaly beful­ladt —, amelyet támogatni kell, s tá­mogatunk is. Az egyesületi cívódások, a játékosok az ifjúság helytelen ne­velése felett viszont szemet hunynak. S mint jó politikusok, ismét válaszol­hatnának : az Építők — mert . róluk is szó van ez esetben — nem a mi hatás­körünkbe tartozik. Ez azonban köny­­nyen támadható, mert a megyei szö­vetség, az MLSZ,a városi szövetség pe­dig a megyei szövetség előretolt csáp­ja, amelyeknek joguk mellett köteles­ségük, hogy az ilyen esetekben közbe­lépjenek. Igaz, ez a nehezebb. Mert kí­vüliről beszélni, hogy pánik van az Építőknél, baj van a MÁV kézilabdé­­sainál, nincs megértés a Vörös Mete­or röplabdás lányainál — könnyű, de megálljt mondani az népszerűtlen cselekedet. Amíg nem értik meg az illetékesek, hogy szemet hunyásuk függvénye a fejlődésnek, és ebben nem lesz változás, addig hiába erőlkö­dik a város szurkolótábora. Ha a csa­patoknál nem is, de itt a fúzió — a ve­zetők és. a szurkolók összefogása — helyes út. íme tehát a felelősség egy része, amely nem az ifiké. Az egyesületi vitáknak álljt paran­csolni persze nemcsak a megyei, vá­rosi szervek feladata. Elsősorban az egyesületek vezetőinek, önmaguknak kell a vívódások romboló hatására rá­jönniük. Tudjuk, feladatuk nem há­lás. Amíg megy a csapatnak, a góllö­vőt ünnepük, a vezetőket nem említik. \rmál többet azonban, ha nem megy a csapatnak. Ennek ellenére vannak, * akik vállalják ezt a népszerűtlen fel­adatot. Dicséret illeti őket, hiszen nélkülük még ott sem tartanánk, ahol vagyunk. A sportág szeretettnek nyel­ve tehát, a különböző egyesületek ve­zetőinél megegyezik, de az egyesületi nyelv nem azonos Sokszor mondjuk az emberek, hogy ilyen nagy Mubsovinizmus, mint Bé­késcsabán, másutt nincs. Nem felada­tunk most azt vizsgálni, hogy másutt van-e,de az tény, hogy Békéscsabán van. Nem illő durva példát említeni; de az az igazság, hogy az egyik egye­sület a másikat megölné egy kanál vízben. Pedig az egyetértés sokkai gyümölcsözőbb. Közeli példa erre az Építők—Agyagipar múlt évi összefo­gása. A lóét tábor szurkolói együtt örültek, szurkoltak. A sportvezetők nem kiabáltak kígyót-békát egymásra, s az eredmény: veretlen őszi szezon. Amikor jöttek a balsikerek, amikor a vezetők közt megszűnt az összhang, megbomlott az egység, az eddigi közös nyelv ismét kettévált, s az eredmény: a tizenegyedül hely. Hogy miért mondjuk ezt el? Mert ezek visszatérő problémáik. Ha ma meg­fogadják a sportvezetők, hogy a jö­vőben nem torzsaik ódnak, s holnapra elfelejtik, kezdődik minden elölről. Nem titok, hogy az Építőik szívesebben kiadná bármelyik játékosát Szolnok­nak vagy Szegednek, mint a VTSK- nak, vagy a MAV-tnak. De természete­sen ugyanez áll fordítva is. Bár a he­lyi és a jelenlegi úgynevezett átenge­dések egyik csapatból a másikba, nem oldanák meg a problémát, de mint té­nyek, hűen tükrözik azt a tarthatatlan állapotot, amely a sportköreink között uralkodik, s amelyik egyik rákfenéje labdarúgásunk visszaeséséinek. Ezt nem lehet megszüntetni? Nincs aki azt mondja, félre a múlt­tal, törődjünk a holnappal?. Nincs, ilyen szerv ma még nincs! Pedig kel­lene. De ki kezdje! A szurkolók? Egy részük szintén fertőzött, a többiek pe­dig nem elég erősek. A sportolók? Ál­talában ők nem Is tartoznak a vitat­kozók közé. Maradnak tehát a vezetők, Igen, a vezetők — a város társadalmi, gazdasági és sportvezetői —, a vezető szervek feladata a kezdeményezés. Akik pedig nem hajlandók együtt­működni, tűnjenek el a sport­­vezetésből. Ez nem kérés, hanem Bé­késcsaba sportszerető közönségének követelése. S minél előbb tesszük ezt, annál jobb, mert ami van, az már nem visszaesés, hanem tartós hanyatlás, amelyet a mélypontra jutástól kell megmenteni. Ha bátran és határozott kézzel nem vágunk magunknak utat a „sport dzsungéljébe” — így helyben topogunk. De odavész a város több mint fél évszázados labdarúgó-múltja, sok, ma már becsületben megőszült labdarúgó munkája Is. Márpedig mun­kánk gyümölcsét kötelességünk meg­védeni: együtt, közösen. Majnár József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents